Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-26 / 71. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 26. P Külföld Berlini metróbaleset Berlin. Egy üres és egy utasokkal teli szerelvény ütközött egymással tegnap kora délután a berlini földalatti hatos számú vonalán két állomás között. Az első jelentésekből az tűnik ki, hogy haláleset, súlyosabb sebesülés nem történt, de néhány utas sokkos állapotba került. Az ütközés részletei még nem ismertek, az egyik szerelvény állítólag kiugrott a sínről, (rtl-b) Felszámolták a „koccanos" bandát Budapest. Felszámolta a rendőrség azt a nemzetközi bűn- szervezetet, amelynek tagjai koccanásos módszerrel raboltak nagy értékű gépkocsikat, majd a járműveket kicsempészték az országból. A 6-8 tagú, főként lengyelekből álló társaság 2000 nyarától addig nem alkalmazott módszerrel, koccanásos balesetnek álcázva rabolta el az autókat. Az elkövetők a kiszemelt luxusautóba saját kocsijukkal szándékosan nekiütköztek. így késztették megállásra a sértettet, akit fegyverrel fenyegetve, erőszakkal az autó átadására kényszerítették. A bűnszervezet a sértetteknek 1 milliárd forintot meghaladó kárt okozva mintegy 70 bűn- cselekményt követett el. (k-r) Maszhadov nem kaphat amnesztiát Moszkva. Aszlan Maszhadov csecsen szakadár vezetőre semmiképpen nem vonatkozhat az amnesztia, amely a vasárnapi népszavazás után várható Csecsenföldön. Ezt Ilja Sabalkin, az észak-kaukázusi műveletekért felelős szövetségi operatív törzs vezetője közölte tegnap. Szavai szerint ugyanakkor Maszhadov várható büntetése lényeges csökkentésére számíthat, ha feladja magát: életfogytiglani szabadságvesztés helyett 15 évet kapna ebben az esetben a szakadár politikai vezető. A fegyveres szakadárok soraiban jelenleg mintegy ezer csecsen és kétszáz külföldi harcol a köztársaságban. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után Putyin büntetlenséget ígért azoknak, akik önként leteszik a fegyvert. (MTI) Elkapták Berezovszkijt London. Őrizetbe vették Borisz Berezovszkijt, az egyik legbefolyásosabb orosz milliárdos oligarchát, Borisz Jelcin volt orosz elnök egykori bizalmasát. A londoni rendőrség szerint a csalással vádolt Berezovszkijt még hétfőn fogták le Londonban, az orosz kormány kérésére. A brit kormánynak novemberben eljuttatott orosz kiadatási kérvény alapja az a vád, hogy Berezov- szkij a 90-es évek közepén 2 milliárd dollárral károsította meg a szamarai régió kormányzatát, több ezer autó „baráti” elosztogatásával és egyéb tranzakciókkal. Bere- zovszkij akkor menekült Londonba, amikor öt éve korrupciós vádakkal körözni kezdték Oroszországban. (MTI) Borisz Berezovszkijt csalással vádolják (CTK/AP) (Reuters-felvétel) Iraki erőfitogtatás. Washington szerint Moszkvától is kaptak fegyvereket. Okirat-hamisítással gyanúsítják a volt francia kormányfőt Vádemelés Cresson ellen MTI-HÍR Brüsszel. Vádat emelt Edith Cresson volt francia miniszterelnök és az Európai Unió volt oktatási és kutatási biztosa ellen okirat-hamisítás, közpénzek hűtlen kezelése és egyéni érdek törvénytelen érvényesítése miatt a brüsszeli ügyészség. Az ügyben évek óta nyomozó belga vizsgálóbíró, Jean-Claude Van Espen nyolc uniós tisztviselőt is azzal gyanúsít, hogy hivatali tisztségükkel visszaélve előnyben részesítették a EU Leonardo nevű szakképzési programjának szerződéseinél az Agénor nevű céget. Cresson asszony ellen ezen kívül az is felmerült, hogy európai biztosként összesen 150 ezer euró honoráriumot utaltatott ki fiktív számlákkal nem létező munkákért fogorvosának, az azóta elhunyt René Berthelot-nak. Betegápoló kapta meg az atípusos tüdőgyulladást Az első francia beteg MTI-HÍR Párizs. Franciaországban azonosították az első atípusos tüdőgyulladásban (SARS) megbetegedett személyt. A DGS egészségügyi főigazgatóságjelentése szerint a Hanoiból vasárnap repülőgépen hazaérkezett francia betegápolót az észak-franciaországi Tourcoing kórházába szállították. Tünetei az akut légúti szindróma (Severe Acute Respiratory Syndrome) névvel jelzett, magas lázzal és köhögési rohamokkal kísért megbetegedés súlyos esetére utalnak. Az első bizonyított franciaországi SARS-esettel összefüggésben a hatóságok megpróbálják felkutatni azokat a személyeket, akik a beteg közelében foglaltak helyet a március 23- án Párizsban landolt gépen, és a személyzetet is értesítik a várható veszélyekről. Az újfajta kórokozó következtében kialakult járvány, amely mintegy tíz napja ütötte fel a fejét Délkelet-Azsi- ában, eddig 13 országban jelentkezett, 400 megbetegedést regisztráltak, közülük 17 végződött a páciens halálával. A múlt héten hunyt el a hanoi francia kórházban az a francia orvos, aki járvány első áldozatait részesítette gyógykezelésben. Politikai vádbeszéd az erdélyi magyar párt ellen Támadják az RMDSZ-t George Bush amerikai elnök telefonon kért magyarázatot orosz kollégájától Gyanús fegyverexport Moszkva/Washington. Igor Ivanov orosz külügyminiszter az amerikai kollégájával, Colin Powellel folytatott tegnapi telefonbeszélgetés során ismét leszögezte, hogy Moszkva szigorúan betartja az ENSZ szankcióit és nem szállít fegyvert Iraknak. MTI-HÍREK George Bush amerikai elnök még hétfőn este felhívta telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnököt és szóvá tette neki az Egyesült Államok aggodalmát, hogy orosz cégek tiltott eszközöket szállítanak Iraknak - közölte a Fehér Ház szóvivője. Ari Fleischer szerint az orosz elnök megígérte, hogy kivizsgálja az ügyet. A szóvivő elmondta, hogy páncél- kocsi-elhárító rakétákról, éjjellátókészülékekről és a földrajzi hely- meghatározó GPS-rendszer zavarására alkalmas elektronikus eszközökről van szó. A kérdésre, hogy használják-e ezeket az eszközöket az irakiak, a szóvivő kijelentette: Nem azért szerezték be, hogy a polcon tárolják őket. A szóvivőt megkérdezték, müyen hangvételű volt a telefonbeszélgetés, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök a maga részéről egy esetleges iraki humanitárius katasztrófa elkerülésére szólította fel az amerikai elnököt. Ari Fleischer elmondta, hogy Putyin és Bush elnök jó személyes kapcsolatot ápol egymással, és őszintén megmondják egymásnak, mit gondolnak, ami az erős kapcsolat jele. Lehetnek dolgok, amiben nem értünk egyet, fontos azonban, hogy humanitárius kérdésekben együtt tudjunk működni - tette hozzá. A szóvivő elismerte, hogy az ügy az orosz cégekkel már egy éve húzódik. Ari Fleischer szóvivő „zavarónak” nevezte az orosz cégek ügyleteit és közölte, hogy Washington vüágo- san hangot adott aggodalmának az orosz kormánynál. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ által tiltott ügyletekről van szó. A Gazeta.ru című orosz internetes lap értesülése szerint akár egy hónapot is csúszhat Putyin e héten esedékes éves országértékeló beszéde az orosz törvényhozás két háza előtt. A lap szerint az elnök meg akaija várni Az érintett vállalatok is tagadják a tiltott eszközök Irakba szállítását. az iraki háború további fejleményeit a beszéd elmondásával. Az orosz törvényhozás felsőháza, a szövetségi tanács tegnap a háborút elítélő nyilatkozat-tervezetet hagyott jóvá. Valerij Golegijad alelnök közlése szerint a felsőház ma szavaz a