Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-01 / 26. szám, szombat
8 Külföld ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 1. Súlyos ausztrál vonatbaleset Sydney. Kilenc halottja és 15 súlyos sebesültje van annak a vonatszerencsétlenségnek, amely Ausztráliában, Sydney közvetlen közelségében történt tegnap hajnalban. A nagyvárostól 30 kilométerre délre, Waterfall településnél egy Sydneyből Port Kembla iparvárosba tartó személyvonat négy kocsija siklott ki, és a sínek menti mély árokba borult. A vonaton eredetileg hetvenen utaztak, főleg acélipari munkások és egyetemi beiratkozásra tartó diákok. Összesen 39 embert szállítottak kórházba. (MTI) A gyermekek védelméről New York. Egyhangú határozatot fogadott el az ENSZ BT a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekek védelmének fokozásáról. A határozat külön felhívja a figyelmet a gyermekkatonák bevetésének súlyosságára, illetve hangsúlyozza annak fontosságát, hogy elejét vegyék a katonák gyermekekkel szembeni szexuális visszaéléseinek. Csalódást okozott viszont a határozat azoknak a jogvédőknek, akik szankciófenyegetést vagy javak befagyasztását kilátásba helyező dokumentumért emeltek szót. (MTI) Lezuhant amerikai helikopter Washington. Csak tegnap közölték, hogy négy ember halt meg az amerikai hadsereg UH-60-as, Blackhawk típusú csapatszállító helikopterén, amely csütörtökön Afganisztánban zuhant le. A szerencsétlenség Kabultól északra, az amerikai légierő legnagyobb afganisztáni támaszpontjától, a bagrami ázistól mintegy 10 kilométerre történt. Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője Washingtonban bejelentette, hogy a fedélzeten tartózkodó mind a négy személy meghalt. (MTI) Életfogytiglan a cipőbombásnak Washington. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte egy bostoni bíróság Richard Reid brit állampolgárt, aki 2001 végén cipőjébe rejtett robbanószerkezettel megpróbált felrobbantani egy utas- szállító repülőgépet. A cipő- bombás terroristaként elhíre- sült 30 éves férfi a tárgyalása során valamennyi vádpontban beismerte bűnösségét és büszkén Oszama bin Laden tanítványának, az USA ellenségének vallotta magát. Reid 2001. december 22-én fel akarta robbantani az American Airlines Párizs-Miami járatát, de az utasok észrevették a cipőjéből kilógó gyújtózsinórt és még idejében ártalmatlanná tették. A férfit megkötözték és a repülőgép vadászgépek kísértében Bostonban szállt le. (MTI) Reid a Florence-ben lévő szövetségi börtön lakója lesz (Reuters) Rendkívüli értekezlet összehívását tervezi az EU-elnökség - Mindeki Európa kettészakadásáról, Párizs és London elszigetelődéséről beszél Nyolc bátor ember - vagy nyolcak bandáj a? ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Berlin/Párizs/Brüszszel/Moszkva/Athén/London. Európa első számú politikai témája lett az a felhívás, amelyet nyolc európai vezető politikus tett közzé s csütörtöki a The Timesban, s amellyel lényegében támogatták az USA Irakkal kapcsolatos politikáját. A politikusi és lapvisszhangok megoszlanak. A támogatók „nyolc bátor embert” emlegetnek, az ellenkező véleményen lévők „a nyolcak bandájáról” beszélnek. Tegnap délutánig a nyolcakból tizenegyek lettek: csütörtökön este Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő is csatlakozott az aláírókhoz, majd tegnap ugyanezt tette a szlovén és a lett miniszterelnök is. George Bush amerikai elnök azonnal üdvözölte a nyolcak nyílt levelét, amelyben támogatásukról biztosították az USA-t Irakkal szembeni fellépésében. Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője közölte: az elnök az elkövetkező időt nagyon sűrű és tevékeny diplomáciára használja ki, ez azonban heteket, és nem hónapokat jelent. Támogatta azt a szaúdi kezdeményezést is, hogy Szaddám Húszéin iraki elnök önkéntes száműzetésével keressék a békés megoldást. Németországban hatalmas belpolitikai vitát kavart a nyolcak levele. Gerhard Schröder kancellár „véleménynyilvánításnak” nevezte a nyolcak állásfoglalását. Friedbert Pflüger, az ellenzéki uniópártok szakértője szerint Schröder kancellár az iraki háború elutasításával egyenesen provokálta a felhívás közreadóit. Kerstin Müller (Zöldek) külügyi államminiszter viszont visz- szautasította azokat a szemrehányásokat, amelyek szerint erősödik Németország elszigetelődése. Jean- Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök „mélységesen sajnálatosnak, botrányosnak és nem szolidárisnak” nevezte azt, hogy a felhívás szerzői nem tájékoztatták az EU többi kormányát és az EU görög elnökségét. Egyébként a görög elnökség tegnap konzultációkat kezdett annak érdekében, érdemes-e ez ügyben összehívni az uniós külügyminiszterek rendkívüli értekezletét. Kosztasz Szimitisz görög kormányfő állítólag egy EU-csúcsot sem tartott kizártnak az Irakkal kapcsolatos közös uniós álláspont kidolgozása érdekében. Szimitisz hangsúlyozta: nem segíti elő a kérdés közös kezelését az, ahogyan az öt EU-tagállam és az érintett tagjelölt államok a közös cikk megjelentetését vállalták. A francia elnöki hivatal szerint a levélben foglaltak többségével Párizs is egyetért, különösen, ami Irak lefegyverzését illeti. Mindamellett úgy látja, hogy a dolgok jelenlegi állásánál semmi sem igazolna egy Bagdad elleni katonai akciót. A francia tisztségviselő hiányolta, hogy a levélírók nem foglalnak állást a megjelölt cél elérését biztosító eszközök kérdésében. Göran Persson svéd miniszterelnök rossz és veszélyes fejleménynek nevezte a nyolcak levelét. Anna Lindh külügyminiszter pedig csalódottságát fejezte ki, mondván: „ez egyáltalán nem jó egy közös európai külpolitika szempontjából”. A Handelsblatt német gazdaságipénzügyi lap azt írta, „Schröder kancellár aláírását nem is kérték. A nyolc aláíró szándékosan kirekesztette. Ebben a kényes helyzetben gyenge vigasz lehet számára, hogy Blair és csapata Franciaország elnökét, Jacques Chiracot is sarokba állította. A Frankfurter Rundschau szerint a nyolcak nyüatkozata a szakadás nyilatkozata. „Bármi is mozgatta Blair, Aznar, Berlusconi, Durao Barroso, Rasmussen, Havel, Med- gyessy és Miller urakat, hogy az Európai Unió többi részét a transzatlanti megbízhatadanság és a biztonságpolitikai határozatianság gyanújába keveijék, egy dolgot önkéntelenül maguk nyilvánítottak ki: a közös külpolitika célja számukra semmit sem jelent.” Orosz sajtóvélemények szerint az USA régi, titkos célja: Európa megosztása valósult meg a nyílt levéllel. Az olasz La Repubblica azt írta, az EU-ba belépni készülő csehek, magyarok és lengyelek térfelet választottak, úgy döntve, hogy a nyolcak bandájába akarnak tartozni, és törés következett be múld a jelen, mind pedig a jövő Európájában. A Cor- riere della Sera címében úgy fogalmaz: a felhívás megsebesítette az Európai Uniót, az esemény napját pedig fekete csütörtöknek nevezi. Közel-keleti és katonai szakértők szerint június végéig be is fejeződik a háború Amerika felfegyverzett 80 ezer iraki kurdot Washington/Ankara/London/ Bagdad/Bécs. Amerika nyolcvanezer iraki kurdot fegyverzett fel, hogy felhasználja őket Szaddám Húszéin rendszerének megdöntésére. Az USA már 21 ország területét használhatja fel egy Irak elleni háborúhoz, s közülük húsz légterének használatát is engedélyezi -jelentette be Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Meglepő eredménnyel járt az a felmérés, amelyet a Reuters végzett közel-keleti és katonai szakértők körében. Arra a megállapításra jutottak, hogy az USA minden valószínűség szerint a következő két hónapban támadást indít Irak ellen, s ráadásul az amerikaiak által levezényelt háború június végéig már be is fejeződik. A kurdok felfegyverzéséről a Pentagon hivatalosan tájékoztatta a török katonai vezetést is - írta tegnap az ITAR-TASZSZ egy ankarai sajtójelentésre hivatkozva. A Sabah című lap szerint az USA tételesen ismertette Abdullah Gül miniszterelnökkel, Vecdi Gönül védelmi miniszterrel és Hilmi Özkök vezérkari főnökkel, hogy irályén fegyverekkel látták el az iraki kurdokat. A török nemzet- biztonsági tanács állítólag tegnap foglalkozott is az üggyel. A The Washington Post értesülése szerint az amerikai kormány hamarosan az észak-iraki kurd félkatonai szervezetek vezetőinek értésére adja, hogy mit vár el tőlük háború esetén. Mindenekelőtt arra fogja inteni őket, hogy fegyvereseik maradjanak veszteg, és ne foglaljanak el új területeket, különösen tartsák magukat távol a Moszul és Kirkuk városok körüli kőolajmezőktől. Az USA kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, már a hadműveletek kezdetén megakadályozza, hogy bármilyen fegyveres csoport rátegye a kezét az olajmezőkre vagy felgyújtsa őket. A nyugalom megőrzését, az etnikai összecsapások, a vérontás megelőzését s végső soron az ország széthullásának a megakadályozását Washington alapvetőnek tekinti a háború sikere szempontjából. A kurdok figyelmeztetése különösen fontos a török kormánynak. Ankarában attól félnek, hogy a háborút kihasználva a kurdok megszállják az észak-iraki olajmezőket, és kikiáltják független államukat, esetleg példájuk követésére ösztönözve a nagyszámú török- országi kurd kisebbséget. Az Irak elleni katonai felvonulással kapcsolatos hír, hogy az USA nyolc parti őrhajót szállít a Perzsa-öbölbe az olyan jellegű terrorcselekmények megakadályozása érdekében, mint amilyet 2000 októberében követtek el egy jemeni kikötőben a Cole amerikai romboló ellen. A merényletnek 17 halálos áldozata volt. Fokozott óvatosságra és - szükség esetén - a távozásra való felkészülésre inti az USA a Perzsa-öböl országaiban tartózkodó állampolgárait. Az amerikai külügy emellett bejelentette, hogy az Irakkal szomszédos Kuvaitban és Szaúd-Arábiában dolgozó diplomaták családtagjai, illetőleg a nem kulcspozícióban dolgozó személyzet engedélyt kaptak állomáshelyük elhagyására. Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatója tegnap Bécsben közölte: biztosítékot kér az iraki fegyverzet- ellenőrzésben történő előrelépésre, mielőtt az iraki kormány előző napi meghívásának eleget téve esetleg visszatérne Bagdadba. Irak csütörtökön hívta meg az ENSZ fegyverzetellenőreinek vezetőit, Hans Blixet és el-Baradeit, hogy látogassanak el Bagdadba még február 10-e előtt és vitassák meg az iraki illetékesekkel az ellenőrök és az iraki hatóságok közötti együttműködés javításának lehetőségeit. Az Európai Unió bővítéséhez nélkülözhetetlen intézményi változtatásokat rögzíti Ma lép hatályba a nizzai szerződés MTI-JELENTÉS Brüsszel. Ma hatályba lép az EU következő bővítéséhez nélkülözhetetlen intézményi változtatásokat rögzítő nizzai szerződés, amely azonban minden jel szerint csak átmenet lesz a még mélyrehatóbb reformok felé. Mindez egészen tavaly októberig nem volt bizonyos. A 2000. decemberi nizzai EU-csúcson nagy nehézségek árán kialkudott szerződést mind a 15 tagállamnak ratifikálnia kellett ahhoz, hogy hatályba léphessen. Népszavazásra azonban egyedül Írországban volt szükség, s ez az első alkalommal, 2001 júniusában elutasító eredményt hozott. A dublini kormány több mint egy évig győzködte az íreket, mielőtt - tavaly októberben - elérkezettnek látta az időt a második referendum megtartására. Még így is példátlan bizonytalanság előzte meg a szavazást, amelyen azonban végül a támogatók kerültek meggyőző többségbe. Rendelkezései szerint a szerződés az utolsó ratifikációs okmányok letétbe helyezését követő második hónap első napján lép hatályba. Eredeti céljai szerint a szerződés alapvetően arra szolgált, hogy megfelelő átalakításokkal alkalmassá tegye az unió intézményi rendjét akár 12 új tagország befogadására is. Ebben az értelemben számított kezdettől fogva a bővítés elengedhetetlen politikai feltételének. Legfontosabb paragrafusai ennek megfelelően arról szólnak, hogyan változik az EU-intézmények összetétele és eljárásrendje a bővítés után. Külön rendelkezések vonatkoznak az Európai Bizottság létszámára és összetételére, a miniszteri tanácsban alkalmazott szavazati súlyok újraosztására, az európai parlamenti helyek elosztására, valamint a minősített többséggel eldöntendő kérdések körének kibővítésére. Izraeli végeredmény: újabb képviselői hely a Likudnak Saron-Lapid találkozó MTI-HiREK Jeruzsálem/Tel-Aviv. A kedden tartott izraeli választás tegnap közzétett hivatalos végeredménye szerint Ariel Sáron miniszterelnök győztes Likud pártja összesen 38 képviselői hellyel rendelkezhet a parlamentben, pontosan kétszer annyival, mint legfőbb riválisa, az Izraeli Munkapárt. Az összes szavazat összeszámlálása csak csütörtök estére fejeződött be, mert meg kellett várni a postán küldött, illetve korábban leadott voksokat: a katonákét, a kórházban fekvőkét, az elítéltekét és a külszolgálaton lévőkét. Ezek némiképp módosították a korábban közölt eredményt, amely szerint a Likud 37 hellyel rendelkezett volna. A Likudnak eddig 19, az Izraeli Munkapártnak 25 helye volt a knesszetben. Ugyancsak javított eredményén a nacionalista Nemzeti Vallási Párt, amely a korábban közölt 5 helyett ezentúl 6 helyet birtokol. A kommunista Hadas a korábban számított 4-gyel szemben csak 3 helyhez jutott, akárcsak a szakszervezeti gyökerű Am Ehad. Mindez azt jelenti, hogy a jobboldal az eddig kö- zölthez képest még 2 hellyel erősebb lett. A többi párt eredménye a végső szavazatösszesítés nyomán nem változott. A hangsúlyozottan világi Sinui Centrumpárt, amely a harmadik legjobb teljesítményt mutatta fel a választáson, az eddigi Taszári bázis Megkezdődik a kiképzés Taszár. Megkezdődik az iraki önkéntesek kiképzése Taszáron a hét végén. Ezt David Bamo tábornok, a kiképzést vezető parancsnok jelentette be. A résztvevőket két fázisban készítik fel leendő feladataikra. Elsőként az alapvető önvédelmi ismereteket sajátítják el: megtanulják az elsősegélynyújtás alapjait, az aknák felismerését, a nukleáris, biológiai és kémiai támadás elleni védőfelszerelések, illetve a kézi fegyverek önvédelmi célú használatát. A második fázisban az önkéntesek megtanulják a polgári és katonai küldetések irányítását és segítését, valamint a háttérfunkciók támogatását. (MTI) 6 helyett ezentúl 15 képviselővel rendelkezik a parlamentben. Az ultraortodox Sasz párt képviselete 17-ről 11-re esett vissza. Ariel Sáron, a leköszönő izraeli kormány feje tegnap Tomi Lapiddal, a jobbközép Sinui Centrumpárt vezetőjével kezdte meg a tárgyalásokat új kormányának összetételéről. Tomi Lapid elmondta: egyetértettek abban, hogy egy kibővített kormányt alkotnak, a szélsőbal és a szélsőjobb erői nélkül. A Sinui vezetője a találkozó előtt hangoztatta, hogy abban az esetben csatlakozna Sáron kormányához, ha pártja megnyugtató választ kapna arra a követelésére, hogy korlátozzák a vallási pártok befolyását az országban. Az izraeli hatóságok elutasították Jasszer Arafat palesztin elnöknek azt a kérését, hogy a Rámalláhban lévő, az izraeli harckocsik által lerombolt főhadiszállásáról a Jordán folyó nyugati partján fekvő Gázába utazzon. Erről az ITAR-TASZSZ számolt be. Arafat már egy éve házi őrizetben van. Sáron elutasította Arafatnak az izraeli-palesztin béketárgyalások felújítására vonatkozó javaslatát is. Arafat üzenetében úgy fogalmazott, hogy kész a dialógus azonnali megkezdésére. Tegnap izraeli és palesztin elemzők is rámutattak: eleve kudarcra ítéltek a gyakorlatilag blokád alá helyezett palesztin elnök hasonló kezdeményezései. Brit kormánydöntés Kiadják Zakajevet London. A brit kormány tegnap bejelentette, hogy döntött Ahmed Za- kajev csecsen politikus Oroszország- naüc való kiadatása ügyében. A Kreml megelégedéssel nyugtázta a londoni döntést. Zakajev a Moszkva által el nem ismert Aszlan Maszhadov sza- kadár csecsen elnök megbízottja és tanácsadója. Február 14-én kell megjelennie a brit bíróság előtt, s ekkor határozzák majd meg a valószínűleg több hónapig elhúzódó kiadatási eljárás menetrendjét. Egyébként Zakajev, aki két hónapja tartózkodik a szigetországban, a bírói döntés szerint - óvadék ellenében - továbbra is szabadlábon maradim, (TASR) Chirac nem hagy az orrára koppintani, Schröder néha már unja az egészet (Reuters-felvételek)
