Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-24 / 45. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 24. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés Q A 90-es évek óta máig tartó szankciók hatalmas károkat okoztak az újabb háború szélén álló országban Milyen is ma az iraki gazdaság? Bagdad. Huszonnégymillió ember, 1300 dollár körüli egy főre jutó GDP, hatalmas adósság, olaj. Ezek azok a tényezők, melyek leginkább említhetőek az iraki gazdasággal kapcsolatosan. A háborúk, a 90-es évek óta máig tartó gazdasági szankciók hatalmas károkat okoztak az országban. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A gazdaságban az állami tulajdon a meghatározó, piaci viszonyokról nehéz beszélni - az emberek többsége a mezőgazdaságban keres megélhetést. Irak 1932-ben nyerte el függetlenségét, és vált ki az Ottómén Birodalomból. Az államforma 1958-ig királyság volt, ezután a mai napig is „köztársaság”. Területi viták miatt 1980 és 1988 között egy igen költséges háború zajlott Irak és Irán között. 1990-ben az arab ország elfoglalta Kuvaitot, ugyanakkor az USA vezette nemzetközi koalíció meghátrálásra kényszerítette. A háború után Irakot az ENSZ arra kötelezte, hogy semmisítse meg összes tömegpusztító fegyverét és hosszú hatótávolságú rakétáit. A lakosság etnikai összetételét tekintve 75-80% az arabok aránya, Irak jelenleg 112,500 millió hordó olajkészlettel rendelkezik. 15-20% kurd, 5% türk, asszír és egyéb. A vallási megosztottságot tekintve 97% a muzulmánok aránya (60-65% siíta, 32-37% szunnita), a keresztények és egyéb más vallási meggyőződésűek aránya 3%. A teljes lakosságon belül mindössze 58% írástudó. Az iraki gazdaság alapvetően az Szaddám Húszéin katonái saját országuk olajkészleteit sem kímélték olajra épül. Exportbevételeinek 95%-át az olaj adja. Feldolgozóipara igen fejletlen, a létező néhány nagy üzem alapvetően az olaj feldolgozásával foglalkozik. Ezek lényegében állami tulajdonban vannak. Az iraki gazdaságra hatalmas csapát mért a 80-as években folyó Irán ellenes háború. Ennek költsége egyes becslések szerint elérte a 100 milliárd dollárt. Az adósságállomány az évtized végére 75 milliárd dollárra emelkedett, mely többszöröse volt a GDP-nek. A legnagyobb hitelezők Kuvait és Sza- úd-Arábia voltak. Kuvait 90-es lerohanása után az arab ország nemzetközi szankciók tömkelegével volt kénytelen szembesülni, mely a gazdaság helyzetét jelentősen tovább rontotta. Az olajat élelmiszerért program 1996- ban indult el, mely legalább az éhínséget részben enyhíteni tudta. Jelenleg az olajexport a háború elleni szint háromnegyedére rúg. A bevételek 28%-a az ENSZ kompenzációs alapjába jut illetve az USA adminisztrációs költségeinek fedezésére kerül. Irak fontosabb olajlelőhelyei alapvetően 3 régióban találhatóak: a Perzsa-öböl térsége, A1 Basrah környéke, az ország északi területei, Mosul és Kirkuk környéke illetve keleten Khanaqín körül. Az 1970-es évek közepéig négy külföldi olaj- társaság ellenőrizte az iraki olaj és gázkitermelést. 1972 és 1975 között a társaságokat az állam kisajátította. Irak jelenleg 112,500 millió hordó olajkészlettel rendelkezik. A gázkészletek nagyságát 3,109 millió köbméterre becslik a szakértők. Az ország olajkészletei a világon a második legnagyobbnak tekinthetők Szaúd-Arábia után. Olajexportja jelenleg 1,71 millió hordó körül van naponta. Irak az OPEC tagja, ugyanakkor a szervezet kvóta programjában nem vesz részt. Becslések szerint az iraki GDP va(Képarchívum) lahol 30 milliárd dollár körül alakulhat, mely egy főre vetítve 1300 dollárt jelent (az adatok vásárlóerő paritáson számítva magasabbak). A gazdasági szektorokat illetően a mezőgazdaság aránya kb. 6%, az ipar 13%, a szolgáltatások aránya 81%. Az infláció az áruhiány miatt jelentős, 2001-ben 60% körül alakult, előtte 100-200% körül ingadozott. Az ország külső adóssága 2001-ben 62,2 milliárd dollárt tett ki, mely a GDP körülbelül duplája. Az exportot illetően a legnagyobb partner az USA közel 50%-kal. Ezután következik Olaszország és Franciaország 10% körüli részesedésekkel. Import szempontjából a legfontosabb partnerország Franciaország 20% feletti aránnyal, ezután Ausztrália jön szintén még 20% felett, majd Kína 6% körül és Oroszország szintén 6% körül. Az import háború miatti megakadása ily módon a francia részről lehetne a legérzékenyebb. (Fn) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Csökkent a holland ING-csoport profitja Amszterdam. A Szlovákiában is működő holland ING bank és biztosító csoport 4,5 milliárd euró tiszta nyereséget jelentett tavalyról, 1,7 százalékkal kevesebbet az előző évinél. A működési tiszta eredménye - adózott nyereség, mínusz részesedések eladásából származó egyszeri tételek - 4,253 milliárd euró volt, lényegében ugyanannyi, mint a 2001-es 4,252 milliárd. (TASR) Újra lépéselőnyben az osztrák OMV Bécs. AZ OMV osztrák kőolaj- és vegyipari konszern által az INA privatizációjára benyújtott pályázatot ítélték a legkedvezőbbnek. Az értékelést végző Price Water- house és Deutsche Bank szerint csak nagyon kicsi az osztrák vállalat előnye a szintén pályázó Mollal szemben. Az OMV pályázatát 78 pontra, a Mól pályázatát 76 pontra értékelték, harmadik helyen az orosz Rosznyeft áll 64 ponttal. (MTI) Lengyelországban is sok az állástalan Varsó. A munkanélküliség tekintetében, Szlovákia mellett, régiónk második fekete báránya Lengyelország. Északi szomszédunknál 3,32 millió volt januárban a regisztrált állástalanok száma, a munkaképes korú lakosság 18,7 százaléka. Az állás nélküliek száma 103 700-zal nőtt decemberhez képest. (CTK) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,201 Lengyel zloty 10,039 Angol font 62,106 Magvar forint (100) 17,132 Cseh korona 1,329 Svéd korona 4,625 Dán korona 5,678 Szlovén tollár (100) 18,226 Japán jen (100) 32,907 Svájci frank 28,775 Kanadai dollár 25,885 USA-dollár 38,934 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 41.00-43.30 37.71-40.11 1,30-1,36 16.11-18.11 OTP Bank 41.07-43.22 37.83-39.93 1,30-1,36 16.48-17.74 Postabank 41.05-43.35 37.57-40.29 1,30-1,36 15,33-18.93 Szí. Takarékpénztár 41.06-43.05 37.85-39.78 1,29-1,37 16,33-17.87 Tatra banka 41.12-43.32 38.02-40.06 1,30-1,36 16,45-17.81 UniBanka 41.12-43.22 38.03-39.98 1,30-1,36 15,42-18.80 Általános Hitelbank 41.28-43.14 38.04-40.00 1,29-1,37 16.19-18.07 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) ELEKOMUNIKACIE iroeiAéri Lehet, hogy meglepő, de ön valóban hívhat vezetékes hálózatból percenként már 0,60 koronától. Állandóan javítjuk szolgáltatásaink minőségét, hogy Ön előnyösebben beszélgethessen - olcsóbban, mint gondolná! *A percenkénti 0,60 koronás ár áfát nem tartalmaz, és cs* az ST Ma» használóira érvényes az ST hálózatán betói: munkanapokon 19-tól 7 óráig, hétvégén és ünnepnapokon nonstop. 0800 1Z3 456 ■ www.telecom.sk * I It FOTEL ■ szerzéiéses partnereink S16 45 049
