Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-15 / 38. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 15. Közélet - hirdetés 5 Nagy Ildikó, a rádiótanács tagja a Szlovák Rádió költségvetési provizóriumáról, az eperjesi stúdióról és a magyar adásról Változtatni, újítani, bővíteni Az elmúlt napokban két dologgal hívta fel magára a figyelmet a Szlovák Rádió. Jaroslav Rezník igazgató bejelentette: az eperjesi kisebbségi-nemzetiségi stúdiót áthelyezik Kassára, és a Szlovák Rádió ideiglenes költségvetéssel működik. Nagy Ildikóval, a rádiótanács tagjával beszélgettünk. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Az eperjesiek tiltakoznak a szerkesztőség megszüntetése ellen. Elkerülhetetíen volt e döntés? Jaroslav Rezník és a rádió gazdasági igazgatónője szerint igen. Azzal érveltek, hogy nagyon rossz, életveszélyes állapotban van az épület, veszteséges e stúdió üzemeltetése, felméréseik szerint az ukrán és a ruszin nemzetiségi adás egy órája 18 500 koronába kerül, ami egyéb adások kétszerese, háromszorosa. Nem a többin spórolnak? A magyar adás egy órája 9000-be kerül. Az összeg különböző mutatókból áll össze, és minél kevesebbet sugároz egy adó, annál drágább. Az adótornyokat, ahonnan sugároznak, egész nap üzemeltetni kell, miközben az ukrán és a ruszin adás napi néhány óra csupán. Másrészt azért drága az eperjesi stúdió, mert az épület fenntartása sokba kerül. Kassán viszont van egy nagy épület, ahol Rezník kavarja a kedélyeket, aminek mesz- szemenő következményei lehetnek. A magyar adás nincs veszélyben? Nekem is megfordult ez a fejemben, mert nemrég láttam egy kimutatást, mely szerint vészesen csökkent a magyar adás hallgatottsága. Papp Sándor, a Pátria Rádió fő- szerkesztője 2001 októberében lapunknak azt mondta, 200 ezren hallgatják a magyar adást. A legutóbbi adatok szerint viszont csak 18 ezren. 200 ezerről 18 ezerre csökkent, vagy már 2001-ben sem hallgathatták annyian a rádiót? 263 ezer volt a hallgatók száma, de ennyien nemcsak a Pátriát, hanem az összes magyar - tehát magyarországi adókat is - hallgatták. Egy ideje külön mérik a Pátriát, amelybe az összes kisebbségi adó tartozik, és legutóbb bizony ennyi volt a hallgatottság. Az a tragikus, hogy a Pátria nemcsak a magyar adás, hanem az összes nemzetiségi adó is. Ha ezeknek összesen 18 ezer hallgatója van, akkor erre oda kellene ügyelni. Ennyire hallgathatatlan a Pátria? Szerintem nem, nagyon sok érdekes információt szerzek belőle, de én más füllel, újságíróként, rádiósként és empátiával hallgatom. Viszont nyúlván másként hallgatja, aki háttérrádiózásként kapcsolja be, és akkor nem tetszenek a hosszú, unalmas beszélgetések. Nem jó, ha olyan időpontban ér véget az adás, amikor az emberek többsége még nincs otthon. Utazás közben, buszon, vonaton csak zenét lehet hallgatni. A közszolgálati rádiót nem lehet összevetni a kereskedelmivel, de a közszolgálati is lehet vonzó. Vitathatatlan, hogy változtatni kellene a magyar adás szerkezetén, új műsorokat kellene kitalálni, több munkatársra lenne szükségük, akik SS A magyar szerkesztőségben 30-40 százalékkal kevesebbet keresnek a szlovák . kollégáknál. \> szerint az a néhány ember majd jól elfér, és Epetjesről kényelmesen be lehet járni Kassára. Az igazgató arról nem szólt, hogy az utazási költségeket megfizetik-e, ráadásul az utazás időveszteség is. A legfontosabb szempont pedig az, hogy ez egy nagyon érzékeny nemzetiségi kérdés. Eperjes az ukránok és a ruszinok fővárosának számít, ahogyan a szlovákiai magyaroké Komárom vagy Dunaszerdahely. Ezért a dolgot úgy élik meg, hogy megfosztják őket ettől a „privilégiumuktól”. Ezért ajánlotta a rádiótanács Rezníknek, hogy a végső döntés előtt tárgyaljon az összes lehetséges eperjesi szervezettel? Az önkormányzattal, az egyházakkal, a ruszinok és ukránok szervezeteivel. Hogy elejét lehessen venni a nemzetiségi feszültségnek. A rádiótanács nem szólhat bele személyi kérdésekbe, csak véleményezhetjük a döntést. Nem tilthattunk meg semmit, csak ajánlhattuk, hogy fontolja meg a dolgot. Ez volt kedden, szerda délelőtt viszont már be is jelentette megmásíthatatlan döntését. Kész tények elé állította az eperjesieket. A rádiótanácsot is kész tények elé állította, ami felháborított minket, mert ez olyan fontos döntés, mely biztosan nem február elején fogalmazódott meg az igazgatóban. Talán már a kassai stúdiót is azzal a céllal újították fel, hogy majd az eperjesieket átviszik oda. Az igazgató nem szívlelte meg testületünk határozatát, holott szerintem a stúdió megszüntetése nem volt olyan sürgős, lehetett volna még egy-két hónapot várni. A kérdésnek van még egy vonzata: komoly leépítést terveznek, 12-15 embernek felmondanak. Ám megígérte, hogy a változás nem megy majd az ukrán és ruszin adás rovására, sőt állítólag a megspórolt pénzből bővítik az adásidőt. Kívülálló laikusként - mindezt végighallgatva - már-már Rezníknek ad igazat: az eperjesi stúdió veszteséges, az épület felújítására nincs pénz, a megtakarított pénzből több műsor lesz. A terv egyetlen szépséghibája, hogy nemzetiségi szerkesztőséget érint... Pontosan. A nemzetiségeknél mindig pozitív diszkriminációt kell alkalmazni. Természetes, hogy egy nemzetiségi adás drágább a többinél. A nemzetiségi - például a szlovákiai magyar - iskolák is többe kerülnek a szlovákoknál az államnak. De emiatt zárják be vagy vonják ösz- sze őket? Szlovákiának van deklarált nemzetiségi politikája, szerepel a kormányprogramban, a pártok kinyilvánították, hogy támogatják a nemzetiségeket. Csakhogy ezt nemcsak szóban kell csinálni, hanem áldozni kell rá! Ha ez azzal jár, hogy az ukrán, a ruszin vagy a magyar adás többe kerül, ezt tudomásul kell venni. Végül is nem kereskedelmi, hanem közszolgálati rádióról van szó, amelyik az adófizetők pénzéből működik. A rádió vesztesége nem attól fog megszűnni, hogy áthelyezik az eperjesi stúdiót. A vezetés érveléséből éppen a nemzetiségi szempont figyelembe vétele hiányzott, pedig ez annál sokkal érzékenyebb kérdés, hogy egyetlen tollvonással el lehessen intézni. Az előző időszakban egy évig napirenden volt az ukrán és a ruszin adás: a ruszinok kevesellték a műsoridőt, csak óriási viták után csitult el a dolog. Most egy ügyetlen döntés újból felVáltoztatni kellene a magyar adás szerkezetén, új műsorokat kellene kitalálni, több munkatársra lenne szükség (Somogyi Tibor felvétele) szakosodhatnának bizonyos területekre és problémakörökre. Emelni kellene a pénzügyi és személyi keretet, és nem tudom, Rezníknél ezt hogyan lehetne elérni. A magyar szerkesztőségben 30-40 százalékkal kevesebbet keresnek a szlovák kollégáknál, miközben 30-40 százalékos többletmunkát végeznek, hiszen a legtöbb esemény szlovákul zajlik, amit le kell fordítani magyarra. Van esély arra, hogy több pénzt áldozzanak a magyar adásra, amikor Rezník bejelentette: ideiglenes költségvetése van a rádiónak? A magyar adás helyzetét nem lehet megoldani ebben a negyedévben, sőt az utána következőben sem. E régóta létező problémát csak apránként lehet orvosolni. Két dolog kell ugyanis hozzá: pénz és jóindulat. Ha ez utóbbi megvan, akkor megtalálják a pénzt is. Tudomásom szerint Csáky Pál tavaly felajánlotta Rezníknek, hogy a magyar adás bővítéséhez uniós alapokból tud támogatást szerezni, amit az igazgató visszautasított. A költségvetési provizóriumot pedig azzal indokolták, hogy a rádió költségvetése az állami költségvetésből elkülönített összegből és az előfizetési díjakból áll... Amit most akarnak emelni. Igen, mert tizenkét év alatt csak 20 koronával emelték, és jelenleg 30 koronáért egész nap hallgathatják a rádiót. A díjakat emelni kell. Azzal viszont a rádiótanács nem ért egyet, hogy a tervezett díjemelés miatt kérte Rezník az ideiglenes költségvetést, mert szerinte úgy nem lehet tervezni, ha nem tudják, mennyi pénz jön be az előfizetési díjakból. Még ezt az érvet is úgy-ahogy el lehet fogadni, ami viszont felháborító, hogy a provizórium már január 1- jén hatályba lépett, viszont Rezník erről csak februárban tájékoztatta a rádiótanácsot, és azt várta, visszamenőleg hagyjukjóvá. Ez tisztességtelen. Ha január első napjaiban, ^ Haa költségvetési provizóriumnak következményei lesznek, azért csak a rádió vezetését lehet > kérdőre vonni. >' rendkívüli tanácsülésen kérte volna ugyanezt, talán még jóvá is hagyjuk. Vagyis az igazgató csinál, amit akar? Gyengék a tanács jogkörei? Nem hiszem, hogy Rezník bármit megengedhet magának. A rádiótanács támogatja a vezetést a döntésekben, ezáltal erkölcsileg, társadalmilag vagy politikailag megerősíti azokat, viszont ha a tanács valamivel nem ért egyet, akkor a felelősség kizárólag a vezetésé. Tehát ha a provizóriumnak valamilyen következményei lesznek, azért csak a rádió vezetését lehet kérdőre vonni. A rádiótanácsnak kettős szerepe van: támogatja a rádiót, ugyanakkor kritikus is. Ez a szerep most erősödött, mert a tanács összes tagja vagy újságíró, vagy ért a rádiózáshoz, azaz odafigyel, hallgatja a műsorokat, van róla véleménye. A mostani testület úgy akar dolgozni, hogy a nyilvánosság tudjon róla, mit csinál. Hozzáférhetőek akarunk lenni, az interneten is közzéteszünk információkat. Legalább úgy akarunk működni, mint a cseh rádiótanács. Tkácék nem vehetnek részt a HZDS OT-ülésén Egy mázsaházban vártak az embercsempészekre Krajci és Ziak lemondott Az afgán éjjeliőr ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Lemondott a HZDS-ben eddig betöltött alelnöki posztjáról Rudolf Ziak. A Vojtech Tkác vezette csoporthoz csatlakozó politikus tettét a HZDS képviselőinek Irakkal kapcsolatos eltérő szavazásával indokolta. Emellett biztos volt abban is, hogy a mai rendkívüli országos tanács megpróbálta volna visszahívni őt, bár ehhez csak a kongresszusnak lenne joga. Egyébként Tkácék már nem is kaptak meghívót a mai tanácskozásra. Lemondott Gustáv Krajci is, aki eddig a HZDS Kassa kerületi elnöke volt. Ő azért vált meg posztjától, mert úgy látja, Vladimír Meciar továbbra is hazudik, s 1998 óta zsákutcában tartja a HZDS-t. Mindketten elképzelhetőnek tartják, hogy Meciar a pártból is ki akarja őket ebrudalni, de erről a helyi csoportnak kellene döntenie, (s, t) ÚJ SZÓ-HÍR Dobóruszka. Egy afgán menekült látta el ideiglenesen az éjjeliőr feladatát az Ung-vidéki községben, méghozzá olyan becsületesen, hogy a helybeliek is felfigyeltek rá. A férfi a mázsaháznál strázsált egy furkósbottal a kezében, miközben felesége és két kisgyermeke odabenn várakozott. A feladattal a valódi őr bízta meg, aki ezalatt másfelé járt. A család a szlovákiai „idegenvezetőkre” várt: helyettük azonban a szomszédos Nagyszelmenc határőrei érkeztek, akik elszállították őket a gálszécsi menekülttáborba. Hogy honnan kerültek Dobóruszkára, hol lépték át a határt, nem tudták megmondani. Csupán annyit sikerült kihúzni belőlük, hogy egy nagyobb csoporttal érkeztek, de a többiek már továbbálltak. (dv) RÖVIDEN Bezárt az iraki szlovák nagykövetség Pozsony. A szlovák külügyminisztérium tegnap ideiglenesen bezárta Szlovákia bagdadi nagykövetségét. Az iraki fővárosból biztonsági okokból hívták vissza a még kint maradt két diplomatát. A külügyminisztérium többi munkatársa már korábban haza lett rendelve. A döntés hosszú mérlegelés és más országokkal való egyeztetés után született. Az Irakkal kapcsolatos diplomáciai feladatokat a Szíriában lévő nagykövetség veszi át. (TASR) Kukan-Kovács találkozó Pozsony. Eduard Kukán külügyminiszter tegnap bejelentette, megtartják egyeztető tárgyalásukat Kovács Lászlóval még a szlovák-magyar vegyes bizottság ülése előtt, de a helyszín és az időpont még nyitott. A találkozót a hét elején a magyar külügyminiszter kérte. (TASR) Javulást várunk az EU-tól Pozsony. A lakosság inkább pozitív eredményeket vár az EU- csatlakozástól, derült ki a Szlovák Rádió médiakutató intézetének felmérésből. A megkérdezettek 70,8 százaléka az EU-tagállamok- ban történő munkavállalást emelte ki, 55,2 százalék pedig abban reménykedik, hogy a csatlakozás hatására nálunk is csökken a munkanélküliség. Az esetleges negatív hatások közül legtöbben (61%) attól félnek, hogy külföldi tulajdonba kerülnek termőföldek, erdők és ingatlanok. Minden második megkérdezett hiszi azt, hogy az EU másodrendű állampolgárai leszünk. (TASR) Miniszteri támogatás a vasútnak Besztercebánya. Miklós László környezetvédelmi miniszter támogatná, hogy egyes megszüntetett vonalakon újraindítsák a vasúti személyforgalmat, hiszen ez környezetkímélőbb, mint a közúti forgalom. Ehhez viszont arra van szükség, hogy vonzóvá tegyék a vasúti közlekedést az utazók számára, s akár új vonalakat is nyissanak. Példaként említette a Besztercebánya-Zólyom-Selmecbánya vonalat, melyet a diákok használnának ki, vagy a határon átnyúló Breznóbánya-Feled-Miskolc, illetve Murány-Pelsőc-Miskolc vonalakat, melyeken a magyarországi síelőket és turistákat szállíthatnák Szlovákiába. (SITA) Egyed mindent tagad Pozsony. A nyomozók egy hónapon belül döntenek arról, hogy büntetőeljárást kezdenek-e Andrej Egyed, a Szlovák Vasúttársaság volt igazgatója ellen. Egyedet azzal gyanúsítják, hogy 2000-2001-ben visszaélt a vasútnak nyújtott hitelekkel, és ezzel csaknem 100 millió koronás kárt okozott a társaságnak. Ha bebizonyosodik bűnössége, akár ötévi szabadságvesztésre is ítélhetik. Egyed rágalmazásnak tartja a médiákban felröppentett hírt, és igazát a bíróságon szeretné bizonyítani. Azoktól a médiáktól, amelyek közzétették ezt a hírt, nyilvános bocsánatkérést követel. A közlekedési tárca, a Közbeszerzési Hivatal javaslatára e héten górcső alá vette a vasút gazdálkodását is. A Közbeszerzési Hivatalt egy névtelen levélben a vasút alkalmazottai hívták fel a hiányosságokra. A vizsgálatot hat héten belül zárják le. (SITA) A bíróságtól is függ, hogy lesz-e újabb vasutassztrájk Vádaskodó vasutasok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ha a bíróság úgy dönt, hogy a február eleji vasutassztrájk nem volt jogellenes, nem zárható ki, hogy folytatjuk - állítja Jozef Schmidt, a központi sztrájkbizottság elnöke. Döntésnek 30 napon belül kellene születnie, ha a bíróság mégis úgy dönt, hogy a sztrájk jogellenes volt, a szakszervezet saját anyagi lehetőségeihez mérten kész fizetni a kárt. Több százmillió koronát azonban képtelenek vagyunk előteremteni - állítja Schmidt. A sztrájkbizottság levélben tiltakoztak Daniel Lipsic igazságügyi miniszternél is, a bírósági iktató hiányosságai miatt: A vasút ugyanis háromszor adta be a sztrájk felfüggesztését javasló indítványát, Schmidt szerint azért, hogy az ügyet „a megfelelő bíró” kapja. A vasúttársaság ezt tagadja, azt állítva, hogy az első beadványt rossz bíróságnak címezték, ezért vonták vissza, a másodikat pedig azért, mert a két vasúttársaság végül úgy döntött, hogy közösen fordul bírósághoz. Daniel Lipsic szerint a vasutasoknak jobban oda kellene figyelniük arra, mit is mondanak”, nyilatkozataik ugyanis könnyen rágalmazásnak minősülhetnek. (mi, s) JACKPOT US) annj I. és II. HÚZÁS 53300000 Új ház? Autó? L0T0! Íkáizl-M AZ ÖN SZERENCSÉS TIPP JE www.tipos.sk A legközelebbi sorsolás II. 16. UP 934
