Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-20 / 42. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 20. Csapatmozgás Libanonban Tripoli. A Szíriái hadsereg tegnap csapatátcsoportosításokat kezdett Észak-Libanonban, ahol 1976 óta állomásoztat haderőt. A Szíriái és a libanoni hadsereg titokban tartja azt, hogy a művelet hány katonát érint és mekkora területre terjed ki. Annyit közöltek mindössze, hogy egy hét alatt hajtják végre. Hivatalosan meg nem erősített értesülések szerint a szíriai expedíciós hadtest négyezer katonáját érinti az átcsoportosítás. (MTI) Nyolc évet kapott az orosz tudós Moszkva. A moszkvai bíróság nyolcéves felfüggesztett börtönre ítélte Anatolij Babkin kémkedéssel vádolt profesz- szort. Az orosz büntetőjog hosszú időtartamú szabadság- vesztés esetén is megengedi a felfüggesztést. A 72 éves Bab- kinnál az egészségi állapotát vették figyelembe. Dé megfosztották állami kitüntetéseitől, és eltiltották az oktatástól is. Babkint 2000-ben vádolta meg az orosz titkosszolgálat, hogy 14 ezer dollárért az orosz haditengerészetnél rendszeresített Skval rakétákról adott át anyagokat Edmond Pope-nak, az amerikai haditengerészet hírszerzőjének. Pope-ot 20 évre ítélte a moszkvai bíróság, de kegyelmet kapott Putyin elnöktől, és kiutasították az országból. (MTI) Nagy figyelem Karabah miatt Jereván. A tegnapi örmény elnökválasztáson a megfigyelők Robert Kocsaijannak, a 49 éves jelenlegi államfőnek a győzelmét jósolták. A 2,3 millió választópolgár 9 jelölt közül dönthette el, hogy a következő öt évben ki álljon az ország élén. A szavazóhelyiségek este nyolckor zártak, az eredményt mára ígérték. A felmérések szerint Kocsaijánt legfeljebb Sztepan Demircsján, az Örmény Néppárt 43 esztendős elnöke és Artasesz Gegamján, a Nemzeti Egység 53 éves vezetője, a szovjet korszak egyik ismert tisztviselője szoríthatta meg. Az USA-ban azt szeretnék, ha a győztes képes lenne hozzájárulni a vitatott hovatartozásé Karabah miatt régóta húzódó örmény-azeri vita rendezéséhez. (MTI) Kocsarján bízik a győzelmében, abban mindenképpen, hogy az első helyen jut tovább a második fordulóba (Reuters) Lezuhant amerikai gép Tokió. Lezuhant az amerikai haditengerészet egyik repülőgépe a Csendes-óceán nyugati részében, de a püóta sértetlen maradt. Az F/A-18 Hőmet típusú vadászgépet a Carl Vinson repülőhordozótól 72 kilométerre érte a baleset. A Carl Vinson a nyugat-csendes-óceáni vizeken járőrözve a Kitty Hawk anyahajót pótolja, amelyet egy másik társával, a Theodore Roosevelttal a Perzsa-öböl térségébe vezényeltek. Most a Carl Vinson az egyetlen amerikai repülőhordozó, amely Észak-Ko- rea közelében van. (MTI) Tizenhárom palesztin meghalt, több tucat megsérült a tegnapi összecsapásokban - Jasszer Arafat a kiutazáshoz az Egyesült Államoktól vár garanciát Izraeli invázió Gázába MTI-HÍREK Gáza. Tizenegy palesztin vesztette életét és több mint negyven megsebesült az izraeli hadsereg újabb gázai behatolása során. Az izraeli csapatok kedden késő este hatoltak be Gáza városának keleti részére, több mint 40 harckocsival és páncélozottjárművel, Apache helikopterek fedezete alatt. Hadműveletük heves palesztin ellenállásba ütközött, és öt órán át tartott. A nap folymán a palesztin hsalottak száma 13-ra emelkedett, egy elmebajban szenvedő palesztin férfit és egy 16 éves fiút Nabluszban lőttek le az izraeli katonák. Az iszlám szélsőséges Ha- mász közölte, hogy a gázai halottak között van egy tagja, aki kami- kazeként egy izraeli tank alatt robbantotta fel magát. Az izraeli hadsereg nem tudott erről az öngyilkos akcióról. Az izraeli katonák körülvettek egy általános iskolát, és felrobbantottak egy kovácsműhelyt, amelyben szerintük fegyvereket gyártottak. A hadsereg szerint nem invázióról, hanem célzott akcióról volt szó. Tegnap délután, az izraeli akcióra válaszul, három rakétát lőttek ki a Gázai-övezetbeli palesztin állásokból Izrael területére. Egy izraeli polgári személy súlyosan megsebesült. A rakéták Szderót városába csapódtak be. Ez volt az első palesztin rakétatámadás három hét óta. Az el nem kötelezettek mozgalmának malajziai csúcstalálkozójára készülő palesztin küldöttség az USA- tól vár garanciát arra, hogy Jasszer Arafat palesztin vezető szabadon részt vehet a konferencián és biztonságban haza tud térni. A Palesztin Hatóság elnökének mozgását Izrael szigorúan korlátozta az utóbbi két évben az általa megszállt területeken. Arafat attól tart, ha külföldre utazik, Izrael nem fogja engedélyezni visszatérését. Ahmed al-Farra malajziai palesztin nagykövet érintkezésbe lépett Mahathir Mohamad malajziai miniszterelnökkel és megkérte, hogy vesse latba befolyását Washingtonnál. A palesztinok az Izraelhez fűződő kapcsolataik megszakítására, valamint a megszállt Gázai övezetben és Ciszjordániában fekvő zsidó telepeken készült áruk bojkottjára fogják felszólítani a csúcstalálkozó résztvevőit. * Gáza - az ötórás tűzpárbaj után (Reuters-felvétel) Kedvező bizottsági vélemény a jövő évi csatlakozásokról Zöld út a bővítésnek Állítólag már 3 hónapja vegyi és biológiai fegyvereket hajóztatnak az Indiai-óceánon Svájc: nem kell Szaddám London/Bera/Ankara/Was- hington/New York. Nagy-Bri- tannia tegnap felszólította állampolgárait, hogy haladéktalanul hagyják el Irakot, mert a térségben növekszik a feszültség. Az USA még nem tett eleget Törökország pénzügyi követeléseinek. A svájd kormány beutazási tilalommal sújtotta Szaddámot, egyben elutasította Washington átrepülésekre vonatkozó kérelmét. ÖSSZEFOGLALÓ Előzőleg egyes kantonok kezdeményezték, hogy az iraki háború megelőzése érdekében Svájc fogadja be az iraki diktátort. Az elképzelést Micheliné Calmy-Rey külügyminiszter is támogatta, és kezdeményezte a lehetőség megvizsgálását. A befogadáshoz a svájci menedékjogi szabályozás átdolgozására lett volna szükség, mivel aszerint csakis olyan me- nedékkérók fogadhatók be, akik korábban nem követtek el törvénybe ütköző cselekedetet és erkölcsüeg tiszták. A befogadást javaslók azzal indokolták elképzelésüket, hogy más diktátorok is megfordultak már a Genfi-tó partján, s ha polgári lakosok százezreit lehet megkímélni ezzel a háborútól, érdemes fontolóra venni a lehetőséget. Tegnapi ülésén a svájci kormány elutasította az általános átrepülési engedélyre vonatkozó amerikai kérést is, egyrészt azért, mert egy Irak elleni támadásra nincs ENSZ-felhatalmazás, másrészt pedig Svájc semlegességére hivatkozva. NYÍLT BT-VITA IRAKRÓL Az USA és Nagy-Britannia, más államok várható ellenállása dacára már dolgozik az Irak elleni katonai akcióra felhatalmazást kérő, s a BT elé teijesztendő határozat tervezetén. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában tegnap is folytatódott a kedden éjszaka kezdődött nyílt vita Irakról, amelyen a világszervezet valamennyi tagállama kifejtheti álláspontját. Az alaphangot a Dél-afrikai Köztársaság ENSZ-nagyköve- te adta meg, aki a 115 országot összefogó el nem kötelezettek mozgalmának a nevében arra kérte a BT-t, hogy kettőzze meg erőfeszítéseit a békés megoldás érdekében. A testület tavaly októberben már tartott Irakról nyílt vitát, amely háborúellenes fórum jellegét öltötte. Akkor még tartott a diplomáciai kötélhúzás, aminek a végén a testület azonban november 8-án egyhangúlag elfogadta 1441. számú határozatát. A most készülő amerikai-brit határozat- tervezet az értesülések szerint megállapítja, hogy Irak tényszerűen megsérti a BT határozatát, ezért „súlyos következményekkel” kell szembenéznie, ha záros határidőn belül nem teljesíti kötelezettségeit. A TÖRÖKÖKNEK AZ IDŐ PÉNZ * 11 Az USA még nem tett eleget Törökország pénzügyi követeléseinek, amelyeket feltételül szabott harcoló amerikai csapatok területére telepítéséhez - közölte szerdán Abdullatif Sener miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: „még nincs döntés a kormány parlamenti felhatalmazást kérő indítványáról sem, amelyben amerikai tengerészgyalogosok törökországi állomásoztatását kérte”. Előzőleg Robert Pearson, az USA ankarai nagykövete azt mondta, hogy az időtényező létfontosságú Amerika számára. A törökök 50 milliárd dolláros segélyt szeremének kicsikarni Washingtontól. TÖMEG PUSZTÍTÓ FEGYVEREK HAJÓKON A brit és az amerikai hírszerző szolgálatok három nagy teherhajót tartanak megfigyelés alatt, azt gyanítva, hogy ezek a hajók rejtik Irak tömegpusztító fegyvereit. A brit The Independent értesülése szerint a 35- 40 ezer tonnás hajók három hónapja járják az Indiai-óceánt, teljes rádiócsendet tartva, megtagadva a felvilágosítást a rakomány mibenlétéről és az úti célról, ami egyértelmű megsértése a nemzetközi hajózási szabályoknak. A hajók a lap szerint november végén futottak ki, néhány nappal azután, hogy Hans Blix vezetésével ismét munkába léptek Irakban' az ENSZ-fegyverellenőrök. A különböző zászlók alatt közlekedő, egy egyiptomi ügynökség által bérelt fehérhajók általában az Indiaióceán mélyvizű térségeiben járnak, de néhány arab országban, köztük Jemenben egyszer-egyszer kikötnek, feltöltendő élelmiszer- és üzemanyag-készleteiket. Az amerikai és brit haditengerészet azért nem állítja meg és kutatja át őket, mert attól tartanak, hogy beavatkozás esetén a hajókat azonnal elsüllyesztik. Ha valóban biológiai és vegyi fegyvereket, esedeg atomfegyverekhez szükséges hasadóanyagot szállítanak, elsüllyesztésük környezed katasztrófát okozhat. Washington és London esedeg azért is halogathatja a rajtaütést, mert látványos, összehangolt akcióval akaija a világ elé tárni a megfelelő időpontban a bizonyítékot arra, hogy Irak tételesen megsértette a tömegpusztító fegyverek leszerelését előíró ENSZ-határozatokat. (m, t) MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az Európai Bizottság tegnap kedvező véleményt nyilvánított tíz tagjelölt ország jövőre esedékes csatlakozásáról, s ezzel megtette az első lépést a taggá válásukhoz vezető hivatalos eljárásban. A döntés egyrészt a tíz országgal folytatott csatlakozási tárgyalások tavaly decemberi sikeres lezárásán, másrészt a csatlakozási szerződés végleges szövegének múlt heti elfogadásán alapul. Az EU-tagállamok a decemberben Koppenhágában tartott csúcstalálkozón állapították meg, hogy megállapodásra jutottak Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovénia és Szlovákia csatlakozásának feltételeiről, s így a velük folytatott tárgyalások lezártnak tekinthetők. A tizenötök és a tízek főtárgyalói MTI-HÍR Szkopje/Pristina. Macedóniában a szakadár albán Nemzeti Felszabadí- tási Hadsereg (UCK) rendőrségi közlés szerint hatalmába kerített egy országos főútvonalat. A szóban forgó út az ország második legnagyobb városát, az albán többségű Tetovót köti össze a jogilag Szerbiához tartozó, de tőle ténylegesen különálló, albán többségű Koszovó tartománnyal. A Koszovó központi városában, Pristi- nában működő, 21 elnevezésű rádióMTI-HÍR Bukarest. Újabb egy évre szóló parlamenti együttműködési megállapodást kötött a kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A jegyzőkönyvet Adrian Nastase kormányfő és Markó Béla, az RMDSZ elnöke írta alá. Mindkét politikus azt hangsúlyozta, hogy a PSD és az RMDSZ 2000-ben kezdett parlamenti együttműködése hasznosnak és eredményesnek bizonyult Románia, az egész román társadalom és a romániai magyarság számára. Nastase külön kitért arra, hogy a parlamenti kisebbségben lévő PSD számára elsősorban a törvényhozási többség biztosítása érdekében volt és van szükség az RMDSZ-szel való együttműködésre. Ugyanakkor az elmúlt két év nagyon kedvező tapasztalatai azt is megmutatták, hogy a két szervezet programja számos ponton összeilleszthető. Nastase szerint hivatalosan a múlt héten hagyták jóvá a mintegy 5500 oldalas csatlakozási szerződés végleges szövegét, amivel gyakorlatilag megtörtént a parafálás aktusa. A bizottság tegnap ennek alapján, az alapszerződésben foglalt jogkörével élve nyilvánított véleményt a tíz ország taggá válásáról. Günter Verheugen bővítési biztos szerint a tárgyalásokon elért eredmények, jók a jelenlegi és a majdani tagországok, valamint az Unió egésze számára. Szavatolják egyúttal, hogy az új tagországok zökkenő- mentesen kapcsolódjanak be az EU-t alkotó különféle politikákba, az unió pedig eközben megőrizze belső ösz- szetartását és dinamizmusát.” Az alapszerződés rendelkezései szerint új tagországok felvételéről a miniszterek tanácsa dönt, a bizottság véleménye, illetve az Európai Parlament hozzájárulása alapján. adó tegnapi jelentése közvetve megerősítette a macedón rendőrség hírét. Kiderült belőle: koszovói oldalról macedóniai albán fegyveresek felbukkanását észlelték aznap Jezince határátkelőhelyen. Albán fegyveres lázadók két évvel ezelőtt hetekre ellenőrzésük alá vonták a balkáni ország albán többségű északkeleti vidékét, és heves harcokat vívtak a macedón kormányerőkkel. Végül sikerült politikai eszközökkel rendezni a viszályt, a nyugati békefenntartók most is jelen vannak az országban. a PSD számára valós volt az a kockázat, hogy a román lakosság egy része a választásokon szavazataival megbüntetheti a kormánypártot a magyarokkal kötött együttműködés miatt. „Főként az a tény, hogy Romániát tavaly decemberben felkérték a NATO-hoz való csatlakozásra, azt bizonyította: alaptalanok az olyan félelmek, hogy megpróbálnák Erdélyt elszakítani Romániától, és Magyarországhoz csatolni” - jelentette ki. Markó Béla szerint mostanra sikerült eljutni odáig, hogy a jegyzőkönyvben a speciális romániai magyar igények mellett egyre több az egész romániai társadalom számára egyaránt fontos feladat. Az idei évre tervezett együttműködésből kiemelte: a két fél egyaránt szorgalmazza a kolozsvári Babes-Bolyai Tudomány- egyetemen a magyar (természettudományi és humán) kar létrehozását. Az Erdélyt átszelő autópálya megépítését is nemzeti prioritásként kezeli a kormány. A NATO jóváhagyta a katonai készenléti intézkedések tervét Törökországnak Robertson a kiszivárogtatásokról MTI-JELENTES Brüsszel. A NATO védelmi tervező bizottsága tegnap Brüsszelben jóváhagyta azoknak a katonai készenléti intézkedéseknek a tervét, amelyeket Törökország kért területe védelmének megerősítésére az iraki feszültség kapcsán. A döntés értelmében megkezdődhet a szövetség elektronikus légi felderítő AWACS gépeinek kivezénylése Törökország légterébe és konfliktus esetén a szövetségesek Patriot légelhárító rakétákat, valamint vegyvédelmi és biológiai hadviselés elleni szakszolgálatokat is küldenek. Lord Robertson arra számít, hogy az Irakkal kapcsolatos határozat nehéz megszületése után a szövetségben lecsillapodnak az ellentétek. A NATO-főtitkár inteijújában - amely tegnap jelent meg a Der Standaardban és a La Libre Belgi- que-ben - rámutatott: a NATO-ban 11 nap kellett a határozat megérle- léséhez, míg az ENSZ Biztonsági Tanácsában 42 nap az 1441. határozathoz. Azt is elismerte viszont, hogy közben elérkezett egy olyan holtponthoz, amikor Franciaország, Németország és Belgium ellenkezése miatt közvetlenül a 19 ország állam- és kormányfőihez fordult, hogy ne engedjék a szövetség zsákutcába jutását. Robertson szégyenletesnek nevezte, hogy e levelének részletei kiszivárogtak belga lapokba, mert talán sohasem fordult még ez elő a védelmi szövetség bizalmas Az RMDSZ továbbra is támogatja a kormánypártot Újabb megállapodás jelzésű dokumentumával. Elmondta, múlt szerdán írt a tagállamok vezetőinek, s leveléhez csatolta a tanácsban tett aznapi felszólalásának főbb pontjait. Ezekből jelentek meg részletek a lapokban. íme: „Határozathozatali képtelenségünk következményei rendkívül súlyosak. Módfelett csalódott vagyok, hogy ezek az országok készek ekkora kockázatokat vállalni egy ennyire technikai jellegű ügyben... A NATO a nemzetek kollektív tulajdona. Önöké lesz a felelősség, ha szétrombolják. Ami ennél is súlyosabb, úgy hiszem, hogy egy szövetséges biztonságával játszanak... Ez a holtpont arra buzdítja Szaddám elnököt, hogy ne szereljen le, sót talán vesse is be fegyvereit.” Újra hallatnak magukról az albán fegyveresek Elfoglalták a főútvonalat
