Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-11 / 34. szám, kedd
Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 11. Gyomirtói bölcseletek A gyomok olyanok, mint a fanatikus szurkolók, csak tömegben veszélyesek. A gyomok nagy kárt tudnak okozni, de az ember gyakran még többre képes. Az élő gyomnövény látványa csodálatos, hiánya megnyugtató. Ha már a növény is az ellenséged, akkor mond ki a barátod? Ha már mindenki elhagyott, a gyomok akkor is a közeledben lesznek. Ha a gyomirtási munkában elakadtál, kérdezd a gyomokat! A növényvilág belső életének sakkjátszmáiban az ember mindig csak kibic lehet. Gyakran a természettel szemben, de mindig a természetért kell dolgoznunk. Ne félj az élet megpróbáltatásaitól, végy példát a gyomoktól! Magyarországi növényvédelmi szakemberek Nagymegyeren - a vegyszermentes, környezetkímélő termesztési rendszerek kerülnek előtérbe, A jövő az integrált rendszereké ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ úsz évvel ezelőtt alakult meg Magyarországon a Dr. Újvárosi Miklós Gyomismereti Társaság, amely a rendszerváltás óta a Gyommentes Környezetért Alapítvány keretében közhasznú társaságként működik. A társaság tagjai között szlovákiai magyar növényvédelmi szakemberek is vannak - a két évtizedes tevékenységet összefoglaló Petrányi István által összeállított jubileumi kiadvány alapján Bíróczki Miklós, Czifra Ferenc, Rácz József, Riedel Vlado és Viliár Gábor Azidén Nagymegyeren tartották meg a hagyományos, minden év február első hetében esedékes közgyűlésüket. A szlovákiai találkozó fő szervezője, Viliár Gábor volt. A társaság elnökével Dr. Kádár Auréllal a növényvédelem időszerű kérdéseiről beszélgettünk. A magyarországi növényvédelmi szakemberképzés alapjai a hatvanas évek elejére nyúlnak vissza, amikor a szövetkezetesítés beindulása után nyilvánvalóvá vált, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági termelésben elengedhetetlenül szükség lesz megfelelően szakképzett növényvédelmi szakemberekre, mivel az abban az időben kezdődő iparosítás jelentős mennyiségű munkaerőt vont ki a mezőgazdasági termelésből. Világossá vált, hogy a termőterületek gyomtalanítását már csak vegyszeres úton lehet és kell majd hatékonyan megoldani. Ennek érdekében beindult egy képzés, amelynek keretében a már mező- gazdasági végzettségű szakembereket továbbképzés útján kifejezetten növényismereti és növényvédelmi képesítéssel készítették fel. A nyolcvanas évek elejére már mintegy 30- an voltak, 1983-ban a névadó dr. Újvárosi Miklós kezdeményezésére ők hozták létre a gyomismereti társaságot, amely a küencvenes évek elején két-három vegyipari cég bevonásával közhasznú társasággá alakult.- A szakemberképzés azóta is folyik, évente 15-20 fiatal szakmérnök bővíti ismereteit ún. posztgraduális képzés keretében. Ez úgy zajlik, hogy a tanfolyam résztvevői késő ősszel bejárják az ország egyes térségeit, begyűjtik a gyomokat, télen botanikai ismereteiket újítják fel és bővítik, majd tavasszal újra kimennek a terepre és ott a kelő fiatal gyomokkal ismerkednek. A lényeg, hogy az ismereteiket a fiatal gyomok felismerésére is kiterjesztik, hiszen ismert tény, hogy a vegyszeres védekezésben a fiatal gyomok ellen a leghatékonyabb a kezelés. A tanfolyam résztvevői elismert szakemberekből álló bizottság előtt tesznek vizsgát, s képzettségükről oklevelet kapnak - tájékoztatott Dr. Kádár Aurél. - A vegyipari cégek részéről nagy volt az érdeklődés irántuk, mivel felismerték, sőt, meg is fizették a szaktudásukat, ugyanakkor ezek az emberek hűek maradtak a szakmához, hűek maradtak a csapathoz, s ezt az is bizonyítja, hogy a társaságunknak jelenleg is mintegy 130 tagja van - állította. Kezdetben a társaság zártkörű volt, tehát csak az lehetett a tagja, aki elvégezte az említett tanfolyamot, később felismerték, nyitni kell, s ma már az alapszabályzat szerint legalább két tag ajánlása és a taggyűlés jóváhagyása kell a felvételhez. A növényvédelmi szakma az EU-ba való belépés kapcsán szintén nagy kihívások előtt áll. Dr. Kádár Aurél úgy vélekedett, hogy noha az EU- ban lesznek jogaink és kötelezettségeink, fontos szempont lesz az is, hogy a szakismeretek alapján hogyan fognak megítélni bennünket.- Úgy vélem, hogy ezen a téren a szakembereink megfelelően képzettek, képesek arra, hogy a mező- gazdasági termelésben hatékonyan tevékenykedjenek. Ugyanakkor nagyon fontos lesz, hogy a rendelkeDr. Kádár Aurél (balról) a társaság Nagymegyeren tartott közgyűlésén. zésre álló meglehetően a rövid időszak alatt a gazdaságokat is felhozzuk arra a szintre, hogy versenyképessé váljanak, hogy a közösségen belül is megállják a helyüket, mert nem szeretnénk a saját földünkön földönfutókká válni. A növényvédelemben várható irányzatokról a társaság elnöke úgy vélekedett, hogy az EU-ba való belépés után a szakma nagyon furcsa helyzetbe kerülhet főleg a felaprózott gazdaságokban. Az 50-60 hektáros kisgazdaságok vezetői, szakemberei képesítésüknél fogva sem mindig lesznek képesek tartani a lépést a szakmai követelményekkel, esetleg nem figyelnek kellően oda, nem tartják be az előírt várakozási időket stb., ennek pedig elsősorban számukra lehetnek kellemetlen következményei. A jövőben az 50-60 hektáros gazdaságok szakembereinek a képzésére, felkészítésére kell majd jóval nagyobb figyelmet fordítani. Az ő felkészítésüknek speciális igényeknek megfelelnie, vélhetően egy-két növény termelésére szakosodnak, tehát ismerniük kell majd az adott terület csínját-bínját.- A növényvédelemben a jövő mindenképpen az integrált termesztési rendszereké, noha Magyarországon az ún. biotermelésnek is vannak hívei és művelői. Nyilvánvaló, hogy az unióban a vegyszer- mentes, környezetkímélő terT. Szilvássy László felvétele mesztési rendszerek kerülnek fokozatosan előtérbe, s várhatóan ezekre lehet majd különböző pályázatok útján forrásokat szerezni. Az integrált védekezésben a vegyi készítmények és a biológiai védekezési módszerek összehangolása révén megoldható a környezetet kímélő, az adott térség adottságait figyelembe vevő, ugyanakkor hatékony növényvédelem. Nem kell tehát minden növényvédelmi problémát vegyszerekkel megoldani, ugyanakkor az integrált termesztést csak nagyon jó kultúrállapotban levő területeken és nagyon jól felszerelt gazdaságokban lehet és érdemes elkezdeni. (szí) A készytmény alkalmazása nem igényel különleges szakképesítést, nincs szükség permetezőgépre, permetlére és így természetesen vízre sem Nem kell permetezni, a talajra kiszórva hat ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A gyomnövények elleni védekezésben a hagyományos, főleg permedé formájában kijuttatott vegyszerek mellett ma már olyan szerek is a termelők rendelkezésére állnak, amelyek alkalmazásához nincs szükség permetező berendezésekre, kijuttatásuk egyszerű, ugyanakkor hatásspektrumuk széles és hatékonyságuk biztosítja a kívánt hatást. Ilyen készítmény, a Casoron G granulátum formájú gyomirtó szer. Hatásmechanizmusa a szer hatóanyagát alkotó diklobenil kristályok fokozatos lebomlására épül, ezzel éri el a hosz- szan tartó gyomirtó hatást. A diklobenü kristályokat nagy nyomáson dolomitporba ágyazzák be, a talaj felszínére kijuttatott granulátum a csapadék (nedvesség) hatására fokozatosan „esik szét“. Az így felszabaduló hatóanyagot elnyeli a talaj legfelső rétege, ahol az a talajrészecskékhez kötődve pár centiméteres gyomirtó réteget hoz létre, amely az alkalmazott adagtól függően 4—12 hónapig is megőrzi hatását. Ezzel a gyomirtó réteggel érintkező csíranövények fejlődése—még mielőtt kibújnának a talajból — leáll és fokozatosan elpusztulnak. Hasonló sorsra jutnak a már kikelt gyomnövények is, ha gyökérzetük a Caroson G-vel „átitatott“ talajrétegben helyezkedik el. A mélyebben gyökerező évelő gyomok a diklobenil réteggel találkozva szintén elkorcsosul- nak vagy elpusztulnak. így a készítmény adagolt mennyiségétől függően a magról kelő egy- és kétszikű, valamint az évelő gyomnövények ellen is hat. A diklobenü vízben nem oldódik, erősen kötődik a talajrészecskékhez, ezért a talajvízzel sem mozog. E tulajdonságának köszönhetően sok területen alkalmazzák. Többek között az allergén gyomnövények ellen, illetve erdők és csemetekertek, csatornák és horgásztavak, közterületek és ipari parkok, mezőgazdasági termőterületek, valamint parkok és szabadidős területek gyommentesen tartására. A Caroson G úgynevezett helyzeti szelektivitással rendelkezik, ezért a mélyen gyökeresedő fás szárú növényeket nem károsítja. Az allergén gyomnövények (pl. a parlagfű) ellen a Caroson G 5-6 grammos négyzetméterenkénti adagjával kora tavasszal kijuttatva, megelőzéssel (preventiven) védekeznek. A lombhullató erdei fafajok, például a bükk-, cser-, éger-, fűz-, gyertyán- , nyár-, nyír-, tölgy- és szilfa-ültetvények gyomirtására egy évvel a kiültetés után 6-10 grammos négyzetméterenkénti adagban alkalmazzák. Csemetekertekben csökkentett adagban (4 gramm) használják. A fenyőfélék közül az erdeifenyő, a lucfenyő, a korzikai fenyő és a Sitka fenyő toleráns a Caroson G-vel szemben. A vörösfenyő azonban — különösen könnyű talajokon — érzékeny a diklobenü-re, ezért ott nem használják. Tüos a készítmény felhasználása a karácsonyfának nevelt lucfenyő-ültetvényekben. A Caroson G-t rü^yfakadás előtt kell kijuttatni. Nem alkalmazzható rügy- fakadás után, vagy fülledt meleg időben. Kerüljük a nedves lombozatot is, mivel a granulátum megtapadhat a leveleken vagy a levélhónaljakban és ott kárt okozhat. Évelő gyomnövények, vagy érzékenyebb fajok esetén az osztott (ősszi és tavaszi) kezelés ajánlott. A diklobenü gyakorlatilag nem mérgező és nincs korrozív hatása, ezért sok helyen alkalmazzák a járdaszigetek, jelzőtáblák, gépjármű parkolók, kerítések, gázvezetékek, olajvezetékek, útpadkák, pályaudvarok, transzformátor telepek, vasúti pályatestek, vülamos sínek és viüany- póznák környékének a gyomtalanítására négyzetméterenként 12-15 grammos adagban. A készítmény lehetőséget ad a tavaszi munkák megkezdése előtti gyomirtásra. A mezőgazdasági kultúrák közül az almatermésűeknél, a fekete ribizli, a földi szeder, a köszméte, a málna, a piros ribizli és a szőlő ültetvényeket kezelik vele 6-10 grammos négyzetméterenkénti adagban. Fekete- és piros ribizliben, illetve a köszmétében, a szert márciusban juttatják ki, még mielőtt a kultúrnövény levélsátra megakadályozhatná a granulátumok eljutását a bokor belsejébe. Nem alkalmazható a készítmény a bokrok virágzásakor, illetve a termőre fordulás első éve Illusztrációs felvételek előtt. Ha a fekete ribizli bokrokat teljesen visszametszik, a készítmény legalább 1 évig — függetlenül a fekete ribizli korától — nem használható. Málnában február végén, március elején jóval a rügyfakadás előtt alkalmazható. Az oldalhajtások megjelenése után tilos az ültetvényt e szerrel kezelni. Jó eredményekkel alkalmazzák a nehezen irtható — más gyomirtó szerekkel szemben toleráns vagy ellenálló — gyomnövények elleni küzdelemben is. Sok országban golfpályák, játszóterek, parkok, sétányok, strandok, temetők, teniszpályák, díszcserjék, díszfák és rózsaágyások tisztán tartására alkalmazzák. A Casoron G-t azonban csak szabadföldi rózsaféléknél és díszcserjéknél lehet alkalmazni. Tüos a készítményt az üvegházakban és azok közvetlen közelében bevetni. Nem szabad kijuttatni hagymás, lágyszárú vagy egynyári és haszonnövényekkel (zöldségfélék, burgonya stb.) betelepített területre sem. A készítmény alkalmazása széles hatásspektruma eUenére sem igényel különleges szakképesítést, nincs szükség permetezőgépre, permetlére és így természetesen vízre sem. A kis, praktikus csomagolásból (0,25—1,0 kg) közvetlenül kiszórható. (yl)
