Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-02 / 1. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 2. Gazdaság és fogyasztók Az Európai Unió közös fizetőeszköze némileg gerjesztette az inflációt, ám összességében nem okozott csalódást A fogyasztók csupán 42,2%-a számolja az árakat euróbán Brüsszel. Egy évvel ezelőtt Európa bankárjainak legtöbbje végigizgulta a szilvesztert. Az eurókészpénz bevezetése - és ezzel együtt 12 ország fizetőeszközeinek cseréje - végül a vártnál is jobban ment. Más kérdés, hogy az első lelkesedés elmúltával az euróövezet egyre több lakója sírja vissza a régi érméket, bankjegyeket - és nem utolsósorban a régi árakat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Néhány sztrájkoló banktisztviselő, lefagyott készpénzkiadó automata, használhatadan parkolóóra és újságból kivágott hamis bankjegy: ezek voltak a félve várt euróátállás legemlékezetesebb bakijai. A készpénzesére még az Európai Központi Bank (EKB) és a jegybankok munkatársai számára is meglepően simán ment. A korábban különlegesen őrzött szállítmányokkal 2002 januárjában 7,8 milliárd bankjegy és 40,4 milliárd érme került forgalomba, összesen 221, illetve 13 milliárd euró értékben. A szervezők biztosra mentek: annak érdekében, hogy euróland semmiképpen ne maradjon pénzszűkében, a becsült szükségleteknél valamennyivel többet bocsátottak ki. Zökkenőmentes átállás A biztonsági tartalékot felhalmozó bankosok persze nemcsak a gazdaságban voltak járatosak, de az emberi lelket is jól ismerték: a kíváncsiság minden nemzeti érzelmet legyőzött, és az európaiak sietve igyekeztek megszabadulni régi pénzeiktől. 12 ország valutája a 6-8 hetes átmenet első harmadának végére gyakorlatilag eltűnt. Az eurókészpénz január elsejei startja után két héttel a bankautomatákból már csak euró jött, s a készpénzes tranzakciók több mint 90 százaléka euróbán folyt. A nemzeti valutákkal egy időre eltűnt a borravaló is. Az új pénzzel ismerkedőknek azonban más bajuk is akadt a nem is olyan apró apróval: a jelenleg 40-41 koronát érő eurónál ugyanis az ír fonton kívül az összes megboldogult pénznem értéke alacsonyabb volt. A kisebb számok sokakat megtéveszthettek, hiszen aki például korábban Itáliában négyezer lírát adott ki, most ugyanazért egy kéteuróssal fizet. A nagy értékkülönbség magyarázhatja az olaszok és görögök nemrég felvetett ötletét, amely szerint az egy- és kéteurós érme helyett legyen inkább bankó. Ami pedig a pénzskála másik végét illeti: az egy és két eurocentesek szükségességét több ország vitatta, Finnország pedig kimondottan arra kérte kereskedőit és szolgáltatóit, Egy éve vezették be az eurót hogy áraikat a legközelebbi öt euró- centre kerekítsék fel. Egyébként a legkisebb értékű váltópénzekből van a legtöbb, számuk az összes forgalomban levő érme harmada. Persze jó esély van arra, hogy a pöttöm rézveretek egy része menthetetlenül eltűnt egy szennyeskosár, táska vagy kabátzseb mélyén. Fontosságuk inkább az - legalábbis a kezdetekben az volt -, hogy az átszámított árak minél pontosabbak legyenek. Erősítette az inflációt A tapasztalatok szerint azonban hiú ábránd volt azt gondolni, a kereskedők az árak kalkulálásánál csak az eurókonverteres számológépet veszik igénybe. Az Eurobarometer által megkérdezettek 84 százaléka szerint a kereskedők a konvertáláskor erősen felfelé kerekítettek. Az áremelést azonban a fogyasztókon kívül korábban mindenki cáfolta: a szolgáltatók a január elsejei hagyományos emelkedéssel érveltek, a zöldségesek a zord téli időjárással, a jegybankok azokkal a statisztikákkal, amelyek 0-0,6 százalékos átlagos növekedést mutattak. Az Európai Központi Bank által az eurózó- nára kitűzött 2 százalékos inflációs cél végül nem teljesült, magasabb lett a drágulás éves üteme Az euró bevezetése körülbelül 0,2 százalékkal fűtötte az inflációt, bevezetése az euróövezet mind a 12 államában az árak bizonyos emelkedésével járt. Első ízben ismerte el a főként a fogyasztók által az év elején nehezményezett eurós inflációt Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank, az euróövezet jegybankjának elnöke: „Valamennyire befolyásolta az árakat” - mondta Duisenberg, aki hozzátette, hogy az áru és szolgáltatások egész körét tekintve az euró bevezetésének jelentéktelen hatása volt az árakra. Az elmúlt hónapokban azonban az euró kellemes meglepetéssel is szolgált, ugyanis látványosan erősödni kezdett az amerikai dollárhoz képest. A német pénzügyminiszter nem lát okot aggodalomra az euró meredek erősödése miatt. Hans Eichel szerint a közös valuta erősödése azt is jelzi, hogy az euróövezet, és benne Németország, mint a legA közös pénz előnyei: alacsonyabb reálkamatszint, kisebb valutakockázat, kisebb tranzakciós költségek, nagyobb fiskális szigor, jobb országimázs. Hátrányai: lassúbb GDP-növekedés, az önálló árfolyam-politika vége, az önálló monetáris politika vége, kisebb fiskális mozgástér. _______ Az euró kezdeti mélyrepülése az év második felében leállt, sőt mára már az amerikai dollárnál is erősebb az uniós pénz (Képarchívum) erősebb valutauniós gazdaság kezd átértékelődni a piacokon, miközben a dollárövezet valamelyest leértékelődik. Az euró csaknem négyéves történetében most fordul elő első ízben, hogy a közös pénz erősebben zár egy naptári évet, mint ahogy kezdte. A 2004. május elsején csatlakozó országoknak el kell majd dönteniük, belépnek-e az úgynevezett euró- zónába vagy sem, azaz bevezetik-e - és ha igen, mikor - az eurót mint saját fizetési eszközüket. Számtalan politikus és közgazdász azt javasolja, hogy érdemes várni a bevezetésével. Szerintük az egységes valuta 2007-ben (tehát a lehetséges legkorábbi időpontban) történő bevezetése túl korai lenne, és éppen ezért károsan hatna a GDP-növekedésre. Az ellentábor ugyanakkor úgy véli, a minél gyorsabb átvétel lenne a kívánatos az új tagországok uniós beolvadása és fejlődése érdekében. Mikor vegyük át? Cseh- és Lengyelországban, Szlovákiában, valamint Magyarországon is az euró átvételének későbbre halasztását javasolták tekintélyes politikusok és közgazdászok az elmúlt hetekben. Szerintük az egységes valuta 2007-ben (tehát a lehetséges legkorábbi időpontban) való bevezetése, illetve a bevezetés kritériumainak túl korai teljesítése káros lenne a GDP-növekedésre. Az ellentábor viszont úgy véli, a minél gyorsabb átvétel kívánatos. Az Economist Intelligence Unit elemzése szerint az egységes valuta átvételét elhalasztani javaslók részben azzal érvelnek, hogy a maastrichti kritériumok rendszere (az infláció, a költségvetési deficit, az államadósság leszorítása) akadályozza a minél gyorsabb GDP-növekedést, ami pedig a tagjelöltek legfőbb gazdasági prioritása. A cseh pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy szerinte 2009-2010 a reális és gazdaságüag megfelelő dátum az egységes valuta bevezetésére. A lengyel államfő egyik fő gazdasági tanácsadója szintén 2009-2010-es átvételt lát a legvalószínűbbnek. „Az én politikám az, hogy a kormányzatnak maximálisan ki kell használnia a mozgásterét az eurózónához csatlakozás időpontjáról szóló döntés meghozatala során” - szögezte le Bohuslav Sobotka cseh pénzügyminiszter. Vladimír Spidla cseh kormányfő korábban szintén a kivárás mellett tette le a garast, azzal az indoklással, hogy a cseh gazdaságnak meg kell erősödnie, mielőtt belép az egységes valutát használók klubjába. A Szlovák Nemzeti Bank vezetői 2007-re vagy 2008-ra valószínűsítik az euró bevezetésének hazai időpontját. (MH, m, VG, ú) Az év első hetei a családokban azzal telnek, hogy megpróbálnak alkalmazkodni a korábbinál magasabb árakhoz Nagyobb kiadások előtt állnak a háztartások ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A 2003-as év első hónapjai a fájdalmas áremelkedések elviselésének jegyében zajlanak. A Hálózati Ágazatokat Szabályozó Hivatal az elmúlt hónapok során döntött a földgáz, a villany, a fűtés, a víz- és csatornadíj 2003-as, a tavalyinál jóval magasabb áráról. Eszerint a vízdíj 35, a csatornadíj 30, a villanyenergia közel 25, a földgáz 44 és a hőenergia ára 10-15%-kal emelkedik. Emellett a hozzáadottérték-adó alsó kulcsa pedig 10-ről 14%-ra nő, ami többek között az alapvető élelmiszerek árát emeli meg, esetenként akár 10-12%-kal is. Az nyilvánvaló, hogy a felsorolt termékek áremelésének továbbgyűrűző hatása lesz. Például a földgáz számos termék végösszegébe épül be, vagyis drágulása garantáltan növeli többek között a fűtés és a benzin árát. A Slovnaft már korábban jelezte, csak az utóbbi tényező miatt 30 fillérrel kerülhet többe a benzin literje, a hozzáadottérték-adó emelése pedig további 60 filléres drágulást gerjeszt. A földgáznál maradva, a háztartásokat legfájdalmasabban éppen ennek az energiahordozónak radikális drágulása érinti, hiszen a 44 százalék körüli emelés azoknak, akik a főzés mellett az energiahordozót fűtésre is használják, havi legalább 500 koronára rúgó többletkiadást jelentenek, sőt egyes esetekben ez az összeg megközelítheti az 1000 koronát is. A házépítőknek, lakásvásárlóknak sincs okuk az örömre, ugyanis a parlament a 2003-as állami költségvetés elfogadásakor a jel- záloghitel állami kamattámogatását a tavalyi 4,5%-ról 2,5%-ra csökkentette. A lakás-takarékpénztárak állami prémiuma esetében pedig a 2002-es 4000 korona helyett idén 3000 koronára mérsékelték a prémium felső határát. Átlagosan 15%- kal drágulnak a belföldi autóbusz és vasúti viteldíjak. A tanulói és diákkedvezmények pedig csökkennek a heti vagy havijegy 70%-ára. A 70 évnél idősebb nyugdíjasok a belföldi járatokon minden megkezdett 50 km után a vasúton és a helyközi autóbuszjáratokon 1 koronás regisztrációs jegyet fizetnek. A hetven évnél fiatalabb nyugdíjasok, akik eddig 50%-os kedvezményt élveztek a vasúton, ezután már csak 25%-os kedvezményt kapnak. Ennek előfeltétele a Senior-jegy megvásárlása. A SAD-járatokon viszont teljes árú menetjegyet kell venniük. Áz EC és az IC járatokon átlagosan 9%-os áremelés várható. Csaknem 8%-kal kerülnek többe a postai szolgáltatások. A Postahivatal (PÚ) döntése értelmében az 1. osztályba sorolt levél (20 gr-ig) postadíja maximum 12 korona lehet, az ugyanilyen súlyú 2. osztályú levél pedig 7 korona. Az 1. osztályú csomag (2 kg-ig) elküldéséért maximum 52 koronát fizetünk, az ugyan olyan súlyú 2. osztályú csomagért 40 koronát. Az A típusú postai utalványon küldött 500 korona elküldéséért a posta maximum 7 koronát számolhat fel, a C típusú utalványon küldött ugyanolyan összegért már 16 koronát számolhat fel. A D típusú utalványon 1000 koronáig 55 koronás kezelési költséget számolnak fel. Mivel a drágulás szinte műiden területen érezHavi diákbérletek ára a buszokon Távolság Ár Ár 2002-ben 2003-ban 14-17 km 108 252 18-20 km 126 290 21-25 km 152 352 26-30 km 196 454 40 km 264 604 41 -45 km 290 668 56-50 km 328 756 51-55 km 366 844 60 km-ig 390 890 70 km-ig 442 1020 Az adatok koronában értendők (Forrás: NO) teti hatását, nehéz megjósolni, havonta és háztartásonként mekkora többletkiadásokra kényszerülünk. A becslések havi 600 és 1900 korona közötti összegről szóltak, (t, ú) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A németek kétharmada továbbra sem szereti az eurót, míg a kisebb eurózóna-államok lakosságának 80 százaléka imádja a közös valutát. Az olaszok csupán az érmék súlyával elégedetlenek. Az Európai Bizottság a közös európai pénznem egyéves pályafutásáról készített felmérést. Nem sokkal a közös európai pénz egyéves születésnapja előtt a németek kétharmada elégedetlen az új pénznemmel - ezzel az aránnyal az eurózó- na legnagyobb gazdasága bizonyult a leginkább elutasítónak. Az Európai Bizottság felmérése szerint a németek többsége az euró számlájára írja az árak növekedését és a gazdasági .teljesítmény csökkenését. Európa egyik legnagyobb országának lakói közül 67,8 százalék nem elégedett vagy éppenséggel mélységesen csalódott az euró miatt. A gazdasági szakértők ugyanakkor nem értenek egyet a német közfelfogással, szerintük az euró bevezetése legfeljebb 0,2 százalékos átlagos árnövekedést okozott. Az európai közvélemény két pártra szakadt az euró megítélését illetően: a németekkel ellentétben a finnek és belgák közel 80 százaléka teljesen elégedett az új pénzzel. A kis nemzetek országai (Luxemburg és Írország) sem panaszkodnak, őket az elégedettek sorában az infláció problémájával folyamatosan küzdő Olaszország és Görögország követi. Az olaszok egyedüli gondja az, hogy a pénzérméket nagyon súlyosnak tartják a polgárok. A nagy átlagot figyelembe véve, az eurózóna lakosainak 49,7 százaléka alapvetően elégedett az euróval, 38,7 százalékuk táplál negatív érzelmeket a pénznem iránt. A Deutche Welle német lap szerint az egyik legnagyobb akadályt az euró pszichológiai elfogadása jelenti. A fogyasztók csupán 42,2 százaléka számolja az árakat euróbán, a többség a régi pénznembe konvertálja át. Megoldásképp az Európai Bizottság arra kéri a kereskedőket, most már csak euróbán tüntessék fel az árakat, (euro.hu) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A PKB nagy profitot remél Pozsony. A Prvá komunálna banka (PKB) 2002-ben minden korábbinál nagyobb, 345 millió korona nyereséget remél. A pénzintézet mérlegfőösszege tavaly 20 százalékkal nőve elérte a 26 milliárd koronát. A növekedés döntően a betétállomány gyarapodásának számlájára írható, a PKB ügyfelei összesen 22,5 milliárd korona megtakarítást bíztak a bank gondjaira. (SITA) Az OTP Bank jelzáloghitelei Pozsony. Az OTP Banka Slovensko 2002-ben összesen 130 millió korona értékben nyújtott jelzáloghiteit, az általa folyósított fogyasztói hitelek együttes volumene pedig meghaladta a 100 millió koronát. Norbert Lazar, az OTP szóvivője közölte: 2003. január 1-től a pénzintézet 0,3 százalékponttal csökkentette a jelzáloghitelek kamatait, vagyis a hitelkamatok 8,7 és 10 százalék között alakulnak. A fogyasztói hitelek kamatai szintén mérséklődnek, mégpedig 1 százalékponttal. (TASR) A Szociális Biztosító többlete Pozsony. A Szociális Biztosító 2002-ben előzetes számítások szerint 4,4 milliárd korona többlettel zárt - közölte Miroslav Knitl, a biztosító igazgatója. Az intézmény valamennyi működési területen többletet tud felmutatni, ez alól a nyugdíjbiztosítási alap jelent kivételt. Ha a Szlovák Vasutak és az állami egészség- ügyi intézmények is rendezték volna adósságukat, akkor a Szociális Biztosító több mint 5 milliárd korona többlettel zárhatta volna az évet. (SITA) Magára talál a világgazdaság? New York. A világgazdaság idén magára talál, a globális bruttó hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékkal nő - véli a Világbank legújabb prognózisa. A prognózis szerint újra az Egyesült Államok lesz a növekedés motorja. A legfejlettebb országokat, köztük Szlovákiát is magába tömörítő párizsi székhelyű OECD saját 30 tagjától 2,2 százalékos bővülést vár 2003-től, míg a 2002-est 1,5 százalékra teszi. Az OECD az USA-tól 2,6 százalékos, Európától 1,8, míg Japántól 0,8 százalékos dinamikát vár. (NG) Németország külkereskedelme Berlin. Minden idők legnagyobb külkereskedelmi többletét produkálta 2002-ben a német gazdaság az előzetes becslések alapján, melyek szerint a német kivitel 647 milliád euró- ra nőtt, a behozatal pedig 520 milliárd euróra csökkent. Az éves többlet 127 milliárd euró lesz, szemben a 2001-es 95,5 milliárd euróval. (F) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,722 Lengyel zloty 10,430 Angol font 64,474 Magyar forint (100) 17,693 Cseh korona 1,331 Svéd korona 4,550 Dán korona 5,618 Szlovén tollár (100) 18,129 Japán ien (100) 33,511 Svájci frank 28,703 Kanadai dollár 25,489 USA-dollár 40,036 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,55-42,84 38,77-41.17 1,29-1,35 16,66-18,66 OTP Bank 40,61-42,73 38,92-41,07 1,29-1,35 17,01-18,32 Postabank 40,57-42,87 38,68-41,40 1,30-1,36 15,89-19,49 Szí. Takarékpénztár 40,60-42,59 38,77-40,76 1,28-1,36 16,87-18,46 Tatra banka 40,63-42,79 38,88-40,96 1,29-1,35 16,98-18,38 UniBanka 40,66-42,74 38,93-40,93 1,29-1,35 15,93-19,42 Általános Hitelbank 40,80-42,84 39,16-41,24 1,29-1,37 16,90-18,84 .Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Elégedetlen németek
