Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-24 / 69. szám, hétfő
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 24. KOMMENTÁR Átverés - technikával SZILVÁSSY JÓZSEF Aki úgy óhajtja, elsősorban a hírtelevíziók révén a nap minden percében nyomon követheti az iraki háború eseményeit. Ámuldozhat a szupermodern haditechnika vívmányain, szörnyülködhet a hatalmas robbanások és füstfelhők láttán. Mindeközben rádöbbenhet arra is, hogy ebben a háborúban az ellenség - és ezzel együtt a közvélemény - átverése ugyancsak elképesztő méreteket öltött. Goebbels és elvetemült követői nem is olyan régen abból az elhí- resült meggyőződésből indultak ki, miszerint a tucatszor vagy ezerszer megismételt és világgá harsogott hazugság megfelelő propagandaeszközökkel - ma már tudjuk, hogy csak egy ideig - igazsággá kozmetikázható. Ami ma történik, az még ezt az ördögi masinériát is messze meghaladja. Manapság ugyanis a szuper- technika olyan manipulációkra képes, amelyeknek következtében a lélektani hadviselésnek és a dezinformációnak hovatovább akkora szerepe lesz, mint a legkülönbözőbb hadi eszközöknek. Az amerikaiak már a második Öböl-háború kezdetén ráálltak az iraki közszolgálati rádió hullámhosszára, amelyen saját igazságaikat kezdték hirdetni. Amikor a szövetségesek első, meglepetésszerű támadása után megjelent a képernyőn Szaddám Húszéin, még a szakértők sem voltak biztosak abban, hogy élő adást vagy korábban rögzített beszédet láthattak-e. Nincs egyértelmű válasz arra sem, hogy valójában mikor készült az a felvétel, amelyen a diktátor fiaival tartott haditanácsot. Nincs a világon olyan ember, akinek ne szorulna el a szíve az égési sebei és más sérülései okozta fájdalmak és rémület miatt síró gyermek láttán. De rögvest ott motoszkál bennünk a kétely is: vajon mit kereshettek ezek a gyerkőcök éjszaka stratégiai létesítmények környékén? Talán csak nem az iraki diktátor lökte őket oda élőpajzsnak, hogy aztán aljas trükkel amerikai áldozatnak mutassák be ezeket a szerencsétleneket a nagyvilágnak? Véletlen-e, hogy az iraki rezsim kiutasította az országból a CNN munkatársait, holott éppen az amerikai hírtelevízió sugározta eddig nemcsak a legidőszerűbb, hanem a leghitelesebbnek tűnő beszámolókat. Egyenes adásban közvetítette például a bagdadi tájékoztatási miniszter sajtótájékoztatóját. Nem vágták ki azokat a súlyos vádakat és indulatos jelzőket sem, amelyekkel Bush elnököt illették. Nyilvánvaló: ahogy szorul a hurok Húszéin körül, mindenre elszánt lakájai úgy igyekeznek majd megmásítani a tényeket. Ha nem is ilyen mértékben, de azért Washingtonban sem finnyáskodnak a dezinformációk terjesztésében. Az elmúlt napokban például többször is megtörtént, hogy amerikai tudósításokat és állításokat a tájékoztatás tárgyilagosságát még mindig tisztelő angolok cáfolták. Nem kell ahhoz aggastyánnak lenni, hogy felidézzük a félmúltat, amikor az igazság kihámozásához csaknem teljesen elegendő volt összevetni a hazai propaganda állításait a Szabad Európa vagy éppen a BBC tájékoztatásaival. Ma már csak rossz emlék a rádióadók zavarása. Eltűntek az ideológiai korlátok, és az informatika vívmányai révén sok száz hírforrás alapján mindenfajta korlátozás nélkül tájékozódhatunk, de a világ dolgaiban manapság sem könnyű eligazodni. Erre annak van a legtöbb esélye, aki nemcsak nézi a képernyőt, hanem igyekszik több hírcsatorna segítségével meglátni a valódi tényeket és összefüggéseket. Politikai lélekvándorlás TÓTH MIHÁLY Ahogy a közvélemény-kutatási eredmények tükrében csökken a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) támogatottsága, a sajtóban úgy sokasodnak a Vladimír Meciarra vonatkozó, egyelőre csak politikai tetszhalottsághoz közeli állapotot tükröző diagnózisok. A leglényegesebbről azonban minden diagnoszta hallgat. Az elemzők elidőznek az 1989-es fordulat után alig két évvel repülőstartolt és diadalmaskodott politikai erő múltjának boncolgatásánál, kajánkodva emlegetik, hogyan vergődik a HZDS a most már nem is tudjuk, hányadik osztódást követően. A leglényegesebb kérdéshez azonban kevesen mernek hozzányúlni: hogyan alakul Szlovákia politikai arculata azt követően, hogy a nagytermészetű háromszoros exminiszterelnök egy lesz a 10 százalékos népszerűség körül oszcilláló pártok elnökei között. Javában dúl az iraki háború. Valamelyik újságban azt olvastam, hogy a diktátort viszonylag rövid idő alatt legyőzik, de a legrosz- szabb valószínűleg ezután következik. E futurológiái szellemességet az illető kétségkívül attól a Moszkva-szakértőtől kölcsönözte, aki így fogalmazta meg aranyköpését: a kommunizmusban az a legrosszabb, ami utána következik. Elképzelhető, hogy Meciar belátható időn belül elvándorol a múltba. Nem így az ország lakosságának az a része, amely a kommunizmus bukása után úgy követte a HZDS alapító atyját, mint a mesebeli patkánybűvölőt a rágcsálók hada. Most nagyarányú politikai lélekelvándorlásra kerül sor a tetszhalottság állapotában leledző HZDS-ből, és nem nehéz kitalálni, hogy a máshova távozók zöme melyik politikai erő felé tart. Csak idő kérdése, hogy a támogatottság mértékét tekintve Robert Fico vezetésével a Smer elfoglalja a HZDS egykori pozícióját. A demokratikus elit hatalmasat tévedett, amikor annak idején akár egyetlen elismerő szóval is jutalmazta Ivan Gasparovicot, amiért hátat fordított Meciarnak. Ugyanekkora tévedés az is, amikor már-már ünnepük Vojtech Tkácot és társait, a mozgalom legújabb disszidenseit. Borítékolhatjuk, hogy a legközelebbi választásokon egyikük se lesz képes átmászni az 5 százalékos küszöbön. Egyikük se lesz képes megismételni Meciar egykori produkcióját. E mutatvány megismétlésére Szlovákiában csak egy politikus képes: Robert Fico. Hogy ez így van, az nem Ficót, nem Meciart minősíti, hanem Szlovákia lakosságának még ma, 13 évvel a rendszerváltás után is legalább egyharmadát. És sokat elárul az ország politikai struktúrájáról is. Meciar és a HZDS egykori teljesítménye bebizonyította, hogy a nacionalizmus és az alpári popuüzmus megnyergelésével itt szédületes politikai karriert lehet csinálni. Akkor, 1992 tavaszán a mozgalom vezére - ha a választópolgárokon múlik - többségi akarattal hitelesítve ad abszurdum akár az egypártrendszert is visszaállíthatta volna. A milliomosjelölteket és a leendő munkanélkülieket egyaránt maga mögé állította. Érdemes szemügyre venni, milyen nehezen mondja ki Fico, hogy a Smer - baloldali erő. Attól tartok, a Smer dominanciája lesz az a „még rosszabb”, ami Meciar után következik. TALLÓZÓ LA LIBRE BELGIQUE „Ha az iraki háború elhúzódik, rendkívüli mértékben megnő annak a veszélye, hogy ivóvízhiány lép fel az országban, ezért a huma- . nitárius