Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-10 / 7. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 10. Nagyszünet Hogyan láthattok neki egy kaland megszervezéséhez, az ötlet kipattanásától egészen a beiratkozásig ZENESAROK Legyünk diákok Amerikában! (Képarchívum) Nem árt összeszedni gondolatainkat, mielőtt belevág- nánk, milyen teszteket kitöltve, milyen vizsgákat letéve és milyen könyveket, honlapokat végigböngészve juthatunk el az Amerikai Álom ka- s pújába. Fontos tudni, miért is • érdekel bennünket annyira az ^amerikai továbbtanulás lehetősége. ÖSSZEFOGLALD Ráérünk csak utána megnézni, mi az a GRE, GMAT, TOEFL és a bachelor’s degree. Az alábbiakban , . ahhoz találtok útmutatást, hogyan is láthattok neki egy effajta kaland megszervezéséhez, az ötlet kipatta- 'i másától egészen a beiratkozásig. ^.Mindannyian ismerjük az amerikai középiskolás (Amerikai pite 1, 2) és főiskolás-egyetemista (a prototípus a Love Story) filmeket, melyekből annyi legalábbis leszűrhető, hogy Amerikában iskolába járni sokkal másabb, mint nálunk, idehaza. Nos, ! ha a kialakult kép nem is fedi tökéletesen a valóságot, a tengerentúli légkör gyökeresen különbözik a hazaitól. Hogy jobbak-e az eredmények? Úgy tűnik, lassan azok is j megjönnek a jó hangulathoz. Mégis, egyre kevesebbünket riasztanak el ezek a hírek* és mind több szlovákiai és magyar diák tanul hosszabb-rövidebb ideig az Egyesült Államokban. A rendkívül rugalmas és sokoldalú, variálható és szabadon átjárható oktatási szintek és egységek miatt könnyedén találhatunk a saját érdeklődésünknek megfelelőt, és akkor sem kell elkeserednünk, ha időközben rájövünk, hogy első döntésünk helytelen volt. -üA tengerentúlon igen kedveltek az ú jegy-két éves, variábilis oktatási modulok. Ez az átjárhatóság a College- ra, a mi gimnáziumainknak megfelelő szintre is vonatkozik! Jól meg kell hát fontolnunk, mit is nyerhetünk az egy-két éves, vagy akár fél- -Téves tanulmányúttal. Miután ritkán vagyunk abban a helyzetben, hogy pontosan tudnánk, mit is akarunk, nem árt először szakértőtől tanácsot kérni. Aki igazán az USA-ban szeretne tanulni, annak nagy valószínűséggel sikerülni is fog. Fontos, hogy felmérjük, milyen oktatási módra és szintre van valóban igényünk. Sokszor jobban járunk, ha egy kevésbé neves, ám az általunk választott témában színvonalas oktatást nyújtó inAmerikai álom - mindenkinek tézménybe jelentkezünk. A legfontosabb, hogy jól fontoljuk meg a kérdést, majd szilárd elhatározással döntsünk: egy pályázat átfutása a jelentkezési információk megkérésétől a tanulmányok kezdetéig átlagosan egy-másfél év. Gyakran a választás a legnehezebb. A legalapvetőbb lehetőségek a High-School után a Community College (kétéves középiskola, ahonnan sokan továbbmennek négyévesbe, de ez nem feltétlenül szükséges), a normál College (négyéves, a mi középiskolánk és főiskolánk közötti átmenet, kicsit mindkettő), Vocational and Technical Schools (ezek kettő, vagy kevesebb oktatási idejűek, általában a kétéves College után mennek oda a diákok, műszaki és technikai képzettséget adnak), valamint a különféle egyetemek, Universityk. Azonban az egyetemek is olyan sokfélék, és olyan sokféle specifikációval szolgálnak, hogy a téma nagyjábóli kiválasztása után még mindig számtalan lehetőségünk marad. Itt jönnek a képbe azok a kiadványok, melyek a nemzetközi diákok arányáról, az ösztöndíj-lehetőségekről vagy egyéb olyan lehetőségekről tájékoztatnak, melyekkel kompenzálhatjuk tanulmányi költségeinket (Amerikában, de sok nyugat-európai országban is sikerrel alkalmazott gyakorlat, hogy a diákok bizonyos nem is alacsony összeg fejében az intézményen belül, pl. a konyhán dolgozhatnak, így megkeresve a tanulásra valót). Az interneten külön kiadványokat találunk például a sportolók számára adott ösztöndíjakról, egyebekről - melyekre nem is gondolnánk. Az ilyen jellegű kereséseket a szakterületi katalógusok segítik, melyek számítógéppel, könnyen kezelhető formában érhetünk el. A pályázati munka azpnban csak most kezdődik! A sikeres felvételi nemcsak a tesztek kielégítő megoldását és jó angol nyelvtudást kíván, hanem olyan gyakorlati ismereteket is, mint hogy mikor kezdjük el egyáltalán figyelni a felvételi kiírásokat, mikor kérjünk felvételi lapot a kiszemelt intézménytől, hogyan írjunk meg egy sikerrel kecsegtető önéletrajzot, hogyan írjuk meg a miniesszét, melyet oly nagy előszeretettel kérnek a felvételizőiktől az iskolák. A legfontosabb követelmény bármilyen jelentkezés esetén (kivéve bizonyos nyelvtanfolyamokat, melyekről szintén találunk komoly anyagokat a szolgálat adatbázisában), hogy megfelelő szinten beszéljünk és olvassunk angolul. Leggyakrabban az úgynevezett TOEFL (Test of English as a Foreign Language) vizsgát követelik meg az intézmények. Ennek jellemzője, hogy nem szintek vannak, hanem folyamatos pontozásúak, tehát nem lehet rajtuk megbukni. Az intézmények pedig megszabják, hogy hány pontos TOEFL-tesztet követelnek meg jelentkezőiktől (minimum 510 pontosan szoktak, komoly képzéshez 550, sőt 620 pontos követelmény sem ritka). A vizsgát nálunk Szlovákiában is több helyütt le lehet tenni számítógéppel. Gyakori követelmény a GRE (Graduate Record Examination), mely nagyjából megfelel a mi érettséginknek, ám javarészben annál általánosabb kérdéseket tartalmaz. A nagyon speciális intézmények a GRE Subject Test-et kérik, mely az általad választott témában való jártasságodat méri, és kevésbé az általános tájékozottságot, intelligenciát. Ezzel kapcsolatos felkészítő és tesztkönyvek is találhatók a nyelviskolák vagy könyvtárak polcain. Hasznos webhelyek a további tájékozódáshoz: http ://exchanges. state. gov/educat ion/educationusa http://www.collegeboard.org http://www.chea.org http://www.library.uiuc.edu/edx/ rankings http://www.miusa.org (sn, he) A kisdiáknak hallgatnia kell a tanító nénit, és ki kell zárnia a külvilág zavaró hangjait Hogyan működik az agy tollbamondás közben? ISMERTETÉS Az emberek többségének pár mondat vagy szó leírása nem jelent gondot. Azoktól a gyerekektől, akiknek gondjaik vannak az íráskészséggel, ez a másoknak egyszerűnek tűnő dolog emberfölötti erőt igényel. Most ti is meggyőződhettek arról, mit él át egy másodikos alapiskolás tollbamondásírás közben. 1. A kisdiáknak hallgatnia kell a tanító nénit, és ki kell zárnia a külvilág zavaró hangjait, amik eljutnak a fülébe, mert ha erre figyel, nem érti meg a tollbamondás szövegét. 2. A mondatot, amit a tanító néni elmondott, rövid ideig a tudatában kell tartania, hogy szétválaszthassa az egyes szavakat. 3. Ezek után a szavakat hangokra kell bontania. A folyamat során ki kell tudni zárnia az egymáshoz hasonló hangokat. Nem szabad összekevernie az o és u, a b és p, a d és t, a g és k, az i és e, a m és n hangokat, valamint a rövid és hosszú magánhangzókat. 4. Az ezt követő fázisban meg kell keresnie a hangoknak megfelelő helyes betűket. A diák üyenkor lázasan keresgél a tudatában, fontolgatja, melyik hang hogy nézhet ki írásban. 5. Majd a betűt papírra kell vetnie, a hallott szavat le keÜ úgy írnia, ahogy azt elképzelte. Csak abban az esetben önti a tanító által elmondott mondatot helyes formába, ha megérti a tollbamondás szövegét, és ezek a fázisok sorra lejátszódnak az agyában. Természetesen mindezek mellett a diák nem feledkezhet meg a helyesírásról sem, ami a diszlexiásoknak nagy gondot okoz. Nekik nincs érzékük a nyelvhez, nem értik az anyanyelv felépítését, hallás útján gyakran nem tudják megkülönböztetni az egyes hangokat egymástól. Nekik már az is örömet okoz, ha le tudják írni azt, amit a tanító diktál, a helyesírás és nyelvtan szabályait nehezen tudják csak alkalmazni. Nektek, kiknek már könnyebben megy az írás és az olvasás, éljétek bele magatokat ti ebbe a helyzetbe. Nem lesz nehéz, hiszen még biztosan emlékeztek arra, amikor megtanultátok az írás-olvasás tudományát. Sok diák remegő gyomorral és rettegve várja, mikor szólítják fel, hogy olvasson az osztály előtt. Állítólag azok a kisdiákok, amiknek szüleik minden este meséket olvastak, nehezebben megy az olvasás. Igaz, hogy képzelőerejük fejlettebb, mint azoké a gyerekeké, akik nem merülhettek el a mese világában, s csupán a tévében vagy videón néztek mesefilmeket. Az alapiskola alsó tagozatában már egy harmadikos diáknak nem szabad, hogy gondot jelentsen a tollbamondás írása és az olvasás, ám addig automatikussá kell válnia az íráskészségnek, (s, he). — A diák lázasan keresgél a tudatában, fontolgatja, melyik hang hogyan nézhet ki írásban (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Ki a sztár, és ki nem az? Eminem, Dream Theater, Rolling Stones, Coldplay, Guns ‘n’ Roses: néhány címszó az 2002. év rockzenéjéből. Nem volt kiemelkedő 12 Anastasia egyre dögösebb, Shakyra sem reménytelen. Ez főleg annak ismeretében örvendetes, hogy 2002 hozta a női műfaj egyik abszolút mélypontját, a Las Ketchupöt, amelyhez képest az egykor hivatalból üldözendő Boney M. maga volt a magas művészet. A Britney Spears-mánia is hanyatlóEminem az abszolút feketének tartott rap-műfaj legnagyobb fehér sztárja hónap, volt jobb, de rosszabb is. Bár nem beszélhettünk nagy áttörésekről, kétségtelen, hogy születtek kiemelkedő lemezek, és voltak emlékezetes turnék, koncertek az év folyamán. Áz egyik nagy csillaga Eminem volt, aki tarolt a tavalyi MTV-feszti- válon, és most már mozis karrierje is beindult. Immár kétségkívül az abszolút feketének tartott rap-műfaj legnagyobb fehér sztárja, bár ott van nagy vetélytársa, Nelly, aki nemrégiben elnyerte az „autórádiókban leggyakrabban hallgatott előadó“ címét. A rock-műfajban elég nehéz lenne überelni a Dream Theatert, amely tavalyelőtti, éppen a szeptember 11- i merényletek napján borítóján két égő toronnyal megjelenni készülő, de visszavont, majd két hónappal később robbanó Live Scenes From New York című tripla koncertalbuban van szerencsére, bár a szexire vett Kylie Minogue még riogat minket. A Beatles és a Rolling Stones egyaránt 40. évfordulóját ünnepelte, a Kövek egy nagy turnéba is belefogtak, amiről sokan azt mondják: ez lesz az utolsó. Aztán ki tudja... Ugyancsak turnéra indult a feltámadt Guns ‘n’ Roses, Axl Rose csapata első fellépésein megbukott, de aztán kezdtek belejönni. Hasonló „feltámadást“ élt át a Grateful Dead és a Doors, bár elég nehéz elképzelni az elsőt Jerry García, a másodikat Jim Morrison nélkül... Ismét fellépett II. Erzsébet királynő uralkodásának 50. évfordulója tiszteletére - bár a Buckingham-palota koncertjére nem hívták meg őket - a Sex Pistols legénysége, de Good Save The Queenjük immár csak luftballonnyit pukkant. Az elmúlt évek alapján már nem Negyven év után is ugyanúgy gördülnek a kövek (Internetfotók) ma után az idén a Six Degrees Of Turbulence kettős idegölő CD-jével mindent elmondott, amit a kemény progresszív rock-ban ma elmondani lehet. Tovább folytatódott a grounge-klón zenekarok előretörése a Bushtól a Nickelbackig, (ezek tömeges szaporodása csak a 60-as évek brit blues boomjához hasonlítható), igazán eredeti hangot csak a Coldplay ütött meg, valamint a Jason Newsted (ex-Metallica) által vezetett Echobrain, kár, hogy ez utóbbi valószínűleg egyszeri összejövetel. A Matchbox 20 bizonyította, hogy több, mint egyszerű ígéret. Az amerikaiak előbbre tartanak most, mint Anglia, ahol a két éve még szenzációnak számító Robbie Williams kezd prostituálódni, a rock pedig mintha kihalt volna. Nagy sztár lett ugyan a nálunk is megfordult Muse, de aligha lesz zenéjük maradandó. Az Oasisról pedig végképp bebizonyosodott, hogy nagyobb volt a füstje, mint a lángja, európai turnéjuk botrányos véget ért. A lányoknak jó évük volt: Sinéad O’Connor, Alanis Morrisette, Tracy Chapman és Tori Amos hívei különösen örvendhettek, e négy különleges hölgy alkotásainak. Befutott, részben Santanának köszönhetően Michelle Branch is. meglepő, hogy a rock nagy veteránjai ismét nagyszerű anyagokkal rukkoltak elő. Elég csak olyan neveket említeni, mint Leonard Cohen, Robert Plant, David Bowie, Eric Clapton, Peter Gabriel, Neil Young, Mark Knopfler, a két „operalemezt“ produkáló Tom Waits vagy a Santana - ez utóbbi, akinek Shaman című albumán még Placido Domingo is énekel, a Supernatural szupersikerét próbálja megduplázni. Vajon melyik mai fiatal sztárnak engedi meg a show- biznisz, hogy igazán kiforrjon, és eljusson olyan csúcsokra, mint az említettek? Négy legendás figura is itt hagyott minket 2002-ben: John Entwhistle, a Who nagy fapofája, minden idők egyik legnagyobb basszusgitárosa júniusban, 57 évesen a banda amerikai turnéja előtt két nappal kapott szívrohamot kokaintúladagolás miatt. Decemberben húnyt el szintén 57 esztendős korában Zal Yanovski, a hippikorszak egyik kedvelt csapatának, a Lovin’ Spoonfulnak gitárosa. És karácsony előtt két nappal ment el alig 50 esztendősen Joe Strummer, a punk egyik vezéralakja, a Clash alapítója, akiknek London Calling című albuma a 70-es évek végének egyik alapműve volt. (gluck) Akik már máshol zenélnek: John Entwhistle (Who), Joe Strummer (Clash)
