Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-24 / 69. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 24. Iraki válság 3 El akarja kerülni az USA, hogy egy török bevonulás új harcokat robbantson ki Irakban Ankara feszültséget okoz Tornádó típusú brit vadászbombázók. A CNN tájékoztatása szerint Kuvait közelében ilyen, bevetésről a bázisra visszatérő gépet lőttek le tegnap hajnalban tévedésből az amerikaiak a Patriot légvédelmi rendszerrel. (ÖTK/AP-felvétel) Washington állítólag lemondott az átmeneti amerikai katonai kormányzásról Az USA és a kurdok közös akciói Ankara/Washington/Berlin/ Bagdad. A török parlament tegnap bizalmat szavazott a Recep Tayyip Erdogan vezet­te kormánynak és jóváhagy­ta programját. A nemzetközi közvéleményt azonban az foglalkoztatja, milyen szere­pet játszhat a továbbiakban az iraki válságban Törökor­szág, miután érezhetően nőtt a feszültség Ankara és Washington között. ÖSSZEFOGLALÓ Amerikai illetékesek szombaton közölték, hiába volt a légtérhasz­nálat lehetővé tételéről szóló pén­teki török kormánydöntés, az USA az iraki hadjárat következő szaka­szaiban nem számol a törökök nyújtotta lehetőséggel. Az ameri­kaiak a péntek este kezdődött álta­lános légitámadáshoz sem vették igénybe a török légteret. Ankara egyrészt túl sokáig halogatta a döntést, másrészt az amerikaiak számára elfogadhataüan feltétele­ket szabott. Az amerikai hadveze­tés ezért Törökországot Jordániá­val helyettesítették, innen indítva a harmadik, az északi frontot. Pén­tek esti jelentések szerint török egységek vonultak be Észak-Irak­ÖSSZEFOGLALÓ Kuvaitváros/Bagdad/Washing­ton. Még Tommy Franks tábornok, az Irak elleni hadműveletet irányí­tó amerikai főparancsnok sem tud­ja - szombati nyilatkozata szerint -, hogy mi van Szaddám Huszein- nel. Állítólagos sebesüléséről számtalan lapvélemény jelent meg, sőt halálhírét is keltették. Ezt cáfolandó sugárzott tegnap felvé­teleket az iraki televízió Szaddám és az iraki hadsereg vezetőinek ta­lálkozójáról. A kipihentnek és nyu- godtnak tűnt iraki diktátor egy asz­talnál ült hat főtiszt társaságában. A dolog szépséghibája: azt nem kö­zölték, hogy mikor és hol volt a ta­ba - ezt szombaton Ankarában is, meg egyes észak-iraki kurd veze­tők is cáfolták -, az USA pedig is­mételten óvta egy ilyen lépéstől a török kabinetet. A Pentagon illetékesei ugyancsak szombaton jelentették be: Wa­shington nem vár tovább Ankara engedélyére, s ezért a török partok előtt a 4. gyalogos hadosztály had­felszerelésével várakozó szállító­hajókat a Perzsa-öbölbe irányítja át. A nehézfegyverzettel és más fel­szereléssel megrakott hajók tegnap állítólag elindultak a Szuezi-csa- torna felé, hogy az Öböl felé ve­gyék az irányt. Egyébként az ame­rikai 4. gyalogos hadosztály kato­nái még a texasi Fort Hoodban vár­ták a bevetési parancsot; valószí­nű, hogy a török bázisok helyett Kuvaitba vezénylik a 17,5 ezer ka­tonát, vagy legalábbis a hadosztály egy részét. Az esetenként egymás­nak ellentmondó nyilatkoztok, állí­tások és gyors cáfolatok miatt nem egyértelmű a helyzet. Erdogan kor­mányfő tegnap a Newsweeknek azt állította, hogy Törökország sza­bad utat kapott az USA-tól korláto­zott számú török katona észak-ira­ki állomásoztatására. „Abdullah Gül külügyminiszter amerikai kol­légájával, Colin Powell-lel folyta­tott megbeszélésén alkudta ki az egyezséget” - mondta Erdogan. Az lálkozó. Tegnapi brit sajtóértesülés szerint az iraki elnök súlyosan megsérült, de nem halt meg a há­ború első hajnalán Bagdadra mért csapásban. A The Sunday Tele­graph szerint Szaddám Húszéin a támadásban elszenvedett sérülései miatt vérátömlesztésre szorult, de állapota nem életveszélyes. A kon­zervatív vasárnapi brit lap úgy tud­ja, hogy Húszéin idősebbik