erőfeszítések egyik fő célterülete ennek enyhítése lesz” - mondta az Európai Bizottság humanitárius kérdésekért felelős tagja. Potil Nielson a brüsszeli lap hétvégi számában megjelent inteijújá- ban emlékeztetett arra, hogy Irakban gyakorlatilag minden emberi fogyasztásra szánt vizet tisztítani kell, ezért az áramszolgáltató hálózatok vagy a vezetékek megsérülése nagyon súlyos következményekkel járna a lakosságra nézve. Az Európai Bizottság pénteken tartott rendkívüli ülésén további 79 millió eurót kért a tagállamoktól „a küszöbönálló humanitárius válság” következményeinek enyhítésére. A már jóváhagyott költségvetési forrásokból 21 millió euró használható fel erre a célra, így a segélyek tervezett összege egyelőre 100 millió euróra emelkedne. Nielson elismerte, hogy a források felszabadítása gondot okozhat. Petr Cibulka azonnal élesen bírálta a prágai belügyminisztériumot, mert „precíz módon becsapta a cseh társadalmat" Kevesebb név a hivatalos listán Csehországban a napokban újabb hivatalos lépést tettek afelé, hogy széles körben és könnyebben megismerhetővé váljon az egykori csehszlovák kommunista rendszer hatalmi mechanizmusának rejtett oldala. KOKES JÁNOS Csütörtök óta nyomtatott formában és az interneten is szabadon hozzáférhetővé vált a volt csehszlovák kommunista Állambiztonsági Hivatal (StB) ügynöklistája. Az adatokat a belügyminisztérium hozta nyilvánosságra, mégpedig egy 2002 márciusában érvénybe lépett törvény alapján. A 12 vaskos kötetnek több mint 5600 oldala varf, s mintegy nyolc kilogrammot nyom. A tárca 3000 ingyenes példányban jelentette meg, így azokat természetesen már az első órákban szétkapkodták. A interneten a www.mvcr.cz weboldalon találják meg az érdeklődők. Vladimír Zeman cseh belügyminiszter-helyettes szerint a kötetekben közölt lista mintegy 75 ezer, az állambiztonsággal egykoron együttműködő személy nevét tartalmazza. További mintegy 3150 név olyan személyeké, akik a csehszlovák kommunista kémhálózatnak adtak információkat, többnyire a nyugati és amerikai csehszlovák emigrációról. Petr Cibulka, az ismert cseh antikommunista aktivista, a Charta ’77 egyik aláírója, aki 1992-ben a Rudé krávo című lapban saját kezdeményezésére elsőként jelentette meg az állambiztonsági hivatallal együttműködők nem hivatalos listáját, azonnal élesen bírálta a minisztériumot, mert szerinte a hivatalos ügynöklista kiadásával „precíz módon becsapta a társadalmat”. Cibulka kijelentette: az ő listája több mint 200 ezer nevet tartalmazott, míg a mostani hivatalos lista nagyon hiányos. Szerinte hiányzanak belőle a mai titkosszolgálatok által továbbra is használt volt ügynökök, valamint azok, akik az 1989-es rendszerváltás után beléptek a nagypolitikába. „A tárca így 75 ezer holt lelket hozott nyilvánosságra” - szögezte le Cibulka. Szerinte ezek a nevek senkit sem igen érdekelnek. Cibulka véleményét a prágai sajtóban néhány történész is osztotta. A belügyi tárca szerint viszont a mai lista azért rövidebb jóval a Cibulka-féle listától - amelyet egyébként hivatalosan sosem ismertek el érvényesnek-, mert nem tartalmazza az együttműködőknek azt a csoportját - bizalmiak és ügynökjelöltek-, amelyet az 1991-ben elfogadott csehszlovák átvilágítási törvény későbbi módosítása kizárt azok köréből, akik tudatosan együttműködtek az StB-vel. A tavalyi cseh parlamenti döntés értelmében a most nyilvánosságra hozott lista a külföldi állampolgárok jegyzékét sem tartalmazza, tehát hiányzanak azok a volt együttműködők is, akik például ma az önálló Szlovákia állampolgárai. Szakértők azt állítják, hogy az eredeti listákon mintegy 300 ezer név lehetett, de a jegyzékek egy részét már korábban megsemmisítették, továbbiakat pedig közvetlenül a rendszerváltáskor. Mindezek után jelenleg csupán mintegy 60 ezer egykori, állambiztonsággal együttműködő személy aktája maradt meg a prágai archívumokban. Néhány tízezer személy iratai pedig mikrofilmem vannak meg. A cseh hatóságok nem titkolják, hogy nem kívánják a jövőben sem nyilvánosságra hozni azon ügynökök, személyek neveit, akik az ország valós vagy vélt érdekében folytattak hírszerzést, kémtevékenységet külföldön úgy katonai, civil mint ipari, műszaki vagy tudományos szférában. A cseh belügy által most nyilvánosságra hozott dokumentumok ugyanakkor a Cibulka-féle listákhoz képest szélesebb és árnyaltabb képet adnak a problémáról, mert több kiegészítő adatot is tartalSzakértők szerint az eredeti listákon mintegy 300 ezer név lehetett. maznak. Megtudható például belőlük, hogy az StB kit mennyi ideig, milyen név alatt és „beosztásban” vezetett, tehát hogy az illető az állambiztonság melyik osztályának dolgozott, valamint hogy melyik aktákban találhatóak meg az őt érintő dokumentumok. Csillaggal vannak megjelölve azok a személyek, akik korábban bíróság elé vitték múltjukat, s az nekik adott igazat, tehát a taláros testület szerint együttműködésük az StB-vel a listákban való szereplés ellenére sem bizonyítható. Á kötetekben ezeknek a személyeknek a véleménye is megtalálható. Ales Sulc, a cseh belügy levéltárának munkatársa szerint az archívumokban jelenleg már csak minden ötödik-hatodik volt ügynök személyes aktái találhatóak meg. Ugyanakkor a minisztérium közzétette azokat a jegyzékeket is, amelyeket az állambiztonság az általa megfigyelt intézményekről, illetve lakossági csoportokról vezetett. A múlt megismerése szempontjából ezek is igen érdekesek. Petr Uhl ismert cseh emberi jogi aktivista, a Charta ’77 egyik vezető személyisége, aki az egykori ellenzékiek közül a leghosszabb időszakot (kilenc év) töltötte el kommunista börtönökben, azért bírálta a minisztériumot, mert most sem használta fel az alkalmat, hogy közzétegye a volt Állambiztonsági Hivatal „rendes” alkalmazottainak és munkatársainak a névsorát is. Uhl szerint nem igazságos, hogy csak az együttműködők neve került a nyilvánosságra, a valódi állambiztonságiaké azonban nem. „Míg az StB-vel együttműködők mindenféle zavaros okok folytán kerültek a hatóság kezei közé, addig az ő önkéntes tevékenységükre bizony nehezen lehet mentséget találni” - állítja Uhl. Csehországban egyébként továbbra is érvényben van az 1991-ben elfogadott átvilágítási törvény, amely szerint volt magas rangú kommunista tisztségviselők, StB- alkalmazottak, illetve -ügynökök nem tölthetnek be bizonyos meghatározott állami tisztségeket. Az átvilágítás keretében a belügy 405 ezer személy múltját bírálta el, s közülük 12 ezernél derült ki, hogy nevük szerepel az együttműködők jegyzékében. Az StB-akták részben 1996 óta tekinthetőek meg, 2002 óta pedig már igen széles körben. A hivatalos kimutatás szerint eddig csupán 3500 személy volt kíváncsi az aktákra, amelyeket a belügy Pardubicében tárol. LEVÉLBONTÁS Olcsók vagyunk, na de ennyire? Őszintén be kell vallanom, nem foglalkoztam ezzel a problémával, egészen addig, amíg a közvetlen környezetemből lett érintett egy személy. Behívták a munkaügyi hivatalba azzal az indokkal, hogy munkát találtak neki. Kínáltak is, mégpedig Dunaszerdahelyen, a huzalgyárban, ahol köztudott 3 műszakban dolgoznak bruttó 5600 koronáért. Közölték vele, ha nem vállalja, kidobják a munkanélküliek közül. Mivel férje megkeresi a minimálbér kétszeresét, nem jogosult semmiféle segélyre, tehát majd férje fizetéséből lesz kénytelen állni az egészségbiztosítást. Ráadásul ez a személy érettségizett, tehát erre a munkára „túlképzett”. Tudomásom szerint még az elítéltet sem kényszeríthetik olyan munkára, amely nem a végzettségének megfelelő. Megfordult a fejemben, hogy most lényegében kinek segít a munkaügyi hivatal. A munkanélkülieknek vagy a külföldi cégnek, amely bruttó 5600-ért dolgoztat 3 műszakban? Mert itt a lényeg nem az érettségin van, félreértés ne essék! Mert ennél még az is többet érdemel, aki még az óvodát se járta ki! A gyárnak tudomásom szerint 200 emberre van szüksége, a munkaügyi hivatalnak meg jó statisztikai eredményekre, úgy látszik, mindegy, milyen áron. De volna ám a problémára megoldás, mégpedig a tisztességes bérezés. Mert elhihetik nekem, ha az megoldódna, még főiskolás is munkát vállalna. Ha a hivatal valóban segíteni akarna, akkor esetleg megpróbál tárgyalni a cég vezetőségével ahelyett, hogy az embereket kényszeríti vagy kidobással fenyegeti. Tudom, hogy magas a munkanélküliek aránya a térségben, de nem tartom jónak a „mindegy, hogy mi és mennyiért, csak legyen” megoldást, mert a végén „örülj, hogy munkád van, még fizetés is kéne?” lesz belőle! Név és cím a szerkesztőségben Aggasztó jogszabály Az egészségügyi ellátásról szóló törvény elfogadása fokozott aggodalmat váltott ki a lakosság széles rétegeiben. Főleg az idősebb, beteg, szociálisan rászorult emberek tartják fájdalmasnak az egészségügyi reform ilyen megvalósítását, mert az további összegeket von el pénztárcájukból. Igaz, a törvény módosított változata kilenc pontban határozza meg az olyan eseteket, amikor a beteg nem fizet a kórházi kezelésért, további hét esetben nem fizet a körzeti orvosnál, és négy pontban kategorizálták az ingyenes betegszállítást. A mentőszolgálatnak sem lesz könnyű feladat a törvény alkalmazása, mivel nincs végrehajtó utasítás. A mentősöknek például azt is ellenőriznük kell, valóban jogosan kéri-e az ingyenes szállítást a páciens. A reform mindenképpen aggasztja az embereket, sok esetben elvesznek a törvények labirintusában, nincsenek tapasztalataik az új rendelkezésekkel kapcsolatban, amelyek gyakran eltérően értelmezhetőek. Nem fizet például a kórházi kezelésért az anyagi szükséghelyzetben levő személy, aki ezt igazolni tudja a járási hivatalnak a szociális segély megítéléséről szóló határozatával. A szakrendelőkben a nyilvántartott krónikus betegségben szenvedőknek továbbra sem kell fizetniük. Az emberek végső elkeseredésükben csak abban reménykednek, hogy ha az államfő nem írja alá a törvény módosított változatát, akkor nem biztos, hogy április elsejével életbe lép. Krascsenics Géza Nyárasd- Uram, az adóhivataltól úsztam ide. Rövidesen lejár a határidő, adja át az adóbevallását! (Peter Gossányi rajza)
