Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-01 / 26. szám, szombat
„Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye Oly hivogatólag süt ki a sövényre. Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya, Küszöbre a lábát, erre állát nyújtja. Benn a háziasszony elszűri a tejet, Kérő kisfiának enged inni egyet; Aztán elvegyül a gyermektársaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa. ” (Arany János) CSALÁDI KÖR „A gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van az szántva az életekével De amint körülnéz a víg csemetéken, Sötét arcredői elsimulnak szépen; Gondüzó pipáját a tűzbe meríti; Nyájas szavú nője mosolyra deríti. ” (Arany János) HÉTVÉGI MAGAZIN! 2003. február 1., szombat 7. évfolyam, 5. szám Strédl Teréz pszichológus a beiskolázandó gyerekek hozzátartozóit látta el hasznos tanácsokkal az érsekújvári Czuczor Gergely Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában A családnak kell alkalmazkodnia Strédl Teréz a tölcsérpróbát mutatja (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ I anuár utolsó szombatján az érsekújvári Czuczor Gergely Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola alsó tagoI zatos pedagógusai és nevelői farsangi játszóházba várták a szeptembertől tanköteles gyerekeket. A beiratkozási program részét képező rendezvényt szokatlanul nagy érdeklődés kísérte. A bátrabbak amúgy nagykabátban akartak hozzálátni az álarckészítéshez, a félénkebbek még néhány percig siratták a távozó anyukát. A szülők Gátasi Irén igazgatóval és Kollár Erzsébet helyettessel, a beiratkozási program koordinátorával közösen üdvözölték Strédl Teréz pszichológust, aki a beiskolázandó gyerekek hozzátartozóit hasznos tanácsokkal látta el. A tanácsterem kicsinek bizonyult az érdeklődők, többnyire házaspárok számára, de megannyi édesanya, óvónő és nagymama számára is kellett újabb helyeket szorítani. Ropogós pogácsa mellett családias hangulatban folyt a szó a leendő elsősökről, akik néhány tanteremmel arrébb önfeledten farsangoztak. „A gyerekek beiskolázásának idejét törvény határozza meg, de léteznek kivételek. Rendkívül ügyes gyerekek esetében lehetőségünk van előbbre hozni az iskolalátogatást. A biológiai, a testi és a lelki érettségre egyaránt ajánlatos odafigyelni. Annyit minden szülő tud, hogy ha a gyerek fogékony, de a gyakorlatiasságbán alulmarad, illetve fáradékonyabb és betegesebb a kelleténél, nem ajánlhatjuk első osztályba. A biológiai érettséget illetően figyelembe kell venni, hogyan fejlődött a gyermek a születésétől kezdve. A koraszülött gyermekek esetében a fejlődésük során tapasztalt késés, később is megmutatkozhat” - magyarázta a pszichológus. Ajánlotta, figyeljék meg azt is, hogy melyik kezét használja a gyermek. Elmondása szerint az emberek 70 százaléka kétkezes. Ezt úgy tesztelhetjük le, hogy megnézzük, melyik szeméhez teszi a tölcsért, melyik füléhez emeli a kagylót, melyik lábával rúg a labdába. A gyermeknek óvodás korában 1,5-2 évet még jogában áll lemaradni a többiektől, hiszen ez behozható. A szeptemberben születettek számára is kérhetnek halasztást. Szlovákiában nincs kötelező iskolaalkalmassági vizsga, a nyáron született gyerekekről viszont köztudott, hogy játékosabbak, számukra az iskola és a tanulás játék marad, nem pedig kötelesség. A szülőket érdekelte, ki kérhet iskolaalkalmassági vizsgát. A pszichológus elmondása szerint kérheti a döntésében kételkedő szülő egy speciálpedagó- giai vagy pedagógiai-pszichológiai tanácsadóban. Kérheti az óvónő is, vagy a beiratkozáskor javasolhatja a szülőnek a pedagógus, esetenként a gyermekorvos. Ha az elsős gyerek gyakran beteg, ezzel jelzi, hogy nem bírja az iskolalátogatással rá háruló többletmunkát és felelősséget. Külön odafigyelést igényelnek az allergiás, vesebeteg, asztmás gyerekek, akik társaiknál fáradékonyabbak. Éppúgy, mint a cukorbetegek vagy a gyógyszeres kezelés alatt álló epilepsziás gyerekek. A magyar alapiskolák a nagyobb településeken általában felvállalják a testi fogyatékos gyermekek integrálását, hogy ne kelljen elkerülniük az ismerős környezetből, és idegen nyelven elsajátítani az alapfokú anyagot. A pedagógus ugyanakkor odafigyel a több mint öt és fél dioptriás szemüveget viselő gyerekre is, hosszabb ideig engedi a vastag vonalú füzetek használatát, és lehetőleg az első padba ülteti. A hallás- károsult gyermeket is előre ültetik, és a táblára tükröt helyeznek, így akkor is le tudja olvasni a tanító szájáról a szavakat, amikor az háttal állva ír a táblára. Fontos a jó összmunka szülő és pedagógus között. A szülő elsődleges feladata, hogy szeresse a gyermekét. Az óvoda és iskola pedagógusa más szemmel látja ugyanazt a kicsit, így kölcsönösen kiegészítik egymást. Rádiós tészta meg a többiek A szülők érdeklődéssel hallgatták a pszichológus tapasztalatait. „Bizonyára meglepő, de egy hatéves gyermek másképpen dekódolja az általunk mondottakat, mint ahogy azt mi gondolnánk, erre érdemes odafigyelni! Egyik iskolában tészta volt ebédre. Amikor a gyereket otthon megkérdezték, mit evett, azt mondta, rádiós tésztát. Úgy, mint a többi osztálytársa odahaza. Másnap, érthető módon a szülő érdeklődött a tanítónál. A pedagógus visszaemlékezett, hogy valóban tészta volt ebédre, de a gyerekek választhattak, mákot vagy diót kérhettek rá. Amikor odaértek a pulthoz, megkérdezték tőlük: mákosat kérsz, vagy tegyek rá diót? Ebből lett a rádió.” Az óvónők a megmondhatói annak, mennyi gondjuk van a trónfosztott egykékkel. Ők azok, akik nem perszonifikálják a kérést, hiszen őket odahaza nem szokták többes számban megszólítani. Ha az óvónő, a tanítónő csoportos munkára hívja őket, nem veszik magukra a felszólítást. Az utóbbi időben változott a nemek aránya az osztályokban. Érsekújváron, az alapiskola jelenlegi három első osztályában nagyobb arányban vannak a fiúk. A lányok ezáltal csintalanabbak, rendetlenebbek lesznek, csak hogy felzárkózzanak a többséghez, értelmezésük szerint így tesznek helyesen. Míg az óvoda feladata gondolkodni és játszani tanítani a gyereket, az iskoláé már a tanítás. Érsekújváron az első két hétben rövidített tanítás folyik, a fáradt kis nebulók az osztály hátsó részében található szőnyegen megpihenhetnek, kicsit még játszhatnak is. Októberben azonban már betűt írnak, így két hónapjuk van arra, hogy az óvodai játékos foglalkozások és a hosszú nyári szünet után figyelmüket a kötelességek, a hétköznapok felé irányítsák. Érzelmi intelligencia A lelki érés kapcsán a pszichológus elmondta, fontos a gyermek érzelmi, értelmi és szociális érettségének megfigyelése. Pedagógiai-pszichológiai tanácsadóbeli tapasztalatai szerint a mai gyermek mutogatós, kicsi a szókincse. Ezért azt ajánlotta a szülőknek, meseolvasáskor kérdezzék vissza a történet tartalmát. Beszélgessenek többet, mert a felmérések szerint manapság hét percet beszélgetünk a gyerekkel, a többi parancsok osztogatásával, vezényszavak kiadásával telik. A mai gyerek lelki habitusa más, csökken a memóriája, de sokkal kreatívabb, hiszen logikusan tud gondolkodni. Ezt a képességét is ajánlatos már óvodás, kisiskolás korban fejleszteni. Tisztába kell, hogy legyen a mennyiségfogalmakkal, fel kell, hogy ismerje az alakzatokat, ehhez segítséget nyújthatnak az előkészítő és fejlesztő füzetek. A memóriájuk fejlesztésében a mondó- kák, versek tanulása segíthet a leginkább. Sok alulteljesítő gyerek kerül ki azok közül, akiknél a figyelem, a tudatos odafigyelés nem működik. Ajánlott odafigyelni a megfelelő ceruzafogásra és arra, hogy e korban már szép, kivehető alakzatokat tudjon papírra vetni. Mindez azt jelzi, hogy megfelelően szét van dolgozva a gyermek csuklója és kézfeje. A pszichológus biztatta a szülőket, akik ilyen téren még hiányosságokat fedeznek fel a gyermeküknél, hogy a beiskolázás előtti utolsó félévben még sokat fejlődhet a csemete. Mindenki kirakatgyereket szeretne „Az okosság és a boldogság azonban nem járnak kéz a kézben. Nemegyszer nem a gyereket ismerjük, hanem azt tudjuk, milyen gyereket szeretnénk. Vannak tanulók, akik még azt is el tudják adni, amit nem tudnak. Sajnos, nem minden gyermek tudja magát menedzselni. A passzív gyerek, még ha fogékony és jó tudású is, nem közreműködő. Az iskolatörvény lehetővé teszi, ha a gyermek nem jól viseli az iskolát, január 31-ig még kivehető, és halasztást kaphat. A szorongó, félénk gyermek nem tud odafigyelni a feladatokra. A hétvégét várja, ami kizökkenti őt az eddig megszokott tanulási rendből is, és nehezen éli meg az átmenetet” - magyarázta a jelenlevőknek a pszichológus, és Kollár Erzsébet igazgatóhelyettes hozzátette, hogy tavaly december végén volt az iskolában két ilyen jellegű halasztásuk. A szakember szerint már 3-5 évesen, a dackorszakban ajánlatos tisztázni a csemetével, mit szabad és mit nem, mert különben öntörvényűvé válik, és a kamaszkort nagy nehézségekkel fogja megélni. A gyermek megfelelő szociális érettségéhez fontos, hogy legyen napirendje, dolgozósarka, ahol ugyanabban az időben, ugyanazzal az emberrel tanul, és megszokja, hogy kötelessége van. „Ha elsős van a családban, legalább fél évig a családnak kell alkalmazkodnia a gyermekhez” - hangsúlyozta a pszichológus. Az előadást követően a szülők négyszemközt is megvitatták a szakemberrel az őket aggasztó problémákat. A gyerekek a közel kétórás foglalkozás során jelmezeket, bábukat, hajtogatós játékokat készítettek saját vagy a kistestvérük örömére. A tálcára rakott finomságokból is bátran falatoztak. A város vegyes óvodáiban található magyar osztályok pedagógusainak közismerten jó a kapcsolatuk az iskola vezetésével, hiszen ők nevelik ki számukra az utánpótlást. Az idén február 3-án és 4-én zajló beiratkozásokra a város óvodáiból ez ideig 43 gyermeket jeleztek. Ennél bizonyára többen választják majd az eddig szlovák óvodát látogató gyermekük számára az anyanyelven történő oktatást. A cél, hogy gyermekünk jobban, többet tanuljon, értelmi fejlettségéhez mérten sokoldalú ismereteket sajátítson el, és egy életre megalapozódjék a munkához való helyes viszonya A félévi bizonyítvány MARKÓ EMIL Iskolás gyermekünk tegnap hozta haza félévi bizonyítványát, amely sok örömet, de nemegyszer komoly gondot is okoz. Sőt, a két-három elégséges vagy elégtelen osztályzat nem várt meglepetést is jelenthet. Pedig a bizonyítvány ebben az esetben az iskola segélykérő figyelmeztetése a család számára, mely tantárgyakban lenne szükség nagyobb szorgalomra vagy jobb munkára való ösztökélésre. Az osztályzat két tényezőtől függ: a képességtől és a szorgalomtól. A képesség és a szorgalom azonban szerves egészet alkot, kiegészíti egymást. Aki tehetséges, az hamarabb megtanulja feladatát, mint az, akinek gyengébbek a képességei. A képesség szorgalommal fejleszthető. Aki nehezen tanul valamüyen tantárgyat, de időt szán rá, kitartással végül egészen jó eredményeket érhet el. Természetesen ennek a fordítottja is igaz: aki nehezebben tanulja ugyanazt a tantárgyat, és ezt éppen ezért elhanyagolja, lemarad. Ilyenkor érik aztán a szülőket bizonyítványosztáskor kellemetlen meglepetések. Ez azonban nem ok a családi „gyászra”. Nincs ok az aggodalomra akkor sem, ha a gyermek nehezebben tanul. Fontos, hogy a hiányosságot fokozott szorgalommal pótolja. A mérleg egyik oldalán a szorgalom, a másikon a képesség. Ezt a kettőt kell az osztályzatnak egyensúlyoznia, illetve egyensúlyba hoznia. Éppen ezért a pedagógus joggal követel többet egy jó képességű tanulótól, míg ugyancsak joggal méltányolja a szorgalmat a gyengébb képességűeknél. A bizonyítvány: figyelmeztetés. De nem arra figyelmezteti a szülőket, ha gyermekük rosszabb osztályzatot hoz haza, akkor lesz nemulass! A testi fenyítés nem jelent segítséget a gyermeknek, inkább félelmet, szorongást vált ki belőle, a tanulás iránt pedig undort és érdektelenséget. A dorgálás, a verés nem oldja meg a problémákat. A feladat a helyes diagnózis megállapítása: miért kapott a gyermek rossz osztályzatot? A bizonyítvány egy - a szülők felé irányuló - Jelzőberendezés” az iskola részéről, s megbízhatóan szignalizálja, hol van szüksége a gyermeknek a szülő segítségére, támogatására. A végső cél az, hogy gyermekünk jobban, többet tanuljon, értelmi fejlettségéhez mérten sokoldalú ismereteket, szokásokat sajátítson el, és egy életre megalapozódjék a munkához való helyes viszonya. Az igazi bizonyítvány éppen ezt hivatott elsősorban tükrözni. A szerző gyakorló pedagógus
