Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-14 / 10. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 14. Gazdaság és fogyasztók A környezetvédelmi tárca nem akar látni PET-palackot a hulladékban, a gondot főleg a palackok begyűjtése jelenti Folytatódik a flakonháború A kereskedők egyáltalán nem örülnek annak, hogy a PET-flakonok begyűjtése is a nyakukba szakad.(Képarchívum) Pozsony. A'kereskedők szö­vetségei nem adják fel, to­vábbra is kitartóan lobbiz­nak a csomagolóanyagokról szóló törvény megváltoztatá­sáért. A vita főként a PET-fla­konok körül főijük. TUBA LAJOS Január elején lépett életbe a cso­magolóanyagokról és a belőlük képződött hulladékokról szóló tör­vény. Ennek szükségességét nem is vitatja senki, a törvény az Európai Unió jogrendszere által megkülön­böztetett négy csomagolóanyag­gal, az üveggel, a papírral, a fém­mel és a műanyaggal foglalkozva megszabja azok kötelező újrafel­dolgozásának arányait. A kelet­kező hulladékmennyiség csökken­tésének érdekében ezentúl törvény biztosítja a többször használatos palackok visszaváltását, az ehhez kapcsolódó kormányrendelet sze­rint a borospalack betétdíja 3 koro­na, a többi palacké 4 korona. Az ádáz küzdelem amiatt tört ki, hogy a csomagolóanyagokkal kap­csolatos jogszabályok külön figyel­met szentelnek a kilencvenes évek eleje óta hazánkat teljességgel el­árasztó PET-flakonoknak. A cél egyértelmű: ezt a leginkább feltűnő, a statisztikában ugyan kis részará­nyú, viszont hatalmas mennyiségű és a természetben nem lebomló hul­ladékot a lehető legnagyobb mér­tékben újra kell hasznosítani. A hí­Valószínűleg 3 koronás betétdíjjal terhelik meg a PET-flakonokat. rek szerint az újrafeldolgozás bizto­sított, gondot elsősorban a palackok begyűjtése jelenti. A legtöbb helyen ez a szeparált hulladékgyűjtés részét képezi, de a skandináv országokban általában betétdíjjal oldják meg a kérdést. A környezetvédelmi minisz­térium nálunk az utóbbi megoldást választotta, ennek értelmében ha­marosan - valószínűleg 3 koronás - betétdíjjal terhelik meg a PET-flako- nokat, amit természetesen a vissza­váltáskor megkapunk. Az elváráso­kat is magasra helyezték, ezentúl a palackok legfeljebb egyötöde végez­heti a szemétben (vagy ahogy általá­ban történik, a bokrok alatt). A be­tétdíj bevezetését eredetileg szintén január elejétől tervezték, végül azonban októberre halasztották. A kereskedők ugyanis egyáltalán nem örülnek annak, hogy még a PET-flakonok begyűjtése^ is a nya­kukba szakad. Adrián Durcek, a COOP Jednota elnöke szerint fő­ként a parlamenti képviselőket sze­retnék meggyőzni a törvény meg­változtatásának szükségességéről. Ha ez nem megy, akkor a kapcsoló­dó kormányrendeletet próbálják meg átalakítani, főként az újrafel­dolgozás előírt arányát szeretnék csökkenteni. Hivatkozott Robert Nemcsics gazdasági miniszter tá­mogatására is, de ezt a miniszter szóvivője részben cáfolta. Ivan Stefanec, az üdítőitalokat és az ásványvizeket töltő cégek társu­lásának elnöke Miklós László kör­nyezetvédelmi miniszterhez inté­zett nyílt levelében szintén kifogá­solta a betétdíjakat. Őket elsősor­ban az bántja, hogy bár az EU ezt nem követeli meg, nálunk külön nyilvántartást vezettek be a PET- flakonokból származó hulladékok követésére és a keletkező mennyi­ség 80 százalékának feldolgozását tűzték ki célul. Mivel ilyet a kör­nyező országok egyelőre nem ve­zettek be, attól tart, hogy a külföldi befektetők emiatt más országokat választanak. Míg a kereskedők ellenállása ért­hető, addig a gyártóké kevésbé. Ők ugyanis tavaly óta minden legyár­tott vagy importált PET-flakon után díjat fizetnek a Reciklációs Alapba. Ez alól csak akkor mente­sülnek, ha bizonyítják, hogy a fla­konjuk nem a hulladékban végez­te, hanem újrahasznosították azt. Vagyis a betétdíjas rendszer felállí­tása épp csökkenti a költségeiket. Tény az is, hogy eddig nem nagyon zavarta őket a befizetési kötele­zettség, hiszen az alapból ilyen cí­men eddig csak a papírgyárak kér­tek vissza pénzt. A Reciklációs Alap már ki is írta a pályázatot a PET-flakonok begyűj­tésével foglalkozó rendszerek tá­mogatására. A kérvényezőknek biztosítaniuk kell a PET-flakonok elszállítását, aprítását, tárolását vagy feldolgozását, mégpedig úgy, hogy a rendszerük legkésőbb júni­us végéig működőképes legyen. Az alap olyan cégeknek ad támoga­tást, amelyek ily módon 2007-re képesek lesznek a jogszabályokban szereplő évi 8 ezer tonna PÉT fel­dolgozására. A környezetvédelmi minisztérium egyébként már enge­dett eredeti elképzeléseiből. A PET-flakonok betétdíjának elha­lasztásán kívül lemondott arról is, hogy a többrétegű csomagolóanya­gok (például a Tetra Pack) számára megszabja a kötelező újrahaszno­sítás mértékét. Szűz Mária képe kerülhet a magyar euró hátoldalára Kossuth is versenyben ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Kossuth Lajos és Szűz Mária alakja, illetve a Szabadság­szobor és a Lánchíd képe lenne a legnépszerűbb hátoldal a magyar euróérméken - derült ki egy érme­forgalmazó cég közvélemény-kuta­tásából. A meghirdetett pályázatra közel kétszáz ötlet, illetve rajz ér­kezett. A legtöbben Kossuth Lajost, Szűz Máriát, a Szabadság-szobrot, a Lánchidat, a Parlamentet, a ma­gyar címert, Szent Istvánt és Árpád fejedelmet látnák szívesen a ma­gyar euróérmék hátlapján - mond­ta Schmidt Kálmán, az S&K Kft. ügyvezetője. A négy legnép­szerűbb alakzatot Fritz Mihály szobrászművész már megrajzolta, s az említett alakzatokkal ezüst emlékérméket adnak majd ki. Ha­sonló közvélemény-kutatás előzte meg az euró bevezetését Hollandi­ában és Franciaországban, ahol a gyerekek véleményét is kikérték, és a diákok rajzokat készítettek. Amennyiben Magyarország csatla­kozik az Európai Unióhoz, várható­an 2007-ben vezetik be Magyaror­szágon az eurót. Bankjegy nem ké­szül magyar földön, mert külföl­dön hatalmas készletet halmoztak fel belőle - mondta Misusra Gábor, a Magyar Nemzeti Bank szóvivője, az érmék viszont helyben készül­nek. Az előlap adott, a hátlap ki­dolgozására viszont pályázatot ír­nak ki. A külföldi példákhoz ha­sonlóan az érmék hátlapján épít­mény, híres ember vágy valamilyen nemzeti motívum lehet. (O-O, u) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tavasztól valószínűleg drágul a kávé a szlovákiai piacon, előzetes becslések szerint mint­egy 10-15 százalékkal. Az ok a vi­lágpiaci ár emelkedésével magya­rázható, amely a robusta kávéfaj­ta esetében az elmúlt egy év lefor­gása alatt csaknem 70 százalékos drágulást produkálva kilogram­monkénti 29 dollárra nőtt. Piaci elemzők szerint valószínűleg nőni fog a jobb minőségű arabica kávé világpiaci ára is, ám erre előreláthatólag kisebb mértékben kerül sor. (A főként Brazília által termelt arabica kilójáért jelenleg 43 dollárt kérnek a világpiacon.) Kávéból éves szinten mintegy 70 milliárd dollárnyit adnak el, ki­termelésén világviszonylatban mintegy 125 milliónyian vesznek részt. Ä legnagyobb nyereséget a kereskedőknek hozza, míg a ká­véültetvényeken dolgozók gyak­ran csak ételt és szállást kapnak munkájukért cserébe. Az elmúlt évtizedben a kávéárak erőteljesen ingadoztak. A kilenc­venes évek derekán a‘kávé ára emelkedésnek indult, mire a ká­vétermelő országok erőteljes ká­vételepítéssel reagáltak. Az árak azonban időközben ismét meg­változtak, amire például a robus­ta legnagyobb termelőjének tar­tott Vietnam ültetvénykivágással reagált. Piaci szakértők szerint az emelt ár valószínűleg tavasztól érezhető majd a nálunk kínált ter­mékekben. (MfD, ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Felgyorsuló energiaprivatizáció Pozsony. A Szlovák Villamos Művek privatizációs bizottságát Robert Nemcsics gazdasági mi­niszter várhatóan a jövő héten nevezi ki. A kilenctagú bizott­ságban a HZDS-es Tibor Mi- kuson és az SDKÚ-s Ján Rusná- kon kívül a szaktárcák képviselői foglalnak majd helyet. A bizott­ság gyors megalakulása esetén a vállalat 49 százalékos tulajdon- része már az év derekáig tulaj­donost válhat. A cég iránt eddig a német E.ON és RWE vállalaton kívül a francia Electricité de France, az olasz Enel a brit Inter­national Power és British Energy érdeklődött. (TASR) Skoda-győzelem a márkák harcában Pozsony. Tavaly kevesebb gép­kocsi kelt el a szlovák piacon, mint egy évvel korábban. Míg 2001-ben 76 ezer gépkocsit ad­tak el, tavaly kevesebb mint 71 ezer autó talált gazdára. Ebből 65,3 ezer volt a személygépko­csi. A márkák harcát a piac 41 százalékát uraló Skoda nyerte, 29 ezer eladott gépkocsival. A cseh márkát a Volkswagen kö­vette 6574 eladott gépkocsival, amit a Renault (6540), a Peuge­ot (4950) és a Citroen, (3623) követnek. Az első tíz legkereset­tebb márka között még ott van a Fiat, az Opel, a Seat, a Mercedes és a Toyota is. (TASR) Nagyobb bevétel a turizmusból Pozsony. Idegenforgalomból származó devizabevételeink ta­valy az év első tizenegy hónap­jában több mint az ötödével vol­tak magasabbak az előző év azonos időszakához képest, ab­szolút értékben elérve a 29,1 milliárd koronát. A szlovák tu­risták ugyanekkor 18,9 milliárd koronányi összeget hagytak kül­földön, ami 44 százalékkal több, mint az előző évben. (TASR) Apadó orosz adóssághegy Pozsony. Tavaly rekordnagysá­gú összeggel, összesen 31,4 mil­liárd koronával sikerült csök­kenteni a Szlovákiával szemben fennálló orosz adósságot. Az év végére így Oroszország 12,5 milliárd koronával tartozott Szlovákiának. Tavaly a készpén­zes térítés dominált. Az árutérí­tésben csak mintegy 6 milliárd koronának megfelelő adósságot fizettek vissza. (TASR) Felvesszük a harcot a csempészekkel Pozsony. A szlovák piac csem­pészáruk elleni védelme a hazai adófizetőket 600-800 millió ko­ronával terheli meg - állítja Ro­bert Nemcsics gazdasági mi­niszter. A hologrammal ellátott, kétdimenziós PDF 417 védjegy bevezetésének megtérülési ide­jét a miniszter 2-2,5 évre be­csüli. A gazdasági tárca adatai szerint a