Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-24 / 69. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 24. Közélet - hirdetés 5 Az Irak miatti megosztottság megkérdőjelezi, hogy Európa képes-e megvalósítani a közös biztonság- és külpolitikát Előbb-utóbb meglesz a törvény Csáky Pál miniszterelnök-he­lyettes a múlt héten Genfben részt vett az ENSZ kisebbségi jogokról szóló konferenciá­ján, majd Brüsszelbe utazott a Szociális politika 2003 cí­mű fórumra. Tapasztalatai­ról kérdeztük. LAJOS P. JÁNOS Időrendben az első az ENSZ-kon- ferencia volt. Miről beszélt a fel­szólalásában? Három lényeges eleme volt: el­mondtam, hogy a népek, nemzetek önrendelkezési joga nem jelentheti a diktátorok önrendelkezését, még akkor sem, ha - manipulált - válasz­tásokkal próbálják igazolni hatal­muk jogosságát. Ezzel közvetett mó­don támogattam Washingtont, de a tanácskozáson az Európai Unió kép­viselője is engedékenyebb álláspon­tot képviselt. Felszólalásom máso­dik része a kisebbségi jogok garanci­áiról szólt: az ENSZ-nek ugyanis nincs olyan dokumentuma, mely a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozna, csak az általános embe­ri jogok részeként kezelik; én tettem néhány javaslatot a kisebbségek jo­gainak és a védelmi mechanizmu­soknak a meghatározására. Végül beszámoltam a szlovákiai helyzet­ről, megemlítettem a kormány dön­» Várható, hogy a par­lamenti tárgyalás során a képviselők java­solni fogják a munka­törvénykönyv kiegé- . . szítését. \> tését a magyar egyetem létrehozásá­ról, és azt is, hogy a kabinet tervé­ben szerepelnek a kisebbségekről és a kisebbségi kultúrák finanszírozá­sáról szóló tervezetek. Az amerikai szónok után beszélt, nem okozott ez gondot? A konferencia napján (múlt kedden - a szerző) már biztos volt, hogy nincs békés megoldás az iraki vál­ságra, tudtuk, mit fog mondani az amerikai nagykövet, így azt is, hogy a felszólalásom nem lesz ellentétben sem az amerikai, sem az európai uniós felszólalással. Találkozott az ENSZ embeijogi fő­biztosával, Sergio Vieira de Mel- lával is. Tájékoztattam őt a szlovákiai em­berjogi központ helyzetéről, akkor még nem tudtam, hogy az államfő, sajnos, nem írta alá a központról szóló törvény módosítását, ezt a lé­pését nagyon szerencsétlennek tar­tom. Egyben beszámoltam a ké­szülő diszkriminációellenes jog­szabályról is. Az esélyegyenlőség szavatolásá­ról és a diszkrimináció megszün­tetésének lehetőségeiről beszélt a brüsszeli szociális fórumon is. Mi­vel tudta biztatni a résztvevőket? Tavaly a parlamentben - a KDH miatt - egyszer már elbukott a diszkriminációellenes törvény, idén - újra a KDH kérésére - a kor­mány kihagyta az esélyegyenlő­ségről szóló részt a munkatör­vénykönyvből. Látja esélyét an­nak, hogy a törvényhozás még idén elfogadhat egy ilyen jogsza­bályt? A törvénykönyvvel kapcsolatban még nincs minden veszve, várható, hogy a parlamenti tárgyalás során a képviselők javasolni fogják a jogsza­bály kiegészítését az említett rész­szel. Szlovákia nem kerülheti el a diszkriminációellenes törvény elfo­gadását, ezt több európai politikus is hangsúlyozta. Az én feladatom a jogszabály előkészítése, látok rá esélyt, hogy a kormány elfogadja, és bízok benne, hogy a parlament böl­csebben viselkedik majd. A diszkri­minációellenes törvénynek nem csak a tartalmi része a lényeges: el­fogadása üzenet lenne, jelezné, hogy Szlovákia multietnikus társa­dalom, az esélyegyenlőség területén problémáink vannak, s ezt a kor­mánynak és a parlamentnek is ki kell mondania. Erre ad lehetőséget a törvény elfogadása. Akkor járt Brüsszelben, amikor az Európai Parlament külügyi bizott­sága már szavazott Szlovákia fel­vételéről. A szavazáson három képviselő kivé­telével mindenki igennel szavazott, ketten tartózkodtak, és csak egy gö­rög kommunista szavazott nemmel. Ő azonban - Ciprust és Máltát kivé­ve - minden csatlakozásra készülő ország esetében nemmel szavazott. Ott-tartózkodása idején csúcsoso­dott ki az iraki válság, hogyan vé­lekednek róla az európai politiku­sok? Irak teljesen megosztotta Európát, a határok azonban nem nemzetek kö­zött, sőt még csak nem is a politikai tömörülések mentén húzódnak: tel­jesen másképp vélekednek például a háborúról a francia konzervatívok, mint az angol vagy német jobboldali politikusok. Túdjuk, hogy Tony Blairt a konzervatív képviselők sza­vazatai segítették ki, saját pártja képviselői közül többen ellene sza­vaztak. Csütörtökön rendkívüli vita­napot tartott az EP, nagyon éles fel­szólalások hangzottak el, de döntés nem született. Tárgyalt az EP külügyi bizottságá­nak elnökével, Elmar Brokkal is. Milyen véleménnyel volt a hábo­rúról, várható-e, hogy csökken a megosztottság az EU tagállamai között? Nagyon gondterhelt arcokat láttam Brüsszelben, a városban szinte ost­romállapot uralkodott, rengeteg rendőr volt az utcákon. Mindenki elismerte, hogy az európai orszá­gok megosztottsága komoly problé­ma. Nem csak az iraki háború szem­\\ Gondterhelt arco- ~ kát láttam Brüsszel­ben, a városban szinte ostromállapot uralko­dott, rengeteg rend- . . őr volt az utcákon. pontjából: a kialakult megosztott­ság ugyanis megkérdőjelezi, hogy Európa képes lesz-e megvalósítani a tervezett, közös biztonság- és kül­politikáját. Teljesen nyilvánvaló, hogy erre a jelenlegi helyzetben nincs esély. Hamis az az állítás is, hogy Szlovákia vagy a visegrádi né­gyek szembekerültek az EU állás­pontjával, hiszen ilyen álláspont nem létezik. Ha ez a krízis nem zá­rul le gyorsan, akkor a EU-konvent várhatóan nem tudja befejezni munkáját júniusig - ma már szinte biztos, hogy nem tudja tartani az ütemtervet -, a kormányközi bizott­ság ennek folyományaként 2004 elejére nem tudja elkészíteni az új európai szerződést, és már olyan hangok is vannak, hogy ez a csatla­kozásra váró országok felvételi idő­pontjának halasztását jelentheti. Szerintem azonban hamarosan vár­ható az álláspontok közeledése; Franciaországnak is be kell látnia, hogy a támadás megindulásával tel­jesen új helyzet keletkezett. Lakossági fórumot szervezett a föderalista párt Méltóan, radikálisan ÚJ SZÓ-HÍR Komárom. Jobbára fiatalokból álló, de rendkívül gyér hallgatóság előtt tartotta komáromi lakossági fóru­mát a Magyar Föderalista Párt. Mi- hajlovics József elnök szerint az MFP létrehozására azért volt szük­ség, mert végre olyan pártra van szüksége a felvidéki magyarságnak, amely méltóképpen és radikálisan képviseli érdekeit. Az MKP legna­gyobb hibái között említette, hogy a magyarság legégetőbb problémáit - benesi dekrétumok, a nyelv ügye, a diplomák honosítása - állandóan szőnyeg alá söpri. Kérdésre válaszol­va Mihajlovics elmondta, hogy ter­mészetes szövetségesüknek az MKP-t kellene tekinteniük, de addig, amíg az MKP-ban nem érvényesül a de­mokrácia elve, ez nem reális, (vkm) ÚJ SZÓ-HÍR Érsekújvár. Három év után lekö­szönt érsekújvári területi választmá­nyi elnöki poszljáról Csicsay Alajos. A Csemadok-választmány szombati konferenciáján helyét Dániel Erzsé­bet vette át; Bélák Ádám és Kovács Pál alelnök lett. Farkas Tibor, a Nyitra Megyei Önkormányzat kultu­rális bizottságának elnöke elmond­ta, a gondjaira bízott húsz intéz­mény igazgatása mellett, ezentúl vá­lasztmányi tagként vállalja az össze­kötő szerepét a megye és a Csema- dok között. A jelenlevők egyetértet­tek Plichta Péterrel, az érsekújvári alapszervezet elnökével, aki szerint még az uniós tagság elnyerése előtt jogi úton kell biztosítani anyagi hát­teret a Csemadoknak, hogy vállal­hassa küldetését, (száz) EZ ITT A KÉRDÉS Mit szól az egyetemi-főiskolai tandíj tervezett bevezetéséhez? Lach János 44 éves városi önkormány­zati alkalma­zott, Rozsnyó: Ha a tandíjbe­vezetés az ok­tatás minősé­gét célozza és a színvonalát kívánja emelni, ak­kor szó nélkül elfogadom. Ha az információs háttér kiépítését is elősegíti, akkor is helyénvaló. Ar­ra gondolok, hogy a diák a vizsga időpontjáról ne az ajtófélfára ki­ragasztott cetliről szerezzen tu­domást. Vagy ha a szakirodalom­hoz majd hozzá lehet jutni, és nem saját magának kell könyvol­dalak százait lefénymásolni vagy a könyvtárak magas színvonalon lesznek kiépítve, akkor legalább tudni fogom, miért fizetek. S nem utolsósorban: ha a kollégiu­mi élet minőségén és színvonalán is javít, ha oda is befektetik a tan­díjat, akkor is rendben van. Egyébként még ha két kereső is van a családban, akkor is nagy megterhelést jelent majd az évi 7-14 ezer korona. Pandy Rita 19 éves tanu­ló, Királyhel- mec: Egyáltalán nem gondol­tak azokra a családokra - és ezekből itt, a Bodrogközben, saj­nos, nagyon sok van -, amelyek­ben egy vagy két munkanélküli is van, és akiknek már az is problé­mát okozott, hogy kifizessék az utazás és a szállás költségeit. Ez­zel a tervezett intézkedéssel to­vább csökkentenék a szegény családból származó tehetséges fi­atalok továbbtanulási esélyeit. Erdélyi Gabriella pedagógus, Losonc: Nem vagyok híve a tandíj beveze­tésének. Egy olyan részmegoldá­son viszont érdemes elgondolkod­ni, hogy azoknak, akik egyetemen szeretnének tanulni, de a felvételi vizsgákon gyengébb teljesítmény nyújtottak, csak tandíjfizetés mel­lett legyen le­hetőségük ta­nulni. Termé­szetesen csak akkor, ha van elég hely az érintett oktatá­si intézmény­ben. Ennek motivációs ereje is lehetne. Érthe­tő a politikusok véleménye a tan­díj bevezetésének szükségességé­ről, csak azon is el kell gondolkod­ni, hogy vannak hátrányos helyze­tű tehetséges fiatalok is, akik a tandíj bevezetésével elveszthet­nék a lehetőséget a továbbtanu­lásra. Ez főleg a gazdaságilag gyengébb régiókat, így Nógrádot is érintené, (kov, hgy, szász) JOGI TANÁCSADÓ Rádió- és tévéhasználati díj fizetése „Nem vagyok szlovák állampol­gár és állandó lakhellyel sem rendelkezem az ország terüle­tén, de van a tulajdonomban egy ház, ahol valaha laktam. Erre a címre rendszeresen kül­dik nekem a koncessziós díjak­ra szóló számlákat. Már meg­próbáltam magam lejelenteni a postán, de visszaküldték a pa­pírokat, hogy tüntessem fel, milyen okból nem vagyok köte­les fizetni. Milyen okot kell fel­tüntetni? Köteles vagyok eze­ket a díjakat fizetni? Az ország­ban évente csak néhány hóna­pot töltök. J. P.” Az érvényben levő, 212/1995. számú törvény 3. §-a értelmében a televízió- és rádiókészülékek használatáért a jogszabály által megszabott illetéket köteles fizet­ni minden olyan természetes sze­mély, akinek ilyen készülék van a tulajdonában, továbbá azok a jogi személyek és vállalkozók, ame- lyek-akik üyen készüléket a köny­velésükben nyilvántartanak. Min­den szubjektum, amely nyilván­tartott villamosenergia-fogyasz- tó, egyúttal a koncessziós díjat fi­zetők névsorába is be van sorol­va. Természetes személyek eseté­ben ezt az ületéket csak egyszer kell megfizetni, függetlenül attól, hogy hány készülék található a háztartásba, viszont a vállalko­zók és a jogi személyek esetében minden nyilvántartott készülék díjköteles. Az olyan kisiparosnak, vállalkozónak, aki mint termé­szetes személy fizeti az illetéket, csak akkor kell fizetnie mint vál­lalkozónak is, ha van olyan ké­szüléke, amelyet a vállalkozás költségére szerzett be. Az olyan természetes személy, akinek van állandó és átmeneti lakhelye is, csak egyszer köteles fizetni. Az il­leték kötelező, tekintet nélkül ar­ra, hogy az adott személy hallgat­RÖVIDEN Ismét kezdődik a nyári időszámítás Pozsony. Március 30-án, vasárnap hajnali 2-kor 3-ra állítjuk át az óramutatókat, s ezzel kezdetét veszi a nyári időszámítás, amely október 26-ig tart. Szlovákia területén először 1916-ban vezették be a nyári időszámítást, majd 1940 és 1949 között ismét érvény­ben volt, 1979 óta pedig minden évben alkalmazzuk. Az óraátállí­tás a gyermekek és az idősek körében a bioritmus felborulását váltja ki. (SITA) A gyertyás tüntetésre emlékeztek Pozsony. Holnap lesz 15 éve annak, hogy Pozsonyban a hívők gyer­tyás tüntetésen tiltakoztak a kommunista elnyomás ellen. Az évfor­duló alkalmából a katolikus püspökök tegnap elismeréssel adóztak azok előtt, akik nyíltan tüntettek a totalitárius rendszer ellen. (SITA) Hatástalan robbanószerkezet Vágsellyén Vágsellye. Szombaton délután Vágsellye egyik negyedét ki kellett üríteni, mivel az Alsó utcában robbanószerkezethez hasonlító beren­dezésre leltek. A kihívott tűzszerészek megállapították, hogy a szer­kezet működésképtelen, és robbanóanyagot sem tartalmaz. (SITA) ja-e vagy nem, nézi-e vagy nem a Szlovák Rádió, illetve a Szlovák Televízió adását, tudja-e vagy nem jó minőségben fogni az mű­sort, s az sem mérvadó, hogy a készülékeket csak az év bizonyos szakában használja. A fizetési kö­telezettség létrejöttét 15 napon belül mindenkinek jelentenie kell a beszedőnél, a Szlovák Postánál, s a díjat a következő hónap elsejé­től köteles fizetni. Ha több mint 2 hónapig elmarad a fizetéssel, ak­kor késedelmi illetéket róható, amely természetes személyek esetében 5000, jogi személyek esetében pedig 15 000 korona. Az illeték fizetése alól mentessé­get élveznek:- olyan külföldi állampolgárok, akik Szlovákia területén legföl­jebb 3 hónapot tartózkodnak egy naptári évben;- a külképviseletek dolgozói, ha nem szlovák állampolgárok, a kölcsönösség elve alapján;- a nyugdíjasok, ha nem élnek közös háztartásban rendszeres tevékenységből származó bevé­tellel rendelkező személlyel;- súlyosan egészségkárosodott személyek. Az a személy, akinek számlázzák a koncessziós díjakat, annak elle­nére, hogy mentességet élvez, to­vábbá akinek nincs a birtokában rádió- vagy tévékészülék, a Szlo­vák Postához forduljon. Az ott be­szerzett nyomtatványon fel kell tüntetni, hogy a fent leírt okok közül melyik az, amely miatt nem kell fizetnie, és mellékelnie kell becsületbeli nyilatkozatot (hitele­sített aláírással), továbbá csatolni kell azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják a feltüntetett indokot. Gulyás Éva, a Kalligram Alapítvány Jogelemző Csoport­jának - CLA munkatársa A II. HÚZÁS JACKPOTJA SORSOLÁS: 2003. III. 26. 39100 000 Megnyeri valaki a legnagyobb szlovákiai nyereményt a következő sorsolásban? Új ház? Autó? L0T0! tíZH-O AZ ÖN SZERENCSÉS TIPP JE www.tipos.sk UP 1015 „A diszkriminációellenes törvénynek nem csak a tartalmi részé a lénye­ges: elfogadása üzenet lenne..." (Somogyi Tibor felvétele) Dániel Erzsébetet választották Csicsay Alajos helyére Érsekújvári őrségváltás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents