Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-31 / 302. szám, kedd
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 3 KOMMENTÁR Min múlik az életérzés PÁKOZDI GERTRUD Szinte nincs gazdasági elemzés, amely ne arról szólna, hogy 2002 sikeres év volt Szlovákia számára. Emelkedtek a reálbérek, a munkanélküliség valamelyest csökkent, az országban az előző évinek a többszörösét fektették be külföldiek, a háztartások többet fogyasztottak, az árak meg alig emelkedtek. Ezekben az eredményekben, persze, része volt a választásoknak is, amelyeknek köszönhetően 2002-ben elmaradt az energiaárak emelkedése, és a kormány ott osztogatott, ahol tudott. Egészében véve főképp makroökonómiai szempontból volt elviselhető az év. Erősíti a derűlátást, hogy az országot már végleg meginvitálták a NATO-ba és az EU-ba, kiszámíthatóbb távlatot nyitva meg ezzel Szlovákia előtt. Ezek olyan tények, amelyeket minden józanul gondolkodó elismerően nyugtáz. Azonban makacsul érvényesülnek azok a gazdasági tények is, amelyek arról vallanak, hogy a lakosság vásárlóereje még mindig nem érte el az 1990-es fordulat előtti szintet, hogy az OECD-tagországok közt a munkanélküliség valószínűleg még évekig nálunk lesz a legmagasabb, hogy a tavaly elmaradt áremelések hatását holnaptól már dupla adagban érzékelhetjük. Az eddig elmaradt, de tovább már kétségtelenül nem halasztható reformok által ki- kényszerített megszorítások következményeit főképp a lakosság kedvezőtlen anyagi helyzetben levő rétegei érzik meg a leginkább. Tény, hogy még egy gazdaságilag erős ország kormányának sem könnyű viszonylag fájdalommentesen végrehajtani valamely reformot. Az is tény, hogy Szlovákiának még jócskán van tennivalója, hogy gazdaságilag erős országnak mondhassa magát. így megalapozottan állítható, hogy egyelőre többen lesznek azok, akik a reformok negatív hatásait nyögik, mint azok, akik nyugodt lélekkel állíthatják: amit elértek, a reformoknak köszönhetik. És ez esetben nem azokra gondolok, akik a fordulat utáni évek kaotikus gazdasági meg jogi helyzetét kihasználva saját szempontjukból eredményesen halásztak a zavarosban, akik jogszerűen, de etikátlanul gyárakat privatizáltak fillérekért, s akik közül jó néhányan esetleg tízezreket költenek arra, hogy privát tűzijátékkal köszöntsék az új esztendőt. Azokra a kis- és nagyvállalkozókra gondolok, akik nem utolsósorban a reformoknak, az egyértelmű törvényeknek meg az Európai Unióban honos gazdasági szabályok mind gyakoribb itthoni érvényesítésének is köszönhetően mindig és minden körülmények között átlátható gazdálkodást folytatnak, akik nem űznek sportot az adóhivatal átveréséből, akik legfontosabb feladataik közé sorolják a munkahelyteremtést. A legfontosabb, persze, az lenne, ha az új évben a kormány nem engedné meg a legszegényebbek helyzetének további látványos romlását. Az életérzés egyelőre még az anyagi helyzet által meghatározott nézőpont kérdése. JEGYZET Röfilce mesél SZÁSZI ZOLTÁN Hát, kérem szépen, én igazán elmondhatom magamról, hogy szerencsés vagyok. Ebben az évben már túléltem egy mamámtól való elválasztást, egy parlamenti elválasztást és egy helyhatósági elválasztást. Sok ökör és birka ismerősöm számára ez az időszak sajnálatosan végzetesnek bizonyult. Mindenféle pádéreceptek kipróbálása és sűrű, szinte szédítő forgatás mellett a népétvágy áldozataivá váltak. Eleve szerencsés vagyok, december 31-e van, tegnap még enni is kaptam, a helyzet biztató így kora reggel hétkor. A baromfiudvar még csendes, gazdámék állítólag nem itthon szilvesztereznek. Ezt a mindent tudó és a házba bejáratos Girnyau kandúr mesélte. így minden reményem megvan arra, hogy megélem a jövő évet. Tudják, itt a baromfiudvarban és az ólak tájékán sincs már az a nagy béke. Például az új japán kakas valami hihetetlen frekvencián képes ébreszteni minket, ráadásul a méretes brojler tyúkok mellett enyhén komikus a fiatalúr. De hiába, ő a ficsúr! Bercink, szegény, nyugodjon a fényes kuktafazekak mélyén, az bezzeg tudott bánni ezzel a szemtelen tyúknépséggel. Meg a hangja, na igen, a milánói Scalában nincs olyan érces tenor, mint az övé volt! De ezek a gazdáék nem értékelik az igazi művészetet. Állítólag most már pávát is akarnak tartani. Na attól fogunk megbolondulni. A pávát valami politikustól kapták, és azt meséli bennfentes kandúrunk, ha rájön a dili, egész nap jelszavakat karácsol. Azért idén volt pozitív változás is. Elsősorban az, hogy eurokompatibilis tápokat kaptunk. A süldő malacok röfögésén máris érződik valami akcentus, merthogy őket angolszalonna előállítására képezték át. Csak az a gondom, velem mi lesz? Nekem továbbra is maradt a moslék meg a kukorica- morzsalék, néha száraz kenyér meleg tejsavóval. Az még hagy- ján! Rex, a házőrző újabban már azért is finnyáskodik, ha nem elég márkás kaját kap. Azért így reggel nyolc felé már aggodalmaim vannak! Nem jön a reggeli vegyes. Viszont valami ketrecfélét készítgetnek a garázsnál. Te jó ég! Még a végén én leszek a szilveszteri tombolán a fődíj! Igaz, ez még mindig a jobbik eset, mint citrommal a szájban kiterítve feküdni egy vastepsin, szépen körbedíszítve sült krumplival. Ha túlélem ezt a nagy hercehurcát, elmesélem az új akolhelyemen, hogy is éltünk kis udvarunkban. Hacsak meg nem süttet a szerencsés új gazdi. Mert a libákat is azzal biztatták Márton napja környékén, semmi gond, gúnárkáim, majd meglátjátok milyen jól illatoztok a sütőben. FIGYELŐ LIDOVÉ NOVINY Az Irak elleni amerikai támadásra „valamikor január 2 7-e után” kerülhet sor - írja a prágai lap beszámolva arról, hogy a cseh hadsereg három tisztje amerikai és brit szakértőkkel együtt dolgozik az amerikai hadsereg floridai támaszpontján, ahonnan feltehetően a katonai akciót irányítják majd. A cseh tisztek floridai jelenléte az újság szerint arról tanúskodik, hogy a Pentagon úgy véli: az irakiak ellentámadásuk során nagy valószínűséggel tömegpusztító fegyvereket vetnek be, az amerikai hadseregnek tehát szüksége lesz a térségben állomásozó cseh vegyvédelmi egység közreműködésére. Elképzelhető olyan helyzet, hogy a jelenleg Kuvaitban levő parancsnokságot áttelepítik Bagdad közelébe. A jelenleg Kuvaitban állomásozó cseh egységnek nemcsak a védelmi minisztérium engedélye, hanem a parlament beleegyezése is kell ahhoz, hogy a határt átléphesse, s nyüván ez az oka annak, hogy az amerikai fél folyamatosan tájékoztatja a cseheket a helyzet alakulásáról - teszi hozzá a Li- dové noviny. TALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA Michal Sykora, a Szlovákiai Vár sok és Falvak Társulásának elnöl szerint az önkormányzatok „na; kaland” előtt állnak az iskolák t mogatásában. Hangsúlyozz egyelőre késik az oktatásügy : nanszírozásáról szóló törvéi végrehajtása. A jogszabály érti mében diákonként normatív t mogatás jár, de az önkormányz tok számára továbbra sem vil gos, hogy - például iskolabusz v sárlására - akkor is megkapják-e tanulókért a fejpénzt, ha úgy h tároznak, hogy az iskolát bezá ják. Január elsejétől az építési e: gedélyeztetés hatáskörét is az ö: kormányzatok veszik át. Syko: szerint az önkormányzatok ezt hatáskörüket sok esetben csak k séssel leszek képesek ellátni, me csak a törvény hatályba lépé: előtti utolsó pillanatban dőlt e hogy a helyhatóságok az építési gyi hivatalok mind a 440 alkalmi zottját átvehetik. Az események függetlenek tőle, viszont megmásíthatatlanul az ő nevéhez kötődnek majd a történelemben Riport a 2002-es Esztendőről Ahhoz, hogy ezt a riportot elkészíthessük, nem kellett messzire utaznunk; Fotográfus Cimborának sem volt szüksége a digitális csodára, sem fénymérőre, ez az Esztendő egy éjszaka kellős közepén - feledve a kinti világ petárdazaját és tűzijátékainak hamis csillogását - kopogás nélkül bejött a szobába, s mesélni kezdett. SOÓKY LÁSZLÓ Elmondta, nem azért jött, hogy összegezze önmagát, hanem szívesen beszélne azokról a furcsaságokról, amelyek Szlovákiában, ezen belül is azokon a tájakon történtek, amelyeken a szlovákiai magyarság él. Különösebb csalódás nem érte őt, mivel nem épített légvártervezeteket, nem kívánt csatlakozni sem katonai, sem geopolitikai csoportokhoz, függetlenként és pártsemlegesként vette vállára a világot január elsején. Mondandója elején leszögezte, szeretné kettéválasztani a politikai-politikusi létet a földhözragadt, csak az eseményekkel sodródó civil élettől-léttől, alapvetően azért, hogy elhárítsa magáról a felelősséget, és kitérjen a felelősségre vonhatóság nyomasztó terhe alól. Éppen ebben az összefüggésben a népszámlálás eredménye nem hatott rá olyan sokkolóan, mint néhány járatlan szlovákiai emberre, egyrészt, mert pontosan tudta a várható eredményt, pedig semmiféle érdek nem fűzte ahhoz, hogy előrejelzéseiben árnyalt képet vetítsen az érdeklődők vásznaira. Mindössze annyit fűzött az eseményhez, hogy véleménye szerint a magyarság fogyása egy korábban indult folyamat részeredménye, amely a nemzettudat fokozatos elveszítése mellett egy nagyon tudatos, bár álcázott asszimilációs törekvés sikertörténete. Ha akarná, borítékolhatná is a 2001- es népszámlálás magyar vonatkozású végleges adatait, de nem akarja. Megosztotta velünk azt az álláspontját is, hogy az európai uniós tagságra áhítozó Szlovákiának égető szüksége van néhány szlovákiai magyar politikusra, de abban a pillanatban, amint biztonságban érzi magát és kilábal a kényszerhelyzetből, kirekeszti a magyarokat a szlovákiai politikai léttér közvetlen irányításából. A 2002- es számú Esztendő felsorolta az összes idevonatkozó figyelmeztető jelet, de úgy vélte, közzétételükre még nem érett meg az idő, mert akiket közvetlenül érint, most látnák meg a fától az erdőt, mivel a szlovákiai magyar politikusok most egymás szemének a befogásával foglalatoskodnak. Vendégünk mindezt a politikai öntisztulás folyamataként definiálta. Példát is említett, mégpedig a szlovákiai magyar színházi életből, mely szerint elődjeinek idején, valamikor 1969-ben és 1970- ben a „Hulljon a férgese!” jelszóval két társulat jött létre, s a közönségre bízták, döntse el, szakmailag melyik csapat az erősebb. A politika színterén az ilyen tagozódás, különösen ha szövődményes farkasvakság-járvány idején történik, súlyosabb következményeket is vonhat maga után. Vendégem csúzra való hivatkozással átült a hintaszékbe, mert, mint mondta, az arra érdemes személyiségek jelentős hintába ültették a szlovákiai magyarságot, különös tekintettel a magyar parlament által elfogadott kedvezménytörvény kapcsán. Ennek a játéknak az Esztendő több változatát is említette, konkrétan a libikókát, melynek a másik oldalán nem ül senki, egy későbbi stádiumában pedig a mókuskereket, amelyben a Kis Antant játssza a kerék, a magyarság pedig a mókus szerepét. Vendégem azért furcsállta a helyzetet, mert fivére, a 2001-es Esztendő, már figyelmeztette a felelősöket, hogy kutyából nem lesz szalonna, vagy, hogy egyáltalán nem lesz szalonna, de a felelősök nem értették meg ezeket a burkolt üzeneteket. Később visszatért ahhoz a felvetéséhez, mely szerint egyre távolabb kerül egymástól a szlovákiai magyar politikai látszat és a szlovákiai magyar valóság, ami egyre inkább úgy tűnik, hogy független a nemzetpolitikai elvárásoktól, az országpolitikai elvárásokat szolgálja, s egy régebbi és más tájakon működő politológiai elváráshoz közelít, melynek lényege az lenne, hogy egy országban csupán egy nemzet él. Az Esztendő szerint a tévedés gyökerét valahol ott kellene keresni, ahol a nemzetiségi kérdést azáltal oldotNem titkolta, hogy szorongva engedi át a teret öccsének. ták meg, hogy kimondták, nem létezik nemzetiség. Az Esztendő sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy az ő idejében a szlovákiai magyarság jelentős részének az életszínvonala nem emelkedett, inkább csökkent, s bizony olyan régiókat is megemlített, ahol a magyar lakosság helyzete siralmasnak mondható. Nem titkolta, hogy szorongva engedi át a teret öccsének, a 2003-as számú Esztendőnek, mert valószínűleg ő hozza meg azt az időszakot, amely időről időre megismétlődik a történelem folyamán, így nem példa nélküli, de azok számára, akik most élik a történelmet, ez az idő a mát jelenti. Reményét fejezte ki, hogy a Szlovákiában élő magyarság önbecsülése lényegesen fejlettebb szinti mint az önsajnálata, s felülkeri kedik azokon a gyötrelmekéi amelyek az anyagi és szélién boldogulásának is az útját keres: tezik, s önfeladás helyett pozit: gondolkodásmódról tesz tanúb zonyságot. A vendég cigarettára gyújt, rö; telkedve, hogy nem képes mej szabadulni e káros szenvedi lyétől, de mint mondta, ami ne! még hátravan, azt szeretné kedv szerint eltölteni. Füstölgés közben visszaemléki zett egy-egy súlyosabb tragédián a régiót sújtó árvizekre, szára: ságra, amely mind-mind függe len tőle, de megmásíthatatlan! az ő nevéhez kötődik majd a tö ténelemben. Szomorú volt mint azokért, akik 2002-ben halta meg, de boldogan szólt mindéi kiről, akik az ő idejében születte] Aztán arról beszélt, mennyire szí rette volna úgy átadni az időt a őt követőnek, hogy nem kell sz; mot adnia sem háborúkról, sei ellenségeskedőkről, sem hara; ról, sem gyűlöletről. Azt kívánt: hogy bárcsak az öröm, a tolerál cia és a derű szalagjait kötheti volna az átadásra kerülő stafét; botra, de erre már nagy bizi nyossággal soha nem lesz érkezi se. Beteljesednek a próféták jc vendölései - mondta -, de nei az eljövendő Messiással kapcsi latban, hanem abban az összi függésben, hogy a szellem és lélek terhére a vagyon és a péti veszi át a hatalmat. Közelít a glc balizációnak nevezett sokarcú fi nőmén, amely hatalmába keríti gyengéket és ellehetetleníti mit dazokat, akik ellenállást tanús tanak. A 2002-es számú Esztendő száj szegletében huncutkás mosoly ji lent meg, mert tudta, hogy a mii denségen túl már elindult ki: öccse, hogy a világ örök mozgás: ból átvegye tőle a következő es; tendőnyi időszakot. Szlovákia és Románia NATO-meghívása miatt csökkenhetett a Budapesthez fűződő jó kapcsolatok jelentősége így látják Bécsben a státustörvény körüli viszályt MTI-HÁTTÉR Szomszédok közötti viszály a határokon túli magyaroknak nyújtott segítség miatt - ezzel a címmel közölte tegnap a Kurier című független bécsi lap tudósítója, George Berenyi cikkét. A szerző szerint az uniós csatlakozásra koncentrálni kívánó magyar kormánynak a lehető legrosszabbkor jöttek a Szlovákiával és Romániával kapcsolatos legújabb feszültségek. Budapesten és Brüsz-szelben is egészen mást vártak a két szomszédos ország kormányfőjének magyarországi látogatásától, mint ami történt: az egy évvel ezelőtt hatályba lépett úgynevezett státustörvény keltette hullámok elsimulására számítottak. „Az alig fél éve hivatalban levő Medgyessy-kormány elő-zőleg késznek mutatkozott kisebb módosításokra a törvényben, hogy eloszlassa Pozsony és Bukarest aggályait, és új fejezetet nyisson a szomszédsági politikában - írja Berenyi. - Medgyessy és csapata azonban kétszer is súlyos sokkot szenvedett, amikor Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő 15 pontból álló kifogáslistát nyújtott be, amellyel gyakorlatilag teljes egészében elutasította a törvény országában való alkalmazását. Ezután beigazolódott a félelem attól, hogy Pozsony hozzáállása átszivároghat Bukarestbe is. Bár Adrian Nastase román kormányfő 2001. végén megállapodást írt alá Orbán Viktor (akkori) kormányfővel, a Medgyessyvel való találkozón ő is aggályokat tartalmazó listát nyújtott be. Nem titok, hogy Nastase budapesti látogatása előtt hosz- szabb megbeszélést folytatott Dzurindával. Utána a magyar és a román külügyminiszter csak a törvény módosításának alapelveiről tudott megegyezni.” Berenyi hozzáteszi: főleg a magyarigazolványok kiállítása, az azzal járó kedvezmények és támogatások sora nem tetszik Magyar- ország szomszédainak. „Nyíltan nem kifogásolják az igazolványt, amely Tőkés László püspök szerint első ízben hoz létre jogi kötődést az anyaországhoz és erősíti a nemzeti identitástudatot, ezért Budapesten találgatnak, mi lehf a szomszédok pálfordulása mi gött. Van egy homályos feltételi zés, amely szerint Szlovákia e Románia meghívása a NATO-ba két ország szemében csökkenthe te a Budapesthez fűződő jó kaj csolatok jelentőségét” - jegy; meg a szerző, s emlékeztet r; hogy Medgyessy Péter magyt kormányfő mégis gesztust tét amikor részt vett a budapesti re mán nagykövetség nemzeti ünni pi fogadásán, ahol az 1918-as gyi lafehérvári gyűlésről, vagyis am emlékeztek meg, hogy akkc mondták ki Erdély Romániáho csatolását, márpedig ez sok m: gyár számára gyógyíthatatlan se bet jelent.- Öregem, ma már csak egy biztos pont van az életemben. Eddig is piáltam és az új esztendőben is fogok! (Peter Gossányi rajza)
