Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-19 / 41. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 19. Günter Verheugen: nincs ok olyan fontolgatásokra, hogy az amerikai álláspont felé hajló kelet-európaiakat esetleg mégse vegyék fel az EU-ba Az Unió nem Varsói Szerződés Brüsszel/London/Varsó/Szó- fia/Vilnius/Prága. Nemcsak az érintett tagjelöltek köré­ben, egész Európában élénk visszhangot keltettek Jacques Chirac francia elnök kereset­len szavai, amelyekkel a vilni- usi tízeket és az EU-ba igyek­vőket illette a hétfői Brüsszeli uniós csúcs után. ÖSSZEÁLLÍTÁS Chirac szigorúan bírálta az EU keleti tagjelölt országait - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia alig burkolt figyelmeze- tést intézett hozzájuk, amiért január végi különnyilatkozatukban a szer­vezet minimális nézetközösségéről elfogadott állásponttal szemben fel­sorakoztak Washington politikája mögé az iraki válság kérdésében. A francia elnök szavai szerint a négy jelölt ország „felelőtlenül, infantilis és neveletlen módon” viselkedett a szervezet egészét illető kényes kér­désben akkor, amikor még nem is tagjai az uniónak. A nyolcak nyilat­kozatának aláírásával ezek a tagje­löltek „elszalasztottak egy alkalmat a hallgatásra” - mondta. Megje­gyezte, hogy az állásfoglalás meg­gondolatlansága mellett veszélyes is, amivel arra utalt, hogy az unió keleti bővítésének ratifikálása egy­előre a tizenötök parlamentjeinek szentesítésére vár. Nagyobb elnézést tanúsított a nyilatkozatot kezdemé­nyező EU-tagok - Madrid, London és Róma - iránt, amelyek „a család tagjaiként természetesen több jog­gal rendelkeznek, mint azok a meg­gondolatlan aláírók, akik még csak szeretnének bekerülni ebbe a közös­ségbe”. Chirac a vüniusi tízek Wa­shingtonnak a'mzett levelét még a közvetlen EU-belépésre váró jelöltek Chirac: aki nem fogad szót, annak az orrára koppintok (Képarchívum) nyilatkozatánál is kihívóbb lépés­ként marasztalta el. Kimondatlanul utalva a csatlakozási feltételek terü­letén nagy elmaradásban lévő Bul­gáriára és Romániára, annak a véle­ményének adott hangot, hogy ha ezek a leendő tagjelöltek „csökken­teni kívánták saját esélyeiket, ennél jobb eszközt keresve sem találhat­tak volna”. Mikulás Dzurinda szlovák kormány­fő tegnap Brüsszelben - ahol az EU- trojka és a tagjelöltek tájékoztató csúcsértekezletén vett részt - kije­lentette: Chirac szavait nem kell dramatizálni, mindenki elmondhat­ja a véleményét. „Realista vagyok, odahaza sem szoktam minden nyi­latkozatot megkommentálni” - tette hozzá. Boris Gandel külügyi szóvivő ugyancsak Brüsszelben kijelentette: Szlovákia indokolatlannak tartja a Chirac-féle bírálatot. „Az EU hétfő estig nem alakított ki közös véleményt az iraki válságról. A tagjelölt országoknak tehát nem volt semmilyen lehetőségük csatla­kozni egy ilyen állásponthoz.” Gan­del rámutatott: Chirac a bírálatot olyan uniós tagállamoknak is címez­hette volna, mint például Nagy-Bri- tannia, Spanyolország vagy éppen Portugália, amely országok Szlová­kiához hasonló nézeteket vallanak Irak ügyében. Chris Patten, az EU külügyi biztosa, aki éppen tegnap találkozott a tagje­lölt országok képviselőivel Brüsszel­ben, védelmébe vette a Chirac által bírált tagjelölteket. A BBC rádiónak kijelentette: Chirac elnöknek „meg­van a maga stílusa, és időnként meglehetősen színesen használja a francia nyelvet“. Hozzátette: „na­gyon fontos