Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-15 / 11. szám, szerda

Kérdezze Szabolcsot és Majkát! Ma, délután egy órakor az Új Szó Online ( www.ujszo.com ) vendége Mészáros Szabolcs. A Való Világ győztese magával hozza Majkát is. A VEZETŐKET CSAK A PÉNZ ÉRDEKLI - mondja Róbert Vittek 2003. január 15., szerda www.ujszo.com Ára 9,50 korona (előfizetőknek 8,50 korona) 56. évfolyam, 11. szám A kormány ma dönt a személyforgalom megszüntetéséről egyes vasúti vonalakon, legelszomorítóbb, hogy a petíciókra még csak válasz sem érkezett a tiltakozó községekbe Alkotmánybírósághoz fordulnak a vasúti szárnyvonalak miatt? Pozsony. A kormány várható­an ma hoz végleges döntést a személyforgalom megszünte­téséről 26 vasúti szárnyvona­lon. Bár az érintett régiókból számos tiltakozás, petíció és panasz érkezett minden le­hetséges fórumra, sehol sem találtak meghallgatásra a ké­relmek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGALÓ Gyurovszky László régiófejlesztési miniszter titkárságán is csak annyit tudtunk meg tegnap, hogy a minisz­ter nem kíván nyilatkozni a kor­mányülés előtt. Lapunk úgy értesült, hogy egy kalondai lakos az alkotmánybíró­sághoz kíván fordulni a Losonc- Kalonda járat megszüntetése miatt. Gyenes József, a falu polgármeste­re elmondta, falubelije valószínű­leg pert indít az állam és a vasúttár­saság ellen, mert gyermekei alkot­mányosjogait, a művelődéshez és a tanuláshoz való jogot látja veszé­lyeztetve, és elképzelhető, hogy többen csatlakoznak hozzá. A falu hiába írt számtalan levelet, tiltako­zást, válaszra sem méltatták azo­kat. „Lesöpörtek minket a térkép­ről! Február elejétől hétköznapon­ként három, hétvégeken viszont csupán egy járat indul a faluba. Még nincs biztosítva a gyerekek is­kolába járása, a munkába járóknak pedig semmilyen lehetőségük nincs délelőtt tízig tömegközlekedési eszközzel bejutni Losoncra. Ide ju­tottunk. Nem ezt ígérték, méltatlan ez az Európába való gyalogolás, így biztosan lemarad ez a régió” - mondta Gyenes József. A Vágsellye-Negyed szárnyvonalon fekvő önkormányzatok már decem­berben elküldték tiltakozásukat. Az egyik érintett község, Zsigárd pol­gármestere elmondta, több érvet is felsoroltak a megszüntetés ellen, és a levelet a közlekedési miniszternek, mindkét vasúttársaságnak és a Nyitra megyei önkormányzatnak is elküldték. Csak ez utóbbitól kaptak választ, annyit, hogy a levelet továb­bították a vasútnak. „A megszünte­tése helyett inkább a Negyed és Gúta közötti szakasz megépítését, s így Vágsellye és Komárom vasúti össze­kötését szorgalmazzuk. A délebbi régióban több középiskola is van, és ha egyszer Komáromban létrejönne a magyar egyetem, még inkább ki lehetne használni ezt a vonalat. Nem beszélve arról, hogy a teherfor­galomban is egyre fontosabb szere­pe van ennek a szárnyvonalnak.” - mondta Baranyay Alajos. A Komárom és Gúta közti személy- szállítás megszüntetése ellen tilta­kozó petíciót több mint ezren írták alá. Argyusi Imre, Gúta polgármes­tere elmondta, érdemi választ se­honnan sem kaptak. „Nem lehet csak a gazdasági mutatókra hivat­kozni, hanem a veszteség okait is meg kellene vizsgálni. A Gúta- Komárom közti vonatjegy többe ke­rül, mint a buszjegy, ráadásul az út is tovább tart. így persze, hogy so­kan inkább az autóbuszt választják. Javasoltuk az illetékeseknek, hogy tárgyaljanak a gútai kábelgyár veze­tőivel, oda ugyanis külön buszokkal szállítják a munkásokat. Megegye­zés esetén viszont elképzelhető, hogy a vasutat vennék igénybe.” Léli Imre, Megyercs polgármestere el­képzelhetetlennek tartja, hogy a négy érintett önkormányzat - Ko­márom, Keszegfalva, Megyercs és Gúta - átvállalja a szárnyvonal mű­ködtetését, amely a vasúttársaság szerint évente 11,5 millió korona veszteséget termel, (szász, gl, vkm) Az érintett dél-szlovákiai vonalak Vágsellye-Negyed Komárom-Gúta Losonc-Kalonda Pelsőc-Murány Rozsnó-Dobsina Rimaszombat-Poltár Szepsi-Mecenzéf Tőketerebes-Varannó Nagykapos-Bánóc Buszjárat közlekedik: Párkány-Léva Csata-lpolyság Korábban eldőlt, hogy a tátrai szárnyvonalakon megmarad a személyi forgalom Ha zöldet kap a szárnyvonalak leépítése, vehetik a kalapjukat. Ha a kor­mány ma úgy dönt, hogy több vonalon leállítja a személyforgalmat, elve­szíti állását mintegy 440 vasutas, és ki tudja, hány utas? (CTK-felvétel) A Szövetség a Közös Célokért nem helyesli az Illyés Közalapítvány eljárását, és magyarázatot kér Megkezdték az oktatási támogatások kifizetését ÖSSZEFOGLALÓNK Budapest/Pozsony. Kilenc felvidéki szülőnek hétfőn kifizették a magyar kedvezménytörvény oktatási-neve­lési támogatását: Veress Lászlótól, az Illyés Közalapítvány (IKA) irodaigaz­gatójától kilenc nagysallói (Lévai já­rás) család vette át az OTP magyar- országi fiókjaiban beváltható banki csekkeket. A kilenc családból öt két­gyermekes - ezek 20 ezer forintos oktatási-nevelési támogatást kaptak -, négy pedig egygyermekes - ezek 2390 forintos taneszköz-támogatás­ban részesültek. „További 130 szülő­nek folyamatban van a csekkek pos­tázása. Ezeket egy éven belül vált­hatják be, mellékeltük az OTP ma­gyarországi fiókhálózatának címlis­táját is” - erősítette meg lapunknak Veress László, aki kifejtette: a támo­gatást a kedvezménytörvény irá­nyozza elő, és a magyar kormány még 2002 januárjában felkérte az IKA-t a pályázat meghirdetésére, és az ehhez szükséges pénzügyi fedeze­tet is megvolt. Az IKA közzétette a Szülőföldön magyarul című felhí­vást, a kuratórium az erre beérkezett pályázatokról még tavaly október 7- én döntött. Minden olyan esetben jó­váhagyták a támogatást, ha a pályá­zónak volt magyarigazolványa, kis­korú gyermekeit pedig igazoltan ma­gyar iskolába járatja. Pogány Erzsébet, a Szövetség a Kö­zös Célokért hivatalvezetője la­punknak elmondta: a szervezet a szlovák-magyar kormányközi meg­állapodás hiánya miatt nem propa­gálta az oktatási-nevelési támoga­tást, hogy ezzel se nehezítsék a megegyezést. Veress szerint nem rossz az időzítés, az alapítványnak nem volt oka halogatni a támogatás kifizetését. „A támogatások Magya­rországon és Szlovákiában is a je­lenlegi jogszabályok szerint adó­mentesek, nem ütköznek semmi­lyen hatályos magyar és szlovák jogszabályba, sem nemzetközi meg­állapodásba. Ez a fajta támogatás európai gyakorlat, Brüsszelből ha­sonló alapítványi utakon támogat­nak egyéb szlovákiai kisebbsége­ket” - hangsúlyozta az Új Szónak Veress. Az SzKC hivatalosan nem tud az IKA pályázatáról. „Szlovákiá­ban hivatalosan nem hirdettek meg semmit, az IKA csak feltette a hon­lapjára a felhívást” - mutatott rá Po­gány Erzsébet. Veress szerint az ala­pítvány honlapja hivatalos meghir­detési helynek minősül. Ugyanak­kor elismerte, a többi régióban a he­lyi magyar sajtóban is megjelent a felhívás, a Felvidéken azonban a po­litikai körülmények miatt csak a honlapra hagyatkoztak. Pogány le­szögezte: az SzKC nem ellenzi az oktatási-nevelési támogatást, csak a kifizetési rendszerrel elégedetlen. „Olyan rendszer kellene, melynek segítségével minden felvidéki érte­sül a lehetőségről, és megpályáz­hatja a támogatást. A szlovákiai ma­gyaroknak szükségük van a támo­gatásra, de előbb meg kell teremte­ni a hatékony kifizetési rendszert nemcsak 9, illetve 130 család eseté­ben. Az Illyés Közalapítvány lekö­szönő tisztségviselőinek Mikulás- csomag-osztogatása nem megol­dás” - mondta Pogány, amire Veress azt válaszolta: „Ezt nem tartom jó­ízű megjegyzésnek, és egyébként a Mikulás már decemberben járt.” Mézes Rudolf, az SzKC és a Szlová­kiai Magyar Szülők Szövetségének (SzMSzSz) elnökeként az ügyben tegnap levélben kért tájékoztatást Pomogáts Bélától, az IKA kuratóriu­ma új elnökétől és Bálint-Pataki Jó­zseftől, a Határon Túli Magyarok Hi­vatala elnökétől. A legutóbbi megál­lapodás szerint a SzMSzSz-nek csak a szlovák-magyar megegyezés meg­születése után kellene lépnie a tá­mogatások kérdésében, (sza, buch) A pénzt könyvekre, munkafüzetekre költik A nagysallói Kakas Pál is átvette hétfőn a támogatást. Lapunknak el­árulta: a pályázati űrlapokat már tavaly májusban szétosztották Nagysallóban, és augusztusban kapták az első visszajelzést, hogy hat pályázatot elfogadtak, a múlt héten pedig kiderült, hogy végül kilenc nagysallói család részesül az ösztöndíjban és a támogatásban. Erede­tileg 13 család pályázott, s azért fogadtak el csak kilencet, mert a magyarigazolvány alapvető feltétel volt. Kakas Pál érdeklődésünkre elárulta: negyedik osztályos fia és második osztályos lánya nagyon örült az ajándéknak, a pénzt mesekönyvekre és munkafüzetekre köl­tik, mert a magyarországi munkafüzetek színvonalasabbak, érdeke­sebbek a hazaiaknál. Kakas Pál elégedett a kedvezménytörvénnyel, ugyanakkor sajnálja, hogy a két kormány ez ügyben még nem tudott dűlőre jutni, (buch) Az ikrek közül a fiúcska nem élte túl a koraszülést, a kislány és édesanyja, a 33 éves Nicoletta Mantovani jól van Pavarotti távozóban a bolognai kórházból (Reuters-felvétel) Luciano Pavarotti ismét apa lett, mégis gyászol MTI-HÍR Bologna. Koraszülött ikreket ho­zott világra tegnap Luciano Pava­rotti élettársa, ám az egyik cse­csemő meghalt. A 33 éves Nico­letta Mantovani két hónappal a ki­számítható idő előtt szült. A le­ánygyermek egészséges, ám a fi­úcska nem élte túl a koraszülést, a szülészek császármetszéssel sem tudták oxigénellátását biztosítani. A kislány 1,7 kilóval született, édesanyja is jól van - közölték az orvosok. A 67 éves sztár évek óta együtt él egykori titkárnőjével, Nicolettá- val. Elvált feleségétől, Audától há­rom gyermeke született, és már nagyapa. Magyarország az 1908-as bortörvényből indul ki ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Körvonalazódik a megál­lapodás Szlovákia és Magyarország között a tokaji borról, a bortermelő vidék nagyságáról - jelentette ki egybehangzóan Simon Zsolt szlovák és Németh Imre magyar agrármi- niszter a tegnapi agrárminiszteri csúcsértekezleten. A magyar szak­tárca vezetője úgy fogalmazott, hogy a kompromisszum „az 1908-as bor­törvényben kijelölt településeken termelt szőlő vonatkozásában körvo­nalazódik”. Ám hangoztatta, mind­két ország érdeke az eredetvédelmi rendszer felállítása és a minőségi bo­rok előállításának garantálása. A két ország vitájának lényege, hogy Magyarország szerint a Tokaj- Hegyaljához tartozó szlovák terület nem nagyobb 100-120 hektárnál. Az egykori szántóügyi minisztérium 1908-as törvénye, amelyre Németh Imre is hivatkozott, a tokaji borvi­dékhez tartozó szlovák területet há­rom község - Újhely, Kistoronya és Szőlőske - határában húzta meg. Pozsony viszont eddig - a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a Tokaj-vidék fejlesztéséről szóló 1959-es T.t. szá­mú törvényéből kiindulva - azt han­goztatja, hogy a szlovákiai Tokaj-vi- déket Kistoronya, Nagytoronya, Csörgő, Szlovákújhely, Szőlőske, Nagybári és Csarnahó (összesen 698,10 hektár) jelenti. A teljes To­kaj-vidék, amelyet 1918-ban a cseh­szlovák-magyar határ szelt ketté, - megközelítőleg 8 ezer hektárt tesz ki. A Magyarország területére eső Tokaj-Hegyaljai borvidék 5 246 hek­tár. Magyarország 1970-ben jegyez­tette be a Tokaj, Tokay, Tokayer véd­jegyet a genfi Nemzetközi Szellemi Tulajdon Védelmi Hivatalban, az EU-pedig 1993-ban Magyarország­nak ítélte a tokaji elnevezést. Szlová­kia évek óta harcolt, eredménytele­nül, így tokaji néven nem exportál­hatott bort az Unióba. Az Európai Bizottság december 13-án közölte, lát esélyt bizonyos jogi lépések után arra, hogy - megkülönböztetett véd­jeggyel - Szlovákia is exportálhas­son tokajit az EU-ba. (gyor) Elhunyt Gyönyör József Élete nyolcvanharmadik évében az ipolysági kórházban hétfőn el­hunyt Gyönyör József jogász, jog- történész, politológus és közíró. Az 1920. október 25-én Szalat- nyán született Gyönyör József 1939-ben érettségizett az ipoly­sági reálgimnáziumban, majd Bu­dapesten jogot hallgatott. A máso­dik vüágháborúban szovjet hadi­fogságba került. A csehszlovák ál­lampolgárságot 1955-ben kapta meg újra, majd az államigazgatás különböző szintjein betöltött tiszt­ségek után 1969-től a Szlovák Köztársaság kormányhivatala nemzetiségi főosztályának mun­katársaként dolgozott, ahol azon fáradozott, hogy a nemzetiségi al­kotmánytörvénynek a lehető leg­teljesebb végrehajtási határoza­tokkal, rendeletekkel érvényt sze­reztethessen. Köteteiben (például Államalkotó nemzetiségek, Mi lesz velünk, magyarokkal?, Hatá­rok születtek, Közel a jog asztalá­hoz, Terhes örökség), tanulmá­nyaiban és publicisztikájában a szlovákiai magyarság jogtörténe­tével, történelmével és jogi hely­zetével foglalkozott. Az elhunyttól szetmisével egybekötött szertartá­son csütörtökön 13 órakor vesz­nek végső búcsút az egegi temető­ben. Gyönyör Józsefre lapunk ha­todik oldalán emlékezünk. Tart a vita a tokai iról

Next

/
Thumbnails
Contents