Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-01 / 26. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 1. Agrárvilág 9 A palántadőlés elleni hatékony védekezésről. A betegség a paradicsomot, paprikát, uborkát és káposztaféléket támadja Az agrártárca idei dotációs rendelete az ÚJ SZÓ-ban Gyors palántapusztulást okoz A palántadőlés fertőzése főként a szőnyegszerű palántanevelésben okoz súlyos károkat (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Növényvédelmi szempontból a téli és a tavaszi hajtatás igényli a legtöbb figyelmet, mert az ebben az időben ter­mesztett értékes korai, nagy tenyészidejű fajták vannak legjobban kitéve a kórokozók és a kártevők támadásának. CSEKES ZOLTÁN A zöldségféléknél a hatékony nö­vényvédelem, ugyanúgy mint más kultúrnövények esetében, már a vetés előtt a magvak csávázásával kezdődik. A vetőmagvak felületén vagy a maghéjban gyakran megta­lálhatók a palántadőlést előidéző kórokozók kitartóképletei, melyek veszélyeztetik a növényeket. Ah­hoz, hogy fertőzésmentes mag ke­rüljön a magágyba a vetőmagot még a vetés előtt csáváznunk kell. Vegyszeres védekezés A vírusos betegségek ellen hatásos a nátriumhidroxidos (NaOH) ol­dat. Legegyszerűbb, ha a vetőma­got vászontasakba tesszük és azt két százalékos oldatában 10-20 percig áztatjuk. A kezelést mindig alapos folyóvizes öblítés kövesse, majd a magot vékony rétegbe kite­rítve szárítsuk. (Az üzletben vásá­rolt magok döntő .többsége már csávázva kerül a forgalomba.) A talajban mindig megtalálhatók a növények palántadőlését előidéző gombaképletek, azonban a vetőmagcsávázás a kelés időszaká­ban védelmet nyújt a kórokozókkal szemben. A magtakaró földet a vetés előtt kezelhetjük, vagy alkalmazha­tunk gombaölő szeres beöntözést is. Erre a célra a leghatékonyab­bak a captán hatóanyagú gomba- Ölő szerek, melyek nálunk a kö­vetkezők: Merpan 50 WP (0,3% vagy 2 gramm/kg földre), Mer­pan 80 WDG (0,2%), Captan 50 WP és Orthocid (0,3%), valamint kombinált használat esetén Fun- dazol 50 WP (0,1%) és Dithane M 45 (0,2%). Valamennyi készít­mény alkalmazható csávázásra és a talaj beöntözésére egyaránt. A magvetés kezelését ne hanyagol­juk el, mert a kórokozók a talaj fe­lületén és a felszínhez közeli ré­szén szaporodnak el a legintenzí­vebben. A palántadölés okozói A palántadőlést előidéző betegséget több gombafaj okozza, a Pythium spp., a Rhizoctonia solani, a Fusari­um spp. és az Altemaria spp., me­lyek általában együttesen vannak jelen a talajban. Ez még jobban fo­kozza taglózó hatásukat. A gombák a számukra kedvezőtlen időszakot a talajban hosszú ideig - akár több évig is - képesek elviselni ún. kitar­tóképleteik segítségével. A Fusari­um spp. esetében az ott hagyott, be­szántott fertőzött növénymaradvá­nyok szolgálnak a talajból kiinduló fertőzés forrásául. A Rhizoctonia spp. az idősebb palántákat is meg­támadhatja. Az Alternária fajok képletei a mag felszínét és belsejét is fertőzik, de a talaj felszínén ma­radt beteg növénymaradványokon is fennmaradnak és fertőzőképesek. Kedvező körülmények között a gombák az ép növényszöveteken keresztül vagy sérüléseken át hatol­nak be a növény talajfelszín alatti részeibe. A növény színe élénkzöld marad, a gyökémyaki része viszont üvegessé válik, befűződik, majd a palánta kidől. A gomba fonál képle­tei futótűzként tetjednek, így egyik napról a másikra akár több négyzet­A talajban mindig megta­lálhatók a palántadőlést előidéző képletek. méteres területen a növénypalánták gyors pusztulását okozzák. A betegség tartósan hűvös, borús, alacsony hőmérsékletű és magas páratartalmú időszak esetén főleg a 6-7 levelesnél fiatalabb palántá­kat veszélyezteti. Ezen kívül a sűrű állomány, a túlöntözés, a ta­laj levegőtlenné válása, a savanyú kémhatása (pH 6-6,5) és a táp- anyaghiány is hajlamosító té­nyezőnek számít. Megelőző intézkedések A palántáknak kedvező környezeti tényezők növelik a növények el­lenálló képességet. A