Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-14 / 10. szám, kedd

12 Kitekintő - hirdetés ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 14. » pou/j­Bt telefon, jfpku mai JPpokryval torom zije m percent llovenskej By nebolo Ip nejakú Jsignálu. .tredníctvom am S novou ll|\ MMS wk fareb- äfckonv JJ kl>py ■/namy Szkych JhőZete ákJbilnych ÉSi EuroTel belát'MMS. EuroTel többet az élétől pa uze- Ibilného |a bojovú Isa zabez- j signálom Isié mestá Iruhej fáze |sie mestá, Jre, co májú pfesiattisíc A forró újdonság: Siemens C55-ÖS csupán 1490 Sk-ért (55Viac és magasabb programokra) • polifonikuscsengőhangok «GPRS »JAVA • hangvezérlés »szervező J’udia. otom A forró Alcatel OT311 csupán 1 Sk-ért (55Viac és magasabb programokra) • óra «ébresztő »számológép ystrovstvách | a my mámé |ya. Nie síce fekom. Na |ktory ako Üfelevíznc sktóbra |tanice pdisplejí pku ale Seb sveta. Éljen az Eurotel forró kínálatával, és válasszon egyet az előnyös árú telefonmodellek közül! A telefonok árát adóval tüntettük fel. A kínálat a készletek kimerítéséig tart. Az árak megváltoztatása kizárt. SIESSEN, HASZNÁLJA KI KÍNÁLATUNKAT MÉG MELEGÉBEN! Új előírásokkal bombázza a tagállamokat az Európai Bizottság, ám az úszó szemetesek eltűnésére várni kell Tengeri Csernobil és osztrigák Jean-Pierre Tauzia szomorú­sággal vegyes büszkeséggel mutatja a dicsőségtáblát. A fényképes tablóról kiderül, hogy az arcachoni osztriga­tenyésztő telepéről mely jó nevű éttermekbe jut el az ínyencség. DÉSI ANDRÁS Ám a termék - ki tudja, meddig - zárlat alá került: Tauziát és a kör­nyék 350 kisebb-nagyobb vállal­kozását egyaránt sújtja a (prefek- túrán meghatározatlan időre el­rendelt) halászati-értékesítési ti­lalom. A november közepén elsüllyedt Prestige tankerből kiömlött olaj­szennyeződést a tengeráramlatok- a spanyolországi Galíciától több mint ezer kilométert megtéve - másfél hónap alatt elhozták Fran­ciaország atlanti partvidékének délnyugati részére is. Kétszáz kilo­méteres szakaszt - közte a francia osztrigatermelés tíz százalékát adó Arcachon-medencét is - elbo­rítottak az orrfacsaró bűzt árasztó, hol tíz-húsz centis labdacs, hol egy-két méter átmérőjű óriás pala­csinta formájú fekete foltok. A francia jobbközép kormány fel­készült ugyan a beharangozott ve­szedelemre, a súlyos környezeti károkkal fenyegető szennyezés azonban a vártnál nagyobb mér­tékben sújtotta a tengerparti tele­püléseket. A Raffarin-kabinet ed­dig ötvenmillió eurót, tucatnyi ha­jóból álló, olajfoltfogó hálókkal felszerelt flottát, valamint a tisztí­tási munkálatokra több mint öt­száz katonát, polgári védelmist, tűzoltót és munkagépeket mozgó­sított. A helyiek szemében mindez kevésnek tűnik.- Legalább ötezer ember kellene a strandok fertőtlenítésére és tisztí­tására. A Prestige-ügy felér egy tengeri Csernobillal. Kérdem én, hol van Európa, mikor vetnek vé­get az esztelen pusztításnak? - fa­kad ki Michel Samarcelli, Lege- Cap-Ferret polgármestere, aki tisztában van azzal is, hogy az el­következő hetekben a dagály újabb és újabb, mérgező hatású olajmocsokkal boríthatja be a te­lepülés húsz kilométeres strand­szakaszát. A 2004-es belépésre meghívott ke­let-európai tagjelöltek saját ta­pasztalatukból tudják, hogy a kör­nyezetvédelem az egyik legfonto­sabb EU-témakör. A végzetes tan- kerbalesetek és az azokat követő környezeti károk kezelése azon­Nejlonzsákokba gyűjtik az olajjal szennyezett homokot a francia tenger­parton (Regis Duvignau felvétele) ban nemzeti hatáskörbe tartozik. Bár az Erika 1999. decemberi bre- tagne-i hajótörése, a francia régió­ban az elmúlt húsz év legsúlyo­sabb ökológiai katasztrófája nyo­mán többször felvetődött egy kö­zös szolidaritási alap létrehozása - egyelőre csekély eredménnyel. A Prestige-ügy francia, spanyol és portugál károsultjainak a Fipol el­Legalább ötezer ember kell a strandok fertőtle­nítésére és tisztítására. nevezésű, a szénhidrogéntermé­kek szállításában érdekelt álla­mok által létrehozott kormánykö­zi alap hivatott jóvátételt fizetni. E címszó alatt a Fipol legfeljebb 184 millió eurót folyósíthat, vagy­is - akár tetszik, akár nem - az érintett országoknak osztozkodni­uk kell. A 77 ezer tonna nehézola­jat szállító Prestige katasztrófája által legsúlyosabban érintett Spa­nyolország környezetvédelmi mi­nisztere, Jaume Matas Palou leg­alább 135 millió euróra becsülte az ibériai államot ért károkat - papíron a franciáknak és a portu­gáloknak így nem sok marad. A Fipol a három évvel ezelőtti Eri­ka-botrány után 184 millió euróról ugyan 270 millióra emelte a kár­alap felső határát, a változtatás azonban csak idén novembertői lép életbe. Miközben a spanyol ha­tóságok az ökológiai károk mellett a szárazföldre kényszerült galíciai, asztúriai és baszkföldi halászok teljes kártalanítását követelik, Phi­lippe de Villiers, a vendée-i közgyűlés elnöke a Fipollal akaija finanszíroztatni azt a négyszáz fős, „fizetett önkéntes” egységet, amelyet a homok borította stran­dok megtisztítására vetnének be. Az Európai Bizottság - és annak energetikai-szállítási biztosa, Lo­yola de Palacio - új előírásokkal bombázza a tagállamokat, ám az Erikához és a Prestige-hez hason­ló, „úszó szemetesként” emlege­tett tankerek eltűnésére még vár­ni kell. A szimpla hajótestű olaj- szállítók kivonásának határidejét 2007-ről csupán 2005-re módosí­tották. Szintén ettől az évtől kell a roncstelepre küldeni a 23 évesnél idősebb hajókat De Palacio sze­rint a tengeri flották „átfésülése” kedvező hatással lesz az európai hajóépítő-iparra, amelynek ter­meléskapacitása kihasználatlan. Az utóbbinak az elkövetkező években legalább hatvanmillió tonna áru szállítására képes, mo­dern duplatestű armadával kelle­2005-től kell a roncste­lepre küldeni a 23 éves­nél idősebb hajókat. ne pótolnia a kíszupcrálásra ke­rülő áruszállító tengerjárókat Az állat- és növényvilágot egya­ránt pusztító olajszennyeződések felelőseinek igazságügyi elszá­moltatásához viszont nincs kész menetrend. Miután a Prestige szennye elérte Franciaországot, Jacques Chirac köztársasági el­nök példás büntetéseket követelt a „tengeri gazfickók”, vagyis az úszó szemeteseket birtokló, üze­meltető, biztosító és azoknak ha­józási engedélyt kiadó társaságok ellen. „Gondadanságból elköve­tett tenger- és környezetszennye­zésért” azonban nem létezik EU- szinten harmonizált büntetőtör­vénykezés. Loyola de Palacio ja­vaslatára a tizenötök csak most kezdenek hozzá a nemzeti tör­vénykezések összehangolásához. Aligha valószínű tehát, hogy a Prestige spanyol börtönben ülő görög kapitánya, illetve a hajó gö­rög érdekeltségű tulajdonosai ha­marosan francia büntetőbíróság elé kerülnek. A görög szál amúgy is kényes: mi­közben 2003. első felében Athén tölti be az Európai Unió soros el­nöki tisztét, a Chirac célkeresztjé­ben lévő „úszó szeméttartáiyok” jelentős része görög érdekeltségű, de londoni székhelyű társasághoz tartozik. A spanyol Loyola de Pa- laciónak és az Európai Tengerha­józási Biztonsági Ügynökség ha­marosan kinevezésre kerülő igaz­gatójának kifinomult diplomáciai érzékre lesz szükségük ahhoz, hogy - a nemzeti érdekek nyomá­sának ellenállva, de a háborgó nyugati közvéleményt megnyug­tatva - kézzel fogh a tó_ e re d m é nye - két mutassanak fel. A fiatalok arról álmodoznak, hogy kint éljenek, szüleik arról, hogy gyermekeik fogják egyszer őket eltartani Nepál a menekülők és a kivándorlók földje SZÁSZ BALÁZS Ha nem megy a boltod, tedd ki az USA Zöld Kártya-lottó reklámját az ablakba - ez az új jelszó a szűk kat- mandui utcákon. Úton-útszélen ajánlják a szépségszalonok a „har­matpakolás” mellé, a telefonos bol­tok egy távolsági hívás után, a fűsze­resek az indiai curry megvételénél azt, hogy segítenek a jelentkezésben a híres lottóra, mely évente milliók reménye szerte a világban. Az USÄ ugyanis évente 50000 zöld kártyát (letelepedési engedélyt) sor­sol ki az arra jelentkezők között. Ne­pálban sajnos nagy üzlet ez, mert mindenki menne el innen. A fiatalok arról álmodoznak, hogy kint élje­nek, míg szüleik arról, hogy gyerme­Az állami iskolák csapni- valóak, a magániskolák megfizethetetlenek. keik fogják egyszer őket eltartani. Ezért aki tud, minőségi oktatásba fektet gyermekei számára, hiszen itt - nyugdíj hiányában - a gyermek kö­telessége idős szüleiről gondoskod­ni. Az állami iskolák csapnivalóak, a legsötétebb kommunista időkben sem volt olyan didaktikus az oktatás Magyarországon, mint itt, most. A minőségi (azaz magán-) oktatás pe­dig pénzbe kerül, vagyis pont a gaz­dagabbak engedhetik meg maguk­nak. Az amerikai egyetemi tanulmá­nyok drágák, az már a kiváltságosok privilégiuma. Amíg a városokban a szülők gyer­mekeiket tanulásra buzdítják, addig az ország középső, „alacsonyabb” részén (2000-3000 méter magas hegyek közt) az apukák egy nehéz kosarat raknak fiuk hátára és futtat­ják őket. A híres Gurkha regimentbe való bekerülés ezen fiatalok egyet­len reménye, ehhez azonban igen kemény fizikai teszteket kell kiállni- uk. Évente több visszautasított je­lentkező veti le magát egy szikláról hazafelé menet. Azért vannak a kivándorlásnak kel­lemesebb módszerei is. A turista­idényben igen sok túravezető úgy jön vissza az Annapurna-trekről, hogy megvan a jegye Európába. A kis nepáliak nagy sármőrök: évente több mint ezer házasság köttetik így -igen sokszor érdekből. A turistákat különben is állandóan kérdésekkel bombázzák, „csak be­szélgetni akarok, angolt gyakorolni” mondják néha. Csak valahogy az a beszélgetés mindig oda lyukad ki: hogyan lehetne elmenni innen. Az ország jelenlegi helyzetének tük­rében nem csoda a nagy kivándorlá­si vágy. Egy külföldön élő családtag sokszor egész rokonságot lát el. A sok hazaküldött cent és penny még az állam büdzséjén is igen markán­san megmutatkozik: az ország har­madik legnagyobb bevételi forrását A beszélgetés mindig oda lyukad ki: hogyan le­hetne elmenni innen. teszik ki a kintről hazaküldött pén­zek. A nagy tülekedésben az az érzé­sem, hogy még a lámpát is elfelejte­nék lekapcsolni, ha mindenki el­hagyja az országot. Környezetemben Magyarország lett a forró célpont. Az ötvenéves fogor­vos Budapesten szeretne tanulni, a fiatal bolttulajdonos kérdezi, van-e zöldhatár az Európai Unió és Ma­gyarország között. Vigyáznom kell, mit mondok Hungériról. A minap a vonaton a szokásos honnan jössz kérdésre a szokásos válasz, majd a szokásos csönd. Végül megszólalt a velem szemben ülő katonatiszt: „Mi­ről híres Magyarország?” Mivel be­szélgetőpartnerem az indiai hadse­reg kommunikációs tisztje volt, átugrottam a Piroschka-tsikós-pusz- ta álromantikus trojkáját és megem­lítettem a kultúrát, a sok Nobel-dí- jat, a jó borokat Megint csönd. Úgy láttam, átgondolta, ezek közül ó ho­va illik bek. Majd felnézett és meg­kérdezte, lehet e szőlőt szedni Ma­gyarországon? Valahogy megkerültem a válasz­adást, majd a beszélgetés jelentékte­lenségbe fulladt Azóta találkoztam orvostanhallgatóval, buszsofőrrel, aki szívesen cserélné fel tanulmá­nyait Villány fejtőiért. Áz egyetlen pozitívum az egészben az, hogy egyre többen követelik az állami oktatás minőségének javítá­sát, egyre többen fektetnek idegen nyelvekbe. Egyre többen járnak is­kolába, ami rá is fér a 40 százalékos analfabétizmussal küszködő ország­ra. Mindez az ország külfölditóke- befogadóképességét növeli Sokszor Amerika igen jótékony ha­tással van a gyeiekek, fiatalok hoz­záállására. Valahogy sehogy sem si­került bejuttatnunk a szemetet sze­dő utca gyerekeket az iskolába. Nem akarták feladni az utca szabadságát, de vele a bizonytalanságot, a beteg­ségeket, a hideget sem. Egy napon megkérdezték, hogyan lehet kimen­ni Amerikába. Kézenfekvő volt a vá­lasz: ha tanulsz és fesz egy jobb állá­sod, meg tudod rá keresni a pénzt. Azóta már kerten az iskolapadot koptatják. <15 44 608

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents