Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-13 / 60. szám, csütörtök
Külföld ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 13. Tajvani aggodalmak Tajpej. Tajvani képviselők közös nyilatkozatban figyelmeztették a sziget kormányzatát: ne támogassa vakon az USA katonai fenyegetésre épülő Irak-politikáját, mert annak negatív hatása lehet a kínaitajvani viszonyra is. A 40 képviselő nyilatkozata szerint az erő egyoldalú alkalmazása Irakban negatív precedenst teremthet, amelynek Tajvan lehet a következő áldozata, ha Kína úgy határoz, hogy támadást indít a sziget ellen az újraegyesítés érdekében. (MTI) Kínozzák a foglyokat Kabul. Az Amnesty International az alapvető emberi jogok ellen elkövetett tömeges vétségeket vetett az afganisztáni rendőrség szemére tegnap nyilvánosságra hozott jelentésében. Az afgán rendőrök nemritkán veréssel és áramütésekkel kínozzák foglyaikat, a lakosságtól fenyegetésekkel „adományokat” csikarnak ki. Az egész országban elterjedt gyakorlat, hogy nagy összegekkel kiválthatók a rendőrségi fogdákból és a rendőrök által őrzött börtönökből a gonosztevők. Egyes * vidékeken mindennapos az a visszaélés, hogy csak pénzjuttatás fejében engedik át a lakosokat a rendőrség ellenőrzőpontjain. (MTI) Embertelenül bántak Öcalannaí Strasbourg. Elmarasztalta Törökországot a stras- bourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, amely tegnap hirdetett ítéletet Abdullah Ócalan kurd gerillavezér panasza ügyében. A török igazságszolgáltatás árulás és szeparatizmus vádjával 1999 júniusában halálra ítélte a kurd vezetőt. A strasbourgi bírósághoz intézett beadványában Öcalan a per lefolytatásának törvénytelen módját és fogva tartásának körülményeit kifogásolta. Ankara 2002-ben egy új törvény nyomán életfogy- tiglanra változtatta az elítélt büntetését. (MTI) Az ítélet szerint Ankara a per során nem biztosította Öcalan számára a tisztességes jogi eljárás feltételeit, és embertelenül bánt a vádlottal. (Képarchívum) Megölték a parancsnokot Újdelhi. Az indiai rendőrség tűzharcban megölte a betiltott Dzsais-i-Mohamed (Mohamed hadserege) pániszlám szervezet parancsnokát. Manszúr Ahmed Dart hajnalban Újdelhi egyik elővárosában, az ipartelepeiről ismert Noidában ölték meg a biztonsági erők. A Dzsais-i-Mo- hamed egy Kasmírban tevékenykedő szélsőséges muzulmán szervezet, amelyet azzal gyanúsítanak, hogy köze volt az újdelhi parlament ellen 2001 decemberében elkövetett látványos támadáshoz. Pakisztán azóta nem engedélyezi területén a csoport működését. (MTI) Rumsfeld megsértette a briteket azzal a kijelentésével, hogy a Blair-kabinet nehézségei miatt az amerikai hadsereg egyedül is megkezdi a háborút Támadás a jövő kedden, hajnalban? Amerikai sivatagi hadgyakorlat, valahol Kuvaitban (Reuters-felvétel) Tel-Aviv/London/Washing- ton/Rijád/New York. Az izraeli vezérkari főnök szerint az amerikai hadművelet Irak ellen március 17-ről 18-ra virradóra kezdődik. Nagy-Bri- tannia új követeléslistát állított össze Irak számára. Szakértők szerint leghamarább ma bocsáthatják szavazásra az amerikai-brit-spanyol határozattervezetet a BT-ben, de ennek már tegnap délután is egyre kisebb volt a valószínűsége. ÖSSZEFOGLALÓ A spanyol külügyminiszter ugyanis francia kollégájával folytatott tárgyalásai után kijelentette, mivel Párizs mindenáron vétózni akar, lehet hogy a tervezetet nem is bocsátják szavazásra, egyelőre folynak a konzultációk. Mint ismeretes London hajlana arra hogy módosítsák a tervezetet, s a március 17-i határidőt Szaddám számára esetleg 7-10 nappal kitolnák. A BT hat nem állandó tagja kedden este a határidő 30^15 napos kitolását javasolta, ami az USA számára elfogadhatatlan. E kettő közötti kompromisszumnak tűnik Kanada új javaslata. Ez háromhetes haladékot adna Iraknak a leszerelésre a BT új határozatában, s az ultimátum e határidő után számolna a háború lehetőségével. Paul Hainbecker kanadai ENSZ-nagykö- vet a BT nyílt vitájában jelentette be kompromisszumos javaslatát. MÓSE JAALON TITKOT ÁRULT EL? Az amerikai hadművelet Irak ellen március 17-ről 18-ra virradóra erőteljes légitámadással kezdődik meg - jelentette ki az izraeli parlament (knesszet) védelmi bizottságának szerdai ülésén Móse Jaalon tábornok, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke. Megfigyelők szerint a tábornok ezzel megsértette azt a tilalmat, amely Saul Mofaz védelmi miniszter utasítása alapján arra kötelezi az izraeli tiszteket, hogy a háborúval összefüggő értesülésekről hallgassanak. Az izraeli sajtó egy napja azt közölte: Washington az esetleges támadás megkezdése előtt mindössze két órával értesíti a zsidó államot, éppen azért, hogy az izraeli tiszteknek ne legyen idejük bizonyos titkos információk kiszivárogtatására. A tisztek ugyanis a tömegtájékoztatási eszközöknek már többször felfedték a hadműveleti tervek néhány titkos elemét. BRIT KÖVETELÉSLISTA Az iraki elnöknek tv-nyilatkozatban kell elismernie tömegpusztító fegyvereinek létét, és engedélyeznie kell iraki tudósok külföldi meghallgatását. Egyebek mellett ezt tartalmazza az az új követeléslista, amelyet Nagy-Britannia állított össze Irak számára. A listát tegnap Jack Straw brit külügyminiszter ismertette a kormányzó Munkáspárt alsóházi képviselőivel tartott megbeszélésen. Az ultimátum szerint Szaddám Húszéin iraki elnöknek a tőle követelt tv-nyilatkozatban pontosan fel kell tárnia, mennyi lépfene- és egyéb biológiai és vegyi fegyvere van; be kell jelentenie, hogy kész ezek megsemmisítésére; engedélyeznie kell, hogy 30 iraki fegyverfejlesztési szakértő családjával együtt Ciprusra repüljön, és ott iraki befolyástól mentesen kihallgathassák őket a bagdadi kormány fegyverkezési programjáról. Számot kell adnia emellett az ENSZ-ellenőrök által felfedezett, pilóta nélküli repülőgépekről is, amelyek szakértők szerint alkalmasak vegyi és biológiai hatóanyagok nagy területen történő szétszórására. Iraknak meg kell semmisítenie ösz- szes asz-Szamúd rakétáját is, amelyek hatósugara meghaladja az ENSZ által engedélyezettet. Ez a lista része annak a brit törekvésnek, amelynek célja minél több biztonsági tanácsi tag megnyerése a testület elé beterjesztett, bizonytalan sorsú újabb határozati javaslat elfogadásának. A követeléseket vagy beleveszik a tervezet szövegébe, vagy csatolják a tervezethez. RUMSFELD MAGYARÁZKODOTT Tony Blair brit miniszterelnök az alsóházban azt mondta: a brit kormány továbbra is teljes gőzzel dolgozik az újabb BT-határozat elfogadtatásán. Blair szerint az USA egyedül is meg tudja oldani katonailag az iraki válságot. Nem az a jelenlegi helyzet tétje azonban, hogy az amerikai hadsereg mire képes katonailag, hanem az, hogy a nemzetközi közösség megfelelő erőt tud-e felsorakoztatni az iraki elnöknek adott egyértelmű utasítások mögé. Ez utalás volt arra a viharra, amelyet előző este az amerikai védelmi miniszter egy mondata keltett. Donald Rumsfeld utalást tett arra, hogy Amerika a brit kormány problémái miatt egyedül is kész a katonai beavatkozásra. A londoni felzúdulás miatt Rumsfeld tegnap hajnalban külön nyilatkozatban volt kénytelen magyarázni azt, hogy nem sokkal korábban mit mondott. Nyilatkozatában leszögezte: egyik washingtoni sajtóértekezletén csak arra akart utalni, hogy Nagy-Britanniának igen fontos lenne az újabb ENSZ-határozat a részvételhez bármiféle katonai akcióban. Hozzátette: nem kétli, hogy a brit katonai hozzájárulás jelentős lenne, ha végül szükségessé válik a fegyveres beavatkozás Irakban. Előző kijelentését Londonban úgy értelmezték, hogy az USA a brit hadsereg nélkül is kész a katonai fellépésre Irakban, legalábbis van erre az esetre alternatív terve. Nagy-Bri- tanniában kétségtelenül rendkívül erős viták övezik a