Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-10 / 7. szám, péntek

Gondolat ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 10. Sok lehetőség nyílik a szakmai fejlődésre vagy akár az idegennyelv-tudás elmélyítésére mind az oktatók, mind a diákok számára a külföldi képzésformákban és kutatásban is Hungarisztika európai vonzáskörben Barta Gyula: Apokaliptikus táj szerint, vagyis annak függvényé­ben, hogy európai vagy hazai/or- szágos mozgástérbe szánjuk-e abszolvenseinket. Az utóbbi szem­pontot is fölöttébb fontosnak tart­juk, merthogy fő szakmai cél­kitűzéseink közé soroltuk a kimű­velt fők gyarapítását a szlovákiai társadalom számára is. Munkánk eredményességét tekintve re­ményre ad okot az a tény, hogy a nagypolitika is szorgalmazza a hazai diplomás szakemberek számának növelését. Nem egy konkrét jelzés bizonyítja az em­lített szempont fontosságát, hi­szen az egyre bővülő diplomáciai és gazdasági élet hazánkban ma komoly hiányt szenved idegen nyelveket jól beszélő diplomaták­ban, tolmácsokban, fordítókban. Kissé ünneprontásnak érezzük a sok „mégis” felsorakoztatását - en­nek ellenére az alábbiakban meg­tesszük, mert sürgősen kezelendő problémacsomagnak látjuk. Az új, több tekintetben módosí­Az új, több tekintetben módosításra szoruló fő­iskolai törvény, a felső­oktatás kétségbeejtően rossz pénzügyi helyze­te, az irracionális, logi­kátlan, olykor emberi méltóságot sértő meg­szorítások, utasítások időnként a visszafej­lesztés veszélyét rejtik magukban, holott a fent említett célok csak az építést és az előre­haladást tűrik. L. ERDÉLYI MARGIT tásra szoruló főiskolai törvény, a felsőoktatás kétségbeejtően rossz pénzügyi helyzete, az irracionális, logikátlan, olykor emberi méltó­ságot sértő megszorítások, utasí­tások időnként a visszafejlesztés veszélyét rejtik magukban, holott a fent említett célok csak az épí­tést és az előrehaladást tűrik. Mégis reménykedünk, hogy a vál­tozatos törvényinterpretációk után a törvénymódosítások meg­szüntetik a kaotikus szervezési vagy egyéb eljárásokat, és helyre­áll az elvi egyetértés az egyete- mek/karok vezetése, az egyete- mi/kari tanácsok és közösségek vagy az akár az országos szintű felsőoktatási tanácsok és a rekto­rok tanácsa között. Az új törvény értelmében az egye- temi/kari tanácsok nem csupán a szenátorok taglétszámát tekintve bővülnek, hanem megerősödik jogkörük, és megerősödik a diák­kamara pozíciója is. Mindez nemcsak azért lehet elő­revivő, mert több ambiciózus, ér­tő hallgató kerülhet döntéshely­zetbe és beleszólhat saját sorsá­nak irányításába, hanem azért is, mert az adekvát arányoknak meg­felelően a választási ciklusok le­hetséges meghosszabbításával, a kötelességek és jogok pontosabb körvonalazásával jobb esélyt, na­gyobb presztízst és felelősséget kapnak ezek a testületek, hogy hatékonyabban biztosítsák az akadémiai közösségek színvona­las működését és együttműködé­sét. Visszatérve a Bél Mátyás Tudo­mányegyetemhez: a Filológiai Kar szerényebb keretek között ünne­pelt a tavalyi évben, mintegy számadást is adva az öt esztendő jelentős feladatairól, eredményei­ről. Az akkreditált szakok és specializációk hagyományos és kreditrendszerű (ECTS - Euro­pean Credit Transfer System) ok­tatása a lehetőségek sorát nyitotta meg (intern és részben extern for­mában) a tanulni vágyó diákok előtt. A magyar nyelv és kultúra szakra a fordítás és tolmácsolás iránt érdeklődők változatos szak­kombinációban jelentkezhetnek. A filológusképzést a magyar nyelv és irodalom szakon belül kívánjuk megvalósítani - tudományos irányzatként. Ezért is változtattuk meg tanszékünk nevét Hunga­risztika Tanszékre, mert a képzés tartalmi és strukturális rendszerét ez a megnevezés fedi leginkább, és nem a korábban használt Finn­ugor Nyelvek Tanszéke. A Filoló­giai Kar az oktatáson kívül sok egyéb tevékenységet is folytat. A külföldi és hazai egyetemekkel, karokkal, intézetekkel kötött szer­ződések, az együttműködő kuta­tási csoportok is azt diktálják, hogy a közös konferenciák, szim­póziumok, szakmai szemináriu­mok szervezése rendszeresített le­X * /*í }// :>íi / Barta Gyula: Dunamenti behavazott út gyen munkaprogramunkban. Eze­ken nem csupán a tanárok aktív részvételével számolunk, hanem a hallgatókéval is. Sok lehetőség nyílik a szakmai fejlődésre vagy akár az idegennyelv-tudás elmé­lyítésére mind az oktatók, mind a diákok számára a külföldi képzés­formákban és kutatásban is. Úgy véljük, ezek megvalósítása java­solt és elvárt dolog mind az egye­tem, mind az egyén részéről. Ezek a felkészülési formák - a diákok kötelező tolmács- és fordítói gya­korlatának bevezetésével - szoros összefüggésben vannak az euró­pai integrációs törekvésekkel, Szlovákia Európai Unióhoz való csatlakozásának gondolatával. Mondjuk ki nyíltan: ami a szakmai pályát illeti, nem egy hallgatónk erre a jövőbeni hely­zetre készül. Az európai, mássá­got toleráló szellemiség, mond­hatni, kötelező és elfogadott az egyetem berkeiben, a Filológiai Karon ez külön hangsúlyokat kap azáltal, hogy többnyelvű (szlovák, magyar, angol, német, francia, spanyol, portugál, orosz, lengyel, szerb, horvát) közegben dolgo­zunk. A kar tanárai gazdag publi­kációs tevékenységgel dicseked­hetnek; monográfiák, tankönyvek nagy számban jelentek meg az öt év alatt. Tudományos szaklapunk, a Filologická revue (Filológiai Re­vü) a szakmai oktatói-kutatói eredmények soknyelvű tükre, lap­jain bármely nyelven publikálha­tók a legfrissebb kutatási eredmé­nyek, szülessenek azok külföldi vagy hazai kollégák/hallgatók munkája nyomán. A kar vezetése mindig is szorgalmazta az egymás eredményeire való figyelést, en­nek jegyében évente négy-öt nem­zetközi szintű tudományos konfe­renciát és jó néhánnyal több tudo­mányos szakszemináriumot szer­vez. Ily módon Európa bármely csücskéből vendégül látunk olyan előadókat, akik ismereteikkel erő­sítik és támogatják a Filológiai Kar célkitűzéseit. A Hungarisztika Tanszék tanulmá­nyi programja jelenleg a magyar nyelv és irodalom szak képzését biztosítja, a fordítói és tolmács- képzésre összpontosítva. Egyelőre kettős nyelvkombinációk (a ma­gyar nyelv a szlovák, az angol, a német nyelvvel variálva) jközül lehet választani. A kredit rendje azonban - a specializációk függvé­nyében - elvileg bármely meghir­detett szakpárosítást megtűri. A szlovák nyelv megfelelő szintű tudása köztes funkciójánál fogva is óhatatlanul fontos. Magyar sza­kos hallgatóink között zömmel olyanok vannak, akik magyar gimnáziumokban, szakközépisko­lákban érettségiztek, és némileg kisebb számban olyanok, akik szlovák középiskolákból érkeztek. Ez utóbbiak kommunikáció szint­jén bírják a magyar nyelvet, és tá­Az európai, másságot toleráló szellemiség, mondhatni, kötelező és elfogadott az egye­tem berkeiben, a Filológiai Karon ez külön hangsúlyokat kap azáltal, hogy többnyelvű (szlovák, magyar, angol, német, francia, spanyol, portugál, orosz, len­gyel, szerb, horvát) közegben dolgozunk. A kar tanárai gazdag publikációs tevékeny­séggel dicsekedhet­nek; monográfiák, tan­könyvek nagy szám­ban’jelentek meg az öt év alatt. jékozottak a magyar kultúrában is. A két diákcsoport már a felvéte­lin, majd az oktatás során is meto- dikailag meg van különböztetve, ami nem kizárja, hanem megerő­síti a hallgatók együttműködé- sét/együttmunkálkodását, hiszen egyikük a magyartudás, másikuk a szlováktudás okán tud behatóan segíteni a másiknak. A többszörös túljelentkezés ellenére sem kívá­nunk nagy számú csoportokat fel­venni, legfeljebb tizenötös lét­számút, mert módszertanilag ezt tartjuk optimálisnak. Tapasztala­tunk szerint ez a tényező is össze­kovácsolja, és önépítésre, hasznos versenyre sarkallja a diákközössé­geket. Ez azért is lényeges, mert Szlovákia minden részéből érkez­nek hozzánk hallgatók. Voltakép­pen ezt a funkciót erősíti a Bél Mátyás Diákklub is, amely gon­doskodik arról, hogy magyaror­szági kulturális rendezvények, if­júsági táborok, színházlátogatás­ok stb. résztvevői lehessenek a hallgatók; a tanszékkel együttmű­ködve pedig tudományos témájú meghívott előadások hallgatói, nyelvi-irodalmi versenyek győzte­sei, tudományos diákköri konfe­renciák nyertesei legyenek itthon és külföldön. A közös elképzelé­sek megvalósítását nagymér­tékben segíti aza tény, hogy im­már hétre emelkedett a tanszék személyi állománya, amely két professzort, két docenst és három adjunktust, tanársegédet jelent - az utóbbiak doktori, illetve dok- toranduszi stúdiumot végeznek külföldön és itthon. Nem csupán a kar, hanem a tan­szék fejlesztése szempontjából is hatékonynak bizonyult az a tény, hogy a kari tudományos dékán­helyettest és az akadémiai szená­tus elnökét is közülünk választot­ták. A Hungarisztika Tanszék ve­zetője dr. Alabán Ferenc, aki a kezdetektől fogva erudícióval irá­nyítja az oktató közösség munká­ját, melynek eredményei az utób­bi években ismertté váltak itthon és a szomszédos országokban egy­aránt. Gondjaink természetesen vannak: ezek közül a kar pénzügyi helyzete a legnyomasztóbb, emellett évek óta szeretnénk egy magyar ven­dégtanári státust biztosítani a tan­szék számára, és különösen fontos­nak tartjuk a szakkönyvi állomány bővítését, amely tanár és diák munkáját egyaránt megkönnyíte­né és hatékonyabbá tenné. Van ter­vezetünk a tudományos kutatás fejlesztésével kapcsolatban is, nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt. Külföldi kapcsolatainkat elsősorban a szomszédos orszá­gokkal szeretnénk a továbbiakban bővíteni. Csereegyezmények van­nak születőben mind az oktatást, mind a kutatást támogatandó, amelyeket természetesen legfő­képp anyaországi felsőoktatási in­tézményekkel tervezünk megköt­ni. Ezek a szerződések, reménye­ink szerint, már napjainkban meg­valósulhatnak. A szerző a Bél Mátyás Tudo­mányegyetem Filológiai Kara Akadémiai Szenátusának elnöke, a Hungatisztika Tanszék docense besztercebányai Bél Mátyás Tudomány- egyetem életében a 2002-es év hang­súlyokkal telítő­dött. A tény, hogy tízéves lett Szlovákia második leg­nagyobb egyeteme, több szem­pontból is okot szolgáltatott a na­gyobb figyelemre, az ünneplésre. A tavalyi akadémiai év, de legfő­képpen a szeptemberi hónap ese­ményei a tízéves jubileumát ünneplő egyetemhez és az ötéves Filológiai Karhoz is méltó tudo­mányos rendezvények jegyében zajlottak . A névadó Bél Mátyás, azaz Matej Bel vagy Matthias Belius iránti tiszteletadás minden rendezvény szoros tartozéka volt. A 18. századi nagy polihisztor, a kor egyik legjelentősebb földrajz-, történet-, természet- és nyelvtu­dósa a Zólyom vármegyei Ocso- ván született, így kézenfekvő volt, hogy Besztercebánya és Ocsova közösen ünnepelt. A Bél Mátyás Tudományegyetem, mint „város a városban”, a besztercebányai vá­rosi hivatallal együtt és külön is szervezett jubileumi programokat az egyetemen belül és kívül egy­aránt. Hangsúlyozni szeretném, hogy a rendezvények zöme tudo­mányos szakmai és kulturális jel­legű találkozó volt, melyek kere­tében az ilyenkor elmaradhatat­lan díjkiosztásokra és egyetemi díszdoktorok avatására is sor ke­rült. Ökomenikus istentisztelettel zárult az egy hétig tartó ünnep­ségsorozat, amelyen külföldi és hazai vendégek, prominens egyé­niségek is részt vettek. A Bél Mátyás Tudományegyetem immár nyolc karának folyamatos működésével dicsekedhet, s ezek a karok tartalmi és strukturális te­kintetben az európai vonzáskörbe sorakoznak be. Képzésrendsze­rünk, a kredit - főleg a politológi­ai tudományok, nemzetközi kap­csolatok, jogi, pénzgazdálkodási, közgazdászi, filológiai/fordítói és tolmács szakokon - célzatosan az européer szakemberek felsőfokú oktatását biztosítja, de ugyan­ebben a szellemben fogant az egyéb (természettudományi, hu­mán és pedagógiai) tudomány- szakok oktatásának filozófiája is. Ezekben csupán hangsúlyeltoló­dások jelennek meg a nyolc karon folyó képzés tartalmi szempontjai Szerkesztők: Mislay Edit (tel. 02/59 233 430), Szilvássy József, Tallósi Béla. Munkatársak: Brogyányi Judit (Budapest), Gál Jenő (Prága), Gálfalvi Zsolt (Bukarest), Kőszeghy Elemér (Ungvár), Sinkovits Péter (Újvidék). Levélcím: Gondolat, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1

Next

/
Thumbnails
Contents