Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-30 / 24. szám, csütörtök

Kultúra ­HIRDETÉS Kitűnő ár Zenegép a mobilban Csökkentett ár JSl Csökkentett ár Kitűnő ár Újdonság Csökkentett ár MMS-támogatás Gazdagabb kínálatot Szlovákiában nem találsz! Önálló EASY-kártya 300 Sk kezdőegyenleggel BUD SI EAST ALEBONIESI Részletes tájékoztatást a *30 -as (02/4955 3333) ingyenes infovonalon, a ‘903-as, 0903 903 903-as Sluzby zákazníkom vagy a www.eurotel.sk címen találsz. Az EASY-kártya 300 Sk kezdőegyenleggel az EASY csomag részét képezi. A kínálat megváltoztatásának jogát fenntartjuk. ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 30. Juraj Poliak kiállítása Universal Mother a Löfflerben Kassa. Az Erzsébet utcai Löffler Múzeum'földszinti kiállítótermé­ben ma nyílik az idei év első tárla­ta, amelyet Juraj Poliak kortárs szlovák képzőművész alkotásaiból válogatott össze Alena Vrbanová. A megnyitó délután négy órakor kezdődik, az Universal Mother cí­met viselő kiállítás március 16-ig látható, (juk) Emléktáblát avatnak Lévárton a kitelepítésre emlékeznek Lévárt. Szombaton 13 órakor szentmisével kezdődik a gömöri Lévárt (Leváre) községben az az emlékünnepség, amelyen a lakos­ság 1947-ben Csehországba való deportálásáról emlékeznek meg. A helyi önkormányzat által szer­vezett rendezvény szentmisével kezdődik, majd ezt követően lep­lezik le a templom falán memen- tóként elhelyezett emléktáblát, amelynél Ujváry Zoltán, a debre­ceni egyetem néprajzprofesszora mond ünnepi emlékbeszédet. Ő volt az, aki Szülőföldön hontala­nul. Magyarok deportálása Cse­hországba című könyvében egy lévárti földműves visszaemléke­zései alapján dolgozta fel ezt a té­mát. A községben két évvel ezelőtt fel­állított emlékoszlop (kopjafa) megkoszorúzása után a helyi kul- túrházban a község azokat a falu­beli lakosokat látja vendégül, akik egykor a kitelepítés szenvedő ala­nyai voltak, (lji) ■ A Gömörország téli száma a magyarság 1945-1948 közti hányattatásaira emlékezik A Böngésző nyertesei A Vasárnap 4. számában feltett kérdésre a helyes válasz: 143. E hé­ten az 500-500 koronát Kómár Mária losonci, Budai Ernőné százdi és ifj. Kácsor Gábor balogfalai olvasónk nyerte. Gratulálunk! SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Raszputyin 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: An­tonius és Kleopátra 19 KIS SZÍNPAD: Közönyös és őrült 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Papa és mama bonyodalmai (vendégjáték Tor­naiján) 11,19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Kék rózsa 11,19 MOZI POZSONY AU PARK - PALACE: Szeretni bolondulásig (francia) 15.45 8 nő (francia) 17.45,19.55,22.05 Bombaüzlet (amerikai) 18.30,20.30 A sárkány csókja (amerikai-francia) 22.10 Halj meg máskor! (ameri­kai-angol) 14.30, 17.15, 20 Erazmus, avagy Barátok (francia-spa­nyol) 14.30, 17, 19.30, 22 Vidocq (francia) 18.05, 20.10 A guru (amerikai) 15,17,19,21 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 15.15, 16, 19.20 Szörnyek keringője (amerikai) 18.40, 21.20 Kém- kölykök 2. - Az elveszett álmok szigete 14.20, 16.30 KASSA TATRA: A Gyűrűk Ura - A két torony (új-zélandi-amerikai) 16, 19.30 CAPITOL: Szívtiprók - Heartbreakers (amerikai) 15.45, 18, 20.15 ÚSMF.V: A szállító (francia) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Jégkorszak (amerikai) 17, 19.30 KOMÁ­ROM - TATRA: Télapu 2. - Veszélyben a karácsony! (amerikai) 18 ÉR­SEKÚJVÁR -MIER* Vidocq (francia) 17,19.30 KOVÁK: Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 17 IPOLYSÁG - VMK: Erazmus, avagy Ba­rátok (francia spanyol) 18 LÉVA - JUNIOR: Vidocq (francia) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Ali G fndahou.se (amerikai) 17.45, 20 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 14.30,16.30,18.30,20.30 Én, a kém (amerikai) 14,16,18, 20 Halj meg máskor! (angol-amerikai) 15,17.30, 20 A kincses bolygó (amerikai) 13.15,15.15 Mindenütt nő (amerikai) 15.45, 18, 20.15 A tökös, a török, az őr meg a nő (francia-angol) 15.45,18, 20.15 Ütkö­zéspont (amerikai) 14,18.30 A vörös sárkány (amerikai) 16,20.30 Hontalanságunk éveiről „A több mint fél évszázaddal ezelőtti szlovákiai tragikus »magyartalanítás« körül olyan sűrű és áthatolhatat­lan a csönd, mintha az egy­kori történelmi drámának egyetlen túlélője sem volna” - írja a Gömörország téli számában Tőzsér Árpád köl­tő, irodalomtörténész, az északi magyar peremvidék fórumaként megjelenő havilap fővédnöke. KORPÁS ÁRPÁD Aztán elmondja, még sincs ez így egészen. Példaként Pelle Emil Böl­cső a máglyán című kötetét hozza fel, amelyben a szerző Gömörpé- terfala (Tőzsér szülőfaluja) ma­gyarságának második világháború utáni kálváriáját írja meg. Való­ban, nem egészen ez a helyzet. Hi­szen éppen a Gömörország leg­újabb száma is megtöri a honta­lanság évei körüli - lehet, amúgy csak alkotói - csendet. A Gömörország (amelyet főszer­kesztőként B. Kovács István régész, néprajzkutató és muzeológus je­gyez) drámai mozzanatokkal teli írásokat közöl a honi magyarság 1945 és 1948 közti hányattatásai­ról. Rábeiy Miklós egykori rima- szombati polgár írása azokat a pil­lanatokat idézi fel, amikor - köz­vetlenül a háború után - az újsüte­tű helyi potentátok a város ma­gyarságának színe-javát a Sajón túlra, Magyarországra üldözik. Ri­maszombatban Pospisil „polgár- mester” rendelete kilátásba helye­zi, hogy „mindazon lányoknak és asszonyoknak, akik a piacon, utcá­kon vagy üzletekben magyarul mernek beszélni, tövig lenyírják a hajukat, a férfiakat pedig lecsuk­ják”. Pospisilt végül saját „elvtár­sai” kénytelenek megfékezni, mert ha a rendelet érvényben marad, a legegyszerűbb élettereken is elle- hetedenül a kommunikáció, hiszen a piaci kofákkal a szlovák bevándo­roltak is csak magyarul értették meg magukat. Gyömbér Béla Kis­faludy Lajosról, a sajógömöri evan­gélikus magyar népiskola igazga­tó-tanítójáról emlékezik meg, akit pedagógustárs feleségével együtt Magyarországra telepítettek ki. A házaspár levelekkel próbálja tarta­ni a lelket a sajógömöriekben, akik a kitelepítés, deportálás miatti ál­landó félelemben élnek. A tehetet­len féltés érződik Kisfaludy sorai­ból, amikor tanácsot próbál adni az otthon maradottaknak. „Maradja­nak minél tovább, a végsőkig. (...) Ha azonban az a veszély fenyeget­né, hogy felfelé vjszik, úgy jöjjenek mindenképpen” — úja a volt igaz­gató-tanító. Típary László tompái helytörténész nemrégiben elhunyt feleségének és annak szüleinek ál­lít emléket azzal az írással, amely­ben a gyerkiek és az Ipoly mentiek tragédiáját örökíti meg. A több környékbeli faluból összegyűjtött családokkal a marhavagon-szerel- vény néhány nappal 1946 karácso­nya előtt Tompáról indult Ipolyság felé. A gyerkiek megtudták, hogy szeretteikkel a vonat mikor halad keresztül a falujukon. JNem tudom megmondani, hogy a mozdonyve­zető mennyi könnyet hullatott ér­tünk, amikor a mozdonyt vezette, de egy biztos: amikor Tompáról a gyerki határba értünk, nagyon hosszan fütyült a gőzmozdony! (...) A falunkban, amikor meglát­ták a sötétben a közlekedő vonat- szerelvényt, templomunk tornyá­ban megszólalt az összes, mind a három harang. Szóltak és sírtak a harangok is!” - emlékezett Tipary felesége. Somogyiné Sörös Márta a füleki református gyülekezet törté­netéről szóló írásában Böröczky György lelkipásztornak és hitvesé­nek megrázó történetét is közli. A lelkipásztor a helyi zománcgyár hi­vatalnokaként keresi kenyerét, ám a gyári termelés leálltával megszű­nik a fizetése, s feleségével csak a gyülekezet támogatásával vészeli át a téli hónapokat. Csak e segít­séggel „tudták bizakodva várni a nagy ajándékot, első gyermekü­ket”, aki azonban a születését kö­vető második napon meghal, a há­zaspárt pedig a frissen hantolt sír mellől toloncolják ki az országból. Az aktuális beszámolók, érdekes szemelvények és a Gömörország mellékleteként Szabó Ottó grafi­káival és Szászi Zoltán verseivel megjelent idei naptár mellett az idézetteken kívül több írás is a hontalanság éveire emlékezik. „Ebben a mostani helyzetben is alig mondhatjuk a magunkénak azt, ami a mienk. Elvehetik a föl­dünket..., pénzünket, kiűzhetnek otthonunkból, megfoszthatnak jo­gainktól, és mi marad? A gúnya, ami rajtunk van. De garázda ala­kok azt is leszedhetik rólunk..., és akkor mi marad? A puszta lel­künk. Ezt csak az ördög viheti el, ha neki adjuk” - faja deportált hí­veinek Kovács Pál címzetes kano­nok, egykori gyerki esperesplébá­nos. Múltunknak az emlékezés a lelke és a felejtés, az örökség át nem adása, át nem vétele az ördö­ge. Ezért van szükség múltunk „Gömörországaira” - a jelenben és a jövőnek szólóan. $15 44 638

Next

/
Thumbnails
Contents