Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-15 / 38. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 15. Agrárvilág 9 Mit tegyünk, ha a növények gyökerein sokszor dió nagyságot is meghaladó megvastagodások keletkeznek A szlovákiai mezőgazdaság az EU-csatlakozás előtt és után Vírustelj esztő gyökérfonálférgek A gyökérfonálférgek külső élősködő vándorló fajai szé­les elterjedésű, sok tápnö- vényű állatok. Súlyosabb ho­zamcsökkentő kártételük a felszaporodásuk, illetve a nagyobb egyedsűrűségük folytán főleg a kisebb terü­letű hajtatóházakban lehet­séges. Súlyosabb növényvé­delmi problémát okoz az, hogy vírusterjesztők. CSEKES ZOLTÁN A nematódák közül a gyökérgu- bacs fonálférgek populációja már a termesztő berendezések létesítése­kor a talajban lehet, de egyedszá- muk a számukra kedvezőtlen kör­nyezeti feltételek miatt kártételi szint alatt marad. A talajhőmérsék­let emelkedésével, az optimális nedvességviszonyok kialakításával és az egész évben rendelkezésre ál­ló tápnövényzet jelenlétével a hely­zet nyomban megváltozik. Ilyen körülmények között a gyökérgu- bacs fonálférgek szinte robba­násszerűen szaporodnak és súlyos kártételek alakulhatnak ki. Nálunk a többi közép-európai országhoz hasonlóan a Meloidogyne fajok kö­zül négy alfajuk terjedt el, a Meloi­dogyne Hapla, M. incognita, M. arenaria és a M. javanica. Ezek nagysága alig éri el az 1 millimé- tert, ezért csak mikroszkóp segítsé­gével válnak láthatóvá. Megbénítják a vízfelvételt Első vedlésük már a tojásban meg­kezdődik, a második fejlődési foko­zatú lárvák rendszerint akkor kel­nek, amikor a hajtatóház ta­lajhőmérséklete eléri a 15 fokot. Ez­után a fonálférgek kelése már folya­matos. A kettes fejlődésű ún. invázi- ós lárvák a talajban vándorolva a talajszemcsék közötti kapilláris víz­ben kígyózó mozgással keresik fel a gyökereket, ezekbe behatolva már A kártevők megbénít- , ják a növények táplálék- és vízfelvételét. belső élősködőként táplálkoznak és szaporodnak. Ez a táplálkozási sza­kasz a hőmérséklettől függően 2-3 hétig tart, majd ezt követik a vedlé- sek. A harmadik vedlés után már ki­fejlődnek a hímek is, amelyek feltét­lenül szükségesek a faj fenntartásá­hoz, habár a fonálférgek szűznem­zéssel is képesek szaporodni. A megtermékenyített nőstények 400- 800 tojást raknak le. Gubacsfonál- férgeknek az üvegházakban 10-12 nemzedéke is kifejlődhet. Gubacsos gyökér. A fonálférgek elleni védekezés nehéz és költséges, eredményességét rontja a kártevők gyors szaporodóképessége. (A szerző archívumából) A nematódák kártétele a megtáma­dott növények táplálék- és vízfelvé­telének megbénításában nyilvánul meg. Táplálkozásuk nyomán a gyö­kérben enzimatikus hatásra óriás­sejtek képződnek. A gubacsképzés során beállt szövetelváltozások ha­tására a gyökércsúcsok abbahagy­ják növekedésüket, majd elhalnak. A növény víz és tápanyag ellátott­sága ilyenkor gyorsan romlik, és a termés mennyisége csökken. Az óvatosan kiemelt gyökéren kisebb- nagyobb, sokszor dió nagyságot is meghaladó megvastagodásokat, gubacsokat lehet látni. Erről lehet felismerni a fertőzést, amely álta­lában foltszerűen jelentkezik a haj­tatóházban. A kártevő főbb tápnövényei A fonálféreg gazdanövényei közül a sekélyen gyökerező uborka a leg­érzékenyebb. A hajtatás körülmé­nyei közül a magas talajhőmérsék­let (24-26 fok) különösen kedvez a kártevő elszaporodásának. A fo­nálférgek a hajtatott paradicsom­ban, főként a rezisztenciával, tehát ellenálló képességgel nem rendel­kező féldeterminált fajtákban is nagy hozamkiesést okoznak. A nö­vények terméskötése az alsó fürte­meleteken még normális, közép­tájtól kezdődően viszont már hiá­nyos. A paprikatermesztésben né­hány hosszú tenyészidejű fajta igen érzékeny e kártevőre. Pilla­natnyilag kevés fonálféreg-ellenál­ló fajta áll rendelkezésre, viszont a rezisztencia nemesítés itt is nagy erőkkel folyik. A védekezés lehetőségei közül elsősorban a fertőzésmentes sza­porítóanyag beszerzése, ültetése számít a védekezés alapfeltételé­nek. A gubacsfonálférgek elleni vé­dekezés nehéz és költséges, ered­ményességét rontja a fonálférgek gyors szaporodóképessége. Meg­valósíthatatlan továbbá az állandó fertőzési forrásnak, így a talajban maradó gubacsos gyökereknek az eltávolítása is. A megelőző védeke­zést már az új üvegház, fóliaház te­lepítési helyének kijelölésekor, il­letve a fóliatelep áthelyezésekor meg kell kezdeni. A védekezés alapelvei Lehetőleg olyan területet kell vá­lasztani, ahol az előző években nem folyt zöldségtermesztés. A vé­dekezés legcélravezetőbb módja az ellenálló fajták nemesítése, terjesz­tése, illetve használata. A nagyon érzékeny fajták termesztését feltét­lenül kerülni kell. Ha az üvegház talaja fertőzött, feltétlenül végre kell hajtani a talajfertőtlenítést. Itt vetésforgóval nem védekezhetünk, mert a faj rendkívül polifág. Ná­lunk erre a célra a már régóta is­mert és jól bevált Basamid granulá­tumot használjuk. Alkalmazása előtt a nedves talajt jól lazítsuk fel, négyzetméterenként 50-60 gramm vegyszert egyenletesen szórjunk ki, rotációs kapával dol­gozzuk be, majd két hétre fóliával takarjuk le. Permetező öntözéssel A védekezés legjobb módja az ellenálló fajták nemesítése. jobban le lehet nyomni a talajtaka­ró fóliát a talajhoz. A behatolási idő (7-30 nap) elteltével további két héten át a talajt 2-3 alkalom­mal mélyen forgassuk át elősegít­ve a gázosodott vegyszermaradék eltávozását. A készítmények jó ha­tásához legalább 20 fokos ta­lajhőmérséklet szükséges. A talaj­szellőztetés után a vegyszerlebom­lás ellenőrzésére ajánlatos biotesz­tet végezni. Szeretném hangsú­lyozni, a növényvédelmi szabályok betartásának fontosságát már a termesztés kezdeténél, mert a vé­dekezés költségei tetemesek. Más­részt az egyes vegyszerek szükség- szerű használata utáni kötelező várakozási idő kiesése is je­lentősen befolyásolhatja a terve­zett bevételt. A talajfertőtlenítés leghatékonyabb módja a talajgőzölés. Az eljárás a vízgőz hőhatásával a gőzölés mély­ségéig minden élő szervezetet el­pusztít. Ennek megfelelően ha a ta­lajt 30 percre 95 fokra felmelegítjük, akkor a termesztőközeg gyakorlati­lag sterillé válik. A talajgőzölés a legkorszerűbb, de ugyanakkor a leg­költségesebb eljárás is. A gőzzel ke­zelt talajt, kihűlése után, akár azon­nal használatba lehet venni. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédel­mi Intézet (ÚKSUP-OOR) komá­romi részlegének a munkatársa ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Zseliz Rimaszombat Losonc február 16-án február 16-án január 30-án február 16-án február 16-án sárgarépa 25 Sk/kg 13-14 Sk/kg 13 Sk/kg 20 Sk/kg 17-18 Sk/kg petrezselyem 38 Sk/kg 24-26 Sk/kg 22 Sk/kg 28 Sk/kg 35 Sk/kg burgonya 12-14 Sk/kg 12-14 Sk/kg 15 Sk/kg 12 Sk/kg 10-12 Sk/kg körte 48-56 Sk/kg X X X X paprika 90-110 Sk/kg X X 110 SK/kg 100-120 Sk/kg karalábé 35 SkAg 20 Sk/kg X 18 Sk/kg 5-10 Sk/db zeller 38 Sk/kg 25 Sk/kg ' X 26 Sk/kg 28-29 Sk/kg káposzta 20-24 Sk/kg 14 Sk/kg 12-15 Sk/kg 16 Sk/kg 17 Sk/kg bab 80-110 Sk/kg 70 Sk/kg X 70 Sk/kg X dióbél 220 SkAg X X 160 Sk/kg 180 Sk/kg hagyma 18-20 Sk/kg 14-16 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg 13-14 Sk/kg paradicsom 65-90 Sk/kg X X 42 Sk/kg 70 Sk/kg mák 80-90 Sk/kg X X 70 Sk/kg X szőlő 58-64 Sk/kg X X X X cékla 25 Sk/kg 12-13 Sk/kg X X 15 Sk/kg kel 30-35 Sk/kg 15 Sk/kg X 24 Sk/kg 25 Sk/kg alma 30-49 Sk/kg 15-25 Sk/kg 18 Sk/kg 20 Sk/kg 30-35 Sk/kg saláta 20-25 Sk/fej X X 20 Sk/fej X fokhagyma 58-68 Sk/kg 50 Sk/kg 70 Sk/kg 65 Sk/kg 55-65 Sk/kg uborka 62-68 Sk/kg X X X X tojás 3,20-3,50 Sk/db 2,50-3,00 Sk/db X 2,70 Sk/db 3,00 Sk/db karfiol 42-60 Sk/db X X 45 Sk/db 50 Sk/fej Elvárások és kilátások ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Hétfőn kezdődik az az előadássorozat, amely régiókra le­bontva vázolja majd fel, miként ala­kul Szlovákia mezőgazdasága az EU-csatlakozás előtt és után. Mint azt Czajlik Katalintól, az agrármi­niszter szóvivőjétől megtudtuk, a rendezvényeken szakértők elemzik majd a növénytermesztés és állatte­nyésztés helyzetét, ismertetik a vár­ható jogi normákat, az agrártámo­gatási lehetőségeket a SAPARD, va­lamint a többi előcsatlakozási alap kínálta forrásokat is beleértve. A pozsonyi, a szenici és a lévai ter­melőket február 20-ára invitálják Nyitrára, a komáromi, érsekújvári és galántai termelőket 21-éré Du- naszerdahelyre, a losonci, a nagy­kürtösi és a rozsnyói termelőket 28- ára Rimaszombatba, a kassaiakat és a nagymihályiakat pedig márci­us 3-ára Tőketerebesre várják. A szóvivő közlése szerint mindegyik rendezvényen ott lesz Simon Zsolt agrárminiszter is, aki a hazai mezőgazdaság fejlesztésének stra­tégiai elképzeléseit ismerteti, (gy) A csonthéjasok növényvédelmi technológiája Időben permetezzünk ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A 2002-es év nem kedvezett a csonthéjasoknak. Az áprilisi fa­gyok egyes fajtákat teljes virág­zásban érve tönkretették a virá­gokat, de nem kímélték a később virágzó fajták bimbóit sem. A később kinyíló virágokban a bibe elhalt, beporzásra alkalmatlanná vált. Csak bizakodni lehet, hogy ilyen mértékű fagykár az idén nem ismétlődik meg. A növényvédelmi teendők sorá­ban az első a lemosó permetezés, amelyre legalkalmasabbak a réz­tartalmú szerek. A réz nemcsak a gombás, hanem a baktériumos betegségek ellen is védelmet ad. Korai felmelegedés esetén akár február végén, március elején ér­demes elvégezni és közvetlen fj- kadás előtt, amikor a rügyek meg­duzzadnak, ajánlatos a permete­zést megismételni. Nem lemosó permetezés, de hatását tekintve felér egy alapos tavaszi nagytaka­rítással a kártevő rovarok ellen a még zöldbimbós állapotban el­végzett kezelés. A levéltetű ősa­nyák ekkor már kikeltek, az átte­lelő molylárvák téli rejtekükből előbújtak és megkezdték károsí­tásukat. Az őszibarack esetében a hatékony védekezés sarokköve a tafrinás le- vélfodrosodás elleni védelem. A tafrina 14 C-os napi középhőmér­sékletig csapadékos, nyirkos időjá­rásban okozhat súlyos lombvesz­téssel járó fertőzést. Akkor perme­tezzünk, amikor az első zöld, egér- fülnyi levélkék megjelennek. A gyors felületnövekedés és a gyako­ribb esők lemosó hatása miatt in­dokolt a felszívódó permetszerek használata. Az időjárástól függően a kezelést 7-10 naponként ismé­teljük. Csak akkor váltsunk kon­takt hatású szerekre, amikor a le­vegő felmelegszik és elmúlnak a tavaszi esők. A barackmoly lárva állapotban telel és már fakadás után közvetlenül megkezdi károsí­tását. Ha idejében, virágzás előtt elvégezzük a permetezést, je­lentősen korlátoljuk az áttelelő lárvák és a téli tojásokból kikelő le­véltetű ősanyák kártételét és töme­ges felszaporodását. A meggy és a cseresznye esetében főként a virágfertőző monília el­len kell védekezni, amely a kinyílt virágokon keresztül fertőz. Aján­lató? felszívódó hatóanyagú sze­rekkel permetezni, mert nap mint nap újabb és újabb fertőzésre fo­gékony virágok nyílnak. Az első védekezést fehérbimbós állapot­ba, legfeljebb 5 % kinyílt virágnál kell elvégezni, majd 7-10 napon­ta addig folytassuk, amíg virág van a fán. A kétszeri védekezés ál­talában elegendő, de csapadékos, a monília számára kedvező időjá­rásban a virágzás elhúzódik és ek­kor nem maradhat el a harmadik beavatkozás sem. Levéltetvek el­len már virágzás után érdemes védekezni. A cseresznyelégy hosszú rajzásideje miatt a gyü­mölcsök zöldborsó méretétől kezdve 7-8 naponta védekezzünk 2-3 alkalommal. Kajszi esetében a kártevők elleni tavaszi nagytakarítást rügypatta­náskor végezzük. A kajszi korán virágzik, ha ekkor esős az idő, ne késlekedjünk a védekezéssel, mert a monília elsöpri a virágokat. Vá­lasszunk olyan permetszert, amely a levéllikasztó gombák el­len is védelmet nyújt. Virágzás után 10-14 naponta ismételjük a permetezéseket a betakarításig, hogy a kajszi gnomónia elleni vé­delem is teljes legyen. Barack­moly, keleti gyümölcsmoly, sodró­molyok ellen virágzás után foly­tassuk a kezeléseket. A. gyümölcs­molyok 3-4 nemzedékes fajok, ezért nemzedékenként legalább egy védekezés szükséges. A szüret után se hagyjuk magukra fáinkat. A szilva kártevői ellen egérfüles állapotban végezzük a tavaszi nagytakarítást. A sziromhullás végén szilvadarázs és levéltetvek majd szilvamoly ellen kell véde­kezni. Az utóbbi több nemzedé­kes kártevő, tojásait mindig a szil­va termésére rakja. Ha időben permetezünk, a tojásokban nem alakul ki lárva. A levéltetvek ellen már megjelenésük kezdetén vé­dekezzünk, soha ne várjuk meg, amíg a hajtásvégek torzulnak a tömegesen szívogató tervektől. A „tűzoltás” ugyanis mindig veszte­séggel jár. (Sz. A.) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,974 Lengyel zloty 10,064 Angol font 62,776 Magyar forint (100) 17,116 Cseh korona 1,336 Svéd korona 4,600 Dán korona 5,646 Szlovén tollár (100) 18,136 Japán jen (100) 32,281 Sváici frank 28,572 Kanadai dollár 25,621 USA-dollár 38,802 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40.80-43.10 37.70-40.10 1,30-1,36 16.09-18.09 OTP Bank 40.86-42.99 37.79-39.89 1,30-1,37 16.46-17.72 Postabank 40.82-43.12 37.44-40.16 1,31-1,37 15,32-18.92 Szí. Takarékpénztár 40.86-42.85 37.77-39.71 1,30-1,37 16,32-1786 Tatra banka 40.89-43.07 37.86-39.88 1,31-1,37 16,42-17.78 UniBanka 40.90-43.00 37.88-39.82 1,30-1,37 15,40-18.77 Általános Hitelbank 41.05-42.89 38.88-39.82 1,30-1,37 16.14-18.02 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents