Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-31 / 302. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 31. FÓKUSZBAN: A SZILVESZTER A heveny lerészegedés veszélyének szilveszterkor leginkább az egyébként mértéktartó ivók vannak kitéve A heveny lerészegedés veszé­lyének szilveszterkor legin­kább az egyébként mérték­tartó ivók vannak kitéve. A rutintalan alkalmi ivó, az el­csábított absztinens, az alka­lom és a társaság hatására inni kezdő. ÖSSZEÁLLÍTÁS Legtöbbször azért, hogy senkit meg ne sértsen tartózkodásával. Ráadásul az új év közeledte, a ma­gasztos pillanat talán meg is „köve­tel” egy kis mámort. A legtöbb bajt az okozza, hogy keverik az italokat - töményét sörrel, többször ismé­telve, majd egy kis édes ital vacso­ra előtt. Aztán a jó magyar boro­zás, fröccsözés, és végül az elma­radhatatlan pezsgő. A részegség fokozatai Először a hangulat emelkedik, az arc kipirul, a szívműködés felgyor­sul, a gondolkodás és a beszéd élénkebbé válik. A „spicces” ember jókedvű, elmésen tréfálkozik, jól érzi magát. Sajnos ez a kezdeti sza­kasz igen rövid. Annak a szeren­csésnek, aki itt meg tud állni, más­nap semmi baja sem lesz. Ne csak új, boldog is legyen! Az ivászat folytatódik, a részeggé váló ember egyre hangosabb lesz, egyre magabiztosabbnak érzi ma­gát. Jellemétől függően kötözkö- dővé válik, vagy bambán moso­lyogva tűri, hogy vele ékelődjenek a többiek. A rutintalan ivó ebben a stádiumban már szédül, járása bi­zonytalanná válik, beszéde akado­zó lesz. A közös éneklésbe még be­kapcsolódik, de az alkalmi kórus már nem sok hasznát veszi. Aki még itt sem tud megálljt paran­csolni magának az ivászatban, az sajnos „csontrészeg” stádiumba, nem egyszer a heveny alkoholmér­gezés állapotába kerülhet. A nagyivók is lelassulnak, mozgá­suk dülöngélővé válik, beszédüket alig érteni, artikulátlanul kurjon­gatnak, majd mély álomba merül­nek. Ez az állapot már veszélyeket rejt: a magára hagyott részeg fél­renyelheti hányadékát és megful­ladhat. Ha hidegben alszik el, testhőmérséklete annyira lecsök­kenhet, hogy a kihűlés állapota is bekövetkezhet. Macskajaj Külön kérdés a másnaposság. A szerencsésebbek és az előző este mértéktartóbbak megússzák múló fejfájással, a nagyivók azonban nagyon betegek ilyenkor. A heves, lüktető fejfájás, a hányinger, a gyomorégés, a remegés, a gyenge­ség, a fény- és hangiszony súlyos betegség benyomását keltheti. Ilyenkor valamilyen gyógyszert keresgél a másnapos ember, töb­ben esküsznek a hordókáposzta jótékony hatására, mások a kor- helylevest dicsérik. Pedig minden­ki tudja, hogy a másnaposságot csak az idő szünteti meg, a követ­kező nap reggele. (Képarchívum) Az alkohol veszélyei A University of Michigan sürgősségi ügyeletén dolgozók szerint a nem mértékletes alkoholfogyasztás ve­szélyeket hordozhat magában: üyenkor romlik az ítélőképesség, ami akár életveszélyes helyzetekbe is sodorhatja az embert. Az alkohol ugyanis az agyra és a központi ideg- rendszerre hat, így akadályozza az ítélőképesség rendes működését, ám ad egyfajta túlzott önbizalomér­zetet, és a kettő együtt tompítja a ve­szélyérzékelést. Persze vannak rosszabb esetek is: hosszabb távon elpusztítja az agysejteket, ami me­móriazavarokhoz, érzelmi labilitás­hoz, koordinációs zavarokhoz vezet­het. A nagyarányú alkoholizálás gyomor-, máj-, garat-, nyelőcső- és szájrákot is okozhat. Mindezeket a veszélyeket egy módon kerülhetjük el: ha mértékkel iszunk. (MTI, h-m) Szerencsés, aki meg tud állni Az új, és még. nem teljesen kierjedt borokat kora tavasszal palackozták, a palackokat parafa dugóval szorosan bezárták Az első pezsgőt Champagne-ban készítették ÖSSZEÁLLÍTÁS Legelőször Don Perignon készített pezsgőt Champagne-ban. Felfede­zői érdeme abban áll, hogy beve­zette a parafa kérgéből, a parafá­ból készült dugó használatát. Az új, és még nem teljesen kierjedt bo­rokat kora tavasszal palackozta, és a palackokat parafa dugóval szoro­san bezárta. A borban lévő mara­dék cukor erjedése a palackban fe­jeződött be. A pezsgőgyártásról A pezsgő szénsavtartalma a hozzá­adott cukorból zárt erjedés közben képződik. A pezsgőgyártás későbbi szakaszában a technológiailag kész pezsgő édesítésére is használ­nak cukrot. Előzőleg ebből is olda­tot, likőrt készítenek. A kétféle li­kőr rendeltetése és összetétele nem azonos, ezért nevükben is megkülönböztetik egymástól. Az előbbit tirázslikőrnek, utóbbit pe­dig expedíciós likőrnek nevezik. Amit a pezsgönyitásról tudni kell Akármilyen furcsa is, a pezsgőspa­lack, feltéve hogy töltve van, „ve­szélyes üzem”! A benne lévő 5-6 bar nyomás komoly sérüléseket okozhat, ha nem kellő óvatosság­gal akarunk hozzáférni az áhított italhoz. A kupak levétele után a társaságtól elfordulva, a palackot magunktól eltartva leszereljük a kosarat, majd a dugót enyhe szusz- szanás kíséretében kiemeljük a pa­lackból. A palack felrázását, a puk­kanást hagyjuk meg szilveszterre (de akkor is óvatosan!) és a Forma 1 győzteseinek. így elegáns. A fo­gyasztási hőmérséklet általában 6-8 fok, de ez sem szentírás. Igaz azonban, hogy a pezsgő légiessé­ge, szénsavtartalma ezen a hőfo­kon okozza a legnagyobb élveze­tet. A pohár inkább hosszított, „flőte” és sohasem kehely alakú le­gyen! A pezsgő egyik, talán legfontosabb jellemzője a szénsavtartalma. Az oldott és szaturált, a folyadékban kis buborékká diszpegrált C02 kü­lönleges érzékszervi örömöket nyújt a fogyasztónak. Dátumaink, szokásaink, ételeink és italaink Szilveszteri hiedelmek ÖSSZEÁLLÍTÁS Az év utolsó napját a hagyományok szerint többféleképpen ünnepelték. A rómaiaknál hosszú időn keresztül március elsejére esett az évkezdet, de jellemző volt a középkori Európá­ban is ez az időpont. December 31-e a - többek között - húsvéti ünnepek pontos időpontja körüli vitákat el­rendező nicaea-i zsinat idején, egy­szerűen az akkor hatalmon lévő, egyébként népszerűtlen I. Szilvesz­ter pápa neve nyomán vált fontossá, és talán ez lehet az oka annak is, hogy a szilveszter Itáliában azóta sem a nagy mulatozások napja. Ott inkább a vízkereszt a vidámság idő­pontja, az olasz emberek szilveszter­kor baráti, rokoni körben töltik az év utolsó óráit. Szilveszter napja ma­napság az óév duhaj búcsúztatásá­nak jegyében telik. A magyar nép­szokások szerint az óévtől lármával, zajjal, kolompolással köszönnek el, és mint majdnem minden népnél szerencse- és bőséghozó szokások­kal, ételekkel kapcsolódik össze. Ilyen volt az óévet jelképező szalma­báb eltemetése, vízbe hajítása, az óév kiharangozása, vagy a bő ter­més reményében megtartott go­noszűzés, lármás felvonulás, kántá­lás. Az újévi szerencsejelképek: a négylevelű lóhere, a patkó, a lencse és a malac e régi szokások túlélő ta­núi. A néprajzkutatók szerint a zaj­keltésnek több, másféle ősi oka is le­hetett, mint a gonosz kiűzése vagy az ünnepi féktelenség. Hajdúszo­boszlón például úgy tartják, a lár­mázás a török háborúk idejére ve­zethető vissza. A szoboszlói asszo­nyok szilveszter napján meghúzták a harangot, összeverték a tepsiket, és ezzel a zajjal űzték el a törököket. Hogy valóban így történt-e vagy sem, mára már kideríthetetlen, a szokás viszont mind a mai napig megmaradt a városban. A mondák és hiedelmek között az ét­kezéshez fűződő babonák is szere­pet kaptak. Szilveszterkor vacsorára halat, szárnyast vagy fürgelábú va­dat szokás készíteni, mert a hal el­úszik, a szárnyas elkaparja, a nyúl pedig elszalad az elmúlt év összes bajával. Újévkor pedig malacpecse­nyét kell fogyasztani, mert a disznó előtúrja a szerencsét. A lencse sem hiányozhat az asztalról, hiszen az sok pénzt jelent az új esztendőben. Az alábbiakban azonban inkább egy másik ételt ajánlunk, amely prakti­kus lehet Újév napján főleg azoknak, akik kicsit többet ittak a kelleténél. SZILVESZTERI KORHELYLEVES Hozzávalók: 30 dkg savanyú káposzta, 20 dkg füstölt kolbász, 10 dkg húsos füstölt szalonna, 2 dl tejföl, 1 babérlevél, 1 evőkanál piros fűszerpaprika, 1 evőkanál Vegeta, 1 evőkanál liszt, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1/2 citrom leve és héja,. késhegynyi törött fekete bors, csipetnyi cukor. Elkészítés: A füstölt szalonnát apró kockákra vágjuk, és zsírját kiolvasztjuk. Rá­tesszük a megtisztított és finomra vágott vöröshagymát, majd üvegesre pirítjuk. A tűzről lehúzva belekeverjük a pirospaprikát, ezután 1 evőka­nál vizet ráöntve, hozzáadjuk az apróra vágott és lecsöpögtetett sava­nyú káposztát. Néhány percnyi pirítás után felöntjük szűk egyliternyi vízzel. Beleszóljuk a Vegetát, a borsot, a zúzott fokhagymát, hozzáad­juk a babérlevelet, a citrom apróra vágott héját, és befedve felforraljuk. 20 percig főzzük. Közben a kolbász bőrét lehúzzuk, és felkarikázzuk. A főzés félidejében beletesszük a levesbe. Végül belekeverjük a fél dl víz­zel és liszttel simára kevert tejfölt, majd jól kiforraljuk. Csak akkor íze­sítjük a citromlével, ha nem elég savanyú. Csipet cukrot is belekeve­rünk, és forrón tálaljuk. (Tehetünk bele egy cseresznyepaprikát is.) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DÉLEN ESŐZÉSEK, 2-6 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOCIA A Nap kel 07.44-kor - nyugszik 16.05-kor A Hold kel 05.04-kor- nyugszik 13.56-kor A Duna vízállása - Pozsony: 480, árad; Medve: 350, árad; Komárom: 370, árad; Párkány: 270, apad. Túlnyomóan bo­rús lesz felettünk az égbolt, az or­szág' nagy részén havazásra, délen esőre, havas esőre számíthatunk. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet 2 és 6 fok körül alakul, éjszakára mínusz 4 és mí­nusz 9 fok közé süllyed a hőmérő higanyszála. Holnapra sok helyen felszakadozik a felhőzet, napköz­ben mínusz 3 és 1 fok közti értékek várhatók, míg éjjel mínusz 3 és mí­nusz 7 fok közé hűl le a levegő. Csütörtökön újra megnövekszik a felhőzet, délen is sok esővel kell számolnunk. Nappal mínusz 3 és 2 fok közti értékek valószínűek. KIJEV 0 A mai időjárás fő­ként a reumatikus és mozgásszervi betegségekben szenvedőket visel­heti meg. Gyako­ribb lehet a hátgerincbántalmak miatti fejfájás, de erősebb fájdal­mat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is. Csök­ken az alacsonyabb vérnyomásúak szellemi és fizikai teherbírása, ke­vésbé képesek összpontosítani a feladataikra. A délelőtti órákban egyes légúti bántalmak tünetei is jelentkezhetnek, illetve emésztési zavarok is felléphetnek. Holnap a mainál némileg kedvezőbb hatá­sokkal számolhatunk. TUNISZ 1 á .

Next

/
Thumbnails
Contents