palán­tadőlést előidéző kórokozók ugyanis döntően szaprofitok, te­hát elsősorban a gyenge, rosszul fejlődő egyedeket veszélyeztetik. A hatékony megelőző intézkedé­sek közé tartozik a talaj és a levegő optimális hőmérsékletének eléré­se. A szellőztetés fontosságát is hangsúlyozni kell, hiszen meg kell akadályozni a talaj és a növények felületén a víz és páralecsapódás kialakulását. A felsorolt intézke­désekkel nagyban csökkenthetjük a palántadőlés betegségének kia­lakulását. Ám ha a védekezések el­lenére is észleljük a betegséget, a beteg palánták és a fertőzött talaj­réteg haladéktalanul távolítsuk el. A rendszeres vegyszeres beöntözé- sekkel meg tudjuk védeni a palán­tákat a további fertőzésektől. Na­gyon fontos, hogy a növényvédő szer a talaj felső 1-2 centiméteres rétegébe behatoljon, ezért talajtí­pustól függően 0,5-1 liter/négy- zetméter oldatot alkalmazzunk. Az így kezelt állományt egy napig ne öntözzük, hogy megakadályoz­zuk a szer lemosódását. Ezt a ke­zelést hűvös, borús időjárás esetén megelőző védekezésként is ajánla­tos elvégezni. A palántadőlés fertőzése súlyos ká­rokat okoz, akár pár nap leforgása alatt is. Kártétele főként a szőnyeg­szerű palántanevelés során súlyos, a tápkockás illetve a cserepes pa­lánták nevelésénél kevésbé vesz­élyes. A palántadőlés leggyakrab­ban a paprikában, paradicsomban, salátában, uborkában és káposzta­kultúrákban fordul elő. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédel­mi Intézet (ÚKSUP-OOR) komá­romi részlegének a munkatársa A pillírozott vetőmagok előnye A zöldségmagok egy részét már pillírozva árusítják. Ezeknek az az előnyük, hogy jobban lehet velük gazdálkodni: a magok egymástól a kellő távolságban kerülhetnek a vetóbarázdába, ezért a kikelt nö­vényeket nem szükséges egyelni és ezzel fárasztó és kellemetlen munkát takaríthatunk meg. Fontos azonban tudni, hogy a pillíro­zott vagy drazsírozott magokat kikelésükig nyirkosán kell tartani, száraz időjárás esetén a vetést meg kell öntözni, (fa) ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony január 30-án Komárom január 30-án Zseliz január 3(7-án Rimaszombat január 30-án Losonc január 30-án sárgarépa 25 Sk/kg 10-14 Sk/kg 13 Sk/kg 20 Sk/kg 17-20 Sk/kg {petrezselyem 35 Sk/kg 22-24 Sk/kg 22 Sk/kg 28 Sk/kg 24-35 Sk/kg burgonya 11-12 Sk/kg 13-15 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/kg 7-12 Sk/kg {körte 48-56 Sk/kg 45 Sk/kg X X X paprika 94-112 Sk/kg X X X 90-110 Sk/kg karalábé 30 Sk/kg 15 Sk/kg X 18 Sk/kg 15-18 Sk/kg zeller 35 Sk/kg 20 Sk/kg X 20 Sk/kg 29 Sk/kg káposzta . 14-16 Sk/kg 12-15 Sk/kg 12 Sk/kg 12 Sk/kg 12-17 Sk/kg bab 70 Sk/kg 70 Sk/kg 50 Sk/kg 70 Sk/kg X dióbél 220 Sk/kg X X 140 Sk/kg 160 Sk/kg hagyma 15-20 Sk/kg 13-15 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg 12-14 Sk/kg paradicsom 58-66 Sk/kg ■■ X 45 Sk/kg 70-75 Sk/kg mák 70 Sk/kg 100 Sk/kg 85 Sk/kg 70 Sk/kg X szőlő 58-62 Sk/kg X X X X cékla 20 Sk/kg 12 Sk/kg X X * 28 Sk/kg fi kel 30 Sk/kg 14 Sk/kg X 20 Sk/kg 15-18 Sk/kg alma 20-34 Sk/kg 22-25 Sk/kg 18 Sk/kg 15-20 Sk/kg 15-42 Sk/kg {saláta 15-22 Sk/fej 10 Sk/fej X 12 Sk/fej IS Sk/fej fokhagyma 58-68 Sk/kg 56 Sk/kg 70 Sk/kg 65 Sk/kg 35-65 Sk/kg uborka 66 Sk/kg X X X X tojás 3,20-3,50 Sk/db 2,80-3,50 Sk/db X 2,80 Sk/db 2,60-3,50 Sk/db {karfiol 24-36 Sk/kg X X 28 Sk/db X Már mától hatályos ÚJ SZÓ-BEHARANGOZÓ Pozsony. Ma lépett hatályba a földművelésügyi minisztérium idei új dotációs rendelete. A Simon Zsolt agrárminiszter által aláírt doku­mentum szakít az eddigi támogatási politikával és új filozófiára épít. A mától immár érvényes rendeletet az Új Szó keddi mellékletében találják meg az állami agrártámogatás iránt érdeklődő gazdálkodók, (ú) Pótoljuk a vitaminigényt csírázó magvakból Burgonya tárolása télen ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ideje átvizsgálni a pincében tárolt burgonyát. Amennyiben a gumók csírázni kezdtek, a hajtásokat le kell tördelni, mert azok igen sok vi­zet és tápanyagot vonnak ki a gu­móból, amely ennek következtében töppedt és kellemetlen ízűvé válik. A betárolt zöldségféléket is át kell válogatni, mert a romló, penészes, rothadó gyökerek a mellettük levő még épeket is megfertőzik. Aki téli retket is termelt a veteményes kert­jében, az most fogyaszthatja ezt a rendkívül egészséges étket, amely elősegíti az emésztést és ked­vezően hat a veseműködésre. Tél közepe táján az emberi szervezet­nek nagy szüksége van vitaminok­ra, ezt az igényt csíranövényekből is jól fedezhetjük. Tegyünk lapos tál­ba vegyesen búza, árpa, lencse, mus­tár, kerti zsázsa magokat és nedvesít­sük meg őket. Állítsuk a csíráztató edényt meleg helyre és gondoskod­junk arról, hogy a magok mindig, fo­lyamatosan nedvességhez jussanak. Néhány nap múlva megkezdődik a csíraképződés. A csírákat salátalével leöntve fogyaszthatjuk. Velük je­lentős mennyiségű Á-, B-, és E vita­min, valamint emészthető rostok ke­rülnek a szervezetünkbe. (B. GY.) Megjelent a Jó Gazda szaklap februári száma Az uniós növényútlevél ÚJ SZÓ-LAPAJÁNLÓ Az agrárvállalkozók számára időszerű tennivalók és információk mellett az új, államüag elismert hagymafajtákat ismerteti a lap feb­ruári száma. A tavalyi év zöldségter­mesztési tapasztalatait összefoglaló írás visszatekint az előző évben ta­pasztalt kedvező és kedveződen ha­tások következményeire, egy másik cikkben a lap szakírója a palántane­veléshez nyújt gyakorlati tanácso­kat. A biológiai növényvédelmi ro­vatban a fonálférgeknek főleg a ker­tészeti, üvegházi termesztésben va­ló kihasználásáról olvashatnak rész­letes tájékoztatót. A lap foglalkozik az EU-csatlakozás várható követel­ményeivel. Ebben a számban az uni­óban alkalmazott növényúüevél használatáról, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztők versenyké­pességének megőrzése érdekében kialakítandó társulásokról hoz tájé­koztatást. A növényvédelmi rovat a 2002-es atkainvázió következmé­nyeit és az ellene való védekezés le­hetőségeit ismerteti. A kertépítők és a virágtermesztők a teraszok virá­gokkal való betelepítéséről, az egy­nyári virágokról és a virághagymák hajtatásáról olvashatnak. Az állat­tartók a fodros galamb és a new- hampshire tyúkfajta jellemző jegyei­vel, a malacok tartásával és a ba­romfitelepek fertőtlenítésének köve­telményeivel ismerkedhetnek, (sz) Újra figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet A BSE Közép-Európában ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Genf. Az Egészségügyi Vüágszerve- zet (WHO) szivacsos agysorvadásos (BSE) marhakórjárványtól tart Ázsiában és Közép- és Kelet-Euró- pában, ha az illető országokban nem tesznek intézkedéseket a be­tegség terjedésének megfékezésére. Szlovákia, Szlovénia, Csehország és Japán már jelentett BSE-megbete- gedéseket - emlékeztetett egy WHO-szakértő Genfben. A nagy húsfeldolgozóipar miatt a WHÓ szerint a veszély ezekben a térsé­gekben különösen nagy. Szakértők jelenlegi tudása szerint a betegség fertőzött állati részekkel, egyes el­méletek szerint vérrel és egyéb test­nedvekkel is teljed. (MTI) Bl MAI l/A 1 IRTA A Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,702 Lengyel zloty 10,094 Angol font 63,721 Magyar forint (100) 17,100 Cseh korona 1,321 Svéd korona 4.523 Dán korona 5,608 Szlovén tollár (100) 18.045 Japán ien (100) 32,352 Sváici frank 28,409 Kanadai dollár 25,190 USA-dollár 38,543 VÉTEL - E Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40.52-42.82 37.39-39.79 1,30-1,36 16.11-18.11 OTP Bank 40.64-42.77 37.52-39.60 1,29-1,36 16.47-17.74 Postabank 40.55-42.85 37.18-39.90 1,29-1,35 15,30-18.90 Szí. Takarékpénztár 40.65-42.63 37.61-39.54 1,28-1,36 16,33-17.87 Tatra banka 40.65-42.83 37.80-39.82 1,30-1,36 16,44-17.80 UniBanka 40.6642.74 37.78-39.72 1,26-1,34 15,40-18.78 Általános Hitelbank 40.78-42.95 37.70-39.70 1,28-1,36 16.33-18.21 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents