Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-28 / 300. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 28. Robbanás egy piactéren Biskek. Nyolcán meghaltak tegnap délelőtt Biskekben, mi­után felrobbant egy petárda- és tűzijáték-tároló a kirgiz fő­város legnagyobb és éppen zsúfolt piacán. A sérültek kö­zül, akik számát egyes forrá­sok negyven körülire teszik, mintegy húszat kórházba kel­lett vinni. A szakértők az első helyszíni vizsgálatok alapján kizárják a terrorakció eshető­ségét, inkább a veszélyes anya­gok tárolási szabályainak meg­szegését valószínűsítik. (MTI) Terrorellenes kampány Sydney. Terrorellenes tévé-, rádió- és írottsajtó-reklámok indulnak holnap Ausztráliában egy három hónaposra tervezett országos kampány keretében, amelyben arra ösztökélik az or­szág lakóit, hogy jelentsenek minden gyanús viselkedést. John Howard miniszterelnök tagadta, hogy a kampánysoro­zat a kevesebb mint félmilliós ausztráliai muzulmán közössé­get pellengérezné ki. Ausztráli­ában közepes szintű riadóké­szültség van érvényben, miu­tán a kormány hihető informá­ciókat kapott általános terroris­taveszélyről. (MTI) John Howard terroristaellenes harca (tTK/AP) Ausztrál rekord ecstasyfogás Sydney. Az ausztrál rendőrség rekord mennyiségű, 700 ezer darab ecstasy partydrogot fog­lalt le egy razzián Sydney déli részén. A lefoglalt kábítószer piaci értéke 25 millió euró. Az ügy kapcsán egy nemzetközi bűnbanda három tagját, két ausztrál és egy kanadai állam­polgárt tartóztattak le. A lefog­lalt mennyiség miatt a drog árának a magasba szökésével számolnak Sydneyben. (MTI) Unják a képviselők a királyságot Stockholm. A svéd parlamenti képviselők csekély többsége tá­mogatná a királyság eltörlését és köztársaság létrejöttét, a kö­zeljövőben azonban ez nem­igen változtat a skandináv or­szág államformáján. A Svenska Dagbladet című lap által ismer­tetett adatok szerint a 349 kép­viselő közül 167 - döntően bal­oldaliak - hívei egy ilyen értel­mű alkotmányreformnak, szemben a mintegy460 éves monarchia (Bemadotte-dinasz- tda) fenntartása mellett kiálló 163-mal. Heten nem válaszol­tak a kérdésre, 12 azt mondta, nincs véleménye. A parlament jövő tavasszal foglal állást a kérdésről, ám valószínűleg ma­rad a királyság. (MTI) Földcsuszamlás Szumátrán Jakarta. Egy földcsuszamlás­ban legkevesebb kilenc ember, köztük két gyermek életét vesz­tette az indonéziai Szumátra szigetén. Ötvenen megsebesül­tek. A sziget déli részén egy esőzések kiváltotta sárlavina zúdult egy hegy lábánál fekvő falura és annak több házát be­lesodorta egy folyóba. (MTI) Ahmad Kadirov oroszbarát csecsen elnök Aszlan Maszhadovot vádolja a csecsen fővárosban a kormányépiilet ellen elkövetett robbantásokkal Merénylet Groznijban Életmentés a csecsen fővárosban (TASR/AP-felvétel) Groznij. Legkevesebb negyve­nen vesztették életüket a teg­nap délután a grozniji kor­mányépület ellen végrehaj­tott robbantásos merényle­tekben -jelentette be a cse­csen főügyész. Vlagyimir Kravcsenko szerint a sebesül­tek száma is magas. MTI-HiREK Ahmad Kadirov csecsen elnök sze­rint a támadások megrendelője Aszlan Maszhadov csecsen hadúr volt. „Tudom, hogy a tragédia meg­szervezője és megrendelője Masz­hadov volt, aki arra törekszik, hogy zűrzavaros maradjon a helyzet Cse- csenföldön és környékén” - mond­ta az oroszbarát csecsének vezető­je, aki szerint „ez volt Maszhadov válasza arra az áldozatos munkára, amelyet azért fejtünk ki, hogy az emberek visszatérhessenek a békés életbe, a lázadók pedig letegyék a fegyvert. Ha Maszhadov és hívei meg akarják torpedózni a küszö­bönálló népszavazást, és meg akar­nak félemlíteni bennünket, téved­nek” - hangozatta a Kadirov a két merénylet utáni első nyilatkozatá­ban. Kadirov a robbantások idején Moszkvában tartózkodott, ahon­nan haladéktalanul visszautazott Groznijba. A támadó járművek közül egy Ka­maz típusú teherautóban egy tonna dinamit volt - közölték a mentőala­kulatok. A robbantások után ötven tűzoltóautó sietett a helyszínre; hogy megkezdje a romok közé szo­rultak kiszabadítását. Vlagyimir Putyin orosz elnök utasí­totta Szergej Sojgut, a rendkívüli helyzetek minisztériumának a ve­zetőjét és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezérkarát, hogy tegyen meg minden lehetséges in­tézkedést a bajbajutottak megsegí­tésére. Csecsenföldre a környező térségek­ből - Dagesztánból, Ingusföldről, valamint Karacsáj- és Cserkeszföld­ről - kiegészítő segélyerők indultak el. A robbantásokat követően a cse­csen belügyminisztérium munka­társait riadókészültségbe helyezték. Eközben egy magát megnevezni nem kívánó szakadár csecsen pa­rancsnok egy internetes újsággal azt közölte, hogy „csecsen mártí­rok” voltak az elkövetők. A gyakorlatilag teljesen romba dőlt grozniji kormányszékház a csecsen főváros legnagyobb és legkorsze­rűbb középülete volt, amely még az első csecsen háborúban meg­semmisült pályaudvar helyén épült. A kormányfői hivatal mellett több minisztérium is működött az épületben. Tegnap hétköznapi munkarend szerint dolgoztak a székházban, amelyben a robbanás idején - a különféle jelentésekből ítélve - legkevesebb kétszázan tar­tózkodtak. A legkorszerűbb technológiával megépített komplexum szerkezeti­leg teljesen megsemmisült, beleért­ve a műholdvezérlésű információs központját is. Megsérült a hozzá tartozó városparancsnoki épület, valamint a közeli sajtóközpont is. A székház környékén mintegy másfél kilométeres sugarú körben nincse­nek lakóházak, így magánlakásokat nem tettek tönkre a robbantások. Tegnap a kelet-mediterrán térség felé vette útját a Truman amerikai repülőgép-hordozó Aláírták a jugoszláv-magyar kisebbségi megállapodást A regionális stabilitásér Beható és agresszív ellenőrzés MTI-HÍREK Bagdad/Ankara/London/Marse- Ule. Az ENSZ leszerelési szakértői további két gyanús helyszínt ellen­őriztek Irakban tevékenységük 28. napján, tegnap, amely munkaszü­neti nap a mohamedán országban. Iraki közlések szerint egy vegyi és ballisztikai szakértőkből álló cso­port az An-Naszr Al-Azím Állami Vállalatnál, korábbi nevén a Ne­hézgépipari Állami Vállalatnál tett előre be nem jelentett látogatást Ad-Dora térségében. Egy biológu­sokból álló csoport a Modern Sör­gyár nevű létesítményben vizsgá­lódott. A Reuters szerint egy ügyintézői csoport a Bagdadtól 400 kilomé­terre északra fekvő Moszulba in­dult, hogy ott is főhadiszállást ala­kítson ki az ENSZ fegyverzetellen­őrei számára. Húszam Muham- med Amin tábornok, a fegyverzet- ellenőrzésért felelős iraki kor­mányszerv igazgatója azt mondta, az ellenőrzések egy hónapja alatt az ENSZ-szakértők semmiféle bi­zonyítékot nem találtak arra, hogy Iraknak lennének tömegpusztító fegyverei. Közölte, a világszerve­zet ellenőrei eddig 188 helyszínt ellenőriztek, köztük 32 olyan léte­sítményt, amelyet az Irakból négy éve eltávozott szakértői csoportok nem kerestek fel. Az ellenőrök munkáját „behatónak és ag­resszívnak, ugyanakkor hozzáér­tőnek” nevezte. Az ENSZ-ellen- őrökkel kapcsolatot tartó iraki fő­illetékes közölte azt is, hogy két- három napon belül közzéteszik több száz olyan tudós nevét, akik részt vettek a korábbi fegyverke­zési programokban. Az iraki kor­mánypárt szócsöve, az Asz-Szaura című lap azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy a „hazugság stra­tégiáját” valósítja meg Irak vonat­kozásában, amikor változatlanul azt bizonygatja, hogy Bagdadnak tömegpusztító fegyverei vannak. A cikk szerint Bagdadnak sikerült lelepleznie ezeket a csalásokat az­által, hogy megengedte a nemzet­közi fegyverzetellenőrök visszaté­rését. Ankara megvárja az ENSZ-állás- foglalást egy Irak elleni esetleges katonai akció ügyében, mielőtt ki­alakítaná saját álláspontját az esetleges török részvételről - kö­zölte a török kormánypárt vezető­je, Recep Tayyip Erdogan. Az iraki háború katasztrofális humanitári­us következményeire figyelmezte­tett Ruud Lubbers, az ENSZ mene­kültügyi főbiztosa. A BBC-nek nyi­latkozva a nemzetközi közösség első számú feladatának nevezte a háború megelőzését, és az arab or­szágoknak az iraki fegyverzetel­lenőrzésekbe való bevonását sür­gette. Ötnapos marseille-i megállás után tegnap reggel a kelet-mediterrán térség felé vette útját a Truman amerikai repülőgép-hordozó, amely a George Washington repü­lőgép-hordozót váltja fel a körzet­ben. A Pentagon szerint január elejéig összesen négy ilyen rendel­tetésű amerikai hadihajó kerül a Perzsa-öböl közelébe, készen egy Irak ellen vívandó háborúban való részvételre. Csütörtök este mint­egy ezren tüntettek Marseille-ben az Egyesült Államok Irak-politiká- ja ellen. Észak-Korea szerint a zárlat feloldása után az ellenőrök tartózkodásának már nincs indoka Phenjan kiutasítja a NAÜ ellenőreit MTI-HÍREK Szöul/Bécs/Canberra. Észak-Ko- rea tegnap úgy határozott, hogy tá­vozásra szólítja fel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) két szakértőjét, aki eddig a kom­munista ország bezárt nukleáris lé­tesítményeit és atomprogramját el­lenőrizte. A NAÜ bécsi székhelyén délután bejelentették, Észak-Korea levélben kérte a szervezettől két szakértője visszarendelését. Peter Rickwood, a NAÜ szóvivője közöl­te, készül a válasz a levélre. A dél-koreai hírügynökség idézte az észak-koreai hírügynökség által ismertetett phenjani levelet, ame­lyet az észak-koreai vezetők Moha­med el-Baradeinek, a NAÜ főigaz­gatójának küldtek. „Mivel nukleá­ris létesítményeink zárlatát felold­juk, a NAÜ-ellenőrök küldetése, akik a KNDK és az Egyesült Álla­mok (1994-es) keretegyezménye értelmében tartózkodtak Jongb- jonban, természetesen véget ér - áll a levélben. - E helyzetben, ami­kor az ellenőrök itt-tartózkodásá- nak már nincs indoka, kormá­nyunk úgy határozott, elküldi őket.” A NAÜ szerint azonban az észak-koreaiak továbbra is raktá­roznak fűtőrudakat egy olyan atomreaktor mellett, amely kato­nai célú plutónium előállítására al­kalmas, és amelynek nyolc év utáni újraindításáról döntöttek nemrég a phenjani hatóságok. Mohamed el- Baradei, a NAÜ vezérigazgatója cá­folta Phenjannak azt az érvelését, amely szerint az áramhiány készte­ti jongbjoni atomreaktorának újbó­li beindítására. Az ötmegawattos kísérleti reaktornak nincs jelentő­sége Észak-Korea áramfejlesztő ké­pessége szempontjából - mutatott rá el-Baradei. Közben Ausztrália letett arról a ter­véről, hogy nagykövetséget nyis­son Phenjanban, az észak-koreai atomprogram felújítása miatt. Ale­xander Downer ausztrál külügymi­niszter közölte, a nagykövetség 2003 júliusára tervezett megnyitá­sa „téves” jelzést küldene Észak- Koreának. Áusztrália mindkét Ko­reával diplomáciai kapcsolatban áll, és Észak-Koreának van nagykö­vetsége Canberrában. Tegnap tovább éleződött az észak­koreai nukleáris politikával kap­csolatos nyilatkozatháború. A na­Phenjan téved, ha azt hi­szi, bátran törekedhet atomfegyver gyártására. pókban megválasztott új dél-kore­ai elnök, Ro Mo Hjun figyelmeztet­te Phenjant, hogy atompolitikája veszélyeztetheti a megosztott Kore­ai-félszigeten megkezdődött eny­hülést. Ezzel egy időben az észak­koreai hírügynökség az Egyesült Államokat vádolta azzal, hogy konfrontációra törekszik Phenjan- nal. A hivatalos KCNA hírügynök­ség Donald Rumsfeld védelmi mi­niszter és több más vezető ameri­kai politikus nyilatkozatából azt a következtetést vonta le, hogy Wa­shington valódi célja az észak-ko­reai rendszer megdöntése, nem pe­dig a nukleáris politikával kapcso­latos vita enyhítése. Rumsfeld hét­főn arra figyelmeztette az észak­koreai vezetést, hogy téved, ha az Irakra összpontosuló amerikai fi­gyelem miatt úgy érezné, továbbra is bátran törekedhet atomfegyver gyártására. Az észak-koreai hivata­los nyilatkozattal egybecsengett a Pekingben megjelenő angol nyelvű China Daily állásfoglalása, amely keményvonalasnak és veszélyes­nek minősítette Donald Rumsfeld kijelentését. Alekszandr Rum- jancev orosz atomenergia-ügyi mi­niszter moszkvai sajtótájékoztató­ján úgy vélte, Észak-Korea nem ké­pes atomfegyvert létrehozni, mert nem rendelkezik az ahhoz szüksé­ges fejlett iparral. Az orosz külügy­minisztérium egyik magas rangú képviselője ugyanakkor sürgette Észak-Koreát, hogy működjön együtt a NAÜ-vel, és folytasson konstruktív párbeszédet az Egye­sült Államokkal. Az Észak- és Dél-Korea közötti nö­vekvő feszültség közepette a két fél képviselői egyelőre felfüggesztet­ték az első határon keresztüli köz­út és vasútpálya szilveszterre ter­vezett átadását - közölték Szöul­ban dél-koreai tisztviselők. A keleti parton húzódó út már elkészült, és úgy volt, hogy kedd éjjel dél-koreai turisták azon keresztül látogathat­nak el egy észak-koreai hegyvidék­re. Korábban szó volt egy nyugati parti új összekötő út hétfői meg­nyitásáról is, de az észak- és dél-ko­reai katonatisztek nem tudnak megegyezni a demilitarizált öveze­ten való áthaladás feltételeiben. MTI-HÍR Belgrád. Rasim Ljajics jugoszláv kisebbségügyi miniszter és Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbségügyi államtitkára tegnap Belgrádban parafálta a jugoszláv-magyar kisebbségvédel­mi megállapodást, amely a két or­szág területén élő kisebbségek te­rületi, nyelvi, kulturális, vallási identitásának megőrzését szava­tolja. Ljajics a megállapodás látta­mozasa után hangsúlyozta, az egyezmény a jelenleginél még in­kább védelmet nyújt a kisebbség jogainak, és további lendületet ad a kétoldalú kapcsolatok fejlődésé­nek, illetve hozzájárul a regionális stabilitáshoz. Szabó Vilmos szerint a megállapodás megfelel a mind­két országban élő kisebbség érde­keinek, és jól szolgálja azt a célt, hogy a kisebbségek megmaradhas­sanak és boldogulhassanak szülő­földjükön. Lettország: EU-népszavazás 2003 szeptemberében Utolsó a baltiak közt MTI-HÍR Riga. A lett kormány úgy döntött, 2003. szeptember 20-án tartják az ország európai uniós csatlakozásá­ról szóló népszavazást. A rigai kor­mány megítélése szerint erre az idő­pontra le tudják folytatni a lakosság tájékoztatását szolgáló információs kampányt, illetve meg tudják szer­vezni a referendumot. A népszava­zás megszervezésére 1,137 mülió latsot (valamivel kevesebb mint két­millió dollárt) irányzott elő a kor­mány, az információs kampányra pedig további 1 millió latsra van szükség. Más EU-tagjelöltekhez ké­pest Észtországban nagyon ala­csonynak tekinthető az EU-csat­lakozás támogatottságának szintje. A legfrissebb közvélemény-kutatás­ok adatai szerint a csaknem 2,4 mil­liós lélekszámú országban az EU- pártiak aránya 46 százalék, míg a csatlakozást ellenzőké 36 százalék. A három balti köztársaság közül Lit­vániában - amely lakosságának 68 százaléka pártolja az EU-csat­lakozást - a jövő év májusában, míg Észtországban szeptember 14-én tartják a népszavazást az uniós tag­ságról. Lobogó lobogó. Harcias hangulatú gázai Hamász nagygyűlés, amelyen az elkeseredett palesztinok az újabb erőszakhullám miatt izraeli zászlókat égettek. (Reuters-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents