Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-06 / 284. szám, péntek
Közélet ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 6. Zsarolók szabadlábon Pozsony. A Zsolnai Kerületi Bíróság tétlensége miatt került szabadlábra négy, zsarolással vádolt gyanúsított. Tegnap a Legfelsőbb Bíróság kénytelen volt őket szabadlábra helyezni, mert a zsolnai bíróság tavaly november 14-től egyetlen alkalommal sem tűzte napirendre az ügy tárgyalását. A bíróság tétlensége miatt sérültek a gyanúsítottak emberi jogai és további fogva tartásuk az alkotmánybíróság korábbi ítéleteivel is ellentétes lett volna. A négy gyanúsított a vád szerint fegyverrel kényszerítette egyik áldozatát, hogy az a nevükre írassa vagyonát. (TASR) Gépkocsi robbant a fővárosban Pozsony. Felrobbant egy Seat Cordoba típusú személyautó a Dőlné Hony városrészben. A detonáció tegnap reggel kilenc órakor történt, a gépkocsi tulajdonosa Milan A. pozsonyi lakos. A robbanásban egy személy megsérült, őt hasi sérülésekkel szállították kórházba. Pozsonyban utoljára november végén robbant autó, az akkori elkövető továbbra is ismeretlen. (SITA) Gyilkossággal vádolják az anyát Vrútky. Gyermeke meggyilkolásával vádolják azt a 29 éves nőt, aki miután megszülte a kisfiút, a kukájába tette. Az asszonynak két kiskorú gyermeke van. Harmadik gyermeke az orvos szerint életképes volt, a szülés után lélegzett; a halál oka fulladás. A gyermek tetemét az asszony férje dobta a kukába. Az elkövetőre - bűnössége bebizonyosodása esetén - 3-tól 8-évig terjedő börtönbüntetés vár. (TASR) Gyalogost gázolt el egy mozdony Máriatölgyes. Majdnem az életébe került a vágányok melletti séta egy nyustyai férfinak. Szerdán délután a vasúti átkelőn sétáló férfi a mozdonyvezető szerint nem reagált a figyelmeztető hangjelzésre, és a mozdony oldalával ütközött. A férfit az erős ütközés az árokba vetette, és súlyos sérüléseket okozott neki. Az orvosok szerint gyógykezelése legalább tíz hétig tart majd. A rendőrök szerint a mozdonyvezető az ütközéskor nem volt alkohol befolyása alatt. (SITA) Nem észlelte a balesetet Keszegfalva. Csütörtök este a vasúti átkelőn egy Skoda Fabia nekiütközött az áthaladó vonatszerelvénynek. A gépkocsi 54 éves vezetője nem sérült meg, de a gépkocsin mintegy százezer korona értékű kár keletkezett. A mozdonyvezető csak Komáromba érve fedezte fel, hogy baleset történt, mivel a gépkocsi a szerelvény második vagonjának ütközött. A rendőrség szerint sem a mozdony, sem az autó vezetője nem fogyasztott alkoholt, (ú) Elfogták a fejszés rablót Poltár. Elfogta a rendőrség Stefan H. 16 éves nagyszuhai lakost, aki fejszével a kezében tört be az egyik helybeli házába. Az ott tartózkodó 19 éves Ján V.-t életveszélyesen megfenyegette, és pénzt követelt tőle. A rémült férfi átadta a pénztárcáját támadójának, aki 200 koronát kivett belőle, majd elmenekült. A rendőrség lopással és magánlaksértéssel vádolja az elkövetőt. (SITA) A szerencsések gyümölcsöt, édességet, kisautót, plüssmacit kapnak, de egyre több gyerek kénytelen kevesebbel is beérni Mi kerül a gyerekek csizmájába Mikuláskor? A nagyobb kórházakban már járt a Mikulás, a vágsellyei kórház gyermekosztályát ma keresi fel. A helyi Microwell Kft. és a vágkirályfai Humanita Gyermakfarm idén 900 ajándékcsomagot készített, melyeket a mai ünnepségen osztanak szét a legkisebbeknek. (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Komárom/Kalonda/Kassa. Néhol tegnap este járt, van ahova csak ma érkezik meg a Mikulás. A gyerekeknek örömöt okoz, a felnőtteknek fejtörést, hogy miből és mit tegyenek a csizmába. Édesség, gyümölcs és természetesen különböző méretű és formájú csoki Mikulás - leggyakrabban ezek kerülnek a komáromi gyerekek csizmáiba Mikulás napján. Erzsébet ötéves kislányának készít csomagot, és a felsoroltakon kívül egy kifestővel is meglepi csemetéjét. „A nagy ajándékozást karácsonyra hagyjuk, sajnos egy fizetésből élünk, így nem telik ilyenkor is drágább játékokra” - mondta. Kevesen vásárolnak játékokat, ha mégis, általában 50-100 korona értékben. „Hogy mi kerül a csizmába? Hát jó lenne sok minden, de abból a 80 koronából, amiből 20-áig kell kihúznunk, nem futja sok mindenre” - mondta egy gyermekét egyedül nevelő kalondai asszony, és hozzátette: „Szépek az ünnepek, de nekem néha már hónapokkal előtte görcsbe rándul a gyomrom, hogyan fogunk megint kijönni a 4500 koronából. Még nem tudom, mi lesz a kiscsizmában. Valamit biztosan kitalálunk, de nem lesz bőség, az ember nem tudja azt adni, amit szeretne. Ami a legszomorúbb, hogy ha megkérdezik az iskolában a gyerekemet, hogy mit kapott a Mikulástól, akkor csak arról a pár darab édességről tud majd beszámolni. Én a legszívesebben egy jól fizető munkahelyre való meghívót szeretnék találni a csizmában. Nekünk az lenne a legnagyobb ajándék.” A farnadi Tóthék a sanyarú helyzetük ellenére rendszeresen megajándékozzák hat gyermeküket. Az idei Mikulás-batyuba néhány tíz-tizenkét koronás csoki, és egy- pár hét-tíz koronás keksz kerül. Mint elmondták, sajnos, többet nem tudnak áldozni a gyerekekre. A rokkantnyugdíjas családfenntartó és munkanélküli felesége bevétele ugyanis havi 15 ezer korona. Mikulás-napkor a farnadiak gondolnak a hátrányos helyzetű családokra. Tóthék már kaptak néhány hasznos holmival megtöltött csomagot. A kassai Kozsár Zsuzsanna pedagógus egyedül neveli három gyermekét, akiket idén közös ajándékkal lep meg a Mikulás. „Nyolc, tíz, illetve tizenegy évesek, mindhárman zeneiskolások, és a gyakorláshoz nagyon hiányzik nekik a metronóm. Mivel egy ilyen szerkezet ezer koronánál is többe kerül, másra már nem futja a Mikulásnak. Szerencsére nagy a család, és kevés benne a gyerek, így az édességekre nekem sosincs gondom” -mondja az ifjú klarinétos, furu- lyás és zongorista édesanyja. Petrik Gyöngyi egy hatéves kislány és egy tizenkilenc hónapos legényke mellett férjének is készít Mikulás-csomagot. „Nálunk csak édesség, gyümölcs és néhány apróság kerül a csizmába, mivel a hagyományos Mikulás-csomagok hívei vagyunk. A nagyobb ajándékokat meghagyjuk karácsonyra. Az egészet betakartam 250-300 koronából. Igyekeztem olyan édességeket összeválogatni, amiket még nem kóstoltak a gyerekek. A színek is fontosak, Csenge lányom csomagjában például idén a piros dominál. Levente egy virgácsot is megérdemelt volna, de azt egyszerűen nem kaptam Kassán.” Egy komáromi játékboltban dolgozó eladótól megtudtuk, hogy egyre kevesebben vásárolnak Mikulás előtt játékokat, és ha mégis, akkor általában 50-100 korona értékben. A plüssállatkák, a kisautók, sminkkészletek fogynak a leginkább, drágább ajándékra már nemigen telik. Sőt, tapasztalatai szerint már karácsonykor is inkább ruhaneműt vásárolnak a szülők gyermekeiknek, és azt egészítik ki olcsóbb játékkal. Úgy tűnik, a Mikulás-várás nem korhoz kötött: egy középkorú hölgy elárulta, hogy 18 és 20 éves gyermekei bizony a mai napig várják a csomagot, amelybe elsősorban gyümölcs kerül. „Számukra nem a tartalom a lényeg, hanem az, hogy reggelre ott legyen a csomag az ablakban” - mondta nevetve. (szász, juk, buch, vkm) A sertéstenyésztőknek 3,7 millió korona kiesést jelent az alacsony felvásárlási ár Képezni kell az állástalanokat, hogy alkalmazzák őket Exporttámogatás kell Komárom. Annak ellenére, hogy a Komáromi járás gazdálkodói az idei évre meghatározott, 12 232 tonnás sertéstenyésztési kvóta alig 83 százalékát merítik csak ki, mintegy 620 tonnányi sertéshústöbblet mutatkozik a járásban. V. KRASZNICA MELITTA Földes Csaba, az Agrárkamara területi igazgatója szerint a túlkínálat pedig negatívan befolyásolja a felvásárlási árakat. Hiába vonatkozik a 48 koronás kilónkénti felvásárlási ár a kvótás húsmennyiségre, a feldolgozók 41 korona körüli árat kínálnak a vágósertés kilogrammjáért. A két ár közti különbség mintegy 3,7 millió koronás veszteséget jelent a Komáromi járás tenyésztői számára. A túlkínálat egyik oka a tartósan alacsony fogyasztás, a másik az olcsó behozatal, amely egybeesik a hazai fokozott kínálattal. Csehországból például már 39-41 koronáért hozzák be Szlovákiába a vágósertés kilóját, de ez ellen a behozatal ellen még csak vámvédelmi intézkedéseket sem lehet hozni, hiszen sem Csehország, sem a többi 42 koronás felvásárlási ár alatt egyértelműen veszteséges a sertéstartás. állam nem lépte túl idei behozatali keretét. November végéig például az engedélyezett 8327 tonnából csak 2538-at merített ki nyugati szomszédunk. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a tenyésztők nagy része - az előző évek pozitív tapasztalataiból kiindulva - a karácsonyi piachoz igazította az állomány eladását. Az elmúlt években ugyanis a kvótában megszabott mennyiséget egész évben garantált áron tudták értékesíteni a tenyésztők. Most azonban az intervenciós ügynökség (IPA) közölte, nincs pénz az árkompenzációra. Pedig a kvótát országos szinten sem lépték túl, sőt, még el sem érték a hazai tenyésztők: a 190 ezer tonnás éves keretet mintegy 85 százalékra teljesítik csupán. Földes Csaba szerint egyedüli megoldást az államilag támogatott sertéshúskivitel jelentett volna, de egyre inkább valószínűsíthető, hogy ebből nem lesz semmi. A tenyésztők nem tehetnek mást, mint hogy veszteséggel adjanak túl a sertéseken, hiszen 42 koronás felvásárlási ár alatt egyértelműen veszteséges a sertéstartás. Négypercnyi munka JUHÁSZ KATALIN Kassa. Továbbra is a Kassai és az Eperjesi kerület járásaiban legmagasabb a munkanélküliség. Az országos viszonylatban csökkenő tendencia keleten nem mutatkozik meg. Az ügyintézők túlterheltek, egy iglói hivatalnokra például napi 80 ügyfél jut, azaz átlagosan 3,9 percig foglalkozhat egy emberrel. A hivatalok működésére szánt összeg jövőre várhatóan 4 százalékkal csökken, a létminimumot 2900 koronában állapították meg, azaz 500 koronával kevesebb lesz, mint eddig. Emiatt értelemszerűen változik a segélyek ösz- szege is. A készülő jövő évi költségvetés ösz- szesen 3,6 milliárd koronát irányoz elő a munkaügyi hivatalok számára, az összeg csaknem 37 százalékát a kiemelten kezelt Kassai és Eperjesi kerület kapja. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal igazgatója, Jaroslav Sumny szerint távlati tervek, illetve a pénzeszközök racionális felhasználása nélkül nem lehet kilábalni a gödörből. „Az új törvény kimondja, hogy a helyi önkormányzat januártól köteles együttműködni a munkaügyi hivatallal a munkanélküliség csökkentése érdekében. El kell érni, hogy az állástalanok napi rendszerességgel tájékozódhassanak a felszabadult munkahelyekről” - mondta az igazgató, aki szerint a Besztercebányai kerület egyes településein létesített Teleházak beváltak, és a jó őrieteket keleten is alkalmazni lehet. Sumny ijesztőnek tartja azt az adatot, mely szerint a 480 ezer állástalan közül 309 ezer fő szakképzetlen, csupán alapfokú végzettséggel rendelkezik. „Fontos a továbbtanulás, megfelelő képzettség nélkül ugyanis senki sem alkalmaz munkanélkülieket. Ilyen helyzetben hiába várjuk, hogy a külföldi befektetők majd megoldják a problémát” - mondta az igazgató. A dél-koreai cég szlovákiai üzemében hírzárlat mellett folyik a termelés; egy műszak alatt 1500 monitort gyártanak Feszes munkatempót diktál a Samsung Galántán GAÁL LÁSZLÓ Galánta. A dél-koreai Samsung mamutcég galántai üzemében, a Samsung Elektornics Slovakia vállalatban októbertől folyik a termelés, számítógépes monitorokat gyártanak. Mielőtt a Samsung letelepedett volna Galántán, nagy hírverés előzte meg a gyárépítést, azt, hogy az egykori bútorgyár helyén olyan üzem épül, amelyben a tervek szerint 2005-re több mint 2000 embert foglalkoztatnak majd. Amióta azonban beindult az üzem a Samsung illetékesei semmilyen információval nem hajlandók szolgálni. Az eredeti tervek szerint szeptember 26-án kellett volna beindítani a próbaüzemelést, ám az üzem vezetői azóta sem adnak tájékoztatást a cég működéséről. Mivel hivatalosan lehetetíen megtudni bármit is, az üzem két alkalmazottjától kértünk némi felvüágosítást. , Az ismerőseimtől hallottam, hogy a Samsungba munkásokat keresnek, hát én is beadtam a kérvényemet. Egy hónap múlva értesítettek, hogy másnap beléphetek a munkába.” - emlékszik vissza Ádám. A munka valóban szeptember 26-án kezdődött, ám még nem a próbaüzemelés indult, hanem ekkor kezdték felszerelni a felújított csarnokban a gyártó gépsorokat. A valódi termelés október 21-én indult be. A vezető beosztású alkalmazottak és az adminisztratív munkaerő már korábban munkába állt, a termelésben dolgozó munkások az említett üzembeállítást megelőzően kéthetes tanfolyamon vettek részt. „A művelődési házba jártunk tanfolyamra. Ez nem valamiféle szakmai felkészítés, vagy betanítás volt, hanem inkább pszichikai tréning. A csapatmunkára készítettek fel, rajzoltunk meg énekeltünk - kapcsolódik be a beszélgetésbe Béla. - Aztán mindenkit beosztottak, aszerint, hogy müyen munkára felelne meg leginkább.” Jelenleg a volt bútorgyár egyik felújított csarnokában két gépsoron gyártják a számítógépes képernyőket. A gépsor elején a képernyőt behelyezik a tartókeretbe, és a gépsor mellett ülő vagy álló munkások különféle alkatrészeket helyeznek a megfelelő helyre. Mindenki másmás alkatrészt, úgyhogy mire a munkadarab végigvándorol a gyártósoron, elkészül a monitor. Az alkalmazottaknak több mint a fele nő, és a gépsor mellett furcsamód éppen ők kerültek a fontosabb helyekre. „Nem mintha jobban értenének a gyártáshoz, vagy megbízhatóbbak lennének. Egyszerűen vékonyabb, finomabb ujjaik vannak, és érzékenyebben tudják beállítani az egyes alkatrészeket.” - világosít fel Béla. A tanfolyamon körülbelül nyolcvanan lehettek, ma mintegy százan dolgoznak a gépsoron. A gyártó gépsoron való munkát a koreai alkalmazottak mutatták be a munkásoknak, ami nem mindig ment simán, mert a kóreiaik esedeg angolul tudnak, és nem mindig van kéznél tolmács. A munkanap reggel nyolctól délután ötíg tart, közben minden két órában tartanak tízperces szünetet, és déltől egy óráig tart az ebédszünet. Gyakoriak a túlórák is, ilyenkor este fél nyolcig dolgoznak. „Néha csak öt perccel öt előtt tudjuk meg, hogy lesz-e aznap túlórázás vagy nem - ecseteli Ádám. - Nekem ez nem probléma, mert nem várnak otthon gyerekek, de akit otthon család vár, vagy mondjuk a környékbeli falvakból utazik be, annak nem mindegy.” A pontosságot pedig szigorúan megkövetelik. Állítólag előfordult már, hogy a két percet késő alkalmazottnak arra napra igazolatlan hiányzást írtak be. A munkatempó eléggé szoros, ami nem csoda, hiszen a jelenleginél sokkal nagyobb termelékenységet szeretne elérni a cég. „Most egy-egy gépsoron egy műszak alatt ezerötszáz képernyőt gyártunk le, de állítólag az a terv, hogy műszakonként 2500-at gyártsunk” - avatnak be a cég terveibe beszélgetőtársaim. Hogy ez reális-e, azt persze nem tudjál megítélni, de szerintük nem lehetetíen, hiszen amikor elkezdték a termelést naponta 400 monitort gyártottak, ehhez képest már eddig is óriási haladást értek el. Béla szerint gyorsabban lehetne dolgozni, ha a gyártósorok kifogástalanul működnének, csakhogy ezek nem vadonatúj gépek, hanem használtak, és nem ritka hogy meghibásodnak, de ha ezeket a kezdeti hibákat eltávolítják, a termelékenység is megnövekedhet. A bérre vonatkozó kérdésre elmondták, „az alapfizetés nyolcezer korona, ebből tisztán hat és fél ezret kapunk, amiből még levonják az ebédjegyek árát, úgyhogy havonta olyan 5800-at viszünk haza”. Nem egy nagy fizetés, de aki munkanélküliként legfeljebb 3800 koronát kapott, az örül, hogy a Samsungban dolgozhat. Riportalanyaim állástalanként jelentkeztek a vállalathoz, a Samsungot komoly cégnek tartják, és remélik, hogy még sok évig itt dolgozhatnak.