fia, Udaj szintén súlyosan megsérült, esetleg meg is halt, amikor az ame­rikai légierő hírszerzési értesülé­sek alapján csütörtök hajnalban hirtelen támadást intézett az iraki felső vezetés feltételezett tartózko­dási helye ellen. Geoff Hoon brit védelmi miniszter szombaton a észak-iraki török jelenlétet Ankara ellentételezésként kérte a török légtér amerikai harci gépek előtti megnyitásáért. Erdogan kijelentet­te: „A török haderő nem akarja tar­tósan megszállni Észak-Irakot, a 330 kilométer hosszú határ men­tén legfeljebb 19 kilométer mélyen nyomul előre iraki területre.” A tö­rök kormány attól tart, hogy az Irak északi részén élő kurdok a há­ború után önálló államot kiáltanak ki, ami lázadást szíthat a törökor­szági kurdok között. Washington ugyanakkor mindenképpen el akarja kerülni, hogy egy török be­vonulás újabb harcokat robbant­son ki Irakban. Ezzel függ össze az a berlini hír is, miszerint ha Török­ország harcoló fél lesz, azaz bevo­nul Eszak-Irakba, akkor a német kormány leparancsolja a NATO Tö­rökországba vezényelt AWACS fel­derítő gépeiről a német katonákat. Nadzsi Szabii iraki külügyminiszter tegnap Damaszkuszban leszögezte: „reméljük, török szomszédunk saját igazi érdekét akarja érvényre juttat­ni, mert ha valaki ártani akar Irak­nak, az saját magának keresi a ba­jok sokaságát”. Szabri útban az arab külügyminiszterek mai kairói kez­dődő értekezletére állt meg a szíriai fővárosban. Szabri az első iraki ve­zető, aki a háború kezdete óta kül­földre utazott, (m, t) Sky News brit hírtévének azt mondta, hogy nem tudja megerősí­teni az iraki elnök sorsáról keringő értesüléseket. Azt sem tudni pontosan, hogy hány hasonmása van a diktátor­nak. Ezért sokakban felmerül a kérdés, ha netán rábukkannának a holttestére egy lebombázott épü­letben, honnan lehetne tudni, hogy az igazit találták meg. Lapér­tesülések erre is adnak magyará­zatot: a Delta Force kommandósai, akik már magában Bagdadban hajtják végre feladataikat, állító­lag magukkal hordják a diktátor DNS-mintáját, hogy minden kétsé­get kizáróan el lehessen végezni az azonosítást. (m, t, k) MTI-JELENTÉS Erbil/Teherán. „Washington elfo­gadta, hogy Szaddám Húszéin ira­ki elnök kormányának bukása után azonnal iraki átmeneti kormányzat jöjjön létre, s ne amerikai katonai kormányzás legyen.” Ezt az észak­iraki Erhüben tartott sajtóértekez­letén mondta az iraki Kurdisztán északnyugati részét ellenőrző Kur- disztáni Demokratikus Párt (KDP) egyik vezetője. Hosjar Zebarinak, a párt külügyi felelősének szavai egybecsengtek azzal, amit Abdela- ziz Hakim, az iraki síita ellenzék egyik vezetője állított szombaton Teheránban. Hakim egyben közöl­te az AFP hírügynökséggel: az iraki ellenzéki erők vezetői hamarosan ÖSSZEFOGLALÓ Halabdzsa/Washington/Sydney. Az ausztrál ABC tévé szóvivőnője Sydneyben közölte: egyik opera­tőrük, Paul Moran meghalt Észak­iakban, a szombati öngyilkos ak'- ció következtében, három kurd harcossal és magával a merénylő­vel együtt. A kamikaze egy autó­ba rejtett pokolgépet robbantott fel egy ellenőrzőpontnál Hormal falu határában. Moran az első újságíró, akinek halálát az iraki háború során je­lentették. Társa, Eric Campbell, összeülnek Kurdisztánban, hogy megvitassák az ország jövőjére vo­natkozó terveket. Hosjar Zebari sajtóértekezletén azt mondta, hogy az iraki kurd katonai erők részt vesznek majd Kurdisz- tánon kívüli hadműveletekben is az amerikaiakkal együtt, velük egyeztetve. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy a kurd erők Kir- kukba és Moszulba - Észak-Irak két fő településére - mehetnek az amerikaiakkal. Ez utóbbi két vá­rossal kapcsolatban elmondta, hogy az amerikaiak bombázták a kirkuki légi támaszpontot, Moszul- ban pedig Szaddám Húszéin egyik palotáját. Az amerikai légierő tá­madta a Moszultól délkeletre lévő Kalak környékét is - tette hozzá. az ABC tudósítója könnyebb sérü­léssel megúszta a támadást. A merénylet nyilvánvalóan megtor­lás volt az Anszár al-Iszlámi muszlim szélsőséges kurd csoport hormali állásaira szombat hajnal­ban mért amerikai légicsapásért. A Pentagon is megerősítette a ra­kétacsapásokkal egybekötött légi rajtaütést, hozzátéve, hogy kü­lönleges hadműveleti erői tevé­kenykednek Észak-Irakban. Az USA azzal vádolja az iráni határ­melléken tevékenykedő Anszár al-Iszlámit, hogy kapcsolatok fű­zik a 2001. szeptemberi terrorme­„Két napja összetűzések voltak ott csapataink és irakiak között, az amerikaiak közebeléptek, és meg­semmisítették az iraki állásokat” - tájékoztatott. A KDP képviselője arról beszélt még, hogy rövidesen aktivizálódik az iraki északi front. „Vannak (amerikai) különleges erők, ame­lyek együttműködnek velünk a tér­ségben” - hangsúlyozta Zebari, ki­fejezve reményét, hogy további ilyen erők is érkeznek majd a had­műveletek összehangolására. Ze­bari megerősítette, hogy tegnapi egyetlen török katona sem lépett területükre. Mint mondta, egy tö­rök bevonulást „nem üdvözölnénk, az nem lenne elfogadható, és kö­vetkezményekkel járna”. rényletekért felelősnek tartott al- Kaida hálózathoz. Az ITN brit hírtévé azt közölte szombaton, hogy négyfős stábjá­nak három tagja eltűnt, miután tűz alá kerültek a dél-iraki Imán Anaszban, két járművel Bászra fe­lé tartva. „A stáb egyik tagja, Daniel Demoustier megsérült, de sikerült biztonságos helyre jut­nia. Nem láthatta, mi történt kol­légáival... Egyelőre nincs hír hol­létükről” - idézte a Reuters az ITN közleményét, amely szerint az adott időben brit és iraki had­erők voltak a térségben. Senki sem tudja, hol van Szaddám Húszéin, őt lehetett-e látni az iraki tévében Magukkal hordják a DNS-mintát Az ausztrál operatőr életét vesztette, a három britet eltűntként tartják nyilván Új ságírók a halálos áldozatok között A Reuters felvételeket tett közzé Szaddámról és két hasonmásáról. Állítólag a középső az igazi. (Reuters-fotó) I .;y VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: TÖBBNYIRE DERÜLT IDŐ, 9-14 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 05.49-kor- nyugszik 18.082-kor A Hold kel 01.04-kor - nyugszik 09.11-kor Ózonhír: Szlovákia területe felett tegnap 348 Dobson-egységet mértek, ami 8 százalékkal kevesebb a sokéves átlagnál. Az ultraibolya-sugárzás káros hatása elhanyagolható. ORVOSMETEOROLOGIA Az erős éjszakai fa­gyok után napköz­ben a döntően de­rült időnek kö­szönhetően gyors felmelegedés vár­ható; a nappali csúcshőmérséklet 9 és 14 fok között alakul, egyedül Ár­vában, a Liptói medencében és Szepességben lesz hűvösebb. Kedd­től még érezhetőbb felmelegedés jön. A magas légnyomásnak köszön­hetően az éjszakai fagyok már nem lesznek olyan szigorúak, viszont a nappali csúcshőmérséklet tartósan 10 fok fölé emelkedik, s a hőmérő hi­ganyszála Dél-Szlovákiában 13 és 15 fok, szerdán pedig már 14 és 17 fok közötti hőmérsékletet mutathat. Az időjárás hatása döntően kedvező hatást gyakorol közérzetünkre. A fizikai és a szelle­mi teljesítőképes­ség növekszik, a reakcióidő rövidül. Az éjszakai álom mély és pihentető hatású lesz. A kedvező hatások elle­nére a szív- és keringési panaszok­ban szenvedők ne becsüljék túl az erejüket, kerüljék a stresszt és a meg­erőltető fizikai igénybevételt. Az ipa­ri központokban a kora reggeli órák­ban és a délelőtt folyamán a kisebb szél következményeként a levegő­ben nőhet a szennyezőanyagok kon­centrációja, ami irritálhatja a légúti megbetegedésben szenvedőket. Holnap !/Vj I'VíJ !V.jV|( II; 1 / AZ ÚJ UÓ MLLÉIUITI í ♦ Keresztrejtvények ♦ Fejtörők ♦ Gyerkőcöknek

Next

/
Thumbnails
Contents