Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-11 / 34. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 11. Agrárkörkép 9 A nitrogéntrágyázás szerepe - hiányában a növények hitványak, sárgák, gyengék Fontos a humusztartalom Zöldségtermesztési konferencia Nyitrán Február 18 - 19-én Nyitrán, az Agroinstitút épületében tartja immár hagyományos kétnapos rendezvénysorozatát a Szlovákiai Zöldség- termesztők Uniója, amelyen a szervezeti élet kérdéseinek megvitatása mellett az egyes zöldségfajták legújabb termesztési tapasztalatait ismertetik és elemzik neves hazai és külföldi szakemberek. A szakmai előadásokat a tervek szerint neves magyarországi, hollandiai és szlovéniai szakemberek tartják, többek között Nyitrára várják a dél-szlovákiai zöldségtermelők körében ismert Terbe István professzort is. A rendezvénysorozat programjáról a zöldségtermesztési unió központjában Ján Kóna mérnöktől kaphatnak részletes tájékoztatást az érdeklődők, (sy) Néhány év alatt jelentős mértékű javulás A fejlődés gátjai lehetnek SEDLIAKNÉ, GYÖRGY ILONA nitrogén a növényekben a fehérjék alapját képezi. A zöld festékanyag - klorofil — része, hat a fotoszintézis gyorsaságára, ezáltal a növény zöld tömegének kialakításában van nagy szerepe. Hatása jól látszik a nitrogénnel túltrágyázott növényeken: nagyok, vastag a száruk, levelük, színük haragoszöld, az egész növény nagy, buja. Az ilyen növény kevesebbet virágzik, kevesebbet és rosszabb minőségű termést ad, fogékonyabb a betegségekre. Hiányában a növények hitványak, sárgák, gyengék, kicsik, keveset — vagy egyáltalán nem virágoznak, nem teremnek. A növény gyökereivel elsősorban a talajból veszi fel, de felveheti a levelekre kijuttatott tápoldatból is. A nitrogén zöme a talajban a szerves anyagokban, kötött formában fordul elő. A növények részére felvehető formába a talajlakó baktériumok alakítják át. Ez a talajrészecskékhez már nem kötődik, ezért a talajvízzel mozog a talajban. A levegőből az esővízzel szintén kerül némi nitrogén a talajba. Nagyobb mennyiséget kötnek meg az ún. nitrifikáló baktériumok, amelyek a pillangósvirágú növények gyökerein élnek. így pl. a borsó után 1 m2-en 4 g nitrogént, a lucerna után 20 g nitrogént képesek megkötni. Ez 1 ha-ra átszámítva 40-200 kg N-t jelent. A talajban ún. aerób baktériumok is élnek, amelyek szintén megkötik a levegő nitrogénjét. Megfelelő körülmények között (25-37 °C, 6,2-7,2 pH, kellő nedvességtartalom és oxigén jelenlétében) jelentős mennyiséget képesek megkötni. A talajban zajló mikrobiális tevékenység egyik folyamata denitrifikáció, amelynek következménye a nitrogénsók csökkenése. A nitrogénsók jelentős mennyiségű oxigént tartalmaznak, amit a mikroorganizmusok az életfolyamataik fenntartásához használnak fel, így gáz alakban tiszta nitrogén szabadul fel. Ez a folyamat főleg levegőtlen, magas pH értékű és sok lebomlatlan szerves anyagot tartalmazó talajokra jellemző. A növények részére közvetlenül felvehető nitrogén mennyisége a talajban nagyon gyorsan változik, ezért ennek mennyiségét nem kifizetődő vizsgálni. Fontos mutató azonban a humusz mennyisége. Ha a humusztartalom 1-2%, akkor alacsony, jó ha magasabb 2-4%-nál. A szerves anyagból a vízben oldódó nitrogénsók lebomlási folyamatokkal jönnek létre. Ezek a folyamatok főleg a hőmérséklettől és a talajban levő oxigén mennyiségétől függnek. A lebomlási folyamatok hidegben nagyon lassúak, sőt le is állhatnak. A nitrogéntrágyázás alapelvei Ha ismetjük a növény számára felvehető nitrogén mozgását a talajban, a vele való trágyázásnál tartsuk szem előtt az alábbiakat:- Kora tavasszal a talajban szinte nincs, vagy csak nagyon kevés felvehető nitrogén van, ezért a vegetáció indulásakot fejtrágyázni kell az őszieket, másrészt a vetés előtt be kell dolgozni a talajba a tavasziak alá a nitrogént.- A szervesanyag lebomlásához oxigénre, vízre van szükségük a mikroorganizmusoknak, ezért a talajt sorközi műveléssel levegőztetni kell, ezzel megőrizzük a nedvességtartalmát is.- Pillangósvirágúak vetésekor ajánlatos Rizobint (gyökérlakó baktérium-kultúrát) használni, főleg ott, ahol ritkán termesztünk ilyen növényeket. Ezek a mikroorganizmusok fajspecifikusak, és ha nincsenek a Az intenzíven öntözött kultúrákban nitrogént csak kis mennyiségben adjunk, annyit, amennyit a növények gyorsan fel tudnak venni talajban megfelelő mennyiségben csak nagyon lassan tudnak a növény gyökerén elszaporodni. Hiányuk a növényeknél lassú, vontatott növekedést, fejlődést eredményez. Viszont meghálálják, ha vetés előtt pár kg N-t adunk, mivel az első fejlődési stádiumban a talajban lévő nitrogénre szorulnak.- Az intenzíven öntözött kultúrákban nitrogént csak kis mennyiségben adjunk, annyit, amennyit a növények gyorsan fel tudnak venni, célszerű, ha a kisebb mennyiséget gyakrabban juttatjuk ki.- A vegetáció folyamán fontos a fejtrágyázás azoknál a növényeknél, ahol hosszú a vegetációs idő (pl. őszieknél, kukoricánál, cukorrépánál, burgonyánál, napraforgónál stb.).- Számoljunk azzal is, hogy a szerves trágyából a nitrogén a talajtól függően 2-4 év alatt folyamatosan szabadul fel, tehát az így kijuttatott mennyiség az első évben nem áll teljes mértékben a növény rendelkezésére.- Az ősziek alá az alaptrágyákkal (foszfor, kálium) csak annyi nitrogént adjunk, amit a növény még őszszel felhasznál, a többi úgyis kimosódik.- A szalma-, kukoricakóró-, napraforgó-, vagy egyéb szármaradványra mindig szórjunk nitrogéntrágyát, meggyorsítjuk ezzel a lebomlásukat. Ha őszi kultúrát vetünk, ezekben a talajokban nagyfokú nitrogénhiány keletkezik, mivel a mikroorganizmusok az összes nitrogént felveszik.- Minimális talajművelés esetén vegyük figyelembe, hogy a szerves anyagok lassabban bomlanak le, és a levegőtlen (főleg nehéz agyagtalajokban) nagyobb mértékben folyik a denitrifikáció. Ilyenkor nagyobb mennyiségű műtrágya adagolása indokolt. Nitrogén-trágyák A talaj nitrogéntartalmának pótlására a szervestrágyák a legmegfelelőbbek, közülük a szarvasmarhatrágya 0,42% N-t, a sertéstrágya 0,45% N-t tartalmaz. Az alaptrágyázásra (vetés előtt) használatos műtrágyák közül a kénsavas ammónia 20-21% N-t tartalmaz. Az úgyszintén alaptrágyázásra használatos hugyany 44-46% N-t tartalmaz. Fejtrágyázásra az am- móniumnitrát és mészkőpor keverékét alkalmazzák, ez 27,5-30% N-t tartalmaz. Ma már nálunk is rendkívül gazdag a kínálat kombinált műtrágyákból, ezeknek a tápanyagtartalma a csomagoláson kötelezően fel van tüntetve. Nagyon jó hatásuk van a folyékony nitrogéntartalmú műtrágyáknak. Előnyük, hogy a növényvédő szerekkel együtt is ki lehet őket juttatni. Meg kell még említeni baktérium-kultúrákat tartalmazó trágyákat is, amelyeknek a nitrogénlekötő képességük nagyobb a talajban jelen levő baktériumokénál. a szerző a KMEMI komáromi részlegének munkatársa ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A dél-szlovákiai tejtermelés szintje az utóbbi években végrehajtott szerkezeti és szervezési változások következtében jelentős mértékű javulást ért el. Amint azt nemrégiben a Dunaszerdahelyi és a Galántai járások tejtermelői versenyének értékelésekor megállapították, a megfelelő genetikai alapanyag, az állományok táplálkozásában bevezetett módosítások és a tejminőségre való kellő odafigyelés eredményeként ma már az ország éléskamrájának számító térségben a tejtermelés visszaszerezte előző években megtépázott pozícióit, és teljesítményszintje vetekszik a legfejlettebb európai és tengerentúli országokéval. Az említett versenyben legjobb eredményt elérő búslaki tangazdaság fejőstehene például csaknem 16 ezer literes fejési átlagot produkált, amely már a nyugat-európai, sőt, az amerikai mércével mérve is kiváló eredménynek számít. A jelentős mértékű növekedés ugyanakkor már most felveti a kvótával megszabott tejtermelés további fejlesztésnek korlátáit. Ha a tejtermelés ilyen mértékben fejlődik tovább a térség termelői számára a kvóták olyan gátat jelenthetnek, amely eddigi erőfeszítéseik eredményeit csupán konzerválni fogja, (li) Próbálja ki lap a hígtrágyát szeparáló berendezést # ________ BAUER A Bauer cég berendezései által megvalósítható technológiai eljárások közé tartozik a hígtrágya elemeinek különválasztása, szeparálása. Ez a technológiai eljárás főleg azoknak a mezőgazdasági vállalatoknak ajánlott, ahol magas az állatállomány koncentrációja, s ahol az állati ürülék kezelése nem oldható meg megfelelő műszaki beavatkozások nélkül. A nem szeparált hígtrágya a tárolás során három fő összetevőre oszlik: nehéz elemekből álló rétegre, amely a fenékre süllyed, folyékony elemekből álló rétegre, s a víznél könnyebb elemekből álló rétegre, amely a felszínen marad, s gyakran nagyon szilárd és nehezen áttörhető „kérget” képez a tárolt hígtrágya felszínén. Ezt a folyamatot gyakori homogenizálással, amely jelentős energiaköltségekkel jár, vagy pedig szeparálással lehet csak megakadályozni. A hígtrágya szeparálásának folyamata, amely a későbbi technológiai eljárás során számtalan előnnyel rendelkezik, a nyers hígtrágya elemeinek szétválasztásán alapszik, a szeparációs berendezés a hígtrágyát szilárd és folyékony elemekre különíti el, jelen esetben az S 650 jelzésű körmenetes prés által. A prés a kézi gyümölcsprés mintájára működik, amely a közepén a szilárd részeket nyomja ki, a folyékony rész pedig szitán keresztül alul folyik ki. A hígtrágyát ezáltal két különálló részre osztja, szilárd elemekre, melynek szárazanyagtartalma mintegy 30 %-os, konzisztenciája a nedves fűrészporhoz hasonló, valamint folyékony részre, amely alapjában véve állati vizelet, technológiai víz és annak apróbb szilárd elemei, miközben cca 1,5 — 4 % szárazanyagot tartalmaz. Ezek többnyire oldható anyagok, oldhatatlan kolloid vegyületek és azoknak az anyagoknak a részei, amelyek nem szeparálódtak. A Bauer cég segíteni kíván azoknak a vállalatoknak, ahol az állattenyésztési telepek trágyakezelő részlegein problémák vannak a hígtrágyával, s ezért felkínálja azt a lehetőséget, hogy az S 650 szeparátort konkrét üzemi feltételek között ingyen kipróbálják. Kérésre a cég a helyszínre szállítja a szivattyú- és keverőberendezést, s az ügyfél képviselőjének a jelenlétében a helyszínen próbálja ki a technológia működését az adott tulajdonságú hígtrágyában. Azok a mezőgazdasági vállalatok, amelyek érdeklődnek a hígtrágya szeparálási technológiájának közvetlenül az állattartó telepeken való kipróbálása iránt, lépjenek kapcsolatba velünk a következő címen: BAUER G.m.b.H. Podunajská 25, 821 06 Bratislava 214,Tel./fax: 02/452 589 43 Mobil 0905 878 808 p. Wilschová UP 925 Illusztrációs felvétel
