Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-10 / 7. szám, péntek

Kitekintő ­HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 10. CKM S'ifis Student, tyeutA- und *7e*xcAcn. Services Vysoká 32.814 45 Bratislava http://toww.ckm.sk , e-maü ckmsyts@ckm.sk 9 dm ISIC ITIC Nemzetközi azonosító kártyák diákoknak és tanároknak A fenti igazolványok tulajdonosai élvez­hetik a kedvezményeket, információk­hoz juthatnak, olcsón utazhatnak, új tá­jakkal és emberekkel ismerkedhetnek az egész világon ISIC nemzetközi diákigazolvány Az egyetlen diákigazolvány, amelyet az egész világon elismernek - a nappali ta­gozaton tanuló diákok válthatják ki. A kártya lehetővé teszi, hogy tulajdonosa kihasználja a diákkedvezményeket az egész világon. ITIC nemzetközi tanárigazolvány Az egyetlen tanárigazolvány, amelyet az egész világon elismernek - az állandó munkaviszonyban levő tanárok válthat­ják ki. A kártya lehetővé teszi, hogy tu­lajdonosa kihasználja a tanárkedvezmé­nyeket 40 országban. Az ISIC nemzetközi diákigazolvány és az ITIC nemzetközi tanárigazolvány által Szlovákiában például a követke­ző kedvezményekben részesülhet:- előnyös árú repülő-, autóbuszjegyek, nyelvtanfolyamok és biztosítások a po­zsonyi, nyitrai, besztercebányai, zsolnai és kassai CKM 2000 Travel irodáktól. CKM Telesales - telefonos árusítás - 02/5273 1024 vagy 0850 111 111 (Szlo­vákia területén mindenütt helyi hívás árán),- 30% kedvezmény gyógykezelési költségekre. 10% kedvezményű bal­eset-biztosítás ISIC diákigazolványo- soknak; 15% kedvezmény gyógykeze­lési költségekre, 5% kedvezményű bal­eset-biztosítás ITIC tanárigazolványo- soknak a CKM 2000 Travel szervezte külföldi utakon az UNION Biztosítónál,- 5-10% kedvezmény az Oéná optika üzleteiben- 5% kedvezmény a nyelv- és szaktan- folyamokra az Akadémia vzdelávania kirendeltségein. Téli kedvezmények Ski centrum Certovica Certovica - nyereg, Certovica svadba A regionális bérlet árának megfelelő árú napi sípályabérlet 2003.1. 7-től III. 10- «g­Jasenská dolina 30% engedmény a sípályabérletből az egyszeri lesikláson kívül (az ünnepnap­okon és a hétvégéken kívül) Martinské hole 20% engedmény a sífelvonókra Selce - Cachovo 20% engedmény a napi bérletből Kubínska hóra 20% engedmény a délelőtti és délutáni bérletből Verká Raca 20% engedmény a sípályabérletből a sífelvonókra és a kötélpályákra Igló - Rittenberg 15% engedmény a napi és a félnapos bérletből (karácsonyon és Szilveszteren kívül) Az egész világon érvényes biztosítás: 200 Sk Az ISIC diákigazolványosok és az ITIC tanárigazolványosok vásárolhatnak BIZ­TOSÍTÁSI MATRICÁT a CKM 2000 Travelnél és az UNION Biztosítónál. A matrica díja, 200 Sk, magában foglal­ja minden kiutazáskor az egész világra érvényes egészségügyi költségtérítéses és baleset-biztosítást a kártya teljes ér­vényessége alatt, ha egy ott-tartózkodás nem tart 30 napnál hosszabb ideig. Az ISIC vagy ITIC igazolványok kiállí­tásához 1 fénykép, személyazonossági igazolvány szükséges, valamint igazolás az iskolától, hogy a kérvényező az isko­la diákja, illetve állandó munkaviszony­ban levő tanára (legalább 18 órát kell tanítania). Az igazolás nem lehet 30 napnál régebbi keltezésű. Az ISIC tagdíja 180, az ITIC-é 200 Sk. Az igazolványokat a CKM 2000 Travel pozsonyi: Vysoká 32, nyitrai: Stefánikova trieda 15 (az udvarban), besztercebányai: Dolná 50, zsolnai: V. Spanyola 212124/18 és kassai: Hlavná 58 kirendeltségén kaphatja meg. Az engedmények és a nemzetközi azo­nosító kártyák elárusítóhelyeinek teljes jegyzékét megtalálja a www.ckm.sk cí­men. *A tanár- és diákigazolványokkal kap­csolatos bővebb tájékoztatás a weboldalunkon: WWW»CkHl»Sk MMDEN MENÜKÉN AKTUÁLIS TÁJÉKOZTATÓ A magány itt szavatolt - talán ezért szán zsúfolt életéből minden évben pár napot Wolfgang Schüssel kancellár is egy kis elmélkedésre Ausztriában divat lett a kolostorturizmus Apátságok patinás falai kö­zött a páratlan műemlékben gyönyörködő látogató bár­mikor szembetalálhatja ma­gát tucatnyi, a rend ruháját viselő jámbor férfi meneté­vel. Kezükben többnyire imádságos könyv, arcukon szent áhítat - annál nagyobb a látogató meglepetése, ami­kor kiderül: nem a kolostor állandó lakóihoz van szeren­cséje, hanem afféle „turis­tákhoz”, akik világi foglalko­zásukat tekintve igencsak tarka képet mutatnak. SZÁSZI JÚLIA Még csák az sem mondható el mindegyikükről, hogy mélyen val­lásos. Van, akit az ismeretlen köze­lebbi megtapasztalásának óhaja hajt ide, mások egyszerűen szeret­nék kivonni magukat a külvilág stresszhatása alól. A szabadidő eltöltésének rejtelmeit kutató müncheni szociológus sze­rint lejárt az adrenalinszint emelésé­nek vágyával választott kalandturiz­mus, a veszélyes sportok ideje, most a belső csend és nyugalom, az elmél­kedés a legnagyobb hiánycikk. S az erre szomjúhozó ezt megtalálja a kolostorok magányában. Bekapcso­lódhat egy-egy hétre a kolostorok la­kóinak egyszerű életébe, kezdheti a napot hajnalban közös imádsággal, zsongíthatja háborgó lelkét zsoltá­rok nyugtató ritmusával, s a világi hívságokról legalább átmenetileg le­mondva veheti magához a barátok egyszerű, ám ízletes kosztját. Aki nem igényel társaságot, egymagá­ban is végezheti a lelki gyakorlatot, egy-egy diszkrét barát tapintatos út­mutatásával. A magány itt szavatolt - talán ezért szán zsúfolt életéből minden évben pár napot Schüssel kancellár is egy kis kolostori elmél­kedésre. Visszatérő vendég a stáje­rországi Sekau bencés kolostorá­ban. Legbensőbb magánügyének te­kinti az évről évre megismételt lelki gyakorlatot, s köztudott, hogy hall­gatni nagyon tud. A kolostor főapát­ja is hallgatag ember. Ez (is) egyik titka annak, hogy az osztrák közélet személyiségei körében ugyancsak Kolostorturisták (A szerző felvétele) népszerű a „menekülés” mostaná­ban e divatos módja. A „lelki wellness” igényének felisme­rése szerencsésen párosult az egy­ház intézményeinek sürgető szük­ségleteivel: Alsó-Ausztriában szinte minden domb tetején, egyesek sze­rint harminc kilométerenként meg­található apátságok, kolostorok a hagyományos módon már képtele­nek fenntartani magukat. Lakóik szorgos mezei, erdei munkálkodása jámbor imádkozással párosulva sem hoz az önfenntartáshoz és az épüle­tek gondozásához elégséges bevé­telt. így aztán kapóra jött az idegen- forgalmi