Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-20 / 42. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 20. Közélet 5 Interjú Keszegh Pállal, a Nagyszombati kerületi hivatal elöljárójával a régió jövőjéről és fejlesztéséről Olcsóbb közigazgatás kell A Nagyszombati kerületi hiva­tal elöljárói posztját a koalíci­ós tárgyalások eredménye­képp az MKP jelöltje foglalhat­ta el. Keszegh Pált nemrég ik­tatták be hivatalába, terveiről kérdeztük. BEKE ZSOLT Hogyan értékeli a dunaszerdahe- lyi járási hivatal elöljárójaként végzett munkáját? Munkámat elsősorban a polgárok­nak és a feletteseimnek kell értékel­ni. Azt gondolom, hogy a járási hiva­tal az elmúlt négy évben a lehetősé­gekhez képest jól működött. Olyan határozatokat hozott, amelyek a pol­gárok érdekeit szolgálták, miközben a közigazgatási reform elég nagy fel­adatot rótt ránk, elég említeni az is­kolaügyi kompetenciák átadását, vagy a gondozószolgálat és az építési ügyek most folyamatban levő átadá­sát. A járási hivatalban az elmúlt négy évben megváltozott a légkör. Mindenki végzi a munkáját, nyugod- tabbak az emberek, és most már nem félnek magyarul beszélni. Min­denképpen meg kell köszönnöm azt a segítséget, amit az önkormányzat­októl, a többi állami intézménytől és főleg a munkatársaimtól kaptam. A járási hivatal elöljárója olyan jogkö­rökkel rendelkezik, melyekkel kap­csolatban fontos az állami intézmé­nyek, a rendőrség, tűzoltóság együttműködése. Jó példa volt erre a nyári árvíz idején végzett munka. » Itt már szakmai munkára van szükség, és ez sokkal lényegesebb, mint az, hogy kit melyik párt jelölt. NN Milyen tervekkel foglalja el új posztját? Kerületi elöljáróként nem lesz könnyű dolgom, folytatni kell a köz- igazgatási reformot, teljesíteni a kor­mányprogram ide vonatkozó részeit, folytatni kell a korrupció elleni har­Jövőre a járási hivatalok megszűnése új feladatok elé állítja a kerületi hi­vatalt (Képarchívum) cot is, az állami hivatalokkal és az önkormányzatokkal együttműködve kell dolgozni a kerület jólétéért. A közeljövőben a Peugeot-Citroen au­tógyár jóvoltából 710 millió eurós beruházásra kerül sor Nagyszombat­ban. Ez lényegesen meg fogja változ­tatni a régió munkanélküliségi mu­tatóit, s ezáltal a szociális és a gazda­sági potenciálját is. Jövőre a járási hi­vatalok megszűnése új feladatok elé állítja a kerületi hivatalt. Oda kell fi­gyelni arra, hogy a lakosság ne érez­ze meg, hogy változás történt, a köz- igazgatás minőségére nem szabad negatív hatással lenni a reformnak. Sőt, a közpénzekkel való gazdálko­dás javításával olcsóbbá kell tenni a közigazgatást. Tervez személyi változásokat? Konkrét lépésekről még nem beszél­hetek, előbb tájékozódnom kell a ke­rületi hivatal munkájáról. De azt hi­szem, hogy a beruházásokkal, a me­gyei önkormányzattal és a közigaz­gatási reformmal kapcsolatos teen­dők összességében olyan probléma­kört jelentenek, amire oda kell figyel­ni. Ha úgy látom majd, hogy valame­lyik osztály nem úgy működik, ahogy kellene, vagy valaki nem úgy végzi a munkáját, ahogy az a munkaszerző­désében le van írva, akkor megfelelő intézkedéseket fogok tenni. Szűkebb hazája, Dunaszerdahely és a járás érdekeit hogyan képvise­li a kerületi hivatalban? Egy éve vagyok képviselő a megyei tanácsban. Azt hiszem, hogy becsü­lettel képviseltük eddig is a járás ér­dekeit. Ezentúl is ez a munka vár ránk. Mindenképpen nagyon fontos, hogy a Dunaszerdahelyi járás is megfelelő lehetőségeket kapjon ar­ra, hogy felzárkózzon a Nagyszom­bati mellé. Gondolok itt a munkanél­küliség csökkentésére, a gazdasági potenciál növelésére, ipari park lét­rehozására. A déli járások egyik legmeghatá­rozóbb tényezője a mezőgazda­ság, és a rá épülő ágazatok. Milyen eszközök állnak rendelkezésére, hogy a SAPARD, az ISPA és a PHA­RE programokból több támogatás kerüljön ide? Ezek a programok inkább a gazdasá­gi esélyeken és a megfelelő pályáza­tok elkészítésén múlnak. Nem az ál­lam és az állami hivatal dolga ezek­nek a pályázatoknak a lehívása. Ve­lük kapcsolatban azonban szükség van megfelelő tájékoztatásra. Ponto­san az lenne a megyei önkormány­zatoknak, valamint az állami hivata­loknak a feladata, hogy a polgárok­hoz és a gazdasági vezetőkhöz meg­felelő szinten eljussanak azok az in­formációk, amelyek alapján sikere­sek lehetnek a pályázók. Hiszen nem kevés pénzről van szó. A megyei önkormányzat elnöke a HZDS jelöltje volt. Milyen lesz vele az együttműködés? Nagyon fontos, hogy tudatosítsa ő is, a régiófejlesztésben - ami a legna­gyobb feladata a megyei önkor­mányzatnak - nem létezik olyan döntés, ahol politikai síkra kellene terelni a dolgot. Mindenekelőtt a la­kosság érdekében kell ezt a munkát végezni. Remélem, hogy sikerül olyan közös álláspontot kialakítani, hogy mindannyian ezért dolgozhas­sunk. Úgy semmiképpen sem lehet együttműködni, hogy akár a HZDS, akár más párt bármiből is politik^j tőkét kovácsoljon. Itt már szakmai \\ Fontos, hogy a Du- ~ naszerdahelyi járás is megfelelő lehetősége­ket kapjon arra, hogy fel­zárkózzon a Nagy- . . szombati mellé. >\ munkára van szükség, és ez sokkal lényegesebb, mint az, hogy kit me­lyik párt jelölt. Az mennyire befolyásolja munká­ját, hogy a kerületi elöljárói poszt­ra politikai döntéssel jelölnek sze­mélyt? A kormányalakításkor, a koalíciós egyeztetések során bizonyos funkci­ók betöltéséről politikai döntések születtek. A nagyszombati kerület elöljárói posztjára engem jelölt az MIG5, és a kormányprogram tartal­mazza az MKP programjának részét is. Én azt gondolom, hogy ez a prog­ram jó, és a jövőben ezt kell megva­lósítani. A deportálás és a lakosságcsere a Benes-dekrétumokkal függ össze, és a kérdés rendezésére nincs politikai akarat Nem kárpótolhatok a kitelepített magyarok ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A hatályos szlovákiai tör­vények értelmében nem lehet kárpó­tolni az 1945 után Csehországba hurcolt magyarokat, erősítette meg lapunknak Csáky Pál emberjogi és kisebbségügyi miniszterelnök-he­lyettes. Több olvasónk érdeklődött a kárpótlási lehetőség iránt, ugyanis néhány regionális lapban megjelent hirdetés vagy cikk alapján úgy vél­ték, végre lehetővé vált a kárpótlás. Olvasóink sajnos félreértelmezték a megjelent információkat, mert Szlo­vákiában nincs olyan kárpótlási tör­vény, mely a deportált magyarokra vonatkozna. Az igazságügyi minisz­térium illetékes osztálya a nád kon­centrációs és munkatáborokba hur- coltakat kárpótolja - de csak azokat, akik tavaly december 2-ig benyújtot­ták kérelmüket, akkor járt le ugyanis a jogszabályban megszabott határ­idő. A Csehországba deportáltakra nem vonatkozik a kárpótlási törvény. A magyarok 1945 és 1948 közötti ül­dözése, a kitelepítések és a lakosság- csere a Benes-dekrétumokkal függ össze, és a kérdés rendezésére még nincs politikai akarat az országban. Csáky Pál az előző megbízatási idő­szakban, a zsidók kárpótlásának jó­váhagyása után, a kormány megbí­zásából készíttetett egy elemzést a Szlovák Tudományos Akadémia Tör­téneti Intézetével arról, a zsidókon kívül ki mindenkit illene még kárpó­tolnia Szlovákiának. Stefan Sutaj történész elemzésében bőven foglal­kozik Eduard Benes vitatott dekrétu­maival, ugyanakkor hangsúlyozza: az általa készített dokumentum nem javaslat az esetleges kárpótlás­ra, csak megpróbálja összegezni azokat a sérelmeket, melyek alapján- megfelelő politikai akarat mellett- meg lehet fogalmazni bizonyos kárpótlási igényt. A kabinet tudo­másul vette ezt az anyagot, de azóta sem tértek vissza a kérdéshez. „Ezt az elemzést, az ezzel kapcsolatos megoldáscsomagot, a Benes-dek- rétumok és a kárpótlások problémá­ját a Magyar Koalíció Pártja letette az asztalra a kormányalakítási tár­gyalásokon, és ez volt az egyetlen dolog, melyben nem tudtunk közös nevezőre jutni. A szlovák kollégák vélhetően megegyeztek a csehekkel, hogy a Benes-dekrétumok kérdésé­ben támogatják a cseh álláspontot, ezért ezt a problémát nem igazán igyekeznek orvosolni” - mondta ér­deklődésünkre Csáky, majd hozzá­tette: az MKP Országos Tanácsa dön­tése értelmében a párt napirenden tartja a kérdést, és bár a hivatalos ál­láspont szerint a probléma megoldá­sa nem feltétele az MKP kormány- tagságának, a kormány alelnöke sze­rint a párt minden lehetséges alkal­mat megragad a kérdés rendezésére. Csáky hallott az 1945 és 1948 közötti sérelmek miatt esetleges kárpótlásra jogosultakat toborzó kassai szerve­zetről, de képviselőivel még nem ta­lálkozott. „Szabad országban élünk, minden civil szervezet számára nyi­tottak a kapuk, úgyhogy ha bárki alá­írásokat kezd gyűjteni, azt egy de­mokratikus kormánynak figyelembe kell vennie” - mutatott rá lapunknak a magyar politikus, (sza) RÖVIDEN Hrusovsky sikere a magyar parlamentben Pozsony. Pavol Hrusovsky, Szlovákia megalakulásának 10-ik évfordu­lója alkalmából tartott újévi beszéde a Magyar Országgyűlés tagjai kö­zött is komoly érdeklődést váltott ki, derült ki a parlament elnöke és Győrffy Csaba tegnapi első, bemutatkozó találkozóján. A pozsonyi magyar nagykövet beszámolt arról, hogy Hrusovskjí beszédének idé­zeteit, melyek egy interpelláció során hangzottak el, s a közös magyar-szlovák múlt felvállalására buzdítottak, tapssal jutalmazták a magyar honatyák. Hrusovsky reméli, hogy a két törvényhozás kapcso­lata az EU-csatlakozás után is szoros lesz, ezért örömmel fogadta Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnökének meghívását. (TASR) Carnogurskyék negyedmillió aláírása Pozsony. Már több, mint negyedmillión írták alá a NATO-népszava- zást követelő petíciós íveket. Az akciót egy hónapja kezdték, s na­gyon valószínűnek tartják, hogy március végéig összegyűlik a nép­szavazás kiírásához szükséges 350 ezer aláírás. Ján Carnogursky szerint ideális lenne, ha a köztársasági elnök az EU-népszavazással egy időpontra írná ki a NATO-népszavazást, hiszen ezzel pénzt spó­rolna az állam. A KDH volt elnöke tagadja, hogy a népszavazás ügyét saját maga reklámozására akarja felhasználni, hiszen valószí­nűleg indul a jövő évi köztársasági elnök-választáson. (TASR) Még mindig a Smer vezet Pozsony. A lakosság körében a legfrissebb felmérések szerint a Smer a legszimpatikusabb párt. A Statisztikai Hivatal legújabb fel­mérése szerint Ficóék 20,8 százaléknak tetszenek, a második he­lyen a HZDS áll 19,9 százalékkal, őt az SDKÚ követi 13,9 százalék­kal. Az MKP-val a megkérdezetek 11,2 százaléka szimpatizál, a KDH 10,5, az ANO 7,4, a KSS 5,4 százalékot kapott. A megkérdezet­tek 23,7 százaléka számára egyetlen párt sem szimpatikus, (ú) Rosszul lett a kommandósoktól Kassa. Rosszul a Borza-per egyik résztvevője, s a bírónőnek kellett mentőt hívnia az idős nőhöz. Az egyik jelenlévő őr szerint a hölgy valószínűleg a terem előtti sötét folyosón őrködő, csuklyát viselő kommandósoktól és kutyáiktól ijedt meg. - Nem egyedi eset, hiszen néha megtörténik, hogy a bírók is megijednek - mondta az őr. A helyszínre kiérkező orvos ellátta az idős hölgyet, aki bevallotta, hogy aznap még nem is reggelizett, így elképzelhető, hogy ez okozta a rosszullétet. (TASR) Az ombudsman nem megváltó Pozsony. Nem ismerik még a polgárok az emberjogi biztos jogköreit, és úgy tekintenek az ombudsmanra, mint megváltóra - mondta Otakar Motejl cseh emberjogi biztos a szlovák kollégájával folytatott tárgyalása után. A cseh ombudsmannak kétéves előnye van a szlovák­kal szemben. Motejl kezdetben hasonló gondokkal küszködött, mint Pavol Kandrác, és csak fokozatosan sikerült tekintélyt szereznie. A szlovák ombudsman több jogkörrel rendelkezik, a csehvel ellentétben Kandrác az államigazgatási visszásságoknak is utánajárhat. Motejl a kinevezése utáni első évben hat és fél ezer, a második évben 5900 pa­naszt kapott. Kandráchoz idáig 1900-an fordultak, (sza) Az MKP csak feltételesen támogatja a módosítást Végzettség szerinti minimálbért j avasolnak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. „A munkatörvénykönyv valóban változtatásra szorul, de a módosítás során meg kell találni az egyensúlyt a munkaerőpiac rugal­massága és a munkavállaló védelme közt”, - ismertette Bauer Edit, parla­menti képviselő az MKP álláspontját. Két ponton azonban nem értenek egyet a szociális tárca által javasolt módosítással: nem támogatják an­nak a paragrafusnak a kihagyását, mely arra kötelezi a munkaadót, hogy az elvégzendő munkák nagy részét alkalmazottakkal köteles elvé­geztetni. „Ennek kihagyása azt ered­ményezné, hogy sok munkaadó kö­telezné alkalmazottait, hogy vállal­kozóként végezzék ugyanazt a mun­kát, amit eddig, mivel ez neki jobban megérné. Szélsőséges esetben példá­ul akár az egészségügyi nővéreknek vagy a pincémőknek is vállalkozó­ként kellene dolgozniuk” - állítja a képviselőnő. Ez előnyös lenne a munkaadónak, mivel így nem kell fi­zetnie az alkalmazottak szabadsá­gát, és a munkahelyi balesetekért is az alkalmazott lenne a felelős. Az MKP ragaszkodik a végzettség sze­rinti minimálbér megtartásához is. Bauer ugyan elismerte, hogy a Nem­zetközi Munkaszervezet (ILO) túlha­ladottnak tartja ezt a rendelkezést, de a képviselőnő szerint a szlovákiai viszonyok között még létjogosultság­gal rendelkezik az a paragrafus, mely megtiltja, hogy például a felső­fokú végzettséggel rendelkezők a mi­nimálbér kétszeresénél kevesebb bért kapjanak munkájukért. Ennek a két pontnak a kihagyása esetén a párt képviselői nem hajlandóak tá­mogatni a módosító-javaslatot. Ba­uer Edit azonban bízik benne, hogy ezeket még be lehet építem a szak­tárca módosítás-tervezetébe, (lpj) Ideiglenesén továbbra is Juraj Majchrák, a Legfelsőbb Bíróság alelnöke irányítja a testület munkáját, új választást kell kiírni az elnöki funkció betöltésére Döntött az alkotmánybíróság: Schuster nem nevezheti ki Harabint ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGIALÓ Kassa. Az alkotmánybíróság tegnap Sergej Kohutnak adott igazat a Bírói Tanáccsal szemben, és semmisnek nyilvánította a tanács javaslatát, amelyben a testület Stefan Harabint ajánlotta kinevezésre az államfőnek a Legfelsőbb Bíróság elnöki funkció­jába. Vagyis Rudolf Schuster nem nevezheti ki Harabint, és ezt nem is teszi meg, erősítette meg érdeklődé­sünkre Ján Füle elnöki szóvivő. „Ru­dolf Schuster tiszteletben tartja az alkotmánybíróság döntését, és meg­várja, amíg a Bírói Tanács új elnököt választ és javaslatot tesz a kinevezé­sére” - mondta Füle. Az alkotmánybíróság tegnap megál­lapította: a Bírói Tanács működését szabályozó törvény több helyen hiá­nyos, nem tér ki a választás részletei­re, és a tanácstagok megsértették a panaszos alkotmányos jogait. A leg­felsőbb bírói posztért folyt meghall­gatás módjáról a panaszost nem tájé­koztatták kellőképpen, azaz belső in­formációként kezelték a tanács ülé­sén hozott ügyrendi határozatot, amivel Kohut vetélytársát hozták előnyös helyzetbe; az ellenjelölt Harabin ugyanis a Bírói Tanács elnö­ke is volt egyben. Az alkotmány vo­natkozó cikkelye szerint mindenki­nek egyenlő jogai vannak az őt érin­tő információkhoz, és mivel ez eset­ben a tanács elnökének lett volna fel­adata tájékoztatni saját ellenjelöltet a választás szabályairól, Kohut jog­gal vádolta Harabint mulasztással. A jelöltek nem lehettek jelen egymás meghallgatásán, ám Harabin, mint a bírói tanács tagja, részt vehetett a szavazáson, ahol úgy adta le voksát (vélhetően saját magára), hogy nem hallotta ellenjelöltje érveit. Kohut­nak tehát nem volt lehetősége meg­győzni saját rátermettségéről a ta­nács valamennyi tagját. A két jelölt meghallgatása után a Bírói Tanács tovább ülésezett, a szavazásra vi­szont az ülés végén került sor, így a köztes időben Kohutnak, Harabinnal ellentétben, nem volt módja burkolt formában befolyásolni a tanácstag­ok döntését. Ján Klucka alkotmány- bíró hangsúlyozta: a Bírói Tanács tagjai és a Legfelsőbb Bíróságon dol­gozó bírák egyaránt jelöltethetik ma­gukat legfelsőbb bírónak, ám a vá­lasztás előkészítésében csak az előb­biek vehetnek részt, ezért az esély- egyenlőség nem biztosított. Mivel a taláros testület döntése ellen felleb­bezés nincs, a Bírói Tanácsnak a fel­sorolt jogi hiányosságok kiküszöbö­lése után új jelöltet kell ajánlania az államfőnek. Kohut ügyvédje, Juraj Koval elégedett a döntéssel, ám nem biztos benne, hogy védence ismét in­dul a legfelsőbb bírói posztért. Ha­rabin reakciója egyelőre nem ismert, de ismét jelöltetheti magát. Ján Mazák, az alkotmánybíróság el­nöke sajnálatosnak nevezte, hogy a Bírói Tanács működése üyen szeren­csétlenül kezdődött, és precedens ér­tékűnek tartja a taláros testület teg­napi döntését. Dániel Lipsic tiszteletben tartja a ta­láros testület döntését, és egyelőre nem mond véleményt. Lapunk ér­deklődésére Richard Fides, az igaz­ságügyi miniszter szóvivője leszö­gezte: Lipsic az új legfelsőbb bírói választásokról és a törvényben talál­ható joghézagok orvoslásáról az al­kotmánybírósági döntés áttanulmá­nyozása után nyilatkozik. Egyelőre ideiglenesen Juraj Majchrák, a Leg­felsőbb Bíróság alelnöke irányítja to­vábbra is a testület munkáját, azaz Majchráknak lesz ideje folytatni a bírósági menedzsment bevezetését, ami ellen Harabin makacsul tiltako­zott. (juk, sza)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents