Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-11 / 8. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 11. Családi kör Már az ókorban is tisztították a ruhát végyszeres úton, a fahamuból készült lúgot évezredekig használták mosásra A tisztaság fél egészség MIÓTA tisztasági fürdőnek változatos és nagyon érdekes története van. Ötezer esztendős fürdőkultúráról beszélnek az Indus folyó melletti Mohendrso-Daro romjai. Egy fürdő maradványait is megtalálták, 7x13 méter nagyságú medencével, melyet oszlopsor választott el a kabinoktól. A krétai palotákban fürdőszobát és fürdőkádat találunk. Az antik fürdőkultúrát a rómaiak a világbirodalom minden zugába elvitték, a provincia minden városában megtalálhatók a nyilvános fürdők. Róma városában hatalmas, fényűzően berendezett fürdők - mint pl. Caracalla vagy Diocletianus thermái - szolgálták a lakosság tisztálkodását, szórakozását, sőt művelődését is. A hideg, langyos, meleg medencéken, gőzfürdőkön kívül sportcsarnokok, könyvtárak is csatlakoztak a pompás fürdőépületekhez, melyeket mozaikok, falfestmények, szobrok díszítettek. A Római Birodalom bukása után eltűnnek a luxusfürdők, de még a sötét évszázadokban sem hiányzik a tisztálkodás igénye. Tudunk a hun és avar fejedelmek fürdőiről; az óbolgárokról feljegyzik, hogy naponta fürödtek; a bizánci császárok pedig, ha útra keltek, bőrmedencés magyar fürdőt és fürdősátrat vittek magukkal. A középkori várakban fából készült kádakban, dézsákban tisztálkodtak az emberek; a városokban pedig fürdőházak nyíltak, ahol a fürdősök, borbélyok borotváltak, köpölyöztek is. A fürdőházaknak meglehetősen rossz hírük volt, bezárásukra azonban mégsem erkölcsi megfontolásokból került sor, hanem azért, mert a járványokat terjesztették. Ebből aztán sokan azt a következtetést vonták le, hogy a fürdés, mint olyan, egészségtelen. A higiéniai mélypontot Európa a 17-18. században érte el. 1640-ben jelent meg az igen elterjedt illemtan, a Lois de ia galanterie, ebben szó szerint ezt olvashatjuk: „Néha elmehetünk a fürdősökhöz, hogy testünk tiszta legyen, s naponként fáradságot vehetünk magunknak ahhoz, hogy megmossuk kezünket. Majdnem olyan gyakran mossuk meg arcunkat is.” XIV. Lajos napi toalettje abból állt, hogy reggel parfümbe mártott kendővel letörölte arcát, s egy nemes úr néhány csepp rózsavizet öntött a kezére. XV. Lajos korában a versaüles-i palotában végzett munkálatok során egy befalazott helyiségre bukkantak, amelyben egy fürdőkád állt. Nem tudván mit kezdeni a díszes medencével - Pompadour márkinő utasítására -, átalakították szökő- kútnak. De hogy magyar történeti adalékokkal is szolgáljunk e furcsa tisztaságiszony felől, bemutatunk egy részletet Bethlen Miklós önéletírásából, íme, hogyan vélekedett egy magyar főúr, ez az igen képzett, kitűnő férfi a 17. században: „Ritkán fürödtem, kivált hideg vízben; lábamat két hétben, néha minden héten mosattam, számat reggel, ebéd és vacsora után mindenkor, és gyengén a kezemet is hidegvízzel mostam; kezemet gyakran, de orcámat hacsak valami por, sár vagy valami gaz nem érte - sohasem mostam, hanem a borbély, mikor hetenként rabságomig a szakállamat elborotválta. A fejemet talán 25 esztendeje van, hogy meg nem mosták.” Ismeretes a törökök fürdőkultúrája; náluk a mosdás, fürdés vallási előírás volt. Budának a középkorban is látogatott hévizeit ők építették ki kupolás fürdőkké. Érdekes azt is megemlíteni, hogy a dölyfös bécsi Hofburgban nem volt fürdőszoba addig, amíg Erzsébet királyné ki nem könyörögte felséges férjétől, Ferenc József császártól ezt a kiváltságot a maga számára. A berlini császári palotában pedig még rosszabb volt a helyzet. Ha I. Vilmos császár fürödni akart - mégpedig őfelsége minden héten egyszer megengedte magának ezt a luxust -, a közeli Hotel Adlonból hozatta át a palotába a bádog fürdőkádat. A szappan Liebig, a nagy német kémikus mondása szerint, valamely nép kultúrájának legbiztosabb mértéke a szappanfogyasztás nagysága. Hangzatos mondás, csakhogy nem egészen igaz. Számos ősi kultúrát ismerünk, melyben nem használták a szappant, de ismerték a fürdést. A görögök és rómaiak fürdőikben szappan helyett bizonyos földfajtákat, alkálitartalmú anyagokat alkalmaztak; ezt illatosították is. Egyszerű „toalettszappan” volt a babliszt. Az idősebb Plinius szerint szappant, vagyis sapót először a gallok és a germánok készítettek, de nem tisztálkodásra, hanem a hajuk szőkítésére. A mai értelemben vett szappan első biztos említése 385-ből származik. 800 táján már általánosan elterjedt a szappanfőzés. Faggyút és hamuzsírt főztek össze nagy üstökben. A kenőszappant a 12. század óta ismerik. A faggyúból főzött szappanok bizony nem voltak kellemes illatúak. A kemény toalettszappant az arabok találták fel, olívaolajból és fahamu lúgjából készítették. Illatosították is, de ezt az import luxuscikket csak a jómódú emberek tudták megvásárolni. A múlt században terjedt el jobban a növényolajból készült szappan. Nagyüzemi gyártása William H. Lever nevéhez fűződik. Nemcsak kellemesebb illatú és jobban habzik, mint a faggyúszappan, hanem olcsóbb is, különösen ha melléktermékét, a glicerint nem hagyják benne, hanem só hozzáadásával kicsapatják belőle. A glicerin a robbanóanyagok gyártásának fontos alapanyaga. Az élelmes Mr. Lever néhány év alatt milliomos lett. Mi pedig, hölgyek és urak, legalább mosakodjunk! Hát a ruhát mivel mosták? Legtöbbször csak folyóvízben, patakokban vagy folyók partján; sulykolással távolították el a ruhából a szennyeződést. A fűre kiteregetett ruhát aztán a nap szívta szép fehérre. Nauszikaa, a phaiák királylány éppen ruhát mos társnőivel a tengerparton, amikor rátalál a hajótörött Odüsszeuszra. Gudrun, a fogoly germán hercegnő viszont kényszermunka gyanánt végzi a mosást - és az Északi-tenger hidegebb, mint a Földközi! Már az ókorban is tisztították azonban a ruhát vegyszeres úton. Az úgynevezett derítőföld vagy kallóföld magába veszi a gyapjúból a zsírt, a lúgok a zsírral pedig oldható vegyületeket alkotnak. A fahamuból készült lúgot évezredekig használták ruha mosására. Ismerték a habzó anyagot tartalmazó szappangyökeret is. A múlt században Fritz Henkel a mosószódát keverte vízüveggel - ő a mosópor atyja, (-váncsi-) Jó hír a kellemetlen bőrallergiákban szenvedőknek HÍVATLAN LÁTOGATÓK Német csótány SZTRECSKÓ RUDOLF Mandulatejes öblítő PÉTERFI SZONYA indannyian hajlamosak vagyunk a külsőségek alapján ítélkezni, a lényegest nem észrevenni. Mai „civilizált” világunkban mindent gyorsan teszünk: gyorsan eszünk, alszunk, pihenünk, szeretünk, szépülünk, gyógyulunk, mindezt azonban felületesen. Bőrünk az a szervünk, amely életmódunkról, egészségünkről sok mindent elárul. El is választ a környezetünktől, meg össze is köt vele. Fenntartja homeo- sztázisunkat (belsőnk állandó hőmérsékletét, energia-egyensúlyát, állandó ionkoncentrációját stb.), véd a betolakodó mikroorganizmusoktól, s megmutatkozik rajta egészségi állapotunk is. Sajnos stresszben, vegyszerek között, szennyezett levegőben kell élnünk, ami ellen szervezetünk, bőrünk tiltakozik. Allergiás lesz „természetes” környezetére, kontakt dermatitisszel, atópiás dermatitisszel, ekcémával reagál a kihívásokra. - Sokan érzékenyek a mosóporok, az öblítők bizonyos ösz- szetevőire, olykor a mosószappanra is. A mosóporok gyártói tisztában vannak a kor kihívásaival, egyre NYERŐ 3 kérdés, 3 helyes válasz, 3 nyertes 1. Müyen adalékot tartalmaz a Silan Sensitive öbh'tő? 2. Müyen hatást fejt ki a bőrre és a kelmére? 3. Miért ajánlatos a használata? több kímélő termékkel látják el a piacot. A Henkel társaság legújabb öblítője, a Süan Sensitive az érzékeny bőrűek számára ajánlott. Németországban hat héten keresztül 300 személy vett részt egy tesztelésen, s bebizonyosodott a Silan Sensitive bőrkímélő hatása - ismerteti az új termék tulajdonságait Jozef Buchwald, a pozsonyi Egyetemi Kórház bőrgyógyász professzora. Az új öblítő mandulatejet tartalmaz, s ez jótékony hatást gyakorol a bőrre, de meggátolja a textíliák kellemetlen elektromos kisüléseit is. A mosás után nemcsak azért ajánlatos öblítőt használni, mert a kelme iüatosabbá, kellemes tapintásúvá válik, hanem azért is, mert a textília könnyebben szárad, kevésbé gyúródik, de még a vasalása is egyszerűbb. A Süan Sensitive ráadásul bőrkímélő is. német csótány (Blat- tella germanica) 10- 13 mm. Ennek az erőszakos betolakodónak az eredeti hazája valószínűleg Dél-Ázsia. Rendkívüli alkalmazkodó- és tűrőképessége, no meg igénytelensége révén gyorsan elterjedt az egész világon, s ma már komoly harcot keü folytatnunk megtelepedése ellen. Lakótelepi lakások, kórházak, szállodák, pékségek, élelmiszerüzletek egyenletes melege kiváló életkörnyezetet jelent számára. Világosbarna, erősen lapított testét sebesen viszik szőrös, hosszú lábai. Bár fejlett" szárnyai vannak és repülni is tud, ritkán él ezzel a képességével, inkább vülámgyorsan bebújik a legkisebb repedésbe is. Táplálkozását tekintve egyáltalában nem válogatós, az élelmiszereken kívül elfogyasztja akár a hajszálakat, körömdarabokat, sőt elpusztult fajtársai testét is. Betegségeket terjeszthet. Irtása akkor igazán eredményes, ha egyidejűleg fertőtlenítik az egész környéket, lakótömbök esetében minden lakást. Mivel sötétben aktív igazán, leginkább éjszaka találkozhatunk vele. Ennek ismeretében egy hasznos tanács: ha felfedezzük jelenlétüket, ne resteüjünk éjszaka körülnézni a lakásban. A fiatal példányok kikelési helyük környékén szoktak tartózkodni. Ha észreveszünk egy üyen kis csoportot, fújjuk le rovarirtóval. Ezt ismételjük meg következő éjjel is, mindaddig, amíg látunk újabb példányokat. így maradéktalanul megszabadulhatunk az egész „fészekaljtól”. CSALÁDI KÖRBEN AZ ORVOSSAL Gyógyszer nélkül Fájdalmas menstruáció jeligére: „23 éves vagyok, havonta visszatérő problé- ■ mám a menstruációt kísérő fájdalmas görcsök. Mivel a klasz- szikus gyógyszerekből mára kiábrándultam, kérdésem a következő: tudna-e ajánlani olyan természetes és hosszú távon is hatásos fájdalomcsillapító, illetve -megelőző módszert (tornagyakorlatok, életmódbeli tanácsok, bizonyos ételek-italok fogyasztása), ami elviselhetővé tenné azokat a napokat is?" ( A nagyon fájdalmas menstruáció (Dysmenorrhoea) az az állapot, amikor a ciklus • rendben van, de nagyfokú fájdalom kíséri. Kétfajta fájdalmas menstruáció létezik: a) mert ilyen alkatú a nő, elődeitől ilyen géneket örökölt, kóros jelenség nincs, b) a méhizomzat és a méhnyálkahártya betegségei miatt. Mindkét esetben szükséges a szakorvosi kivizsgálás, nehogy a természetgyógyászati tevékenységgel elhanyagoljuk a komoly betegségek diagnosztizálását és gyógyítását. Igen, vannak olyan gyógynövények, amelyek segítenek a fájdalmas tisztulásnál, de előtte más is kell. Azok a nők, akik genetikailag úgy vannak beprogramozva, hogy az adott állapotban nagy fájdalmaik vannak, erre az 1-2 napra vegyenek ki szabadságot, és otthon éljék át a rossz napokat. A fitoterápia a következő gyógynövényekkel segíthet: a majoránna, a kakukkfű, a liba- pimpó, a fehér ürömfű, a kamilla, a cickafarkfű, a köménymag, a pásztortáska, a fehér árvacsalán, a citromfű, a macskagyökér, és ha még ezek sem segítenek, akkor kivételesen meg van engedve a vérehulló fecskefű teája, de itt feltétlenül szükséges az adagok betartása. A gyógyszer- könyvek szerint az egyszeri adag 0,5-1,0 gramm között ingadozik, az kb. 1 kávés- vagy 1 teáskanálnyi. És ezt csak kétszer szabad naponta alkalmazni, mert erősen mérgező növényről van szó. A megadott adagokban viszont a mérgek meg vannak szelídítve. Az enyhébb fájdalomnál sokat segít az alábbi erős fájdalomcsillapító tea: 1.: 100 g majoránna, 100 g liba- pimpó, 100 g kakukkfű, 100 g fehér ürömfű. E keverékből egy evőkanálnyi mennyiséget 2,5 dl vízben 15 percig áztatunk, majd leszűrjük. Naponta 2-3-szor, 15 perccel étkezés előtt 2,5 decit iszunk belőle üresen. 2.: 100 g macskagyökér, 50 g köménymag, 40 g édeskömény, 20 g citromfű, 100 g angyalfűgyökér. A tea elkészítése és adagolása azonos az elsőével. A teakeverékekben a majoránna fájdalomcsillapító és görcsoldó, a libapimpó csökkenti a vérzést, és fokozza a majoránna fájdalomcsillapító hatását. A kakukkfű segít csökkenteni a fájdalmat, a fehér ürömfű pedig potenciálja ezt a hatást. A macskagyökér csökkenti a feszültséget és a fájdalmat, az édeskömény és a kömény görcsoldók, a citromfű fokozza a fájdalomcsillapító hatást, az angyalfű pedig csökkenti a fájdalomérzetet. A következő lépés az, hogy az eddig említett gyógynövénykivonatokat tartalmazó BIO krémet mindennap 2-3-szor masszírozzuk 15 percig az al- hasra. Ez szintén segít a fájdalomcsillapításban. De még valami mást is kell tennie annak, aki ilyen fájdalmas menstruációtól szenved. Akinek rossz az emésztése, annak általában nem működik úgy a nyirokhálózata, ahogy kellene, és a káros anyagok eldugaszolják ezt a nyirokkeringést. Ez azt jelenti, hogy ha visszaállítjuk a szervezet belső rendjét egy