hasznosítás ötlete. Éppen a 2000-es szent év előtt, 1999 tavaszán egyesült gazdasági társu­lássá 18 ausztriai apátság, kolostor, rendház, valamint a mariazelli bazi­lika Klösterreich néven. Tavaly a ta­gok száma - mintegy az Európai Unió bővítésének előfutáraként - a Pannonhalmi Főapátsággal húszra nőtt. Az Ausztria (Österreich) és a kolostor (Kloster) német nevének szellemes szójátékából kialakított elnevezés villámgyorsan fogalom­má vált. Olyannyira, hogy az ötlet­gazda és máig a társulás élén álló Joachim Angerer, a gerasi bencés kolostor prelátusa alig egy évvel később Kölnben rangos marketing­díjat vehetett át. Az elismerés a pá­ratlanul ügyes piacteremtésnek szólt: szinte a megalakulás pillana­tától elárasztották a német nyelvte­rület magasabb kulturális igényű közönségét a jól szerkesztett, érde­kes tartalmú programajánlattal, idén már pannonhalmi programok­kal is. Az ajánlatot a berlini idegen- forgalmi vásárra is elvitte az egyházi egyesülés. A kínálat igen széles, az egyébként is megszokott kiállításo­kon, koncerteken túl olyan ötletek­kel is szolgál, mint például a „kolos­torzarándoklat”. A résztvevők gya­logosan vagy kerékpáron, igény sze­rint autóbuszon vándorolnak apát­ságtól apátságig, meg-megpihenve némelyikben. A túra csúcspontja a „kolostomap” - és persze akinek megtetszik a hely, és még több infor­mációt, vagy egyenesen tapasztala­tot kíván szerezni, azt szívesen lát­ják „bentlakásos” formában is. Az árak szolidnak mondhatók, a kolos­torok és apátságok - az egyesületi tagok közül tíz Alsó-Ausztria terüle­tén - egyszerű, de tiszta szállást nyújtanak. Sőt a koszt néhol egé­szen rendkívüli - talán, mert a zöld­ségféle is az apátság ültetvényéről jön -, és jóféle borral is szolgál egyik-másik saját gazdaság. Hogy az első imádság hajnali négykor, jó esetben úgy öt óra táján van, s a na­pirend szolgál még különös megle­petésekkel, hogy a megszokott tele­víziós szappanoperákról le kell mondani, és a mobiltelefon is a vas­kos falakon kívül marad, a világi ru­hát a csuha váltja fel - ez mind vele jár. Egyébként, aki az erre az alka­lomra szépen helyrehozott Mauer- bach karthauzi apátságban megte­kintette a Wienerwald idei jubileu­mi kiállítását, az bepillanthatott az életformába. Az ott bemutatott cel­laszerű lakrészek, puritán berende­zésükkel, az évszázados hagyo­mányként tisztelt napirend, sűrű imádsággal, hajnali keléssel, korai fekvéssel első pillantásra elszántsá­got igényel - még ha csak egy hétre szól is. És talán vigasz, hogy nem minden rend előírásai egyformák, a karthauzi szerzeteseknek talán ne­hezebb életet diktált a rend, mint a bencéseknek, Ágoston-rendieknek, cisztercitáknak. A Becs közvetlen környékén levő kolostorok, sőt a távolabbi also- ausztriaiak közül is jó néhány jóval a Habsburgok előtt épültek. A Ba- benbergek, akik a magyarok rövid uralma után hamar nekiláttak Bécs - Vindobona - fejlesztésének, már 1160-ban itt alakították ki székhe­lyüket, s az akkor még vadon Wie­nerwald megszelídítésével szinj)| egy időben kezdték meg a kolosto­rok építését. A heiligenkreuzi cisz^ tercita kolostor éppúgy, mint a klos- terneuburgi Ágoston-rendi, vagy^a karthauzi szerzetesek otthonául szolgáló mauerbachi ebből az időből származik. A rendeket min­den vallásháborúban, minden törölt behatoláskor feloszlatták, üldöztéjtf volt, amelyik épületet lerombolták^ feltámadásuk sokáig csak álom vom mai virágkorukat pedig kevesen httT ték. Különösen nem lehetett volna kitalálni ezt a sokféle rendeltetést - mert a turisztika egészen kifinjiS múlt ágazatai, a rendezvény- es kongresszusszervezők is jócskája hasznosítják a patinás falak adta le­hetőséget. A göttweigi apátság cs<^£ daszép termeiben például immár, hat-hét éve az Európa Fórum máj gas rangú résztvevői tanácskoznak a kontinens jövőjéről. De szívesen tartja ilyen környezetben leg­bensőségesebb rendezvényét egy- egy neves család - mint például 1993-ba« Kari Habsburg és Fran­cesca Thyssen-Bornemisza esküvői fogdását a mariazelli templomi szertartás után Gaming karthauzi szerzetesrendi apátságában, ahol igazán Európa arisztokráciájának színe java volt jelent. A Klösterreich rendezvényeire nem elég befizetni a részvételi díjat, vál­lalni kell a feltételeket: a kolostorba vonulóktól zokszó nélküli alkalmaz­kodást, abszolút fegyelmet vámakt el. Persze akkor is idegenek, egy záftf világban. A kérdés: mindez mikérif illeszthető a hagyományos keretek­be, milyen érvelés állította az apátok' konferenciáját 1998-ban a kifejezet-, ten nyereségorientált gazdasági tág-J sulás mellé - a szükségszerűség puszta tényén túl. Nos a válasz egé- szén kézenfekvő. Ezek a kolostorok, apátságok, a különböző rendi házak létrejöttük első pillanatától befogad­ták az idegent, a vándort, a zarán­dokot - újabban a turistákat is. Az első kifejezetten kacsaétteremről a 16. század közepéről van feljegyzés: ez volt a Pienjifang, ma már ismét van Pienjifang, nem is egy Támadást szőnek a világhírű pekingi kacsa ellen KRAJCZÁR GYULA A pekingi kacsa maga az élet. Aki ké­szíti és árusítja, annak feltétlenül, de aki csak eszi, annak is ámyalódik ké­pe a világról. Figyelem a kínaiakat, ők esznek-e pekingi kacsát vagy ez csak afféle turistaszerviz. Esznek. Nem na­gyon sűrűn, s nagyon variálják is, de esznek. Persze, hogy esznek. Császári étek volt, s ha már császár nem lehet az ember, legalább a nyelvével pró­bálkozik. Egy Hu Szühuj nevű fickó­nak van egy ismert szakácskönyve, még 1330-ból, abban már benne van ez a fajta kacsa. Még nem pekinginek nevezik, de már erről van szó. A 15. század elején, amikor a Mingek kezd­tek uralkodni, s átvitték a fővárost Nankingból Pekingbe, akkor vette fel a kacsa is ezt a családnevet. Az első kifejezetten kacsaétteremről a 16. század közepéről van feljegy­zés: ez volt a Pienjifang. Kicsit ugor­junk: 1926-ban kilenc étterem fu­tott ugyanezen a néven. Aztán 1960-ban már csak egy, hogy abban az esztendőben az is felvegye a Kí­nai Kapu nevet. Ma már ismét van Pienjifang, nem is egy, okot adva a számos kínai márkanévper egyiké­re. A városban egyébként körülbe­lül háromszáz kacsaétterem van. Ez kacsának talán tekintélyes, az étter­mek számának viszont elenyésző töredéke. A tizenötmilliós Peking tulajdonképpen egy nagy étterem. Az utóbbi időben azonban baj van a pekingi kacsával. Hogy ezt pontosan megérthessük, ahhoz egy kicsit el kell mélyülnünk a technológiai kér­désekben. A gyártási folyamat leg- nyilvánosabb része az evés, ezzel még nincsenek komolyabb gondok. Az ember a tenyerére fekteti a rizs­lisztből készült palacsintát, a másik kezével felcsippent egy kis csomónyi mogyoróhagymát, s azt, mint egy ecsetet, belemártja a szójaszószba. Szépen bemázolja a palacsintát, a szerszámot a közepére helyezi, pál­cikát fog, s azzal pakolja a kacsada­rabokat a tenyerébe. Ha elégnek íté­li, kis csomaggá formázza az egé­szet, s már nyomhatja is a szájába. Ez a legklasszikusabb tartalom, mondhatjuk fapadosnak is. A kínai­ak mindenféle egyebet is raknak be­le, ki-ki a gusztusa szerint. Többnyi­re még zsenge uborka kerül hozzá, ezt automatikusan hoznak is az asz­talra. A nekem legszélsőségesebb­nek tűnő kombináció a cukor. Állító­lag már évszázadokkal ezelőtt a csá­szári udvarban az asszonyok desszertként ették a cukorba márto- gatott sült kacsát. S ma is, ha az em­ber kéri, a pincérek nem értetlen­kednek, rezzenéstelen arccal hoz­zák a cukrot a kacsához. Hogy az asztalra kerülő kacsaszele­tek miből lesznek - ugorva egyet visszafelé a technológiai folyamat­ban -, az szintén nyilvános. A ka­csák ott sülnek mindenki szeme lát­tára, a külön erre a célra kifejlesz­tett kemenceszerűségekben. Nem lehet rajtuk vágás, a bőrnek végig egyben kell lennie sütéskor. Utána viszont... Egy rendes szakács éppen 107 olyan szeletre vágja fel a kacsát pillanatok alatt, amelynek mind­egyikén van bőr. Szóval, ha van rendes eszköz, van rendes kacsa és van rendes szakács, nem lehet probléma. A baj a fával van, amit a sütéshez használnak. Az elmélyültek szerint a pekingi ka­csa elengedhetetlen összetevője, hogy kemény gyümölcsfán, jojo- bán, almán, datolyán, körtén süs­sék, s az azokból párolgó anyagok átitassák a kacsát. Szakértők szerint - bár a kínai kereskedők hajlandók huncutságokra - a Pekingben asz­talra kerülő kacsák kilencven száza­léka megfelelő fán sül. S akkor gyorsan a számokat: a Kínai Kony­haművészeti Kutatóintézet szerint egy teljes skálán dolgozó kacsaétte­remben évente 300 ezer kacsa sül meg, amihez 40 ezer tonna gyü­mölcsfára van szükség. Peking vá­rosa évente 5 millió tonna fát éget el azért, hogy süljön a kacsa. De ne vágjunk bele még az erdősíté­si kérdésekbe. Ennek a fajta fának ugyanis van még egy nagy piaca Kí­nában. A Hold-ünnepeken fogyasz­tott holdsütit hagyományosan olyan dobozokba csomagolják, amelyek gyümölcsfából készülnek. Egyes becslések szerint ez Peking környé­kén még egyszer ennyi fát igényel. Az utóbbi időben mindkét forrás a környezetvédők intenzív támadásai­nak célpontja. Mind a sütigyártókat, mind az éttermeket rendre felszólít­ják, nézzenek más lehetőségek után. Azt mondanom se kell, hogy a leg­több ember értetlenkedve fogadja a környezetvédők zsémbelését. A gáz vagy az elektromos tűzhely haszná­lata - s ezt mindenki tudja - a pe­kingi kacsa végét jelentené. A jelek szerint azonban ez a veszély nem fenyeget. Ortutay L. Gyula felvétele UP 467

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents