Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-30 / 24. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 30. Gazdaság és fogyasztók Simon Zsolt agrárminiszter szerint hamarosan mérséklődik a szlovákiai sertéspiacon hónapok óta tartó feszültség A CAC Leasing segíti a kis- és középvállalkozókat Nincs minimális felvásárlási ár Simon Zsolt: „A piaci felesleg mérsékelhető lenne úgy is, ha a feldolgozók átmenetileg olcsóbban adnák a boltoknak a termelőktől olcsóbban megvásárolt húst." (Somogyi Tibor felvétele) Bonusz a jó ügyfélnek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Rövid időn belül rendeződhet az átmeneti feszültség a sertéshús értékesítése terén - véli Simon Zsolt földművelésügyi miniszter. Véleményét arra alapozza, hogy Csehországban már emelkedtek a felvásárlási árak, a sertések vágósúlya pedig csökkent. GÁGYOR ALÍZ Miniszter úr, lát-e esélyt arra, hogy a szlovákiai sertéstenyésztőket hónapok óta szorongató értékesítési gondok belátható időn belül megszűnnek, mérséklődnek? A kérdést nemcsak annak az egy-két hónapnak a távlatából kell megközelíteni, amikor a sertésfelvásárlási árak alacsonyak voltak és a piac átmenetileg bedugult. Ilyen időszakos feszültségek más ágazatokban is vannak. Egyébként az év elején a sertésfelvásárlási árak mindig alacsonyabbak. A mostani piaci feszültséget voltaképpen a minisztérium idézte elő azzal, hogy a múltban magas minimális felvásárlási árakat szabott. Ennek következtében 2002- ben több mint 90 ezer darabbal növekedett az évközi sertéskínálat, miközben az állatok túlnyomó többsége az utolsó negyedévben jelent meg a piacon. Mindenki arra számított, hogy a felvásárlási árak a korábbi évekhez hasonlóan emelkednek. Azonban a túlkínálat miatt ellenkező folyamat állt be. A termelői és feldolgozói visszajelzések alapján 5 ezer tonnára becsült túlkínálat úgy tűnik, mérséklődik - Csehországban, ahonnan az elmúlt évben nagy mennyiségű sertéshúst és élősertést importáltunk, már 100-105 kilóra csökkent a vágósertések súlya. A piaci felesleg mérsékelhető lenne úgy is, ha a feldolgozók átmenetileg olcsóbban adnák a boltoknak a termelőktől olcsóbban megvásárolt húst. Lehet, hogy a tárca a múltban in- dokoladanul magas minimális felvásárlási árat határozott meg, viszont ez kötelező érvényű rendelet formájában jelent meg, amit az intervenciós agrárügynökség (IPA) nem tartott be. A szaktárca 2000-2001-ben folyamatosan olyan impulzust adott az ágazatnak, hogy az tovább fejlődjön, ám nem a minőség, hanem kizárólag a volumen irányába. Sok termelő a magas garantált árak láttán ráállt a sertéstenyésztésre, a minőséggel viszont nem törődött, mert az nem volt követelmény. Pedig ha Szlovákia belép az EU-ba, nemcsak az árak lesznek ránk nézve kötelezőek, hanem a minőségi kritériumok is. Aki nem rendelkezik kellő genetikai állománnyal, és nem fordított kellő figyelmet a minőségre, az az uniós csatlakozás után nem fogja tudni jó pénzért értékesíteni termékeit. Mégis az IPA csak 85 százalékra merítette ki intervenciós keretét, tehát még volt tartaléka bőven... A keretből igen, de a pénzösszegből nem. A termelő szemszögéből nézve ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Január végéig két kötelességnek is eleget kell tenniük a gépkocsi-tulajdonosoknak - a vállalkozóknak be kell fizetniük az útadót, és mindannyiunknak meg kell térítenünk a kötelező gépjármű-biztosítást. Az útadó az egyedüli adófajta, amelyet a gépkocsit vállalkozásra is használó vállalkozók előre fizetnek be, miközben 50 ezer korona alatt az adót január 31-ig meg kell téríteni. Az útadót 10 ezer koronáig készpénzben is, afelett pedig csekken vagy banki átutalással lehet befizetni. Aki 50 volt egy kötelező érvényű rendelet, amelyet az állam nem tartott be! A minisztérium 2000-2001 fordulóján több tízezer tonna takarmány kifizetését támogatta, amit sok termelő a mai napig nem törlesztett. Ebből keletkezett az IPA több százmillió koronás hiánya. Az intervenciós ügynökségnek 800 millió kintlévősége van a termelőknél, 160 millió koronája pedig olyan termésben van lekötve, amelyet a termelők nem vettek át. Csak ennek a mennyiségnek a tárolásáért az IPA havonta 500 ezer koronát fizet. A rendes termelők bűnhődjenek a rendetlenek miatt? Nagyon nehéz erre válaszolni, mivel a keletkezett helyzet átvilágítása még nem ért véget. De nem zárom ki, hogy épp azok, akik sírnak és követelik a sertéshús minimális árának a megszabását, azok is hozzájárultak ahhoz, hogy a IPA-nak elfogyott a forgótőkéje. Esetleg nem vesz fel áthidaló hitelt az intervenciós ügynökség? Az IPA 2 milliárd koronás hitelt vett fel, ebből 1,8 milliárd koronája termésben van. Sajnálatos, hogy a gabona iránti kereslet a piaci prognózisokkal ellentétben csökkent, így a pénzforrások is lelassultak. De ezer koronánál többet fizet be útadóként, az ezt négy egyenlő részletben negyedévenként is megteheti. Ha 250 ezer koronánál magasabb az adó, akkor azt 12 részletre bontva, havonta fizethetjük be. Ha nem fizetünk időben, az adóhivatal 10 százalékkal emelheti az adó összegét. Részletes információkhoz az útadóról a www.finance.sk és a poradenstvo.finance.sk honlapokon juthatunk. A kötelező gépjármű-biztosítás befizetésének utolsó időpontja szintén január 31. Ha a biztosítást péntekig nem fizetjük be, a biztosító már nem küld fizetési felszólítást, visszatérve a sertéspiaci helyzetre: a kilónkénti 42 koronás felvásárlási ár élő súlyban kifejezve megfelelő, szolid jövedelmet biztosító ár a hazai termelőkre nézve is. Az EU-ban is a koronára átszámított átlagos felvásárlási ár 37-45 Sk-ra jön ki. Azoknak a sertéstenyésztőknek, akik panaszkodnak, tudatosítaniuk kell, hogy a tárca nem oldja meg helyettük azokat a problémákat, amelyeket nekik kell megoldaniuk. így például a fajtaválasztást, de az sem mellékes, hogy jószágaikat milyen vágósúlyban adják el. Tudomásom van arról, hogy egyes termelők 139 kilós átlagsúlyú sertéseket adta le, világos, hogy ilyen súlyú állatok esetén a felvásárlási árak 31 korona körüli szintre zuhantak. Én viszont tudok olyan termelőkről, akiknek a feldolgozók kerek-perec megmondták: vagy adják áron alul állataikat, vagy nem veszik meg azokat, esetleg akkor, ha túlsúlyosak lesznek, dupla kárt okozva ezzel a termelőnek. Sajnálatos, hogy ilyesmi létezhet. A feldolgozóknak is és a termelőknek is tudatosítaniuk kell: csak együttműködve tudnak megmaradni a piacon. Apellálnák mindenkire, hogy igyekezzen hosszú távú szerződéseket kötni. Ott, ahol vannak ilyen hanem felmondja a biztosítási szerződést. Ha erre sor kerül, a biztosítók senkinek sem ajánlják, hogy beüljön az autójába. A rendőrség által kiszabott akár 15 ezer koronás bírság ugyanis nem a legrosszabb dolog, ami ilyen autóssal történhet. Ha balesetet okozunk, a kárt ugyan kifizeti helyettünk a Szlovák Biztosítók Szövetsége, a néha több milliós pénzösszeget azonban aztán bírósági úton hajtják be a balesetet okozó, nem bebiztosított gépkocsitulajdonosától. A kötelező gépjármű-biztosításról a pzp.host.sk honlapon juthatunk bővebb információkhoz. (ú) szerződések, a partneri kapcsolat stabilabb. A termelőknek van kellő választási lehetőségük, elvégre nem egy vagy két felvásárló van az országban. Ami a húsok minőségi besorolását illeti, a vágóhidak többsége már fel van szerelve olyan berendezéssel, amely pontosan kimutatja a hús minőségét. Ha más megállapodást köt a termelő a felvásárlóval, akkor ez az kettőjük ügye. Ismerek olyan termelőket, aki magas szinten foglalkoznak sertéstenyésztéssel, megvan a kellő genetikai alapanyaguk és kellő minőséget produkálnak. Ók nem panaszkodnak, mert az átlagos eladási áruk most is és egy héttel ezelőtt is elérte a 41-42 koronát. Sertéstenyésztőnek kiadva magam szimulált eladási ajánlatot tettem, illetve tetettem néhány felvásárlónak. Egyetlen esetben sem fordult elő, hogy rövid időn belül ne tudtunk volna megállapodni elfogadható árban. Említette a üzlet, a felvásárló, a feldolgozó és a termelő közötti partneri kapcsolatot. Október derekán a hazai feldolgozók arra panaszkodtak, hogy a nagy, külföldi központú áruházláncok nem tőlük veszik a húst, hanem félig feldolgozott állapotban importáljak azt, fokozva a hazai értékesítési gondokat. Vannak szlovákiai központú áruházláncok is. Miért nem igyekeznek a termelők és a feldolgozók nagyobb összefogásra, miért nem folytatnak jobb üzletpolitikát a piacra jutás érdekében? Miért engedik meg, hogy Csehországból hozzuk be a sertéshúst, miközben a két fizetőeszköz között is jelentős az árfolyamkülönbség? Várható valamilyen piaci beavatkozás a szaktárca részéről? Konkrétumokról még nem számolhatok be. Az állami tartalékalap vezetésével megegyeztünk, hogy tudtunk nélkül nem frissítik készleteiket, mert ezzel fokoznák a feszültséget a hazai piacon. Idén tehát a sertésekre már nincs megszabva minimális fel- vásárlási ár? Ha lenne, az EU-csatlakozás sokkhatásként érné a sertéságazatot, hiszen ilyen eszköz az unióban nincsen. Nekünk változtatnunk kell hozzáállásunkon, ha most nem készülünk fel 2004 májusára, akkor a csatlakozás után piacot veszítünk, amit uniós feltételek közepette csak nagyon nehezen tudnánk visszaszerezni. Óriási előnyünk a többi uniós országgal szemben, hogy nálunk az árak alacsonyabbak. A csatlakozás után a vámok megszűnnek, a ma még exportdotációban részesülő uniós termelők a dotációk elvesztése következtében nehezebben jönnek hozzánk. Ez óriási lehetőséget jelent a hazai termelőknek, akiknek azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni az uniós minőségi követelményeket. Tovább profitálhatunk abból is, hogy nálunk alacsonyabbak a munkabérek. Egyébkén az EU-csatlakozás után a legkeményebb megmérettetés éppen a sertés és a baromfi ágazatára vár. Az Európai Unióban ugyanis ezt a két ágazatot nem dotálják. Újabb befektetőre várunk A Rover is itt gyártana Pozsony. A Rover február 17-én dönti el, hogy az évi 60-70 ezer gépkocsit gyártó új vállalatát Szlovákiában építi-e fel. A 250 millió dolláros befektetést Lengyelországnak szánták. A Rover 125 millió dollárt ajánlott egy varsói autógyárért, amíg a hitelezők az ajánlaton rágódtak, a britek türelme elfogyott. A Rover képviselője elsősorban Szlovákiát említette lehetséges új helyszínként, de Magyarország is esélyes. Szakértők szerint a Peugeot nemrégiben hozott döntése, hogy Szlovákiába telepíti új üzemét, valószínűleg felénk billenti a mérleg nyelvét. (T) Pozsony. A CAC Leasing Slovakia lízingtársaság a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött decemberi szerződése értelmében február 1-től összesen 15 millió euróval segíti a hazai kis- és középvállalkozókat. Alexander Schmidecker, a CAC Leasing első embere közölte: az euróbán nyújtott pénzügyi termékük neve Eurobonus lesz. Ebből azok a hazai, lízingelni szándékozó cégek meríthetnek, amelyek legfeljebb 250 főt foglalkoztatnak, éves forgalmuk nem lépi túl a 40 millió eurót és éves mérlegfőösszegük 27 millió eurónál kisebb. Az EBRD forrásából egy-egy lízingszerződésre legfeljebb 125 ezer euró meríthető, egyetlen ügyfél pedig 250 ezer euróig kaphat a kedvező lízingszorzójú pénzből. A francia Societe Générale és a német HypoVereinsbank tulajdonában levő CAC Leasing jelezte: a 36, 48 és 60 hónapos törlesztési idejű lízing- szerződések a pénzügyi fegyelmet felmutató cégeknek külön kedvezménnyel járnak; pontos törlesztés esetén a lízingösszeg 1,5-1,8%-ának megfelelő bonuszt írnak le. (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Górcső alatt az árszabályozás Pozsony. A Legfőbb Ügyészség februárban kívánja lezárni a fogyasztói szervezetek Hálózati Ágazatokat Szabályozó Hivatal (ÚRSO) ellen benyújtott keresetét. Az ügyészség már felkérte az ÚRSO-t, hogy adja át az ügy kivizsgáláshoz szükséges összes dokumentumot. A Fogyasztói Szervezetek Szlovákiai Szövetsége szerint az ÚRSO megszegte a hatályos szabályokat azzal, hogy - hivatalos árlista hiányában - megengedte a hőszolgáltatóknak a magasabb előlegek beszedését. A fogyasztói szövetség szerint a hivatal megszegte a hálózati ágazatokat szabályozó törvényt is, mivel még mindig nem adta ki a hőszolgáltatók jogos kiadásait szabályozó rendeletét. Az ÚRSO szerint a beadvány szakmailag megalapozatlan. (TASR) Új járulékos nyugdíjbiztosító Pozsony. Szlovákiában hamarosan megjelenhet az ötödik járulékos nyugdíjbiztosító. Az 1. Nemzeti Járulékos Nyugdíjbiztosítónak a kormány tegnap adta meg a működési engedélyt. Az új nyugdíjbiztosítót az RMFN Rt. és a PFAM Rt. alapították, az engedély megadását követően azonban külföldi befektetőkre is számítanak. Eddig 66 foglalkoztatóval kötöttek szerződést, ezek 125,5 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. Ebből azonban hat vállalat már csődeljárás alatt áll, 18,5 ezren pedig már más nyugdíjbiztosítókkal kötöttek szerződést. A legjelentősebb jövőbeni ügyfeleik között ott van a Szlovák Vasutak Rt., a Szlovák Posta és a Szlovák Villamos Művek is. (SITA) Szlovákiában is lesz OBI-szaküzlet Pozsony. Idén a pozsonyi Danu- bia üzletközpontban nyitják meg a német OBI üzletlánc első szlovákiai hobbi-szakáruházát. A cég képviselői nem tették közzé, hogy mekkora befektetést terveznek az országban. Az OBI-nak Európában és Kínában 454 üzletháza van; Csehországban és Magyar- országon 11, Lengyelországban pedig 16 üzletük van. (TASR) Két bankkal rivalizál az OTP Budapest. Három pénzintézet, az osztrák Erste Bank, a görög Piraeus Bank és az OTP Bank tett előzetes, nem kötelező érvényű ajánlatot a második legnagyobb bolgár kereskedelmi bank, a DSK megvásárlására. A magyar OTP a pályázati kiírásnak megfelelően a bank 80 és 100 százalékának megvásárlására is tett ajánlatot. A bolgár bank átvilágítása február 10-én kezdődik, tavalyi nyereségének auditálása márciusra fejeződik be. A végső ajánlatokat az auditálás lezárása után lehet benyújtani. (MTI) Megirigyelték a kamatszintűnket Varsó. Lengyelország megirigyelte szomszédai alacsonyabb kamatszintjét. A lengyel nemzeti bank monetáris politikai tanácsa tegnap 0,25%-os kamat- csökkentést hajtott végre. Ezzel az alapkamat a szlovákiaival és magyarországival megegyező, 6,50%-os szintre került. (MTI) A Mól pályázik a cseh Unipetrolra Budapest. A Mól Rt. a tulajdonában levő Slovnafttal közösen ajánlatot tesz cseh riválisa, az Unipetrol 63 százalékos részesedésére. A magyar olajcég mellett az osztrák OMW, az orosz OAO Lukoil és más cégek is pályáznak Közép-Európa elsőszámú olajvállalatának címére, mivel a hamarosan az Európai Unióhoz csatlakozó országokban várhatóan a fogyasztás is uniós szintűre növekszik. A csehek a tavaly meghiúsult privatizáció után most újból megpróbálják értékesíteni a céget. (MTI) Valuta MAI VALUTAARFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok ________Árfolyam Valuta_______ Ár folyam EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 41,719 Lengyel zloty 1,327 5,611 25,170 Svéd korona 32,462 Svájci frank USA-doliár 10,099 63,183 Magyar forint (100) 17,196 4,511 Szlovén tollár (100) 18,059 28,416 38,352 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40.62-42.91 37.27-39.67 1,30-1,36 16.18-18.18 OTP Bank 40.65-42.77 37.38-39.45 1,30-1,36 16.51-17.78 Postabank 40.57-42.87 36.99-39,71 1,30-1,36 15,40-19.00 Szí. Takarékpénztár 40,66-42,65 37.33-39,24 1,29-1,36 16,38-17.93 Tatra banka 40.65-42.81 37.38-39.38 1,30-1,36 16,44-17.80 UniBanka 40.76-42.86 37.51-39.43 1,30-1,36 15,45-18.84 Általános Hitelbank 40.80-42.97 37.51-39.50 1,29-1,36 16,42-18,31 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Legkésőbb holnapig minden gépjármű-tulajdonosnak fizetnie kell közlekedési eszköze után Kötelező biztosítás és útadó