komplex testi-lelki méregtelenítő-tisztító kúrával, akkor tisztulásnál csökkennek a fájdalmak, és kibírha- tóvá tesszük a rossz napokat. Idült torokgyulladás Elment a hangom jeligére: „45éves családanya vagyok és gyakran torokgyulladás- ■ ban szenvedek, ami miatt néha elmegy a hangom, csak suttogva tudok beszélni. Kérdésem: a gyógynövények nem tudnának rajtam segíteni?" ( Igen, a gyógynövények tudnak segíteni, de itt többről van szó, mint csak helybeli • toroköblögetésről. A gyakori torokgyulladás arról tanúskodik, hogy több mint valószínű, alulműködik az immunrendszere, tehát ott kell kezdem a torokgyulladás kezelését, hogy fel kell erősíteni az eUenálló-képességet. De azt csak úgy lehet, hogy először a lerakódásoktól eldugaszolt nyirokrendszert keü megtisztítani. Párhuzamosan a torkot olyan gyógynövények vizes kivonatával gargalizáljuk, amelyek gyuüadás- gátlók, baktériumölők, fertőtlenítők és összehúzó gyógytulajdon- sággal rendelkeznek, ami nagyon fontos. A torokgyuüadás nagyon keUemetlen, egyesek viccesen azt mondogatják, hogy pálinkával keü fertőtleníteni a torkot, de ez tévhit, az alkohol csak ront a helyzeten. A torokgyuüadás általában a meghűléses betegségek kísérő tünete, de felléphet nyáron is, ha hirtelen túlságosan hideget iszunk, vagy a keüeténél többet énekelünk füstös helyen. A torokgyuüadás egyik kísérőjelensége, hogy gyuüadásba jönnek a hangszálak, elmegy a hangunk is. Ez a gyulladás abban nyilvánul meg, hogy a hangszálak eüazul- nak és megduzzadnak. Ezáltal a hang mutál. A hangszálak eüazu- lása olyan, mint amikor a hegedűn vagy a gitáron eüazulnak a Dr. Nagy Géza természetgyógyász húrok. Ez az összehasonlítás adja az ötletet, hogyan keü ezt megoldani. Ahogy a gitáron kifeszítik a húrokat, hogy jól szóljon, úgy itt is olyan gyógynövényeket alkalmazunk, amelyek összehúzzák a hangszálakat, és a duzzanatukat is megszüntetik. Ilyen segítséget csak olyan gyógynövények tudnak nyújtani, amelyek cserzőanyagokat tartalmaznak. Ezek az eüazult hangszálakat kifeszítik és tisztítják. A franciák erre a célra a nyers apróbojtoiján kipréselt nedvét alkalmazzák, és azt áüít- ják, hogy ez a gyógynövény az énekesek, a színészek, a tanítók, a szónokok és a politikusok gyógynövénye, hisz ezeknél a foglalkozásoknál a hangszálak jobban meg vannak terhelve, mint más átlagembereknél. Az apróbojtoijánon kívül segít még az orvosi zsálya, valamint a málna és a földiszeder levele. Ezekből a gyógynövényekből kb. 3 evőkanálnyi mennyiségből 5 percig főzzünk teát fél liter vízben, és naponta 3-5x gargarizáljunk 10-15 percig. Közben belsőleg tisztító-méregtelenítő kúrát keü végezni teával, Acidophüus barátságos baktériumokkal, az alfa-alfa életgyógynövénnyel, a Golden Yaccával és az életgyógynövénnyel (Ginseng) vagy más immunstimulátorral. De fontos a pozitív gondolkodás, a végtelen hit, hogy ha összekötjük magunkat a természettel, meggyógyulunk. Ne hiányozzon a gyógy- programból az ima sem, és a végtelen hit. Most talán csalódottak azok, akik azt gondolják, hogy elég csak helybelileg a torokkal törődni, és minden rendbejön. Ám ez tévhit, mert belsőleg is segítségre szorul beteg szervezetünk. Ha ezt megtesszük, akkor a gyógyulás nem marad el. (A rajz a szerző munkája)
