Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-26 / 71. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 26. Iraki válság Bászrában százezer, ötévesnél fiatalabb gyermek került veszélybe - hat hónapra elegendőek az iraki készletek Kiönthették a szívüket egy lelkész vagy pszichológus előtt Humanitárius katasztrófa? Bagdad/Bászra. Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) arra figyelmeztetett, hogy a déliraki Bászrában százezer, ötévesnél fiatalabb gyermek került veszélybe, mert az ivóvíz- ellátás megszűnése miatt járványok kitörése fenyeget. Nyugtalanító hírek érkeztek arról, hogy Bászrában három napja megszűnt az áram- és ivóvízellátás. ÖSSZEFOGLALÓ „A járványok terjedése valós veszélyt jelent az ötévesnél fiatalabb gyermekekre nézve” - mutatott rá az ENSZ szakosított szervezete. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Amnesty International (AI) nemzetközi emberjogi szervezet ugyancsak nyugtalanságát fejezte ki az 1,2 millió lakost számláló nagyváros vízellátásának elakadása miatt. A WHO úgy tudja, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának szakemberei részlegesen helyreállították a vízszolgáltatást, és a lakosság 40 százaléka ismét hozzájut a vezetékes ivóvízhez. Az AI, amely attól tart, hogy más iraki városokban is a bászraihoz hasonló helyzet alakulhat ki, felhívta a háborús felek figyelmét arra, felelősséget viselnek a polgári lakosság humanitárius szükségleteinek teljes mértékű kielégítéséért. Több európai kormányfő és Kofi Annan ENSZ- főtitkár is aggodalmát fejezte ki az 'ostrom alatt álló iraki városok helyzete miatt. Annan szerint Bászrában már humanitárius katasztrófa fenyeget. Mohamed Mahdi Szaled iraki kereskedelmi miniszter tegap délelőtti Hétéves sérült kislány Bagdadban (ÖTK/AP-felvétel) sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Iraknak fél évre elegendő élelmiszer- és gyógyszertartalékai vannak. A miniszter ugyanakkor azzal vádolta az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy megnehezíti az élelmiszer- és gyógyszerszállítmányok iraki városokba való eljuttatását. A szövetséges csapatok vezetői ugyanakkor állítják: a dél-iraki Bászra és Umm Kaszr megszerzése is azért lenne fontos, mert ebből a két városból indulhatnánák meg a segélyszállítmányok a háborús területekre. Umm Kaszr Irak egyeden mélytengeri kikötője, így a segélyeket szállító hajók csak itt tudnak kikötni. Az Öböl-háború idején is ebből a városból indultak az „olajért élelmiszert” akcióban részt vevő fehérhajók, és innen indultak útjukra a segélyszállítmányok is. Amerikai orvosok Irak déli részén több olyan iraki polgári lakost is kezeltek, akik egy dél-iraki légi támaszpontot testükkel élő pajzsként védelmezve megsebesültek. Howard Ferguson ezredes, az amerikai légierő 23 ezredének parancsnoka elmondta, az amerikai kézre került támaszponton felállított tábori kórházban ellátták egy iraki család tagjainak, köztük egy gyermeknek a sebeit, és csak ezután szállították őket az iraki hadifoglyokat befogadó, Kabü közelében fekvő központba. Násziríjából három civilruhás iraki sebesültet már el is szállítottak helikopterrel a kabili hadifogolytáborba. Előzőleg azonban az ő sebeiket is ellátták amerikai orvosok. George Bush hétfőn a washingtoni Fehér Házban ismertette a háború költségeit. Az amerikai elnök - 30 napos háborúval számolva - 74 milliárd dollárt kért a hadműveletekre és az azokhoz kapcsolódó költségek fedezésére. Ebből 500 milliót fordítanának humanitárius segélyre Irakban. Ez a második legalacsonyabb összeg a háború költségvetésében. A hadműveletekre 44 mil- liárdot, míg munícióra 6,5 milliár- dot kért Bush. (o, n, m) Papp Lajos, az ismert magyar szívsebész a lelkiismerete parancsára lépett fel a háború ellen Gyógyítani akart Irakban, de nem engedték UNGÁR TAMÁS Budapest. „Nem fogadom el semmilyen indokból, emberi ítélet alapján más ember halálát. Nem fogadok el semmilyen háborút!” Ezek a mondatok kaptak hangsúlyt abban az írásos nyilatkozatban, amelyet dr. Papp Lajos, szívsebész március 12- én a sajtónak elküldött. A pécsi szívklinika vezetője azon a napon már úton volt Bagdad felé. A sebész el is jutott az iraki fővárosba, ám négy nappal később - s még négy nappal az invázió megkezdése előtt - elhagyta Irakot. Papp Lajos a hét végén tért vissza Magyarországra. Családja, barátai nem próbálták lebeszélni az iraki útról? Ők tudják, hogy a döntéseimet nem változtatom meg. Istenhívő, keresztény orvos vagyok, a lelkiismeretem vitt Irakba. Meg akartam gátolni a háború kitörését, mert nem fogadom el, hogy az egyik ember megölheti a másikat. Azt is elhatároztam, hogy ha mégis kitör a háború, Irakban sebészként dolgozom. Hogyan szervezte meg az utat? Az iraki nagykövetségen néhány nap alatt megadták a vízumot, és jelezték szándékaimat az iraki egészségügyi minisztériumnak. Bécsből repülővel mentem a jordán fővárosba, Ammánba, onnan iránytaxival jutottam el Bagdadba. Mit csinált a bagdadi négy nap alatt? Két arab kísérőm volt. Ők először elvittek egy szakszervezeti székházba, s ott feloívastam angolul a már említett nyilatkozatomat. A következő napokban kétszer is jártam a kül- ügy- és az egészségügyi minisztériumban. Elmondtam, hogy gyógyítani szeretnék. Rábólintottak a kérésemre, de négy nap alatt semmi sem történt. Amikor láttam, hogy nem tartanak igényt a segítségemre, közöltem velük, nem maradok tovább. Miért nem vették igénybe a munkáját? Indokolták ezt valamivel? Nem mondtak semmit. Mindig csak annyit, hogy várjak, várjak. Mi lehetett a bizalmatlanság oka? Netán félreértették békemissziójának szándékait, s azt feltételezték, hogy hírszerzési feladattal érkezett Irakba? Elképzelhető, hiszen a magyar kormány is egyetért az amerikai beavatkozással. Ráadásul a nyilatkozatomban az is szerepelt, hogy elutasítom a terrorizmust. Lehet, hogy az iraki vezetés ezt magára vette. Hogyan tért vissza Bagdadból? Újból iránytaxival mentem Am- mánig. Ott viszont napokig nem kaptam repülőt, ezért csak most érkeztem meg. Az emberben felvetődik a kérdés: mi értelme volt az ön iraki útjának? A lelkiismeretem parancsára cselekedtem. Meg akartam gátolni, hogy ártatlan civileket, asszonyokat, gyermekeket gyilkoljanak. Nem sikerült. Gyógyítani akartam, nem engedtek. így nem volt okom a maradásra. Nem a veszélyt kerestem Irakban. Egyesek talán azt mondják, hogy amikor a háború ellen szólt, tulajdonképpen Szaddám Huszeint erősítette. Szaddám Húszéin egy ostoba gazember, nem neki mentem segíteni, a békét nem miatta akartam. Szad- dámot egyébként az Egyesült Államok „pumpálta fel”, az ő segítségükkel válhatott tömeggyilkossá. Most már, hogy Szaddám nem azt teszi, amit ők követelnek, megölnék. De akkor miért nem ölik meg csak őt? Nincs arra joguk, hogy megtámadják Irakot, és bombázzák a civileket. Nem hívta őket senki abba az országba. Az a nép élte a maga egyszerű életét, evett, ivott, szeretett, eltűrte Szaddámot, és nem kért segítséget. 1956-ban Magyarország hívta az amerikaiakat, mégsem idejöttek. Inkább Szuezbe mentek. Az egy atomfenyegetéses, kétpólusú világ volt, nem mertek idejönni. Elfogadom. De most akkor is hívás nélkül mentek Irakba. Ha hűek maradunk az ön elveihez, akkor Szaddámot sem szabad megölni. Igaza van, ezért korrigálom szavaimat: őt sem szabad megölni. El kell fogni, bíróság elé kell állítani, és örökre el kell zárni az emberektől. A „ne ölj!” parancsát Szaddám esetében sem szabad áüépni. Az izraeliek kilopták a háborús bűnös Eich- mannt Argentínából. Szerintem ezzel a módszerrel kellett volna próbálkoznia az Egyesült Államoknak Szaddám esetében is. Vigaszt, erőt meríthettek az aggódó hozzátartozók ÖSSZEFOGLALÓ Prága. A cseh hadsereg lehetővé tette a Kuvaitban állomásozó katonák hozzátartozóinak, hogy találkozzanak egymással. A Mladá fronta Dnes beszámolója szerint a katonák szerettei: szülők, feleségek, menyasz- szonyok és barátnők, ha szükségét érezték, kiönthették a szívüket egy lelkész vagy éppen pszichológus előtt. A libereci művelődési központban megrendezett ismerkedő estre mindannyiukat Jaroslav Tvrdík védelmi miniszter hívta meg, s olyan szakértői csoport várt ott rájuk, amelynek tagjai képesek voltak tanáccsal szolgálni vagy segítséget nyújtani. „Tudom, nehezen fogják elhinni, hogy mi itt szórakozni akarunk, amikor az önök hozzátartozói oly távol vannak a szülőföldtől. De higgyék el, nekik tudniuk kell, hogy önök itthon jól vannak, azért rendeztük ezt a találkozót, hogy felvidítsuk önöket. A mai estéről készül egy videokazetta, amelyet mielőbb el akarunk hozzájuk juttatni. Ez is egy módja annak, hogy könnyítsünk a katonák ottani helyzetén” - köszöntötte az egybegyűlteket a miniszter. A libereci találkozóval egy időben, Kuvaitban a katonák improvizált koncertet készítettek elő. Tvrdík úgy tudta, minden katona részt vesz benne, aki tud valamüyen hangszeren játszani. A lap tudósítója szerint a rendezvény megkönnyebbülést hozott az aggódó hozzátartozóknak, hiszen telefonon kapcsolatot is teremthettek a sivatagban állomáso- zókkal. Persze, a nők többsége nem is titkolta könnyeit. Az egyik katonafeleség elmondta, 13 éves kislányuk számára a háború kitörésének pillanata paradox módon megkönnyebbülést hozott. „Addig állandóan sírt, féltette az édesapját, most naponta kapja tőle az üzeneteket arról, hogy minden rendben van.” Egy esetet a hadsereg pszichológusa, Katerina Bemardová is elmesélt: „Az egyik katona édesanyja azért hívott bennünket telefonon, hogy megtudja, hol is van Kuvait. Elmagyaráztuk neki, és ő ettől megnyugodott.” (ú) Egykori amerikai hadifoglyok ajánlják a mostaniaknak Jó, ha imádkoznak ORIGO Washington. Az 1991-es Öböl-háború idején fogságba esett amerikaiak szerint a mostani hadifoglyoknak fel kell készülniük a durva bánásmódra, ugyanakkor az irakiak gondoskodni fognak arról, hogy életben maradjanak, így ugyanis felhasználhatják őket televíziós propagandájukban. A volt foglyok szerint a legtöbb, amit a fogságba esettek tehetnek, hogy imádkoznak, és sokat gondolnak az otthonukra. Robert Wetzel egykori püóta szintén 1991-ben esett iraki fogságba, miután katapultált a repülőgépéből, amelyet találat ért. Wetzel a katapultálás során csonttörést is szenvedett, az irakiak azonban vigyáztak rá, és gondoskodtak az ápolásáról. A volt katona szerint azért, hogy felhasználhassák televíziós propagandájukban. Wetzel úgy véli, az irakiak biztosan megpróbálnak most is a foglyokból információkat kicsikarni csapataik helyéről és stratégiájukról. Az amerikai katonák ugyanakkor ki vannak képezve arra, hogy ellenálljanak a vallatásoknak. Wetzel beszámolt arról, a kihallgatások során előfordult, hogy cigarettával égették a bőrét. Melissa Coleman egyike volt azoknak az amerikai női katonáknak, akik fogságba estek a 1991-es Öböl-háború idején. Coleman elmondta, ugyan hallott arról, hogy több más női foglyot szexuálisan zaklattak az iraki katonák, neki sikerült megúsznia ezt. Hozzátette, mivel az irakiak többsége úgy gondolta, hogy nőként nem rendelkezik fontos információkkal, ezért végig tartotta magát ahhoz, hogy egyszerű, buta nőnek mutatta magát előttük. Az irakiak a mostani háborúban eddig közel húsz foglyot ejtettek. Abbász Halaf, Irak moszkvai nagykövete tegnap kijelentette, a háború befejezése után Irak minden hadifoglyot átad Washingtonnak és Londonnak. Az iraki televízió vasárnap és azóta is többször bemutatta ezt a felvételt az első fogságba esett amerikai katonák egyikeként. Később jelentkeztek a hozzátartozók, és megerősítették: a hadifogoly valóban a fexasi Edgar Hernandez. (TASR/AP-felvétel) A Nap kel 05.45-kor - nyugszik 18.11-kor A Hold kel 03.11-kor- nyugszik 11.06-kor A Duna vízállása - Pozsony: 310, változatlan; Medve: 125, apad; Komárom: 210, apad; Párkány: 135, apad. Ma már nem számíthatunk annyi napsütésre mint tegnap, de továbbra is jó idő lesz, komolyabb felhősödés csak az ország nyugati területein várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 13 és 17 fok között alakul. A hegyekben 5 fok várható, vigyázzunk, lavinaveszély! Gyenge, változó irányú szél. Éjszaka a hőmérő higanyszála 5 és 1 fok közé süllyed. Holnap a maihoz hasonló idő várható, helyenként komolyán beborul az égbolt, esetleg esőre is számítsunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 19 fok között várható. VARHATO IDŐJÁRÁS: NYUGATON FELHŐS IDŐ, 13, ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA 17 FOK Alapvetően kedvező hatású a mai időjárás. Sajnos, némileg csökken a szellemi és fizikai teherbírásunk, nem túl jól tudunk összpontosítani a feladatainkra. A változékonyabb időjárású területeken a reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekben szenvedők érezhetnek erősebb fájdalmat. A szív- és érrendszeri panaszokkal küszködőket viszonylag megkíméli az időjárás, ám ajánlott kerülniük a túlzott megterhelést. Az alacsony vérnyomásúakat migrénes fejfájás gyötörheti. Holnap a mai hatásokhoz képest nem várhatunk nagyobb változásokat.
