Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-18 / 64. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 18. Közélet 5 A társadalombiztosítási rendszer átalakítása: akinek kevésnek tűnik várható nyugdíja, életbiztosítással is kiegészítheti Eléri a bruttó bér 40 százalékát A jelenlegi kormánykoalíció legnagyobb befektetéssel járó projektje a nyugdíjreform. Az elkészült tervezet szerint a nyugdíjbiztosítás fő eleme a tőkefedezeti elven alapuló nyugdíjpénztári rendszer lesz. Roman Holcekot, a Szlo­vák Biztosítók Társulásának elnökhelyettesét a kormány nyugdíjreform-tervezetéről kérdeztük. LAJOS P. JÁNOS A kormány azt állítja, elkerülhe­tetlen a reform. Ön is így látja? Ezt igazolja a legtöbb demográfiai és közgazdasági elemzés: a lakosság és -főleg - az aktív korúak száma a jö­vőben csökkenni fog, egyre több lesz a nyugdíjas, akiknek járandóságát a jelenlegi nyugdíjrendszer már nem tudná biztosítani. Elkészült a reform tervezete, vár­hatóan már 2004-ben életbe lép az új rendszer, melyben a fiata­labb korosztályok maguk spórol­ják meg a nyugdíjra valót, az idő­sebbek és a jelenlegi nyugdíjasok járadékát pedig a részben tovább­élő felosztó-kirovó rendszer, vala­mint az állami hozzájárulás fede­zi majd. Életképesnek tartja ezt a tervezetet? A hárompilléres rendszer már álta­lánosnak mondható a világban. A fiatalok és a középkorúak szem­pontjából a legfontosabb a tőkefe­dezeti elven működő, azaz a lakos­sági befizetések értéknövekedésén alapuló második pillér, melyből a nyugdíjak nagy része származik majd. A továbbra is fennmaradó fel­osztó-kirovó rendszer a jelenlegi rendszerben nyugdíjasokká válók és a szociálisan rászorulók öregkori járadékát fedezi majd. A kormány tervezete szerint az alkalmazott bruttó bérének 10 százalékát az ál­tala kiválasztott nyugdíjpénztárban vezetett személyi számlájára fizeti be. A megtakarított összegen a nyugdíjkorhatárt elérők, illetve a minimálisként meghatározott ösz- szeget megtakarítók nyugdíjat „vá­» Olyan alapokra épül, melyeket már több országban - például Lengyelország­ban is - sikerrel ki- > > próbáltak. >> sárolhatnak” maguknak az életbiz­tosítóknál. A nyugdíj összege a ter­vek szerint eléri majd a bruttó kere­set negyven százalékát. A reform költségeit különböző források 500 milliárd és 1 billió korona közötti összegre becsülik. gyűjtik és befektetéseik segítségével szavatolják a megtakarítások érté­kének növekedését; az életjáradékot életbiztosítók folyósítják majd. Az állampolgár szerződést köt az általa kiválasztott életbiztosítóval, mely a megtakarított összeg alapján kiszá­mítja az illető életjáradékának ösz- szegét, és élete végéig fizeti. A megtakarítás teljes összegét az életjáradékra kell fordítania a biz­tosítottnak? Két lehetősége lesz: vagy életjáradé­kot vásárol, vagy az úgynevezett programozott folyósítást választja. Ha elegendő pénzt takarított meg, akkor egy részén életjáradékot vásá­rolhat, a többit másra fordíthatja. Mekkora éves hozamot biztosít­hatnak a nyugdíjpénztárak? Ez sokban függ az egységes európai tőkepiac hozamától. A megtakarítá­sok hozamát az infláció és a nyug­díjpénztárak működési kiadásai csökkentik. A cél az, hogy a hozam reálértéke pozitív legyen, vagyis a megtakarítás ne veszítsen értéké­ből. Ez biztosítható. Ön szerint mibe kerül a reform, és lesz-e rá elég pénze az államnak? Ez az egyik legjelentősebb kérdése az új rendszernek. Én személy sze­rint nem vállalkozom költségbecs­lésre, nincsenek is ehhez adataim. Véleményem szerint a minisztérium tervezete jó, de ez csak a reform első lépése. Olyan alapokra épül, melye­ket már több országban - például Lengyelországban is - sikerrel kipró­báltak. Több paraméter van azon­ban, melyeket a szlovákiai viszo­nyoknak megfelelően kell meghatá­rozni úgy, hogy az állami költségve­tésre jutó teher elviselhető legyen. Jelenleg folyik a vita a rendszer biztonsági elemeiről. Mivel az em­berek nyugdíjmegtakarításait ma­gánpénztárak kezelik majd, so­kakban felmerül, biztonságban lesz-e a pénzük? Szlovákiában, sajnos, rossz tapaszta­lataink voltak az úgynevezett pénz­ügyi szolgáltatókkal, melyek műkö­déséhez nem kellett engedély, és elő­fordulnak kellemeden tapasztalatok a privatizálással kapcsolatban is, ezért olyan rendszert kell létrehozni, mely a lakosságnak elfogadható biz­tonsági szint mellett biztosítja a szükséges hozamot. Első szempont tehát a biztonság. Ennek alapját az említett önálló nyugdíjpénztára ké­pezik majd, melyek tevékenysége teljesen átlátható lesz. Ezek az intéz­mények csak a lakossági megtakarí­tások kezelésével foglalkozhatnak, más vállalkozásaik nem lehetnek. A működési engedély megszerzésé­nek szigorú feltételei lesznek: a kér­vényezőnek az előírt alaptőke mel­lett tapasztalatokkal kell rendelkez­nie a nyugdíjbiztosítás területén, és igazolnia kell elért eredményeit. A következő biztonsági elem a rend­szer felügyelete. Ezt a feladatot egy önálló hivatal látja majd el, melynek joga és kötelessége lesz a nyugdíj- pénztárak működésének szigorú és hatékony ellenőrzése. A biztonságot segítik a nyugdíjpénztárakra vonat­kozó befektetési szabályok, melyek sokkal szigorúbbak lesznek, mint a harmadik pillérként működő kiegé­szítő nyugdíjalapok esetében. A má­sodik pillér induláskor a 35 évesnél fiatalabbak esetében lesz kötelező. Fontos eleme a biztonságnak az is, hogy a személyi számlákra befize­tett megtakarítás nem válik a nyug­díjpénztár vagyonává, az csak a pénz kezelője lesz. A rendszer lényege, hogy az évek során megtakarított pénzen, a nyugdíjaskort vagy egy minimáli­san meghatározott összeget elér­ve a biztosítottaknak lehetőségük lesz éleljáradékot vásárolni. Mi­lyen szervezetek biztosítják az életjáradékot? A nyugdíjpénztárak valóban csak \\ Az egyik megoldást r az életbiztosítás jelenti, mely már ma is köthető a jelenleg működő életbizto- sítókkal. >> modelleket. Az új rendszer sem teszi milliomossá a nyugdíjasokat, de ké­pes lesz szinten tartani a nyugdíjak reálértékét. Mit tehet az, akinek kevésnek tű­nik ez az összeg? Hogyan biztosít­hat magának jobb anyagi körül­ményeket nyugdíjaskorára? Az egyik megoldást az életbiztosítás jelenti, mely már ma is köthető a je­lenleg működő életbiztosítókkal. Ar­ra számítunk, hogy az életbiztosítási díj a reform indulásától leírható lesz az adóalapból. A szociális minisztérium 2004. ja­nuár 1-jétől tervezi az új rendszer indítását. Reális ez az időpont? Fontosnak tartom, hogy a második pillér mielőbb megkezdje működé­sét, de addig még rengeteg számí­tást el kell végezni, hogy a legopti­málisabb rendszer lépjen életbe. Szerintem a lakosság 2004 közepé­től veheti igénybe a nyugdíjpénztá­rak szolgáltatásait. A cél, hogy a megtakarítás ne veszítsen értékéből (Somogyi Tibor felvétele) Miben látja a reform esetleges ve­szélyeit? Nem létezik egységes recept, min­den ország más, mások a hagyomá­nyai, sehol sem azonosak a feltéte­lek. Fontos, hogy tanuljunk más ál­lamok tapasztalataiból, de nem le­het egy az egyben átvenni az egyes Kiharcolt találkozó a köztársasági elnökkel - hangosak a csődbe ment pénzügyi szolgáltatók csendestársai Schuster részleges kártalanításról beszél ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Az államfő tegnap kassai hivatalában fogadta a csődbe ment pénzügyi szolgáltatók káro­sultjainak küldöttségét, és nagy­lelkűen segítséget ígért nekik. A vizitet a károsultak szó szerint ököllel kényszerítették ki múlt pénteken, amikor ugyanazon idő­pontban tartottak gyűlést a kerü­leti hivatalban, amikor az elöljáró fogadta Schuster elnököt. A feldü­hödött tömeggel való véletlen ta­lálkozás fizikai következményeitől akkor testőrei mentették meg az államfőt. „Sem ő, sem pedig a kor­mányfő nem válaszolt a leveleink­re, pedig kötelességük lett volna. Szomorú, hogy mindketten ki akartak bújni a felelősség alól” - mondta lapunknak a károsultak kassai egyesületének képviselője, Vincent Jasan. Az államfő a viharos körülmények közt megbeszélt időpontban nem egyedül érkezett a helyszínre, ha­nem Ján Mazákkal, az alkotmány- bíróság elnökével, akinek jelenléte igencsak meglepte az összegyűlt újságírókat. „Lehetőség szerint igyekszem meg­gyorsítani a folyamatokat a pénz­ügyi szolgáltatók ügyében. ígéretet tettem, hogy találkozót kezdemé­nyezek a kormányfővel és a parla­ment elnökével” - summázta a másfél órás tárgyalást Rudolf Schuster. Az államfő osztja a káro­sultak véleményét, hogy az ügyet hasonlóképpen kellene megoldani, mint Csehországban tették, azaz törvény útján kellene részben kár­talanítani őket. „A kártalanítás mértékéről még korai lenne be­szélni, ez a kormány reakciójától függ, illetve attól, sikerül-e pénzzé tenni a csődbe ment társaságok va­gyonát. Ezt a problémát semmi­képp sem söpörhetjük szőnyeg alá” -véli az államfő. Schuster szerint a kormány részben felelős a történ­tekért, mivel a pénzügyi szolgálta­tók a kabinet tudtával kötöttek csendestársi szerződéseket a pol­gárokkal. A köztársasági elnök an­nak ellenére bizakodó, hogy szinte biztosra veszi az elutasító állás­pontot a kormányfő részéről. A vizsgálat ütemének gyorsítását szerinte nagyban segítheti az újabb háromoldalú tárgyalás. Ján Mazák elmagyarázta az egybe­gyűlteknek, hogy az alkotmánybí­róságra hiába nyújtanak be pa­naszt, mivel ez az ügy a kerületi bí­róságokra tartozik. A tárgyalás eredményét az elnöki hivatal előtt kisebb csoportnyi ká­rosult, főleg nyugdíjasok várták, akik felváltva szidták a kormányt, illetve éltették a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat és a kom­munista pártot. „A Smer mellett ez a két tömörülés hallgatott meg minket. A kormányt nem érdeklik az állampolgárok” - állították a kassai károsultak, hozzátéve, hogy 300 ezer becsapott ember nevében beszéltek, (juk) Nem változik a kormány álláspontja Pozsony. „A kormánynak egyértelmű álláspontja van a pénzügyi szolgáltatók csődjével kapcsolatban, s ezen most sem kíván változ­tatni” -jelentette ki Martin Maruska. A kormányszóvivő ezért nem látja értelmét, hogy újra meg újra visszatérjenek a témára. Egy tava lyi kormánydokumentum, melyet a parlament is elfogadott, egyér­telműen nyilatkozik: az államnak nem áll módjában kárpótolni a pénzügyi szolgáltatók csődje miatt veszteséget szenvedett embere­ket. Pavol Hrusovsky, a parlament elnöke egyelőre nem kívánja kommentálni Rudolf Schuster szavait. (SITA) RÖVIDEN Az előd itt fejezte be, az utód itt kezdi Pozsony. Egynapos hivatalos látogatásra Szlovákiába érkezik ma Vácav Klaus. A cseh államfőt szlovák kollégája, Rudolf Schuster, vala­mint Pavol Hrusovsky a parlament elnöke és Mikulás Dzurinda is fo­gadja A kormányfővel Csehország és Szlovákia EU-csatlakozásáról, a visegrádi négyek együttműködéséről tárgyal a vendég. Szlovákia az első állam, melyet hivatalosan, államfőként látogat meg Klaus. Előd­jének, Václav Havelnak az utolsó külföldi útja szintén Pozsonyba ve­zetett. Vladimír Meciarral, akivel 1992 őszén közösen döntött Cseh­szlovákia kettéosztásáról, Václav Klaus nem találkozik. (TASR) Máért-ülés csak április 12-e után Budapest. A Magyar Állandó Értekezlet soron következő ülését való­színűleg csak április 12-e, a magyarországi EU-népszavazás után hívja össze a magyar kormány. Ezen az ülésen kellene a határon túli magyar szervezeteknek véleményt mondaniuk a státustörvény módosításának végső változatáról. Kovács László külügyminiszter szerint ez a verzió már meg fog felelni a határon túli magyar szervezeteknek, a szomszé­dos kormányoknak és a törvény eredeti szellemiségének is. (TASR) Vladimír Mitro Ján Mojzist vádolja Pozsony. Ján Mojzis nem kíván reagálni Vladimír Mitro vasárnap ellene felhozott vádjaira. A titkosszolgálat volt igazgatója azt állítot­ta, hogy a Jane’s Intelligence Digest című brit lapban megjelent, a szlovák titkosszolgálatot lejárató cikkeket a Nemzetbiztonsági Hiva­tal igazgatója rendelte meg. A hivatal még február elején jelezte, a szlovák biztonsági szerveknél még ma is több olyan ember dolgo­zik, aki aktív szerepet vállalt az StB-ben. (SITA) Nem gyűlnek az aláírások Pozsony. A NATO-népszavazás kiírásáért küzdő csoport még min­dig nem rendelkezik a szükséges 350 ezer aláírással. A gyűjtés két és fél hónapja kezdődött el, február közepén már 250 ezernél tar­tottak, de az elmúlt egy hónap során nem jött össze a még szüksé­ges százezer aláírás. (SITA) Feljelentették a vasút volt vezetőit Pozsony. Valaki feljelentést tett a vasút előző két vezetője, Andrej E. és Michal L. ellen korrupció gyanújával. Peter Hudec ügyész arra nem volt hajlandó válaszolni, elrendeltek-e már nyomozást az ügyben. A névtelen feljelentő szerint a két vezető több millió koronát fogadott el, amikor aláírt egy szerződést az Express Slovakia nevű céggel. (TASR) Decembertől IC-járat Kassa és Bécs közt Kassa. Decembertől IC-vonat köti majd össze Kassát Béccsel. A já­rat napjában kétszer közlekedik majd a keleti központ és az osztrák főváros között. Valójában a Pozsony és Kassa között közlekedő vo­natok útvonalát hosszabbítják meg Bécsig. Pozsony és Kassa között továbbra is kötelező lesz az IC-pótlék megvásárlása, a Bécs-Pozsony szakaszon ettől már eltekintenek. (SITA) Mikulás Cérnák megmenekül? Pozsony. Valószínűleg nem emelnek vádat Mikulás Cérnák ellen garázdaság miatt, sőt az állítólagos maffiafőnök és Mikulás Dzurinda kormányfő esetét kihágásnak sem tekintik - legalábbis ezt közölte tegnap a Joj televízió. Értesülései szerint a decemberi csor­ba-tavi incidens aktáját jelenleg a legfőbb ügyészség vizsgálja, (t) Az előrejelzések szerint évi 7-12 ezer korona volna Tandíj január elsejétől ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A felsőoktatási intézmé­nyek hallgatóinak vélhetőleg már 2004. január elsejétől tandíjat kell fizetniük a képzésért, jelentette be tegnap Martin Frone oktatási mi­niszter. A tandíj összege a hallgató képzési költségei hozzávetőleg 10- 20%-ának felelne meg, ettől függő­en éves szinten az előrejelzések sze­rint mintegy 7-12 ezer koronát ten­ne ki. Az összeg nagyságát egyéb­ként az egyetemek, főiskolák hatá­roznák meg. Az oktatási tárca veze­tője márciusban kívánja benyújtani a hatályos felsőoktatási törvényt módosító javaslatát, mely lehetővé tenné a hazai felsőoktatási intézmé­nyekben a tandíj bevezetését. Ezzel egy időben a tárca tervezi a szociális ösztöndíj rendszerének hatékonyab­bá tételét és a diákhitelről szóló tör­vény módosítását is. Ez utóbbi lépé­seivel az oktatási minisztérium sze­retné elősegíteni a hallgatói létszám növekedését. Az ösztöndíjrendszer tervezett módosítása nyomán a jö­vőben minden olyan hallgató jogo­sult volna a szociális támogatásra, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a létminimum és az egyhavi tandíj összevont összegét. A létminimum jelenleg 3930, a bevezetendő tandíj pedig legalább 700 korona volna ha­vonta. A befizetett tandíj 10%-a a tervek szerint a szociális ösztöndíj- alapba kerülne, további 20%-a egyéb ösztöndíjalapokba vándorol­na. Szlovákiában jelenleg mintegy 7700 hallgató részesül szociális ösz­töndíjban, ez körülbelül 120 millió­val terheli meg a költségvetést. A tandíj bevezetése után ez az összeg az 500 milliót is elérheti. A diák­hitelrendszer módosításából adódó­an a hallgatók az eddigi 20 ezer he­lyett 40 ezer korona kölcsönt is igé­nyelhetnének évente, (érvé, s) EU-referendum: kezdik a szavazólapok nyomtatását Közelebb a voksoláshoz ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Már ezen a héten nyomtat­ni kezdik az EU-népszavazás szava­zólapjait. A négymillió kétszázötven­hatezer cédula még május másodi­kéig eljut az összes településre, hogy a május 16-án és 17-én tartandó refe­rendumon minden szavazni kívánó polgár válaszolhasson a kérdésre: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Szlovákia az EU tagjává váljon?” A szavazás pontos időpontjáról és helyéről szóló információs lapokat a lakosság ápri­lis 23-ig megkapja. A többi szavazás­hoz szükséges kelléket már ellenőr­zik, s ahol hiány van, pótolni fogják. A népszavazás 196 millió koronába kerül majd. A statisztikai hivatal a választások előtt még kétszer kipró­bálja a szavazatösszesítő programját. Ha nem lesznek fennakadások, má­jus 18-án délután már hivatalos eredményt hirdetnek. A parlamenti pártok ma éjfélig delegálhatják tag­jaikat a választási bizottságokba, (s)

Next

/
Thumbnails
Contents