Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-09 / 6. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 9. Közélet 5 Grendel Lajos szerint nem fontos, hogy a közvélemény odafigyeljen az író szavára, de azért nem árt Amikor öröm a témahiány A Pribina-kereszt első fokoza­tát vette át január 1-jén az ál­lamfőtől Grendel Lajos a szlo­vákok és a magyarok emberi, szellemi és politikai közeledé­se érdekében végzett eddigi tevékenységéért. Kitüntetése kapcsán a politikáról, a köz­életi szerepről kérdeztük a Kossuth-díjas írót. MISLAY EDIT Mit jelent önnek ez a magas álla­mi kitüntetés? Mindenképpen elismerést, aminek én nagyon örülök. Minden üyen ki­tüntetés valójában visszajelzés. Ha az ember dolgozik, akár író, akár más foglalkozása van, mindig örül, ha van a tevékenységének egy ilyen visszaigazolása is, mint amilyen most a Pribina-kereszt volt. A kitüntetést a kormányjavaslatá­ra kapta, amelynek a Magyar Koa­líció Pártja is a tagja. Mivel ön elég gyakran bírálta az MKP-t, ho­gyan értelmezhető az elismerés? Pozitív kritikának vették a szavait, vagy esedeg szeretnék „lekenye- rezni”? Remélem, hogy nem szeretnének le- kenyerezni, és nem is úgy vettem át a kitüntetést, hogy ezt valamiféle le­kenyerezésnek érezzem. Valóban elég sokszor voltak fönntartásaim és polémiáim a Magyar Koalíció Párt­jával, viszont azt is figyelembe kell azért venni, hogy ami a szlovákiai magyar közösséget illeti, tulajdon­képpen az MKP az egyetlen hiteles párt. Itt más magyar pártkezdemé­nyezés labdába sem rúghat, hiába próbálkoztak már meg ezzel né­hányszor. Van azonban ennek egy problematikus oldala is, éspedig az, hogy egy üyen különös monopol­helyzetben, mint amilyenben ná­lunk az MKP van, ezen a monoliti­kusnak látszó struktúrán belül tud-e működni valamiféle ellenvélemény vagy ellenzék is. Vagyis ha már eb­ben a különös helyzetben vagyunk, hogy van egy pártunk, amelynek nincs konkurenciája, ez a párt el bír­ja-e viselni azt, hogy ezen a platfor­mon belül megfogalmazódhassanak ellenvélemények. Ha el bírja viselni, ha ebből a kényszerűségből vagy szükségből erényt tud kovácsolni, az a jobbik eset. És én remélem, hogy ez így van. Azaz az MKP olyan párt, SS Valóban elég sokszor r voltak fönntartásaim és polémiáim a Magyar . . Koalíció Pártjával. \\ amelynek a saját berkein belül kell az ellenzékét is megteremtenie, vagy az eUenvéleménynek is hangot adnia. Ha ezt az MKP felismeri és to­lerálni tudja, az nagyon jó, és ha az ellenvéleményt úgy tekinti, hogy az nem a párttal szembeni ellenséges magatartás, hanem egy szükségből és kényszerűségből kialakult hely­zetnek az egyetlen lehetséges de­mokratikus feloldása, akkor minden rendben van. Nagyon merem remél­ni, hogy a Magyar Koalíció Pártja a jövőben is tolerálni fogja, hogy a sa­ját hívei, a saját tábora és a saját sza­vazói köréből esetleg kemény bírála­toknak is ki lesz téve. Ön nagy figyelemmel kíséri a köz­élet történéseit. Mennyire fontos ön szerint egy író számára ez a fajta nagyfokú „közéleti érzé­kenység”? Szerintem egyáltalán nem fontos, . hogy egy író figyelemmel kísérje azt, mi történik a bel- vagy a külpolitiká­ban. Nyilván az én habitusom ilyen, hogy a politika, attól függetlenül, hogy nem vagyok politikus, szen­vedélyesen érdekel, és van vélemé­nyem. Végül is 1989 óta semmilyen adminisztratív akadálya nincs an­nak, hogy az ember elmondhassa a politikai véleményét. Ez természete­sen lehet sokszor szamárság is, sok esetben érzelmileg túlságosan átfűtött vélemény, de mivel demok­ratikus társadalomban élünk, ezek­nek az esetleg szamárságoknak vagy túlságosan személyes vélemé­nyeknek is kell hogy helyük legyen egy politikai diskurzusban. Mi szimpatikusabb az ön számá­ra? Egy olyan művész, aki egyálta­lán nem foglalkozik a politikával, vagy aki beleveti magát, és na­gyon határozottan állást foglal? Nekem mind a kettő szimpatikus. Ha végignézzük a magyar irodalom történetét, legalábbis a 19. századtól fogva, az egyikre és a másikra is ta­lálunk példát. Igen erős politikusi véna volt például Mikszáth Kálmán­ban, de még akár Jókait is említhet­ném. Vannak, akik teljesen apoliti- kusak voltak, most hamarjában Kosztolányi Dezső jut az eszembe. Számomra nem ez a lényeges. Ez nem irodalmi szempont. Én igyek­szem a kettőt szétválasztani ma­gamban. Tehát amikor regényt vagy elbeszélést írok, akkor mindenféle politikai vagy ideológiai szempont­tól igyekszem elszigetelni magam. Ez egy más vüág. Más kritériumok, más értékek mentén helyezkedik el az irodalom, és megint más értékek mentén a politika. Az ‘89 előtti re­zsimben a kettő úgy kapcsolódott össze, hogy mivel diktatúra volt, és a publicisztikában nem lehetett nyíl­tan beszélni, gyakran még virág­nyelven sem, ezt a szerepet sokszor kényszerűségből az irodalmi művek vették át. És nem biztos, hogy ez mindig az irodalmi művek minősé­gének a javára vált. De ezen ‘89 után túlléptünk, hála istennek. Összegez­ve: én egyszerre nem érzem idegen­nek magamtól sem a politikai publi­cisztikát és magától értetődően az irodalmat sem, de a kettőt azért igyekszem, amennyire ez lehetsé­ges, különválasztani. Hogyan látja az írástudók szere­pét napjainkban? Mennyire figyel oda a szavukra, a véleményükre a társadalom? Fontos-e, hogy oda­figyeljen rá? Nem fontos. De nem árt, ha odafi­gyel. Illetve nem baj, ha odafigyel, és ha vannak olyan írók, akik elköte­lezik magukat a politikai publiciszti­kának is. De ez megint csak attól függ, hogy mit mondanak. Az, hogy ma egy író valamilyen politikai kér­désben véleményt nyilvánít, annak távolról sincs olyan súlya, mint ‘89 előtt, amikor az írók, és most termé­szetesen nem az akkori konformista és az akkori hatalomhoz lojális írók­ra gondolok, hanem azokra, akik, amennyire ez akkor lehetséges volt, megpróbálták a maguk különvéle­ményét megfogalmazni. Annak ak­kor sokkal nagyobb súlya volt, mint ma. És én ezt teljesen rendben való­nak találom, mert megint csak azt mondhatom, hogy miután szabad a sajtó és szabad a véleménynyilvání­tás, nincs szükség arra, hogy írók mondjanak ki sokszor tényleg kicsit nyakatekerten, szimbólumokban, sorok között elrejtve valami olyas­mit, amit régebben a publicisztika nem vagy sokkal kevésbé engedhe­tett meg magának. Az utóbbi időben mintha ritkáb­ban írna politikai publicisztikát. Mi ennek az oka? Azt hiszem, az, hogy 1998 után át­rendeződött a politikai sakktábla Szlovákiában. Vagyis 1998-ban és most, 2002-ben is olyan pártok ala­kíthattak kormányt és vezethetik ezt az országot, amelyekkel nekem olyan sok problémám nincs. Alapjá­ban véve azzal a politikai kurzussal, amely ‘98 óta ezt az országot vezeti, nagyjából egyetértek, és mindannak ellenére, amit olykor problemati­kusnak találok a politikájukban, vé­S\ Alapjában véve azzal a politikai kur­zussal, amely ‘98 óta ezt az országot vezeti, nagy- . - jából egyetértek. \\ gül is ennek a politikai kurzusnak a híve vagyok. Vagyis nem érzi rosszul magát ami­att, mert most nem ír politikai publi­cisztikát... Nem. Meg az a jó, hogy ami ebben az országban történik, illetve amit a kormánykoalíció csinál, az nem tud annyira fölingerelni, hogy ezt megg- losszázzam vagy valamilyen politi­kai kommentárt írjak hozzá. A Ma­gyar Koalíció Pártjának a helyzete azért továbbra sem rózsás és könnyű, és voltak szituációk, amikor úgy éreztem, hogy túl könnyen lép­tek kompromisszumra. De ezek részletkérdések. Ha úgy alaposab­ban belemélyedünk ezekbe a komp­romisszumokba, akkor számomra, sajnos, az derül ki, hogy ezeknek nem volt igazán alternatívájuk. Te­hát amikor az MKP kénytelen volt a rövidebbet húzni, már mint kor­mánypárt és a kormánykoalíció egyik tagja, akkor sem volt igazán alternatívájuk, legfeljebb az, hogy kilépnek a koalícióból. Ezt egyszer- kétszer meg lehetett volna fontolni. Én is ezen a véleményen voltam né­hányszor, de lényegében annak a stratégiának az alapjaihoz, amelyet a három pártból egyesült MKP a ki­lencvenes években kidolgozott, azt hiszem, nem érdemes és talán nem is szabad hozzányúlni. A parlamenti pártok az EU-népszavazásról tárgyaltak Május 16-17-én tartják ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Magyar egyetem: három kar szerepel a javaslatban Januárban előterjesztik ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A parlamenti pártok és a kormány képviselői alkotta közös bi­zottság 2003. május 16-17-ét java­solja Szlovákia EU-tagságáról szóló népszavazás időpontjául. A kérdés, melyre választ keü adniuk a szava­záson részt vevőknek, a követ­kezőképpen hangzik majd: „Egye­tért Ön azzal, hogy a Szlovák Köz­társaság az Európai Unió tagorszá­gává váljon?” A bizottság tagjai az eUenzéki pártok képviselői is, s teg­napi ülésükön jóváhagyták a refe­rendum kihirdetésének menetrend­jét is. E szerint a parlament január 21-én soron kívüli ülésen tárgyalja meg a népszavazás ügyét, és mivel előzetesen minden párt egyetért a tegnap született megállapodással, feltételezhetően elfogadja a népsza­vazás kiírását, mely tartalmazza a felteendő kérdést is. Ezután Rudolf Schuster államfő hirdeti ki a népsza­vazás időpontját. ,A köztársasági elnökkel előzetesen tárgyaltunk, jelezte, hogy elfogadja azt a dátumot, melyben megegyez­nek a parlamenti pártok” - mondta Pavol Hrusovsky, a parlament elnö­ke. A kampány költségeit a kormány fedezi, a részletekről két hét múlva tárgyal a kabinet. „Előzetesen 50 millió koronát tartalékoltunk erre a célra, de ha a parlament úgy látja jó­nak, hogy ez az összeg nem lesz ele­gendő, úgy a kormány tartalékalap­jából további projektek finanszírozá­sára is van lehetőség” - mondta Csáky Pál miniszterelnök-helyettes. A népszavazás lebonyolítására to­vábbi 140 millió korona áll a rendel­kezésre. Ez alkalommal az ellenzéki pártok mindenben egyetértettek a kormánnyal. A pártok egyetértettek abban is, hogy ugyan Szlovákia tör­vényei nem írják elő a népszavazás megtartását az európai uniós tagsá­gunkkal kapcsolatban sem, erről a kérdésről „illő” megkérdezni a la­kosság véleményét, (lpj) Pozsony. Előreláthatólag még janu­árban az oktatásügyi miniszter elé terjesztik a magyar egyetem létreho­zására vonatkozó tervezetet, jelen­tette be tegnap Szigeti László. Az ok­tatási államtitkár elmondta: az alap­vetően magyar képzési nyelvű felsőoktatási intézmény való­színűleg három karral kezdi meg működését, az egyetemen lesz peda­gógus-, közgazdász- és teológus­képző fakultás. Szigeti László egye­bek mellett közölte, pártja csak ab­ban az esetben támogatja a tandíjak bevezetését, ha az megfelelő kom­penzációs mechanizmusok, azaz ha­tékony diákhitel-, illetve szociális- ösztöndíj-rendszer működtetésével párosul. Szigeti szerint a vegyesen lakott területeken levő