brit katonai részvételt az esetleges háborúban; a kormányzó Munkáspárton és a kormányon belül is egyértelmű szakadás fenyeget arra az esetre, ha Tony Blair kormányfő az egyelőre kétséges újabb biztonsági tanácsi határozat nélkül vinné háborúba az országot. A brit védelmi minisztérium szóvivője szerint ha egyáltalán változik valami a brit részvétel ügyében, az csak azt jelentheti, hogy a tervezettnél is nagyobb lesz a katonai hozzájárulás. AZ EU KIVONHATJA MACÁT AZ ÚJJÁÉPÍTÉSBŐL Kétséges lehet az Európai Unió részvétele Irak újjáépítésének finanszírozásában, ha az USA megfelelő ENSZ-felhatalmazás nélkül indít háborút az arab ország ellen - jelentette ki tegnap az EB külkapcsolat- okért felelős biztosa. Chris Patten Strasbourgban, az Európai Parlament ülésén azt mondta, egy ENSZ- felhatalmazás nélküli katonai akció hatalmas kárt okozna a világszervezetnek, a NATO-nak és a transzatlanti kapcsolatoknak, (m, t, ú) Robbantás a bombák anyjával Washington. Kísérleti robbantást hajtott végre az amerikai légierő kedden az USA arzenáljának legnagyobb hagyományos bombájával, amely az Irak elleni háborúban már szerephez is juthat. A tíz tonnás, műholdvezérlésű, MOAB-nak nevezett bomba első kísérleti robbantását Floridában hajtották végre, az Eglin légi bázis közelében. A környék lakosságát előre figyelmeztették a bomba óriási hatóereje miatt. A MOAB (Massive Ordnance Air Blast) 3000 méter magas, gomba alakú porfelhőt vert fel. Az amerikai légierő videofelvételt tett közzé az első éles kísérletről, hogy fokozza az iraki hadseregre nehezedő lélektani nyomást. Katonai körökben a MOAB-ot a bombák anyjának nevezik és tavaly óta dolgoznak kifejlesztésén. Noha a tesztelése csak most fejeződött be, szükség esetén bevethetik az iraki háborúban jelentős felszíni vagy föld alatti célpontok ellen. Donald Rumsfeld védelmi miniszter szerint olyan technikára van szükség, amely elveszi az iraki katona harci kedvét, Szaddám Húszéin iraki elnököt pedig arra ösztökéli, hogy inkább távozzon és kímélje meg a világot ettől a konfliktustól. (MTI) Állítólag hétmilliárd forintot juttatott a Fidesz-kormány az erdélyi klientúrának Orbánék az RMDSZ ellentétei mögött MTHELENTÉS Bukarest. Az erdélyi magyar közösségben nem az ideológiák mentén, hanem a magyar kormány által kedvezményezett és hátrányosan megkülönböztetett csoportosulások között történt szakadás - állapította meg legutóbbi számában az Erdélyi Riport. A hetilap főszerkesztője, Stanik István kommentárjában azt hangsúlyozta, hogy a pluralista nézetek együttélését a kisebb-nagyobb viták ellenére hosszú éveken át lehetővé tette az RMDSZ. A szembefordulást a Fidesz-kormány idézte elő azzal, hogy az általa preferált Reform Tömörülést és a Tőkés László által képviselt csoportosulást megkülönböztetett politikai és anyagi támogatásban részesítette. Ebben az időszakban az RMDSZ vezetőségének az Erdélybe került támogatások mindössze hét százalékába volt beleszólása, a többiről Budapesten döntöttek. Becslések szerint hétmilliárd forintra tehető az a pénz, amivel az Orbán-kormányhoz közelálló erdélyi klientúra „projektjeit” támogatták. A kommentár szerint a magyarországi kormányváltás új feltételeket teremtett: az RMDSZ legitim vezetése visszanyerte, belső ellenzéke pedig elvesztette hatalmi pozícióit és ebben a helyzetben már sem a Reform Tömörülés, sem Tőkés László nem találja helyét. „Körvonalazódik új stratégiájuk: alakítsunk polgári köröket, hozzunk létre Reform Mozgalmat, alakítsuk meg a Romániai Magyar Nemzeti Közösség Ön- kormányzati Tanácsát, szervezzünk lakossági fórumokat. Egyfajta forradalom, az egységbontás forradalma kezdődött, az úgynevezett forradalmi alaphangot pedig a március 14- re, Kolozsvárra meghirdetett Márciusi Fórum adja majd meg.” ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Günter Verheugen bővítési biztos tegnap azt mondta, a ciprusi tárgyalások kudarca negatív hatással lesz Törökország EU- csatlakozási kilátásaira. Előzőleg Brüsszelben azt hangsúlyozták, a kudarc nem változtat az EU álláspontján: a Ciprusi Köztársaság egységes szigetként 2004. május elsején kerül be az unióba. A törökök lakta részre egyelőre nem terjed ki az uniós joganyag, ezt „felfüggesztik” az újraegyesítésig. Az EB szóvivője elmondta: Brüsszel nagyon sajnálja, hogy a hágai tárgyalások kudarcba fulladtak, de emiatt nem változik sem a bővítési szerződés, sem a csatlakozás egész folyamata. Ő is azt mondta, hogy romlanak viszont Törökország uniós csatlakozásának esélyei. Mindenesetre furcsa lesz, hogy egy megosztott sziget jogilag egésze, gyakorlatilag fele kerül az unióba, így elvben a másik fele „külföldi megszállás alatti övezetnek” minősülhet. Az EU egyik külső határa átmenetileg a görög és a török cipriótákat elválasztó, úgynevezett zöld vonal lesz. (t, m) Elvesztette legfontosabb szerb szövetségesét a Nyugat GERGELY MÁRTON Merénylők ölték meg tegnap Zoran Djindjicset, Szerbia kormányfőjét. Djindjicsben a világsajtó sokáig a szerb demokratizálódás reményét látta, egy nyitott és felvilágosult értékeket valló nyugati típusú politikust. Különösen jó kapcsolatokat ápolt Németországgal, ahol egyetemre járt, és összesen 12 évig élt. Djindjics azonban, mint szinte minden délszláv politikus, ellentmondásos utat járt be a kormányfői posztig. A jugoszláv utódállamok háborújában a boszniai szerbek függetlenségért állt ki, és 1994-ben meglátogatta a muzulmánok ellen harcoló csapatok főhadiszállását. Később a Milosevics-rendszerrel is szimpatizált egy rövid időre. Djindjics 1996-ban alapította meg a Zajedno névre keresztelt ellenzéki tömörülést. Djindjics katonatiszti családban született, és a Tito-korszakban nőtt fel Belgrádban. Amikor 1974-ben egy független egyetemista diákközösséget próbált alapítani, letartóztatták. Három év után szabadult a börtönből, és azonnal elhagyta Jugoszláviát. A németországi Konstanzban doktorált filozófiából. Tizenkét év után tért vissza a Bodeni-tó partjáról Belgrádba. 1989-ben a szerb Demokrata Párt alapító tagja lett. Az 1996-os ön- kormányzati választásokon aratott először győzelmet a szerb ellenzék. Djindjics ettől fogva Belgrád polgármestere lett. Beiktatását több hetes tüntetéssorozat előzte meg, mivel a Milo- sevics-rendszer nem volt hajlandó elismerni az ellenzék választási győzelmét. Csak az utca nyomására hajlott meg a szerb diktátor, de a Zajedno szövetséget Vük Draskovics kicsivel később sikeresen szétrobbantotta. Milosevics ugyanis a táborába csábította Dras- kovicsot. A koszovói háború folyamán Djindjics elmenekült Belgrád- ból, mert félő volt: a Milosevics- klán az ő likvidálására fogja kihasználni a háborús időket. A későbbi szerb miniszterelnök a NATO-bom- bázás alatt Montenegróban húzódott meg. A háború után ismét visz- szatért Belgrádba, és az ellenzék élére állt. Környezete nyüt titokként kezelte a tényt, hogy Djindjics igazi célja az államfői szék megszerzése. Ambíciói ellenére pontosan mérte fel támogatottságát a lakosság körében, így Vojiszlav Kostunicának engedte át az elnöki posztot. Cserébe Djindjics vette át a miniszterelnöki tisztet. A két politikus viszonya az elmúlt években erősen megromlott, és Belgrádból az egyre keményebb hatalmi harc részleteiről tudósított a világsajtó. Djindjics politikai álma Szerbia integrálása volt a nyugati államok közösségébe. Az újjáépítés és átalakítás hatalmas kiadásait a kormányfő nyugati hitelekből fedezte, amiért cserébe aktívan együttműködött a hágai bírósággal. Néhány szerb gyanúsított kiszolgáltatását választóinak nagy többsége sosem tudta elfogadni, köztük legnagyobb ellenfele, az államelnök Kostunica. (Reuters-felvétel) Romlanak Törökország uniós csatlakozásának esélyei Fél-Ciprus az EU-ba
