Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-06 / 284. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 6. Közélet 5 A magyar nemzetiségűek leginkább tulajdonjogi, örökösödési, restitúciós és földügyekben fordulnak az ombudsmanhoz Pavel Kandrác, a panaszfejtő Aki a HZDS-ből jött, az automatikusan rossz? Ott is, más pártban is van­nak jó és rossz emberek. (Képarchívum) Egyesek szomorúfűznek ne­vezték, mások pedig egysze­rűen nem tartják méltóság- teljesnek Szlovákia első em­berjogi biztosát. Néhányan a nevéhez fűződő furcsa ügye­ket vagy HZDS-es múltját ve­tik a szemére. Ennek ellené­re a polgárok postázzák sé­relmeiket: idáig több mint 1300 panaszt kapott, ezek el­sősorban a bírósági eljárá­sok indokolatlan elhúzódá­sával, vagyonjogi, családjogi gondokkal és büntetőjoggal kapcsolatosak. Pavel Kandráccsal beszélgettünk. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Első sajtótájékoztatóján az új­ságírókat elárasztotta statiszti­kai adatokkal, konkrét ügyről azonban nem volt hajlandó be­szélni, pedig az emberjogi biztos éppen az esetek medializálá- sával érhet el eredményt. Beszá­molna valamilyen esetről? Konkrét ügyekről a következő sajtótájékoztatón számolunk majd be. Mégis, nem árulna el valami kö­zelebbit? Például mit? A bírósági eljárások hosszússágát kifogásoló panaszo­kat? Milyen konkrét dolgokat akar hallani? Az egyes esetekről csak a panaszos beleegyezésével tájékoz­tathatunk. Tehát a polgár megírja önnek, hogy tisztelt Kandrác úr, túl so­káig húzódik a bírósági eljárás, kérem, csináljon valamit? Avagy: hogyan néz ki egy pa­nasz? Mindenféleképpen, néha nekünk kell kihámoznunk, miről is van szó, de túlnyomórészt a polgárok már annyira fegyelmezettek, hogy az előírásoknak megfelelően meg­írják, kivel szemben és mit kifogá­solnak. Nemrég például egy fog­házból kaptam levelet, és ebből mint egy keresztrejtvényből kellett kitalálnom, mit is akar a panaszos. Ha nem lennék büntetőjogász, ne­hezen tudtuk volna megfejteni. A beérkezett 1300 panasz milyen stádiumban van? Mennyit sike­rült orvosolni? Több mint 170-et már elintéztünk. Ez mit jelent? Vagy azt, hogy a panaszosnak ad­tunk igazat és közbenjártunk az ér­dekében, például az illetékes köz- igazgatási szervhez fordultunk, hogy az érvényes törvények értei­» A törvény értelmé- r ben mindenki anya­nyelvén fordulhat . . hozzánk. N\ mében járjon el, vagy az illetékes bírót kértük, tűzze ld a tárgyalás időpontját. Az elintézés egyik for­mája az ügy félretétele is, ha a do­log nem tartozik a hatáskörünkbe. A fogházakban pedig helyben or­vosoltunk néhány hiányosságot. Több mint 230 ügyet pedig szét­dolgoztunk. Tessék? Mi az, hogy szétdolgoz­tak? Az ügyeket a megfelelő jogásza­inknak adtuk, akik áttanulmá­nyozzák az aktákat, szükség ese­tén felkeresik az érintett hivatalo­kat, próbálják kideríteni az objek­tív igazságot. Mennyi ideig tart egy-egy panasz orvoslása? Minden panaszt ellenőrzünk, csak­hogy gyakran rendkívül vaskos ira­tokról van szó. Munkánk sokszor az ügyészek vagy a bírók munkájá­hoz hasonlítható. Vannak sürgős ügyek is, ide elsősorban a börtön- büntetésüket töltő polgárok pana­szai tartoznak, de a közelmúltban hozzánk fordult egy pozsonyi csa­lád is, melyet ki akartak lakoltatni. Közbenjárásunkra a panaszosok nem kerültek az utcára. Leggyakrabban hogyan panasz­kodnak a polgárok? írásban, de személyesen is. Az iro­da jogászai is fogadják a polgáro­kat. A törvény értelmében minden­ki anyanyelvén fordulhat hozzánk. Azaz ha valaki magyarul kezd beszélni, akkor a telefonbeszél­getést átkapcsolják egy magya­rul beszélő munkatárshoz, ha pedig személyesen keresi fel az irodát, tolmácsot biztosítanak? Igyekezünk, hogy legyen kéznél ilyen alkalmazott, de természete­sen nem ideális a helyzet. Ha nincs a közelben magyarul beszélő mun­katárs, akkor annyit azért megért a polgár, hogy mikor hívjon vissza, vagy mikor keresse fel az irodát, amikorra biztosítjuk magyarul be­szélő munkatárs jelenlétét. De tud­ja, elméletileg egy bebörtönzött szuahéli is hozzám fordulhatna, szuahéliül kérhetne segítséget, de logikusan az irodában nem dolgoz­hat a világ minden nyelvét beszélő ember. Fordítást biztosítunk. Van erre pénzük? Muszáj. A polgárnak nem szabad megéreznie a szűkös költségvetést. Fájlalta, hogy a költségvetésből kihagyták az ön fizetését, állító­lag le is akart emiatt mondani. Ez pontatlan információ volt. Soha nem gondolkodtunk arról, hogy le­mondjunk. Félreértelmezték a sza­vaimat. Vagyis egész öt évig emberjogi biztos marad? Nem tudom, mindenkit érhet sze­rencsétlenség. Nem tervezek ha­marább távozni funkciómból. Esetleg kap egy újabb antraxos levelet. Szerencsére az elsőben nem volt antrax, ellenkező esetben most nem ülnénk itt. Alig fél éve működik a hivatal, máris rengetegen bírálták. Egye­sek az irodát szomorúfűzhöz ha­sonlították, mások szerint az ön hivatala nem méltóságteljes. Eh­hez mit szól? Azt, hogy mi mindent bírálunk. Szerintem hivatalom kezdettől fogva méltóságteljes, csakhogy mindenkinek így kellett volna kö­zelítenie a dologhoz, például a székház biztosításakor. A Kvetná utcai épület valóban méltóságon aluli volt, és örülök, hogy a jelenle­gi iroda esztétikailag is megfelelő, mert ez is idevonzza az embereket. A régi helyen szinte nem volt hova leültetni a panaszkodót. Tehát ön szerint csak a méltósá­gon aluli környezetnek tudható be a bírálat? Igen. Nagyon kevesen segítettek, elutasítóan viselkedtek a hivatallal szemben. Lehet, hogy feleslegesen túlpolitizálták az ügyet. Talán az ön személye miatt, hi­szen a HZDS parlamenti képvise­lője volt. És aki a HZDS-ből jött, az automa­tikusan rossz? Ott is, más pártban is vannak jó és rossz emberek, és szégyen, ha előre elítélnek valakit. Ráadásul nem voltam a HZDS tag­ja, pártonkívüliként, de a mozga­lom listáján jutottam a parlament­be. Nem látok semmi rosszat ab­ban, hogy a HZDS színeiben szak­emberként tevékenykedtem a Ház­ban, és például az ellenzékiek kö­zül én voltam az egyetlen, aki tá­mogatta, hogy fajgyűlölő kijelenté­sei miatt vonják meg Vít’azoslav Móric mentelmi jogát. Nem gondolja, hogy a hivatalt azért nem tartják sokan méltó­ságteljesnek, mert az ön nevé­hez több negatívum, mint pozití­vum fűződik? Milyen negatívum? Megbélyegez­tek, állandóan a HZDS-szel kötik össze a nevemet, de szisztemati­kus munkával próbálunk javítani a kialakult negatív képen. A fon­tos az, hogy aki hozzám fordult, az tanácsot kapott. Egyszer sem történt meg, hogy emberjogi biz­tosként a HZDS-t előtérbe helyez­tem volna. Nemcsak a pártbeli múltjára gondolok, hanem arra is, hogy a besztercebányai diákok nem kaphattak oklevelet. Jó, hogy ezt az ügyet említi. Ha nyilvánosságra hoznám a birto­komban levő dokumentumokat, csodálkozna. És mi van, ha azt mondom, hogy ezek a diákok már a promóción is túl vannak és meg­kapták az oklevelüket? Az egész ügy úgy végződött, hogy beigazo­lódott: az említett hallgatók akkre­ditált szakon tanultak. Visszatérve a panaszokra: idáig hány magyar fordult önhöz? Nem készítünk nemzetiségi statisz­tikát, az diszkriminatív lenne. He­ten panaszkodtak magyar nyelven, ám a személyes megbeszélések so­rán kiderült, ennél több személy­» Az ombudsman azt ígéri, fogadóórákat tart majd a déli . régiókban. V nek lehet magyar az anyanyelve, de a nemzetiséget nem firtatjuk. Ez mindenkinek a magánügye. Azt sem tudjuk megmondani, hány ro­ma fordult hozzánk. A magyarok mire panaszkodnak leginkább? Tulajdon- és vagyonjogi, örökösö­dési, restitúciós, a föld tulajdonjo­gával, a szomszédok közötti vi­szállyal kapcsolatos kérdésekkel fordultak hozzánk. Állítólag regionális irodákat akar létrehozni. Nem egészen, mert erre nincs pénz. Viszont bizonyos időközön­ként el-ellátogatnánk egy-egy ré­gióba, és helyben próbálnánk or­vosolni a panaszokat. Azokba a ré­giókba utaznánk, ahol a polgár- mesterek előzékenyek lesznek, és arra az egy napra ingyen rendelke­zésünkre bocsátanak valamilyen irodát. Mely községekkel vették fel a kapcsolatot? Nem szólítottunk meg senkit, a polgármesterektől várjuk a kezde­ményezést. A déli régióban Lo­sonc, Komárom, Dunaszerdahely és Párkány is felmerült, de még senkivel sem tárgyaltunk. Tegnap Komáromban jártam, ahol megfe­lelő irodahelyiségeket kerestem. Míg a szlovák fiatalok 15-20%-a folytat felsőfokú tanulmányokat, a magyar fiatalok csupán 7-8%-a jár egyetemre Szakmai konferencia a magyar egyetemről ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Csölösztő. A hazai magyar felső- oktatás és a tervezett magyar egye­tem kérdéseiről tartanak kétnapos konferenciát oktatási szakemberek részvételével a Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum szervezésében a Somorja melletti Csölösztőn. A tegnap kezdődött tanácskozás - melyre az esti órákban megérke­zett Csáky Pál kormányalelnök és Szigeti László oktatási államtitkár is -, résztvevőit Hodossy Gyula, a Fórum alapító tagja köszöntötte. Mészáros András, a Fórum elnöke bevezetőjében elmondta, a konfe­rencia célja, hogy teret adjon min­den létező szakmai véleménynek és az egyes álláspontokat közvetít­se a politikai döntéshozók felé. Bauer Győző akadémikus előadá­sában elmondta: jelenleg a szlovák nemzetiségű fiatalok tizenöt-húsz százaléka folytat felsőfokú tanul­mányokat^ felvidéki magyar fia­taloknak azonban csupán hét­nyolc százaléka jár egyetemre. László Béla nyitrai egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy „a szlovákiai magyarság műveltségi szintjének, az iskolai művelődés színvonalának, rendszerének problémaköre nem a felsőoktatás­sal kezdődik és nem is ott végző­dik”. Albert Sándor kassai egyete­mi tanár és a Fórum szakmai bi­zottságának elnöke előadásában kifejtette: „a dél-szlovákiai régió életszínvonalának javítása és a már szinte tarthatatlan munkanélküli­ség csökkentése feltételezi lakossá­ga műveltségi szintjének növelését is. Ennek alapkövetelménye a főis­kolákon és egyetemeken tanuló di­ákok számának gyarapítása”. Hushegyi Gábor, a pozsonyi ma­gyar tanszék tanára szerint a szlovák-cseh oktatási és tudomá­nyos együttműködés pozitív példá­ját követve kellene átértékelni a határon túli magyarok számára je­lenleg működő magyarországi tel­jes nappali képzés koncepcióját. A tanácskozás ma szakmai vitával folytatódik, (érvé) RÖVIDEN Hiányzás esetén fizetés megvon ás Pozsony. Néhány képviselő megkapta első igazolaüan hiányzá­sát a parlament elnökétől. Pavol Hrusovsky nem igazolta egy-egy napját Milan Cagala (HZDS), Milan Murgas (Smer), Gustav Krajcí (HZDS), Boris Zala (Smer) és Miroslav Maxon (HZDS) kép­viselőknek. Habár ez az eset még nem von maga után komolyabb következményeket, Pavol Hrusovsky azonban ismétlődő hiányzás esetén kilátásba helyezte a vétkes képviselők fizetésének csökken­tését is. (TASR) Dzurinda Mikulás lesz Pozsony. Mikulás-csomagokat oszt szét Mikulás Dzurinda kormányfő és felesége ma, a Pozsony melletti Modor-Harmó­nián egy helybeli gyermekotthon lakói között. A gyermekek az édesség mellett pénzesutalvány is kapnak, melyet a gyermekott­hon berendezésének javítására, könyv- és játékvásárlásra költ­hetnek. Ezt a támogatást a miniszterelnök saját keretéből biztosít­ja a gyermekotthonnak, mely egy azon intézmények közül, melyben a családi neveléshez hasonló nevelésben részesülnek a gyerekek. (SITA) A Rosta a legnézettebb Pozsony. A Markíza televízió Rosta című műsora a legnézettebb po­litikai vitaműsor Szlovákiában, derül ki a Szlovák Rádió közvéle­mény-kutató osztályának novemberi felméréséből. A Rosta 34,7 százalékos nézettséggel vezet a Szlovák Televízió (STV) 5 perc múl­va 12 című műsora - 28,1 százalékos nézettség - előtt. A harmadik helyre a Markíza vasárnapi publicisztikai műsora, a Testre szabva került 26,7 százalékos nézettséggel. A negyedik helyen az STV Ring című műsora végzett 16,3 százalékos nézettséggel a JOJ televízió Hetes című műsora előtt, melyet a tévénézők 5,2 százaléka néz rendszeresen. (SITA) Kisebb lakástakarékossági támogatás Pozsony. Tovább csökkennek a lakásépítési támogatások a pénz­ügyminisztérium tervezete alapján 2003-ban. A parlament költ­ségvetési bizottsága tegnap már jóváhagyta a minisztérium javas­latát, melynek alapján lakástakarékössági megtakarításhoz járó ál­lami prémium összege az idei négyezer koronáról jövőre háromezer koronára csökken. Alacsonyabb lesz a jelzálogkölcsönök kamattá­mogatása is, az idei 4,5 százalékról 2,5 százalékra esik vissza. Az állam mintegy 100 millió korona megtakarítást vár ettől az intézkedéstől. (TASR) Továbbra sincs elnöke az MTV-nek Budapest. Nem sikerült elnökjelöltet állítania tegnap a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének, így továbbra is üresen marad a közmédium Mendreczky Károly július közepi távozásával megüresedett vezetői széke. A18 induló közül a szep­tember 30-i elnökválasztáson a nagykuratórium által leszavazott Baló György kapta tegnap a legtöbb voksot, ötöt, de ez eggyel kevesebb volt, mint a médiatörvényben megkövetelt kétharma­dos arány. (MTI) Az átlagéletkor nálunk jóval kisebb az EU-átlagnál Olcsón dolgozunk és korán halunk TASR-HIR Pozsony. Szlovákia lakói jóval rö- videbb ideig élnek, mint az Euró­pai Unió tagállamainak lakói. A szlovákiai férfiak 69,1 évig, a nők 77,2 évig, míg a EU-országokban élő férfiak 75, a nők 81 évig élnek átlagosan, derül ki az európai sta­tisztikai hivatal (Eurostat) adata­iból. A csatlakozásra készülő országok közül nálunk rövidebb ideig csak Magyarország és a balti államok lakói élnek. Előkelő helyen állunk viszont az egy főre eső kórházi ágyak számában: százezer lakosra több mint 1000 ágy jut. Nálunk jobban csak a csehek szerepeltek ebben a kategóriában, az EU álla­mok átlaga 630 ágy százezer la­kosra. A csatlakozásra készülő országok között Szlovákia azok közé tarto­zik, ahol a legolcsóbb a munka­erő, nálunk az alkalmazott egy munkaórájáért átlagosan 3,06 eurót fizet a munkaadó. Csehor­szágban ez az érték 3,90, Lengyel- országban pedig 4,48 euró. Sze­mélyi számítógépek terén meg­előzzük Csehországot: nálunk száz emberre 15 gép jut, míg nyu­gati szomszédunkban csak 14. A megújítható energiaforrások ki­használása tekintetében azonban felülmúljuk az EU tagállamait is, ott az energiatermelés 25 százalé­ka származik ilyen forrásból, míg nálunk ez az érték 18 százalék. SZAVAZÁSI ÚTMUTATÓ Hogyan szavazzunk? A laldielyünk szerinti szavazó­helyiségben szavazhatunk, de az idősek mozgóurnát is kérhet­nek. Ha nem találjuk személy­azonossági igazolványunkat, két ismerős is igazolhatja személy- azonosságunkat. A bizottságtól két szavazólapot kapunk: az egyiken a polgármesterjelöltek, a másikon a képviselőjelöltek nevei szerepelnek. Az előbbi lis­tán csak egy nevet, a másikon viszont legtöbb annyit kariká- zunk, amennyi a lista feletti szö­vegben lesz: ezért figyelmesen olvassuk el a nevek feletti ma­gyarázatot, ha pedig nem vilá­gos, hány képviselőjelölt számát karikázhatjuk, kérdezzük meg a választási bizottságot. Ha elron­tottuk, kérjünk új szavazólapot. Karikázni csak a szavazófülké­ben lehet, ahová egyedül me­gyünk, de a segítségre szoruló­kat elkísérheti egy családtag, is­merős. A két szavazólapot egy borítékba tesszük, majd bedob­juk az urnába. Mikor érvénytelen a szavazat? Ha egyetlen jelöltet sem vagy túl sok nevet karikázunk be, voksunk nem érvényes. A fejlé­cen feltüntetett számnál keve­sebbet is lehet, többet viszont nem szabad karikázni. A listát nem lehet kiegészíteni, azaz nem írhatunk oda neveket, mert ez a szavazócédula megrongálá­sának számít. Csak karikáz- zunk! Aláhúzni, átfirkálni, nem szabad, mert szavazatunk ér­vénytelen lesz. (sza)

Next

/
Thumbnails
Contents