kisiskolák tá­mogatásában külön normarend­szernek kellene érvényesülnie. „Erre azért van szükség - fűzte hozzá -, mert a készülő, regionális oktatá­sügyfinanszírozásáról szóló törvény az eddigi osztályalapú normatív fi­nanszírozás helyett fejkvótarend­szerrel számol. Ha a teljes létszámú osztályokat működtető és a kevés di­ákot foglalkoztató iskolák azonos normarendszer alapján kapnának állami támogatást, a kisiskolák a je­lenleginél rosszabb helyzetbe kerül­nének.” Az MKP alelnöke hangsú­lyozta, csökkentem kell az állami be­folyást az oktatásügyben. Példaként hozta fel, hogy bár a középiskolák a megyék hatáskörébe tartoznak, a pedagógusok bérét továbbra is a ke­rületi hivatalok továbbítják. Szerinte a bérezéssel kapcsolatos feladatokat is a megyéknek kellene ellátniuk. Az MKP ezért szorgalmaz­za a közigazgatás reformjáról és az oktatásügyi államigazgatásról, vala­mint az iskolai önkormányzatokról szóló törvény módosítását, melynek köszönhetően fokozatosan csökken­hetne a járási és a kerületi hivatalok szerepe, (érvé) RÖVIDEN Visszautasított NATO-népszavazás Pozsony. Elutasította a kormány a NATO-tagságról szóló népszava­zás kiírását. A miniszterek tegnap megvitatták a kommunista párti képviselők javaslatát, mely szerint a polgároknak kellene eldönteni­ük, Szlovákia belépjen-e a katonai szövetségbe. A kommunisták már a parlament január 14-én kezdődő ülésen felvetik, hogy a törvényho­zás fogadjon el határozatot a népszavazás szükségességéről, (sza) Kilencvenöt százalékos emelés Pozsony. Február 1-jétől 95 százalékkal emelik az állami lakások bérleti díját, azaz a jövő hónaptól a lakbér - a lakás nagyságától függően - 2000-2200 korona lesz. A döntés a szlovákiai lakások 2 százalékát, 39 ezer háztartást érint, és a megemelt összeg még min­dig nem fedi majd a karbantartási költségeket, ezért az uniós csatla­kozásig további emelésre lehet számítani. (SITA) Jók az esélyeink a Peugeot-nál Pozsony. Szlovákiának jó esélyei vannak a francia PSA Peugeot Cit­roen autógyártó befektetésének az elnyerésére, továbbra is jelentős vetélytársat jelent azonban számunkra a szomszédos Lengyelország - nyilatkozta Robert Nemcsics gazdasági miniszter. A kormány teg­nap jóváhagyta a francia cég és a befektetés helyszínéül kiszemelt Nagyszombat által kötendő szerződésjavaslatot. További részleteket azonban a dokumentum titkosságára hivatkozva nem tettek közzé. A Peugeot 700 millió eurós beruházást tervez, (ú) Csaknem 60 millió eurós támogatás Pozsony. A kormány jóváhagyta a 2002-es Phare program pénzügyi memorandumát, ami azt jelenti, hogy az Európai Bizottság 23 projek­tum megvalósítását 57,1 millió euróval támogatja. Mindez a csatlako­zás előtti uniós segítség része. Az egyes projektumokról szóló szer­ződéseket legkésőbb 2004. november 30-ig kell megkötni. Három ter­vezet a határ menti együttműködés fejlesztésével kapcsolatos, (sz-a) Rudolf Schuster Sanghajban Sanghaj. A kínai gazdasági fejlődés fellegvárának számító nagyvá­rosban tárgyalt tegnap a tíznapos kínai hivatalos látogatáson tar­tózkodó Rudolf Schuster és küldöttsége. A14 millió Sanghajt a szlo­vák gazdasági érdekek kínai központjaként említette. Rudolf Schus­ter megtekintette a város egyik legdinamikusabban fejlődő gazda­sági és pénzügyi központját, a kétmillió lakost számláló Pundong negyedet. Csen Liang polgármesterrel egyebek mellett arról is tár­gyalt, hogy a szlovákiai építővállalatok miként vehetnének részt a 2010-es sanghaji világkiállítás területének kiépítésében, (s, t) Szárnyvonalak: hiányos jelentés Pozsony. „Úgy akartak elfogadtatni velünk egy anyagot, hogy a leg­alapvetőbb információkat sem tartalmazta” - árulta el Gyurovszky László régiófejlesztési miniszter. A kormánynak foglalkoznia kellett volna az egyes szárnyvonalak megszüntetésével. „Csakhogy a jelen­tésből nem derült ki, mely vonalakon akarják megszüntetni a sze­mélyforgalmat, illetve hogy milyen szempontok alapján választot­ták ki őket. Értesüléseink szerint nem voltak objektívak a kritériu­mokat” - tette hozzá a tárcavezető. A kabinet jövő héten visszatér a kérdésre, (-sza) Végleg megoldódott a karácsony előtti koalíciós válság Újra az amnesztiaügyről ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Van politikai akarat az állami tulajdonú vállalatok magá­nosítására, tájékoztatott Bugár Béla, az MKP elnöke a koalíciós tanács tegnap esti üléséről. A partnerek megegyeztek, módosít­ják a nagyprivatizációról szóló jogszabályt, csak még azt nem tudni, mikor és hogyan. A gazda­sági miniszter előbb elemzi, mi­lyen előnyökkel és hátrányokkal jár, ha az állam eladja vagy meg­tartja részesedéseit. A magáno­sításhoz hasonlóan egyértelműen létezik politikai akarat a meciari amnesztiák semmissé nyilvánítá­sára is, de a Kereszténydemokrata Mozgalom csak akkor terjeszti elő ezzel kapcsolatos alkotmánytör­vény-tervezetét, ha a parlament­ben lesz kilencven támogató sza­vazat; Pavol Hrusovsky az összes frakcióval tárgyalni fog (a kor­mánykoalíciónak nincs 90 képvi­selője, azaz ellenzéki támogatásra van szükség). Ha valaki a törvény támogatását ahhoz kötné, hogy a Meciarén kívül Michal Kovác volt államfő amnesztiáját is érvényte­lenítsék, a koalíciónak ez nem okoz gondot. Az MKP elnöke ugyanakkor nem hiszi, hogy az el­lenzék támogatni fogja a törvény- tervezetet. Bugár szerint tavaszra ismertté válik az államfőjelölt ne­ve. Tegnap a partnerek villamos művek bizonyos pozícióinak betöl­téséről nem tárgyalt, és úgy tűnik, a karácsony előtti koalíciós válság végleg megoldódott, (-sza-) Saktor: Ludovít Kaník a kádárizmus bevezetésére készül Akció a minisztériumnál ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A munka-, szociális és családügyi minisztérium „elfoglalá­sával” akarja felhívni a figyelmet a szakszervezeti konföderáció a munkatörvénykönyv javasolt mó­dosításának hibáira. „Reggel nyolc és tíz óra között aktivistáink a mi­nisztérium előtt tiltakoznak. Az ak­ció legalább tíz napig fog tartani” - mondta Eugen Skultéty szakszer­vezeti alelnök. Ivan Saktor elnök szerint a szaktárca által javasolt módosítás elfogadásával egy telje­sen új, az alkalmazottak érdekeit fi­gyelmen kívül hagyó törvény szüle­tik meg, mely „rabszolgává változ­tatja a munkavállalókat”. „Ludovít Kaník miniszter a kádárizmus beve­zetésére készül Szlovákiában: ugyan mindenkinek lehetősége lesz dolgozni, de csak akkor tud majd színvonalas életet biztosítani magá­nak és családjának, ha négy-öt munkahelyet is vállal” - vélekedett Saktor. A szakszervezet szinte a 178 pontos módosítás minden pontját kifogásolja, azzal vádolja a minisztériumot, hogy félrevezeti a lakosságot. „A tárca arról próbálja meggyőzni a munkavállalókat, hogy a módosítás az ő érdeküket szolgálja, csak azokat a javaslato­kat emeli ki, melyek ezt támasztják alá” - közölte Saktor. A szakszerve­zet mérlegeli annak a lehetőségét is, hogy országos munkabeszünte­téssel tiltakozzon a tervezett módo­sítás ellen. (1. p. j.) „Nem érzem idegennek magamtól sem a politikai publicisztikát és magá­tól értetődően az irodalmat sem." (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents