Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-24 / 69. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 24. Külföld Az iraki háború ellen tüntettek az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Nyugat-Európában és az arab világban. II. János Pál szerint a konfliktus az egész emberiséget fenyegeti Globálissá vált a békevágy New York/Washington/ Athén/Berlin/Brüsszel/Da- maszkusz/Kairó/Szöul/Vatí- kán. A hétvégén a világ számos pontján tüntettek az Irakban folyó háború ellen, ám néhány helyen háborúpárti megmozdulások is voltak. Az utcai felvonulások több ízben zavargásokba torkolltak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Egyesült Államok számos városában tüntetések voltak szombaton az iraki háború ellen, de hallatták hangjukat az iraki katonai fellépés támogatói is. New Yorkban 200-250 ezer tüntető vonult fel a Times Square-től a Broadway-en a Washington Square-ig, több mint 3 kilométer hosszan hömpölyögve. Később kisebb tüntető csoportok váltak ki és összetűztek a rendőrökkel, akik a mellékutcákban kergették őket. Legalább 17 tüntetőt tartóztattak le, egyebek közt a hatósággal szembeni ellenállás vagy gondatlan veszélyeztetés címen. Chicagóban a rendőrség vont kordont az egymástól 20 méterre tüntető, több száz fős háborúellenes tábor és az elnököt és a katonákat támogató, legalább olyan népes csoport között. Atlantában mintegy ezer tüntető a belvároson át a CNN központjához vonult, azzal vádolva a hírtelevíziót, hogy magasztalja a háborút. San FrandsBahrein fővárosában, Manamában zavargások törtek ki. cóban már harmadik napja tiltakozók tízezrei gyűltek össze a városháza előtt. A tüntetés szombaton békésen zajlott, míg az előző két napon a rendőrség több, mint 2000 embert tartóztatott le. Németország nagyvárosaiban ezrek tüntettek a globalizációellenes At- tac mozgalom és szakszervezetek felhívására. Berlinben mintegy 30 ezren emelték fel szavukat az ellen a kormánydöntés ellen, hogy az iraki légicsapásokat végrehajtó amerikai repülőgépek áthaladhatnak a német légtéren is. Hamburgban és Münchenben hozzávetőleg 5-5 ezren, Düsseldorfban néhány ezren gyűltek össze. Frankfurtban Európa műiden tájáról mintegy 25 ezer kur- dot várnak arra felvonulásra, amelynek résztvevői az iraki és törökországi kurdok iránti szolidaritásukat akarják kifejezni. Athénban a rendőrség szerint közel hétezer, a szervezők szerint 30 ezer ember tiltakozott a Bagdadot ért légicsapások miatt. Előző nap több mint kétszázezren vonultak ki a görög főváros utcáira, a rendőrség és a tüntetők közötti összecsapások nyomán 23 személyt vettek őrizetbe ekkor. Brüsszelben szombat délután a háború megindítása óta immár harmadszor tüntetnek: a város központjából mintegy ezer ember indult el az amerikai nagykövetség elé, hogy tiltakozását fejezze ki a háború miatt. Amszterdamban hozzávetőlegesen 20 ezren vonultak fel, de Londonban is több ezer ember gyülekezett a délutánra meghirdetett tüntetésre. Koppenhágában 7000-10 000 tüntető skandált George Bush amerikai elnököt szidalmazó, a háborúban való dán katonai részvételt ellenző jelszavakat az amerikai nagykövetség előtt. Helsinkiben közel húszezren követelték az amerikai-bit hadműveletek leállítását és Bush elnök igazságszolgáltatás elé állítását. Az arab országok közül Egyiptomból jelezték a legnagyobb tüntetést: több mint húszezren tiltakoztak a háború ellen Kairóban, Alexandriában, Szuezben, Heluánban és Ain-Samszban. A kairói al-Alzhar egyetem diákjai ismét amerikai és izraeli zászlókat égettek, és követelték, hogy Egyiptom küldjön katonai segítséget Iraknak. Damaszkuszban mintegy ezer egyetemi hallgató tüntetett, de a rendőrség megakadályozta, hogy a külföldi, köztük az amerikai, az egyiptomi és a katari nagykövetségnek otthont adó utcára vonuljanak. Bahrein fővárosában, Manamában viszont nem sikerült elejét venni a zavargásnak: az amerikai nagykövetség közelében a rendőrök ismét összecsaptak néhány tucat háborúellenes tüntetővel. A köveket hajigáló fiatalokat csak könnyfakasztó gránátokkal sikerült megfékezni. Gázában közel tízezer ember, túlnyomó többségében a gázai iszlám egyetem hallgatói vonultak fel. Ázsia-szerte és Ausztráliában is több ezrek követelték az iraki háború befejezését; Perth-ben 10 ezer, Brisbane-ben 3000, Aucklandben néhány ezer, Tokióban 700, Jakartában 3000, Jáva szigetén 1500, Daccában 6000, Bangókban 500, Dél-Koreában néhány száz, Tajpejben 100 körül volt a tüntetők száma. II. János Pál szerint a háború az egész emberiséget fenyegeti, és az ember erőszakkal és fegyverrel soha nem lesz képes megoldani a saját, problémáit. A pápa szombaton először beszélt nyilvánosan az Irak elleni háborúról annak kezdete óta. „Amikor az emberiséget háború fenyegeti, akkor még sürgetőbb, hogy szilárd és határozott hangon kimondjuk: csak békével lehet igazságosabb és gondoskodóbb társadalmat építeni” - mondta a katolikus egyházfő. A Vatikán diplomáciai találkozókon, maga a pápa pedig szenvedélyes beszédeivel a háborút megelőző hónapokban sokszor felemelte a szavát a háború ellen és az iraki válság békés megoldásáért, (mti, o, h-ő) * Kiulaft imrt—ntáb. Az Egyesült Államok hadserege a szövetségeseivel karöltve egyszerre három fronton indított támadást Irak ellen (Népszabadság-grafika) I wa ///éÉF WFWWw 1 V# ■.W,.//Miß;'?'''Népszavazás az ország NATO- és EU-csatlakozásáról Határozott szlovén igen Csecsenföldön népszavazást tartottak az új alkotmányról Függetlenség kizárva Tegnap boldoggá avatták Batthyány-Strattmann Lászlót Szegényeket gyógyított ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ljubljana. Szlovéniában tegnap ügydöntő népszavazást tartottak az ország NATO- és EU-csatlakozásáról. Az iraki háború ellenére, amely csökkentette a NATO-tagság támogatását a szlovén lakosság körében, a legutóbbi felmérések azt jelezték, hogy a választópolgárok szűk többséggel ugyan, de az észak-atlanti szövetséghez tartozás mellett fognak szavazni. Az európai uniós tagság esetében rekordot, 80 százalékos igent jósoltak. Az 1,6 millió választásra jogosult több mint 3000 szavazóhelységben adhatta le vok- sát 19 óráig. Az állami televízió által készített első exit poll a felméréseket támasztotta alá: a résztvevők 93 szaléka voksolt az EU-tagság és 60 százaléka a NATO-tagság mellett. Szlovénia az egyetlen állam a hét új NATO-tagjelölt közül, és az első az EU-belépésre váró nyolc közép- és kelet-európai ország közül, amely népszavazással dönt a csatlakozásról. Előzőleg Máltán tartottak népszavazást az EU-csatlakozásról, de annak nem volt kötelező érvénye: a szigetország lakossága kis többséggel ugyan, de támogatta az uniós csatlakozást. Szlovénia a legfejlettebb csatlakozó ország, amit az is bizonyít, hogy valószínűleg az Európai Unió nettó befizetője lesz. Csak Szlovénia, Ciprus és Málta lesz várhatóan nettó befizetője az Uniónak a csatlakozó országok közül. Ennek egyik oka, hogy Szlovénia gazdasága jóval közelebb áll az uniós szinthez, mint a többi belépőé. Az EU várakozása szerint egy éven belül a szlovén GDP eléri az uniós átlag 75%-át. Az Európai Bizottság szerint Magyarországnak ehhez tíz évvel hosszabb időre lesz szüksége. A támogatások várhatóan alacsony mértékének másik oka, hogy Szlovéniában kevesen élnek mezőgazdaságból, márpedig a legnagyobb támogatás az agráraimnak jár. (m, o) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Kiemelt biztonsági intézkedések mellett vasárnap megkezdődött a csecsenföldi népszavazás a köztársaság új alkotmányáról. A Kreml a békefolyamat történelmi lépéseként jellemzi a voksolást, a közvélemény azonban nem túlságosan hisz abban, hogy a propagandacélokon túlmenően komoly eredmény várható a referendumtól. A népszavazás kiírásáról a tavaly októberi moszkvai túszdráma után döntött Vlagyimir Putyin orosz elnök. Ezzel Moszkva gyakorlatilag kizárta a megegyezést a sza- kadárokkal: az alkotmány az Oroszországi Föderáció részeként kezeli Csecsenföldet, és a fegyveres függetlenségpártiak nem indulhatnak a választásokon. Az 540 ezer választásra jogosultnak három kérdésre kell választ adnia: az új alaptörvény mellett véleményt nyilvánítanak a köztársaság elnökének és parlamentjének megválasztásáról szóló törvénytervezetekről is. A referendumon részt vehet az ingusföl- di menekülttáborokban élő mintegy 50 ezer csecsen is. Szavaznak azok a szövetségi katonák is, akiknek egysége folyamatosan a köztársaságban állomásozik, számuk 36 ezer, vagyis a választók közel 10 százaléka. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében súlyos kritikákkal illetett népszavazáson mintegy 150 nemzetközi megfigyelő vesz részt, többek között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Arab Liga, és a Független Államok Közössége részéről- A népszavazás több mint 50 százalékos részvétel mellett érvényes, az ebő, nem hivatalos végeredményt ma délelőttre ígérik. A 416 szavazókor biztonságára több mint 14 ezer rendőr és belügyi katona felügyel. Megerősítették moszkvai közintézmények, köztük a Sere- metyevo repülőtér védelmét is. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Róma/Vatikán. II. János Pál pápa tegnap a római Szent Péter-téren Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök jelenlétében, magyar és osztrák zarándokok ezrei előtt boldoggá avatta Batthyány-Strattmann Lászlót, a „szegények orvosát”. A szertartáson Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergomi érsek és Cristoph Schönbom, Bécs érseke ismertette a hívők előtt Batthyány-Strattmann László életét. A „szegények orvosa” 1870-ben született Dunakilitiben, ősi magyar főnemesi család hatodik gyermekeként. Hatéves korában családjával Köpcsénybe (Kittsee) költözött, orvosi diplomát Ungváron szerezte 1900-ban, két év múlva pedig megalapította az első magánkórházat Köpcsényben. Öröklés révén 1915-ben megkapta a hercegi címet és a Strattmann nevet. Később körmendi birtokán telepedett le, és várkastélyának egyik szárnyában megalapította második kórházát, itt már szemspecialistaként gyógyította a betegeket. Batthyány-Strattmann László 1931-ben Bécsben halt meg. Boldoggá avatását 1944-ben Bécs akkori bíboros-érseke kezdeményezte. Az avatásról szóló dekrétumot tavaly júliusban tették közzé. A boldoggá avatás szertartási szabályainak megfelelően a pápa ünnepélyesen kimondta, hogy a boldog emlékezetű személy életében a keresztény erényeket hősiesen gyakorolta, közbenjárására rendkívüli, visszafordíthatatlan csoda, gyógyulás történt. A szertartás végén Mádlt rövid üdvözlésre II. János Pál elé, az oltárhoz kísérték. A tegnapi szertartásra csaknem hatezer zarándok érkezett, közülük mintegy hétszázan osztrákok, a többiek pedig magyarok, ez utóbbiak nagy része Magyarországról, a többi pedig Erdélyből, Ukrajnából, a Felvidékről, Németországról, Kanadából, Franciaországból utazott az Örök Városba, (m, ú)