csempészáru évente 6 milliárd koronás adókiesést je­lent a gazdaság számára, elsősorban elektronikai cikke­ket, textilárut, alkoholt és do­hánytermékeket hoznak be fe­ketén az országba. (TASR) Az ELI nem veri meg Amerikát Brüsszel. Hiába erősödött pá­ratlan mértékben az euró, a las­sú gazdasági növekedés és a gazdasági reformok végrehajtá­sához hiányzó politikai akarat miatt az EU 2010-ben nem büsz­kélkedhet majd azzal, hogy sike­rült létrehoznia a világ legver­senyképesebb gazdaságát - töb­bek között erre figyelmeztet az Európai Bizottság. A márciusi EU-csúcstalálkozóra előkészített bizottsági tervezet arra is figyel­meztet, hogy az EU tagországai között fennálló gazdasági telje­sítménybeli különbségek a jövőben - a 2004-ben esedékes bővítést követően - tovább nőnek majd. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális jegyban Árfolyam ki középárfolyamok Valuta Árfolyam EMU - euró 41,454 Lengyel zloty 10,318 Angol font 63,065 Magyar forint (100) 17,640 Cseh korona 1,301 Svéd korona 4,523 Dán korona 5,579 Szlovén tollár (100) 17,969 Japán ien (100) 32,940 Svájci frank 28,367 Kanadai dollár 25,490 USA-dollár 39,326 Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,32-42,62 38,1740,57 1,28-1,34 16,66-18,66 OTP Bank 40,42-42,53 38,2540,37 1,27-1,34 17,00-18,31 Postabank 40,30-42,60 37,9740,69 1,27-1,33 15,84-19,44 Szí. Takarékpénztár 40,4042,37 38,2240,18 1,26-1,34 16,86-18,45 Tatra Bank 40,4242,58 38,3340,37 1,27-1,33 16,97-18,37 UniBanka 40,50-42,58 38,4240,39 1,27-1,34 15,93-19,42 Általános Hitelbank 40,5442,70 38,4640,51 1,26-1,34 16,85-18,79 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2003. jan 12-én) Bank 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap Lakossági folyószámla CSOB 2,15-2,30 3,45-3,60 3,55-3,70 3,65-3,80 3,55-3,70 3,35-3,50 1,503,50 Banka Slovakia 4,10 4,50 4,60 4,80 5,00­2,50 HVB Bank Slovakia 1,85-3,45 3,10-3,60 3,003,40 3,003,40 2,95-3,35 3,103,30 1,00 OTP Bank 3,40-3,80 3,804,10 3,904,20 4,204,40 4,304,50 4,304,50 2,004,00 Istrobanka 3,30-3,40 3,803,90 4,004,10 4,204,30 4,504,60 4,504,60 1,50 Ludová banka 3,00-3,15 3,703,85 4,004,15 4,104,25 4,204,35 4,304,45 1,002,50 UniBanka 3,20-3,25 3,803,90 3,85-3,95 4,204,30 4,404,45 4,454,50 1,90-ig Prvá komunálna banka 4,00 3,403,70 3,704,00 3,804,10 4,004,30 4,004,30 1,602,30 Tatra banka 3,303,50 3,35-3,55 3,35-3,55 3,35-3,55­1,25 Slovenská sporitel'na 3,003,10 3,15-3,25 3,15-3,25 3,15-3,25 3,15-3,25 0,75 Vseobecná úverová banka 2,00-3,40 2,004,05 2,004,15 2,004,15 2,004,15 3,40 1,254,00 Postová banka 3,00 3,25 3,70 3,40 3,10 3,00 1,40 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2003. jan. 12-én) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 2,60 2,70 2,85­0,50 Banka Slovakia 4,70 5,10 5,30 5,40 2,60 OTP Bank 4,65 5,10 5,20 5,30 5,40 2,50 Istrobanka 4,40 4,70 4,80 4,90 5,00 2,00 lludová banka 4,00 4,20 4,30 4,40 2,00 UniBanka 4,35 4,50 4,55 4,60 1,50 Postová banka 3,80 3,50 3,20 3,00 1,50 Prvá komunálna banka 4,70 4,80 4,90 5,00 5,20 2,30 Tatra banka­­­­3,00 Slovenská sporitel'na 2,70-2,80 2,75-2,85­2,80-2,90 2,40-2,50 0,75 Vseobecná úverová banka 4,20 3,90 3,80 3,75 3,40 3,40 1,25 Erőteljesen emelkedik a robusta kávéfajta világpiaci ára Drágább lesz a fekete

Next

/
Thumbnails
Contents