azonban tudatni a tag­jelöltekkel, hogy az EU nem Varsói Szerződés. Az unió nemcsak gazda­sági, hanem politikai klub is, amely törekszik az együttműködésre, ami­kor csak lehetséges, de ezt úgy teszi, hogy elismeri a különvéleményeket. Magyarországnak, Lengyelország­nak, a Cseh Köztársaságnak és a töb­bieknek ugyanannyi joguk van saját véleményük kifejtésére, mint bárki másnak” - mondta a brit EU-biztos. Pat Cox, az Európai Parlament elnö­ke a Chirac-beszéd kapcsán egyene­sen arra figyelmeztette az EU- tagokat, hogy ne támasszanak új fel­vételi követelményeket a tagjelöl­tekkel szemben. Günter Verheugen bővítési biztos ki­jelentette: nincs ok olyan fontolga­tásokra, hogy az iraki kérdésben in­kább az amerikai álláspont felé hajló közép- és kelet-európai államokat eseüeg mégse vegyék fel az Európai Unióba. A kérdésre, hogy rontottak- e esélyeiken ezek az országok, a Deutschlandfunk adón kijelentette: Nem, nem hiszem, végül is ezeknek az országoknak nem volt olyan szándékuk, hogy éket verjenek az EU országai közé. „Senki sem akarta felosztani Európát egy proeurópai és egy amerikai táborra. A legtöb­ben nem akartak egyebet, mint az euroatlanti kapcsolatok erősítését. Talán a választott eszköz nem volt éppen optimális. Úgy hiszem, hogy ez többé nem fordul elő” - közölte a bővítési biztos. Adam Rotfeld lengyel külügymi­niszter-helyettes szerint Franciaor­szágnak tiszteletben kellene tarta­nia Varsó álláspontját. „Franciaor­szágnak joga van saját politikáját oly módon meghatározni, ahogyan neki tetszik, és ehhez másoknak tisztelet­tel és megbecsüléssel kell viszonyul­ni. Lengyelországnak úgyszintén jo­ga van eldönteni azt, hogy neki mi a jó. Franciaországnak ez iránt ugyan­csak tiszteletet és emellett érdeklő­dést kellene tanúsítania, mert az ál­láspont eltér az övétől” - mondta. Rytis Martikonis litván külügyi ál­lamtitkár szerint Vilniust nagyon kellemedenül érintették Chirac in­dulatos szavai. Hozzátette: nem tudja elképzelni az uniós bővítési menetrend módosítását. Lubomir Ivanov bolgár külügymi­niszter-helyettes szerint a francia elnök nyilatkozata „bizonyos ide­gességet tükröz”, s ez nem éppen hatékony megközelítés annak ér­dekében, hogy megegyezés szü­lessen az ENSZ BT-ben, melynek jelenleg Bulgária is nem állandó tagja. (MTI, TASR) Szaddám Húszéin állítólag Iránon keresztül menekülne oroszországi száműzetésbe Rumsfeld kárt akar okozni a német gazdaságnak Törökország zsarolja Washingtont Büntetés Berlinnek ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Ankara/Washington/ London. Iraki ellenzéki források közölték: Szaddám Húszéin házi őrizetbe helyezte védelmi miniszte­rét, Szultán Hasim Ahmed al- Dzsabburi tábornokot és annak egyik közeli rokonát. Közben a tö­rök kormánypárt vezetője tegnap olyan felhívás intézett az USA-hoz, amely kimeríti a zsarolás fogalmát. Recep Tayyip Erdogan, az Igazság és Fejlődés Pártjának elnöke arra szólította fel az USA-t, kedvezőbben álljon hozzá Ankara háború esetén való gazdasági megsegítésének kér­déséhez, mert Törökország elköte­lezettsége Washington mellett nem visszafordíthatadan. ANKARA 50 MILLIÁRDOT AKAR ,„Amerikai barátainknak nem sza­bad úgy értelmezniük a bázisok mo­dernizálására adott parlamenti hoz­zájárulást, mintha Törökország el­kötelezettsége ezzel visszafordítha- tadanná vált volna” - fogalmazott. Hozzátette: Ankara soha nem tett Washingtonnak egyoldalú ígérete­ket. Ezért arra szólította fel az ame­rikai vezetőket, hogy vegyék figye­lembe országa érzékenységét, és teljesítsék követeléseit. A török sajtó szerint Washington 6 millió dollá­ros segélyt ajánlott fel, továbbá 20 milliárd dolláros hitelgaranciát, An­kara viszont 50 milliárdos támoga­tást követel. PUCCS KÉSZÜLT SZADDÁM ELLEN Iraki ellenzéki források szerint Szaddám Húszéin iraki elnök házi őrizetbe helyezte védelmi miniszte­rét, Szultán Hasim Ahmed al-Dzsab- buri tábornokot. Enrol az ITAR- TASZSZ orosz hírügynökség szá­molt be, iraki ellenzékiekre hivatko­zó jólértesült londoni források alap­ján. Az intézkedés célja egy „katonai fordulat” megakadályozása volt. A házi őrizetbe vétel híre nagy megle­petést keltett megfigyelők körében, hiszen a tábornok a Szaddám bizal­mát leginkább élvező iraki vezetők közé tartozott, ráadásul Szaddám kisebbik fia, Kuszej a tábornok lá­nyát vette feleségül. Egyesek a 36 éves Kuszejt tartják Szaddám Húszéin lehetséges utódjának. A for­rások szerint Irakban az elmúlt na­pokban számos magas rangú tisztet és köztisztviselőt vettek őrizetbe - fűzte hozzá az orosz hírügynökség. Moszkvai források közölték tegnap, hogy megkezdődött az Irakban elő orosz állampolgárok evakuálása, először a vállalati alkalmazottak hozzátartozóit menekítik haza. Egy arab forrás tegnap azt állította, hogy az iraki külügyminiszter a múlt hé­ten azt kérte iráni partnerétől, te­gyék lehetővé hogy Szaddám elnök Iránon keresztül távozhasson orosz- országi száműzetésbe. Az oroszor­szági száműzetésről szóló híreket a Kreml eddig határozottan cáfolta. PÁRIZS NEM AKAR VÉTÓZNI Párizs arra törekszik, hogy szövetsé­geseket, többséget szerezzen a Biz­tonsági Tanácsban, vétójogának ér­vényesítése nem szerepel közvetlen célkitűzései között-jelezte tegnap a francia miniszterelnök. Jean-Pierre Raffarin a törvényhozásban képvi­selt pártok frakcióvezetőit tájékoz­tatta arról, hogy a nemzetgyűlés rö­videsen vitára bocsátja az iraki vál­ság problémáját. Raffarin hangsú­lyozta: Párizs nem tekinti időszerű­nek, hogy BT-beli vétójával operál­jon, amikor álláspontját egyre töb­ben osztják az európai közösségben. Szaúd-Arábia szerint nyűt agresszi­ónak minősülne, ha az USA újabb ENSZ-határozat nélkül indítana ka­tonai akciót Irak ellen. Szaúd el- Fejszál herceg, külügyminiszter az Arab Liga kairói értekezletén azt mondta: ha az iraki rendszerváltást az ország lerombolásával hajtják végre, akkor „egy probléma megol­dásával öt újabbat teremtenek VANNAK VEGYI ÉS BIOLÓGIAI FEGYVEREK Egy volt iraki tudós szerint Szad­dám Húszéin iraki elnök korábban leállította az atomfegyver kifejlesz­tését célzó programját, ám a közel- keleti országban a 90-es években is folytatódott a vegyi és biológiai fegyverkezési program. Húszain al- Sahriszani a Manilában az iraki vál­ságról tartott tanácskozáson hang­súlyozta: a vegyi és biológiai fegy­verek viszonylag könnyen előállít­hatok, Irak pedig rendelkezett olyan mozgó laboratóriumokkal, amelyek könnyen rejtve maradhat­nak az ENSZ fegyverzetellenőrei elől. Az iraki fegyverkészletek egy részét földalatti tárolókban és ala­gutakban tartják. Mindezek ellené­re a tudós szerint Irak nem rendel­kezik olyan műszaki képességekkel (azaz hordozóeszközökkel), hogy ezeket a fegyvereket a szomszédos országok ellen is bevethetné, kivé­ve, ha terroristák kezére játssza a fegyvereket, amelyeket azok a célországok területére csempész­nek. Al-Sahrisztanit Irakban 1979- ben bebörtönözték, mert nem volt hajlandó részt venni az ország atomprogramjában. LABORATÓRIUMOK NÉMETORSZÁGBÓL Németország a nyolcvanas évek végén legalább nyolc, vegyi és bio­lógiai harci anyagok kikísérletezé­sére és előállítására alkalmas moz­gó laboratóriumot szállított Irak­nak - állította hétfőn este a német ARD közszolgálati televízió Report München című műsora. A műsor­ban szemtanúként megszólaltat­tak egy Hans Branscheidt nevű szakembert, aki fejlesztési pénzek felhasználására ügyelt fel Irakban. Branscheidt azt állította, hogy 1988-ban látott ilyen mozgó labo­ratóriumokat, amelyek nemcsak arra alkalmasak, hogy mérgező anyagokat elemezzenek harci be­vetés közben, de himlővírusok és más anyagok előállítására is fel­használhatok. „Annyi bizonyos, hogy még a nyolcvanas évek végén is legalább nyolc került Irakba a szövetségi köztársaságból ezekből a laboratóriumokból” - közölte Branscheidt. (MTI, TASR) MTI-JELENTÉS London. Az USA meg akarja büntet­ni Németországot azért, mert élére állt az iraki háború elleni nemzetkö­zi koalíciónak. A londoni The Observer szerint Amerika azt terve­zi, hogy megszünteti a németországi amerikai támaszpontokat, kivonja összes csapatát az országból, sőt: felmondja a kétoldalú hadiipari megállapodásokat is, sok milliárd eurós kárt okozva ezzel a német gaz­daságnak. A brit lap úgy tudja, az er­re vonatkozó tervet a múlt héten vi­tatták meg az amerikai katonai ve­zetés, illetve a Pentagon illetékesei Donald Rumsfeld védelmi miniszter kezdeményezésére. A The Observer szerint a Pentagon héjái, Rumsfeld és köre az egyoldalúan bevezetendő szankciókkal nem is titkoltan kárt akarnak okozni a német gazdaság­mti-hIrek Szöul. Észak-Korea tegnap a koreai háború ellenségeskedéseit lezáró 1953-as fegyverszüneti megállapo­dásból való kivonulással fenyegető­zött, ha szankciókat rónak ki rá, ne­tán tengeri blokád alá helyezik. Az észak-koreai hadsereg a hivatalos hírügynökség, a KCNA útján terjesz­tett közleményében az USA szemére vetette, hogy a Koreai-félsziget körü­li haderőinek felduzzasztását terve­zi, és olyan tengeri zárlatra készül, amelyek csak hadviselő felek között, háborús időkben szokásosak. Ez majdhogynem nyűt hadüzenettel ér fel hosszabb távon - vélte a néphad­sereg, óva intve az amerikai felet: ha megsérti és saját céljaira használja fel a fegyverszüneti megállapodást, akkor annak rendelkezéseit Phenjan nem fogja magára nézve kötelező­nek tekinteni. Mint a The New York nak, hogy példásan megbüntessék Gerhard Schröder német kancellárt. Úgy gondolták, hogy Németország példája arra készteti majd az Egye­sült Államokkal való kereskedelem­től függő más államokat, hogy két­szer is meggondolják, szembeszáll- janak-e Amerikával. „Csapataink sok millió dollárt költenek el Néme­tországban, de miért is támogat­nánk tovább egy olyan országot, amely így bánt a NATO-val, és így hálálta meg az évtizedeken át szá­mára nyújtott védelmet” - idézte a brit lap a Pentagon egyik illetékesét. Amerikai diplomaták szerint Rumsfeld állítólag dührohamot ka­pott a múlt héten, amikor a német kancellár az amerikai fél tájékozta­tása előtt kiszivárogtatta az iraki ENSZ fegyverzetellenőrök számá­nak növelésére vonatkozó német­francia tervet. Times hírül adta, Washingtonban tengeri blokáddal akaiják útját állni Phenjan fegyverkivitelének, és a Ja­pánban élő koreaiak pénzátutalásait is betiltanák. A lap szerint a tervet az amerikai kormány egyelőre talon­ban tartja, mivel a szankciókhoz még nem tudta megszerezni a tér­ségbeli államok, Kína, Oroszország, Dél-Korea és Japán támogatását. Washingtoni tisztségviselők szerint a szankciókhoz akkor folyamodnak, ha Phenjan további lépéseket tesz atomfegyver előállítása érdekében, így plutóniumot állít elő használt fű­tőelemek újrafeldolgozásával vagy felújítja kísérleteit hosszú hatótávol­ságú rakétáival. Észak-Korea már korábban bejelentette, hogy minden ellene irányuló szankciót hadüze­netnek fog tekinteni. Az 1953-as fegyverszüneti megállapodást Kína és Eszak-Korea írta alá az amerikai vezetésű ENSZ-haderővel. Washington tengeri blokádot tervez Észak-Korea ellen Phenjan a fegyverszünet felbontásával fenyeget Külföld ^ Román tüntetők Brassóban Bukarest. Az érintett román iskolások és szüleik tiltakozá­sát váltotta ki Brassóban, hogy a városban működő egykori magyar középiskola, az Áprily Lajos Gimnázium a tervek sze­rint ismét csak magyar tan­nyelvű oktatási intézmény lesz. A tegnapi román sajtó szerint az iskola épületénél hétfőn mintegy 150 diák és szülő tün­tetett. Áz iskolások transzpa­rensekkel vonultak fel, ezek némelyikén az a felirat is olvas­ható volt: „Együtt akarunk ta­nulni a magyarokkal!” A kor­mányzó PSD és az RMDSZ ja­nuár végén állapodott meg ab­ban, hogy az Áprily Lajos Gim­náziumba, az iskola épületé­nek most folyó felújítása után csak a magyar osztályok köl­töznek vissza. (MTI) Határgondok Nagylaknál Bukarest. A február eleje óta Nagylaknál bevezetett új ha­tárátkelési ügyintézés nem hogy enyhítette, de még fokoz­ta is a gondokat. Emiatt a ha­tárátkelő romániai felét hétfőn mintegy 200 kamionsofőr zár­ta el járművével, tiltakozásul a hosszas várakozás ellen. A til­takozás csak rövid ideig tar­tott. Az okoz gondot, hogy a február elején bevezetett egy­ablakos ügyintézés miatt 12- 14 órát kell várakozni a határ átlépésekor. (MTI) Koszovói albánok Hágába Brüsszel. A NATO hétfőn késő este közleményben jelentette be, hogy az általa vezetett ko­szovói békefenntartó erők, a KFOR katonái Koszovóban le­tartóztattak három albánt, aki­ket háborús bűnök gyanújával köröz a hágai törvényszék. Haradina Bajlát, Isak Musliut és Ágim Murtezit annak rendje és módja szerint elszállítják Hágába. Ezek voltak az első le­tartóztatások azóta, hogy a törvényszék vádat emelt ko­szovói személyek ellen. Lord Robertson NATO-főtitkár a le­tartóztatásokat kommentálva háláját fejezte ki a KFOR tiszt­jeinek és katonáinak a művelet bátor és eredményes végrehaj­tásáért. (MTI) Felkereshették Öcalant Isztambul. Az Európa Tanács képviselői hétfőn felkeresték a törökországi Imrali szigeten Abdullah Öcalant, s ezzel véget vetettek a kurd vezető elszige­teltségének. A török hatóságok november vége óta a rossz idő­járásra hivatkozva nem enge­délyezték a Márvány-tengeri szigetbörtön egyetlen foglyá­nak meglátogatását. A látoga­tási tilalom miatt kurdok tucat­jai léptek éhségsztrájkba szerte Európában. Most az ET kínzás- ellenes bizottságának küldött­sége helikopteren érkezett a szigetre, s ott beszélhettek Öcalannal. (MTI) Öcalant 1999 júniusában ha­lálra ítélték, de nemzetközi nyomásra a múlt év októberé­ben büntetését életfogytigla­ni szabadságvesztésre változ­tatták (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents