Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-20 / 66. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 20. Gazdaság és fogyasztók HIRDETÉS Irak feltáratlan tartalékai révén Szaúd-Arábia után a világ második legnagyobb olajkészlettel rendelkező országa Fellendülésre csak az év végeztével lehet számítani Az energiapolitika új világrendj e Irakban - átmenetileg - katonai erővel zárják el az olajcsapot. Aki viszont újra megnyitja, az hosszú évekig profitálhat belőle. (Képarchívum) Washington. Új energia-világrend alapjait rakhatja le a küszöbön álló iraki háború, és a számításokból kihagyhatatlan, hogy mi történik a világ második legnagyobb olaj- tartalékával. Ha a katonai akció nyomán az amerikai olajmultik kerülnének helyzetbe, az segítené az USA fokozódó nyersanyagfalánkságának kielégítését, s ezzel csökkenne az OPEC szerepe a világpiaci árszabásban. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az előző napok trendjét folytatva kedden tovább csökkent a kőolaj szabadpiaci ára a befektetőknek arra a vélekedésére, hogy az Irak ellen kezdődő háború rövid ideig tart és sikeresen fejeződik be. Egyes elemzők szerint az olajár addig csökken, amíg nem hull Irakra az első bomba. Ezután ismét sokasodnak a bizonytalansági tényezők: így nem tudni bizonyosan, hogy ha Irak leállítja olajexportját, azt az OPEC képes lesz-e igen rövid időn belül fedezni, illetve tisztában kell lenni azzal, hogy Húszéin a meglepetések nagy mestere és okozhat még kellemetlen pillanatokat. Az utóbbi négy évtizedben az amerikai és világgazdaság minden súlyos recesszióját az energiaárak meglódulása előzte meg. Napjainkban az eddigi legnagyobb olajsokk fenyegeti a világot - írja a Goldman Sachs amerikai befektetési bank tanulmánya - amennyiben az USA megtámadja Irakot, s a háború nem hoz gyors és könnyű sikert, minimális pusztítással, amiben a derűlátó pentagonbeli elemzőin kívül elég kevesen bíznak. A kép sötétsége a piaci helyzet következménye, az eddigi áremelkedésbe ugyanis a háborús kockázat még koránt sincs bekalkulálva. MIÉRT DRÁGUL AZ OLAJ? Az olaj tavaly november eleje óta tapasztalt, több mint 30 százalékos drágulásának elsődleges oka az, hogy a Hugo Chávez elnök ellen sztrájkolok megbénították Venezuela kitermelését, amivel napi 2,4 millió hordós export tűnt el a világpiacról. Ezt pedig a Kőolaj- exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamai csak nehezen képesek pótolni, hiszen Szaúd-Arábia kivételével már most is mindegyikük teljes kapacitással termel, és a sivatagi királyság is legfeljebb napi mintegy egymillió hordóval tudja megfejelni teljesítményét. Ráadásul a világ legnagyobb fogyasztójának számító Egyesült Államokban szokatlanul hosszú és hideg a tél, s emiatt az import csak a felhasználás bővülését fedezi, a tartalékok feltöltését nem. Egy háború fölboríthatja ezt a kényes piaci egyensúlyt. Kuvait már most jelezte, hogy kitermelésének harmadát, napi mintegy 700 ezer hordónyit biztonsági okokból leállíthat. A világ legnagyobb exportőrének számító Szaúd-Arábi- ában megerősítették az olajlétesítmények őrzését, miután kiderült, hogy az állami olajvállalatnak, a Saudi Aramcónak Al-Kai- dával alkalmazottai tavaly nyár végén szabotázsterveket szőttek. A hatalmas Ras Tanúra olajterminál viszont sebezhető, akár terroristák akciója, akár iraki rakéták kárt tehetnek benne. Külön kockázatot jelent a napi 1,7 millió hordós iraki kivitel e héttől tartó kiesése. Jóllehet Szaddám Húszéin iraki elnök korábban kizárta, hogy a háború esetén - a felperzselt föld taktikáját választva - fölgyújtsa olajkútjait, az amerikai kommandósok külön is készülnek a kitermelőbázisok gyors ellenőrzés alá vonására. AZ USA A FÖ FOGYASZTÓ Az Egyesült Államok nem szívesen nyúl hozzá a feketearany-tar- talékához, aminek létrehozását az 1973-as olajválság nyomán határozta el: az 1991-es Öböl-háború idején a jelenlegi elnök apja, idősebb George Bush csak az invázió napján rendelte el 33,75 millió hordó piacra dobását. Nem véletlen, hogy a békéért tüntetők a fanyarabb kommentárok nem az egyelőre sehol sem talált iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését vagy a negyedszázada Washington által is jól ismert Szaddám Húszéin hatalomból való eltávolítását tekintik az Irak elleni háború valódi okának, hanem az ország olajkincséért folytatott versenyfutást, a doktrína terén pedig az amerikai energiabiztonság és külpolitika összekapcsolását. Példaként a leggyakrabban a Dick Cheney alelnök vezetésével készült s 2001 májusában ismertetett jelentést hozzák föl, amely kimondta: az USA energiaellátásnak biztonsága prioritást kell hogy élvezzen a kereskedelmi és a külpolitikában. Az import szempontjából szóba jöhető régiókat számba véve pedig leszögezte: „a Közel-Kelet meghatározó az amerikai érdekek szempontjából”. Előrejelzések szerint az Egyesült Államoknak - amely a napi 76 millió hordós világfogyasztásból a fejlett ipari országokra jutó 50 millió hordó kétötödéért „felelős” - 2020-ra a jelenleginél évi 2-3,25 milliárd hordóval többre lesz szüksége, s az import aránya 50 százalékról kétharmadosra emelkedik. Szakértők szerint a világ olajszükséglete idén 1,1 millió hordóval nő naponta, aminek a 40 százalékára az Egyesült Államok tart igényt. Az adatok szerint az Irak elleni háborút támogató országok sokkal nagyobb mértékben függenek a közel-keleti olajtól, mint a háborút ellenzők. Az Egyesült Államok a világ legnagyobb energiatermelő, -fogyasztó és -importáló országa. A teljes olajimport szintjét 2002 első kilenc hónapjában 11,2 millió hordóra becsülték naponta, ami a teljes szükséglet mintegy 57 százaléka. Ennek körülbelül 40 százaléka származott az OPEC-tagál- lamokból. Kína a világ harmadik legnagyobb nyersolajfogyasztó országa, az Egyesült Államok és Japán után. 2001-ben a kőolajfogyasztás naponta közel 5 millió hordót tett ki, a saját olajtermelés pedig 3,3 millió hordó volt naponta. Elemzők arra számítanak, hogy a következő évtizedben Kína lehagyja Japánt, és 2020-ra eléri a napi 10,5 millió hordós fogyasztást. Emiatt Kína egyre jobban rászorul az olajbehozatalra. A legnagyobb olajbeszállítója Szaúd- Arábia, de Kína a növekvő árak miatt egyre jobban függetleníti magát a közel-keleti, illetve az OPEC-importtól. Kína ezért mindinkább Oroszországra és Angolára támaszkodik olajbehozatalában. Ezzel- együtt a kínai olaj- társaságok folyamatosan keresik az alternatív lehetőségeket: koncessziós joguk van Kazahsztánban, Venezuelában, Szudánban, Irakban, Iránban, Peruban és Azerbajdzsánban. Kína elektromos energiáját 82 százalékban nyeri kőolajból. IRAK FELTÁRATLAN KINCSEI Irak regisztrált olajkészletei 112 milliárd hordóra rúgnak, ezzel Szaúd-Arábia után a világ második legnagyobb olajkészlettel rendelkező országa. Szakértők nagyon valószínűnek tartják, hogy a valós olajkészlet ennél sokkalta nagyobb, hiszen az évtizedes háborúskodás miatt az ország 90 százaléka nincs feltárva: a Nyugati-sivatagban például a szakemberek legalább 100 milliárd hordónyi kőolajat sejtenek. Ezzel együtt a kitermelés ára Irakban más országokéhoz képest igen alacsony, 1,5 dollár. Összehasonlításként: az irányadónak tekintett északitengeri Brent olajfajta (amit az Egyesült Királyság is termel) előállítási ára hordónként 17 dollár. Irakban összesen mintegy 2000 olajkutat fúrtak eddig, ami elképesztőért alacsony szám összehasonlítva mondjuk a Texasban található közel 1 millió kút- tal. A fő kitermelés két olajmezőről - Kirkuti és a Rumalia - folyik. Irak tehát kiaknázatlan lehetőséget jelent, vagyis aki birtokolja Irakot, az évtizedekre megoldja olajgondjait, (m, HVG, O, ú) A világ feltárt olajtartalékai Ország milliárd tonna a jelenlegi termelés mellett elegendő (év) Venezuela 11,2 64 Mexikó 3,8 22 USA 3,7 11 Algéria 1,2 18 Kína 3,3 20 Nigéria 3,2 31 Líbia 3,8 57 Egyesült Arab Emírségek 13 100+ Szaúd-Arábia 36 85 Kuvait 13,3 100+ Irak 15,2 100+ Irán 12,3 67 Oroszország 6,7 28 A világon összesen feltárt 143 milliárd tonnányi tartalék a jelenlegi kitermelés mellett 40 évre elegendő (Forrás: British Petroleum/HVG) Kiállítás a vendéglátóipar és a minőség jegyében Minden második évben ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nyitra. A jövő héten kedden immár tizenegyedik alkalommal nyitja meg kapuit a nyitrai vásárvárosban a Gastra&Alimenta 2003 vendéglátó- és szállodaipari szakkiállítás, amelyet az eddigi gyakorlattal szakítva minden második évben rendeznek meg, váltakozva a hasonló beállítású brünni bemutatóval. A váltakozásról szóló döntést a szakma kedvezően fogadta - állítják a nyitrai rendezvény szervezői. Adataik szerint az idei szemlére a szokásosnál 20 százalékkal több kiállító jelentkezett. Amíg az A, B, C és F pavilonokban a legújabb konyhai berendezéseket, hűtőket és fagyasztókat, éttermi újdonságokat mutatják be, addig a pékek és cukrászok az Ml-es pavilonban a Coba szakkiállítás keretében győződhetnek meg arról, hogy két év alatt milyen fejlődés ment végbe e szakmában. Az F pavilonban kap helyet a Minőség 2003 kiállítás, amelyen a Slovak Goiddal díjazott termékek kerülnek bemutatásra, az M2-es pavilonban pedig a legjobb szakács és cukrászinasok mutathatják be, mennyire sajátították el a szakma csínját-bínját. A szakkiállítás március 28-ig tart, javarészt (70%- ban) szakértők látogatják, (gyor) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nürnberg/Budapest. Közép- és Ke- let-Európa 300 régiójának rangsorában Budapest a 13., Fejér megye a 15., Győr-Moson-Sopron megye pedig a 17. helyen áll az egy főre jutó vásárlóerő tekintetében. A lista élén 4 szlovén régió áll - állapítja meg a nürnbergi GfK Piackutató Intézet. Ha térségünk egy főre jutó vásárlóerejét 100-nak vesszük, akkor Budapest 256, Fejér 216, Győr-Moson- Sopron pedig 214%-ot ér el. A 38 európai ország, illetve 1500 régió lakóinak vásárlásra fordítható jövedelmét alapul vevő elemzés szerint Közép- és Kelet-Európábán az első 4 helyet szlovének foglalják el, majd Prága következik, és további hét szlovén terület után Budapest. Szlovákia 8 járásánál a kelet-nyugati eltérést hangsúlyozza a tanulmány. Ott is a fővárosra, Pozsonyra koncentrálódik a jövedelem, mivel egy főre évente 2768 euró jut vásárlásra. Csehországban is különbözik egymástól a keleti és nyugati rész, miközben kiemelkedik a főváros súlya. A Prágában átlagos 4009 euróval szemben a sereghajtó Jihlava régióban 2882 eurót mértek. Az európai listát a svájciak vezetik, egy főre jutó 25 603 eurós nettó jövedelmükkel. Régiónk országai közül Szlovénia vezet 6435 euróval. (o, ú) A turizmus végnapjai ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. Az Irak-elleni háború rettenetes csapást mér majd a világgazdasági pangás miatt amúgy is legyengült turizmusra - mondta az idegenforgalmi világszövetség vezetője, Francesco Frangialli. Szerinte az iraki konfliktus már kifejtette kedvezőtlen hatását a nemzetközi turizmusra. A következő hónapokban állások ezrei szűnhetnek meg, és csak abban az esetben lehet majd a szektorban korlátozott hatásokkal számolni, ha az összetűzés rövid ideig tart és a helyzet utána gyorsan nyugvópontra jut. A szervezet szerint az utazási üzletágban fellendülésre legkésőbb az év végeztével lehet számítani. Ez azonban elmaradhat ahhoz hasonlóan, ahogyan az Öbölháború idején történt. Szemben az akkori helyzettel, ezúttal aggodalomra ad okot, hogy a 2001. szeptember 11-i események miatt a turizmus legyengült. (MTI, o) Nincs döntés az agrártárca keretének megnyirbálásáról Két vállra kerülhetnek? ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Nincs politikai döntés arról, hogy lefaragnák az agrártárca jövő évi költségvetési keretét - reagált Czajlik Katalin, a földművelésügyi miniszter szóvivője arra a hírre, miszerint a büdzsé jövő évi munkatervezetének kidolgozói az ígért 55% helyett csak 40 százalékra pótolnák az agrártermelőknek fizetendő közvetlen kifizetések mértékét. A költségvetés első munkatervezete úgy tűnik, az agrártárca vezetését is meglepte. Czajlik cáfolta a pénzügyminisztérium szóvivőjének szavait, miszerint e témakörben a két tárca konzultált volna. „Simon Zsolt miniszter mindent megtesz azért, hogy a szlovákiai agrártermelők is megkapják az 55 százalékot. Tartjuk magunkat a miniszter- elnök ígéretéhez, miszerint a hazai termelők sem lehetnek rosszabb helyzetben, mint a szomszédos országbeliek” -jelentette ki Czajlik. A jövő évi költségvetési tervezet furcsaságaira az agrárönkormányzat vezetői hívták fel kedden a sajtó figyelmét, rámutatva arra, hogy egyenlőtlen versenyfeltétek esetén a ma még nyereséges szlovákiai agrárvállalatok is két vállra kerülnek az EU-csatlakozás után. A veszély- forrásra az összes parlamenti párt figyelmét fel akarják hívni, különösképpen az MKP-ét, amely az agrártárcát felügyeli, (gyor) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Támogatás a kisvállalkozóknak Pozsony. Idén 100 millió koronás támogatásban részesítik a nagy munkanélküliséggel küszködő régiók vállalkozóit. A kormány tegnap elfogadott „de minimis” programja szerint a kevesebb mint 50 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozók azokban a járásokban, ahol a munkanélküliség aránya meghaladja a 21 százalékot, állami dotációban részesülnek. Jelenleg 30 ilyen járást tartanak nyüván. Egy vállalkozó legfeljebb 3 millió koronás támogatásban részesülhet. (TASR) Halogatják a Forum eladását Pozsony. A kormány tegnap sem döntött a pozsonyi Forum Szálló eladásáról. A hotelre a holland Myria Assets társaság tett ajánlatot. A cég a Hotel Forum Kft. többségi részesedéséért 425 miihó koronát ajánl. További 50%- nál alacsonyabb tulajdonrészt kíván szerezni a szálló másik tulajdonosánál, a Casino Fórumnál is. Ajánlatában a szálló alatt található földterület megvásárlását is kilátásba helyezte 40 millió koronáért. Összesen az államnak 465 millió koronát fizetne. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK . Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,728 Lengyel zloty 9,654 Angol font 61,149 Magyar forint (100) 16,991 Cseh korona 1,321 Svéd korona 4,535 Dán korona 5,617 Szlovén tollár (100) 17,992 Japán jen (100) 33,044 Sváici frank 28,353 Kanadai dollár 26,476 USA-dollár 39,251 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,60-42,90 38,18-40,58 1,29-1,35 16,01-18,01 OTP Bank 40,66-42,79 38,29-40,41 1,29-1,35 16,38-17,64 Postabank 40,58-42,88 37,89-40,61 1,29-1,35 15,19-18,79 Szí. Takarékpénztár 40,72-42,71 38,35-40,32 1,28-1,36 16,28-17,81 Tatra Bank 40,72-42,90 38,47-40,53 1,29-1,35 16,38-17,72 UniBanka 40,76-42,85 38,47-40,45 1,29-1,35 15,35-18,71 Általános Hitelbank 40,76-42,94 38,50-40,56 1,29-1,36 16,11-17,99 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Optimista előrejelzések Növekedés vár Szlovákiára Pozsony. Régiónkban Szlovákia számíthat a legnagyobb gazdasági növekedésre. Idén 4-4,5%-os ütemben nőhet gazdaságunk - állítja Marián Jusko, a jegybank elnöke. Hazai keresletünk az áremelések miatt csökken, a jegybank így a növekedés előrejelzésénél az export és a hazai befektetések növekedésével számol. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 6%-ára csökken, míg az infláció 8- 10% között mozog majd. (TASR) Haladó termékek a szlovák piacon A Generica Piesfany, a szabadon forgalmazott készítmények gyártója bemutatja a márciusra kínált, új haladó termékeit: Meteo- tabletták felfúvódás, meteorizmus ellen, Candilac-tabletták élesztőgombás betegségek ellen, Biolac- tabletták a vastagbél működésének szabályozására, székrekedés ellen. A Meteo, Candilac és Biolac készítményeket kizárólag gyógyszertárakban vásárolhatja meg. GENERICA® Részletes tájékoztatás a www.oenerica.sk ________________honlapon._______________ UP 993 Régiónkban még mindig a szlovénok a leggazdagabbak Nálunk Pozsony vezet