tervezetről, miután meghallgatta Ivanov beszámolóját. A szövetségi tanács azt is tervezi, hogy válságstáb felállítását javasolja Putyinnak, a törvény- hozás, az elnöki apparátus és szakértők részvételével. Tagadnak az érintett vállalatok is, a tulai székhelyű, állami tulajdonban lévő Műszeripari Tervező Iroda, és az Aviakonverszia moszkvai magáncég vezetői éles hangú nyilatkozatokban utasították vissza az amerikai vádakat. A cégek és orosz politikai személyiségek szerint rágalomról vagy legfeljebb arról lehet szó, hogy néhány szovjet, illetve újabb orosz gyártmányú fegyvert harmadik országok Iraknak adtak el. Az amerikai listán tankelhárító fegyverek, éjjellátó készülékek mellett az Aviakonverszia által forgalmazott, rakéták és úgynevezett intelligens bombák megzavarására alkalmas eszközök is szerepelnek. A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napüap tegnap valószínűsítette, hogy két újabb orosz cég, a novgorodi Kvant és a bijanszki Elektromechanikai Gyár neve is megjelenik az amerikai feketelistán. Mindkét vállalat az elektronikus hadviselés eszközeivel foglalkozik, főleg repülőgépek és helikopterek megszavazására alkalmas rádióberendezésekkel. Abbasz Halaf moszkvai iraki nagykövet tegnap ugyancsak visszautasította az amerikai vádakat, amivel szerinte Washingtonnak az a célja, hogy „Oroszországra hárítsa a felelősséget iraki katonai kudarcáért.” A Nyezaviszimaja Gazeta mindemellett Irakba irányuló, fehéroroszországi charterjáratok fedélzetén útnak indított, titokzatos szállítmányokról számolt be tegnap. A lap információi szerint a szállítmányok hátterében a nem kevésbé titokzatos „Fehérorosz- Iraki Baráti Társaság” áll, amely nyilvánvalóan minszki kormánykörökkel áll szoros összeköttetésben. MTI-HÍR Bukarest. Sorozatos támadásba kezdett a kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) néhány radikális törvényhozója a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ellen. A Curentul című román napilap tegnap beszámolt arról, hogy Adrian Paunescu szenátor „politikai vádbeszédben” ítélte el a szenátusban az RMDSZ radikális és mérsékelt szárnyát, melynek fellépése - véleménye szerint - egyáltalán nem idegen egymástól. Paunescu értetlenségét fejezte ki, hogy a román hatóságok tétlenek, miközben Tőkés László református püspök, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke olyan kezdeményezéseket tesz a magyarok alkotmányellenes és a román nemzet egységét veszélyeztető autonómiájának megteremtésére. A szenátor hevesen támadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét is a Hargita-Kovászna-Maros megyékből álló regionális fejlesztési ügynökség terve miatt. „Ez az elképzelés annak a Magyar Autonóm Tartománynak a feltámasztására tett szerencsétlen kísérlet, amely autonómiát Sztálin parancsára hoztak létre egykoron Romániában” - fogalmazott. Visszakéri hatáskörét a kárpátaljai IKA-alkuratórium Elfogadhatatlan a törvénymódosítás MTI-HÍR Ungvár. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) továbbra is elfogadhatatlannak tartja a kedvezménytörvény módosításának szakértői tervezetét, és értetlenségét fejezi ki az Illyés Közalapítvány kuratóriumának azon döntése kapcsán, amellyel megszüntette a kárpátaljai alkuratórium hatáskörét. A KMKSZ elnöksége tegnap Ungváron áüásfoglalást tett közzé a kedvezménytörvény módosítására kidolgozott tervezet legutóbbi változatáról, amelyben leszögezi: a törvény szövegében az előző tervezethez képest érdemi változás nem történt, az továbbra sem felel meg a Máért 2002 novemberi ülésén elfogadott elveknek, így a módosítás tervezete a KMKSZ számára továbbra is elfogadhatatlan. A KMKSZ elnöksége egyúttal értetlenségének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriuma erőeltolódásra hivatkozva megszüntette a kárpátaljai alkuratórium hatáskörét, és azt három hónapra ideiglenesen a főkuratóriumhoz utalta át. A szervezet azt kéri az IKA kuratóriumától, hogy a kárpátaljai alkuratórium hatáskörét a többi határon túli alkurató- riuméhoz hasonlóan 2003. augusztus 30-ig hosszabbítsa meg. A Benes-dekrétumoknak a történelem szemétdombján a helyük - jelentette ki Bernd Posselt, az Európai Parlament képviselője Szudétanémet információs iroda nyílt Prágában KOKES JÁNOS Prága. A Benes-dekrétumoknak, amelyek alapján a második vüághá- ború után súlyos jogsértés érte a csehszlovákiai szudétanémeteket és a magyarokat, a történelem szemétdombján a helyük - jelentette ki Bernd Posselt, a tsehszlovákiából kitelepített szudétanémetek német- országi szervezetének (Landsmans- chaft) elnöke tegnap Prágában, miután a cseh fővárosban megnyitotta a szervezet információs irodáját. Posselt szerint az iroda szudétanémet információs központként kíván működni, s alapvető célja, hogy hozzájáruljon a cseh-német kapcsolatok fejlesztéséhez és elmélyítéséhez. AII. világháború óta most első ízben van-a kitelepített szudétané- meteknek állandó képviselete a cseh fővárosban. „Mindkét félnek hozzá kell szoknia ahhoz, hogy a másiknak más véleménye is lehet. Szükség van azonban a bizalom megteremtésére” - szögezte le Posselt, aki egyben az Európa Parlament képviselője is. Elismerte, hogy számára a Benes- dekrétumok további létezése miatt igen nehéz támogatni Csehország csatlakozását az Európai Unióhoz, bár azt szükségesnek tartja. Hangsúlyozta, hogy a dekrétumokat hivatalosan meg kellene szüntetni, vagy érvényen kívül helyezni, mert a mai, egyesülő Európában nincs semmi keresnivalójuk. A politikus bízik abban, hogy a témáról sikerül párbeszédet folytatni a vezető cseh politikusokkal is. Petr Barton, az iroda ideiglenes vezetője, újságíróknak nyilatkozva elmondta: a szudétanémetek nem propagandaközpontot kívánnak Prágában felállítani. Az iroda elsősorban információk gyűjtésére fog szolgálni, mégpedig cseh magán- személyektől és szervezetektől, akik érdeklődnek a cseh-szudétané- met együttélés, kapcsolatok problémái iránt. Barton szerint az irodának két állandó alkalmazottja és néhány külső munkatársa lesz. „Legfőképpen azt szeretnénk feltérképezni, hogy milyen a hangulat Csehországban, mit mondanak az emberek, mit írnak a lapok, s milyen álláspontot képviselnek a felelős személyiségek” - állítja Posselt, aki az Európa Parlament képviselőjeként is a Benes-dekrétumok egyik legnagyobb kritikusa. A II. világháború után kiadott Benes-dekrétumok a csehszlovákiai szudétanémeteket és a magyarokat kollektív háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották állampolgárságuktól, elkobozták vagyonukat. A csehszlovák hatóságok ezután pedig mintegy hárommillió szudétanémetet kitelepítettek az országból. A magyarok tervezett kitelepítését a potsdami nagyhatalmi konferencia 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A kitelepített szudétanémetek egy része most szeremé visszakapni elkobzott vagyonát, de ezt a hatályos cseh törvények nem teszik lehetővé. A cseh parlament 2002 áprilisában nyilatkozatban erősítette meg, hogy a Benes-dekrétumok alapján kialakult jogi, vagyoni és területi viszonyok megváltoztathatatlanok érinthetetlenek. Cseh politikusok és a sajtó egy része ellenezte, s bírálta a szudétanémet információs iroda felállítását Prágában.
