Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-28 / 300. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 28. Közélet 5 A jelzáloghitelezés megerősödése után az állam fokozatosan csökkenti a hitelek kamattámogatását Kevesebb pénz lakásépítésre Az építésügy egy ideig önálló minisztériummal büszkél­kedhetett. Később azonban a régiófejlesztés is a tárca ha­táskörébe került, és ez, euró­pai uniós csatlakozásunk mi­att, mára másodrangúvá degradálta az iparágat. Erről a problémáról és a lakásépí­tés jövőjéről Gyurovszky László régiófejlesztési és épí­tésügyi miniszterrel beszél­gettünk. MOLNÁR IVÁN Lapunknak adott első miniszteri interjújában úgy nyilatkozott, hogy az elkövetkező négy évben a régiófejlesztésre szeretnék he­lyezni a hangsúlyt. Milyen tanul­ságok vonhatók le ebből az épí­tésügy számára, amely továbbra is az önök tárcájához tartozik. Igyekeznek más minisztérium­nak átadni ezt a területet, eset­leg megszüntetnek egyes osztá­lyokat, amelyek az építésüggyel függnek össze? Szó sincs erről. Nyilatkozatommal arra szerettem volna rámutatni, hogy a régiófejlesztés területén az elkövetkező években sokkal több kihívás vár ránk az európai uniós csatlakozás miatt, mint az építés­ügyben. A régiófejlesztésben ren­geteg feladat áll előttünk, amire a minisztériumnak fel kell készülnie. Az elkövetkező időszakban azon­ban nem tervezünk módosításokat az építésügyi osztályokon. Az előző kormány lakástámoga­tási politikáját jelentős mérték­ben befolyásolta, hogy az első Dzurinda-kormány programjá­ban olyan jogi és politikai felté­telek megteremtését ígérte, amelyek négy év alatt 56 ezer la­kás felépítését tették volna lehe­tővé. Míg a jogi feltételek terén sikerült teljesíteni az ígéreteket, a szociális megszorító intézke­dések meggátolták a kormány ígéreteinek valóra váltását. így míg idén a korábbi tervek szerint 18 ezer lakást kellett volna átad­ni, az első háromnegyed évben ez a szám a 9 ezret sem érte el. » 2004-től, az uniós csatlakozásunk után már lehetetlen lesz, hogy az állam közvetve támogassa a lakbé- reket. >> Milyen következtetéseket vontak le az előző kormány lakásépítési politikájából? Melyek azok a po­zitívumok, amelyeket átvesznek, és mi az, amit elutasítanak? Az elkövetkező négy évben szeret­nénk folytatni a hérlakás-építési programot, amire az állam közvet­A jelzáloghitelezésre nyújtott állami kamattámogatás évről évre csökken, és jövőre az idei 4,5 százalék után már csak 2,5 százalékos lesz. (Somogyi Tibor felvétele) lén támogatást is nyújt, és folytat­juk az ifjú házasok számára adott dotációt is. Nem tartozik közvetle­nül a tárcánkhoz a lakástakarék­pénztárak ügyfeleinek nyújtott ál­lami prémium kérdésköre, ám az elkövetkező négy évben ezzel a tá­mogatással is számolunk. Ugyan­így folytatjuk a jelzáloghitelek ka­mattámogatását is. Lényeges válto­zásokat tehát az elkövetkező idő­szakra nem tervezünk, a támoga­tások mértéke viszont mindig a költségvetés lehetőségeitől függ. A parlament nemrég fogadta el a jövő évi állami költségvetést. Mekkora összeggel támogathat­ja a tárca a lakásépítést? Összesen mintegy hétmilliárd ko­ronát különített el az állam a költ­ségvetésben erre a célra. Ennek az összegnek egy jelentős része azon­ban azokat a kötelezettségeket fe­di, amelyek idén halmozódtak fel, vagyis a lehetőségeink az új bérla­kás-építési kérvények szempontjá­ból erősen behatároltak lesznek. A hazai lakásépítés egyik legha­tékonyabb támogatója az Állami Lakásfejlesztési Alap (ÁLA). Igazgatója, Kása Zoltán úgy nyi­latkozott, hogy a jövő évi költ­ségvetésből legalább 2,4 milli­árd koronára számítanak. Mek­kora összeget kapnak, és mire lesz ez elég? A valós összeg nagyjából megfelel az említettnek. Ez azonban nem használható fel teljes egészében az alap szükségleteire, hiszen az alap tartozik a tárcánknak, amit vissza kell fizetnie. Az elmúlt év egyik legsikeresebb programja a bérlakás-építési program volt, amely keretén be­lül a községek a lakásépítéshez szükséges összeg felét miniszté­riumi dotáció formájában, a má­sik felét pedig az Állami Lakásfej­lesztési Alaptól kapott kedvező kölcsönnel fedezhették. A rend­kívüli érdeklődés miatt változtat­ni kellett a feltételeken, hiszen az erre fenntartott pénz rendkívül gyorsan elfogyott. Az ÁLA- kölcsönt banki kölcsönnel váltot­ták fel, amire az ALA kamattámo­gatást nyújtott. Terveznek a jövő évben újabb módosításokat a bérlakás-építési programban? A bérlakásépítésben jövőre első­sorban azzal leszünk elfoglalva, hogy az idén kötött szerződések­nek folyamatosan eleget tudjunk tenni. Az elmúlt négy év lakáspolitikája a hazai lakástámogatás három pillére - az ÁLA, a lakástakarék­pénztárak és a jelzáloghitelezés - közül elsősorban ez utolsót igye­kezett népszerűsíteni, azt állítva, hogy fokozatosan a jelzáloghitel­bankok vehetik át az állami la­kástámogatás szerepét. A jelzá­loghitelezésre nyújtott állami ka­mattámogatás azonban évről év­re csökken, és jövőre az idei 4,5 százalék után már csak 2,5 szá­zalékos lesz. Elképzelhető, hogy az állam idővel kivonul a jelzá­loghitelezés támogatásából? A kamattámogatás jövő évi csök­kentését az tette lehetővé, hogy a jegybank csökkentette az alapka­matot, vagyis a bankok is olcsób­ban tudnak hitelt folyósítani. A jegybanki alapkamat várhatóan az elkövetkező években is csökken, amivel arányosan az állami támo­gatást is csökkentjük. Hosszú tá­von mindenképp azt szeretnénk el­érni, hogy miután megerősödik a jelzáloghitelezés, az állam fokoza­tosan csökkenti részvételét ezen a területen, majd kivonul. Ez a lehe­tőség azonban az elkövetkező években még nem fenyeget. Hasonló a helyzet a lakástaka­rék-pénztárak ügyfeleinek jutta­tott állami prémiummal is, ahol ez az idei 4 ezer koronáról 3 ezer koronára csökken. Mire számít­hatunk hosszabb távon? Az állami prémium nagyságának a meghatározása a pénzügyminisz­térium, valamint a parlament ha­táskörébe tartozik. Mi ugyan fi­gyelmeztettünk a csökkentéséből származó veszélyekre, a parlament döntését azonban el kell fogad­nunk. Jövőre emiatt kevesebb pénz jut lakásépítésre és -vásárlásra is. \\ Hosszú távon azt ■ szeretnénk elérni, hogy miután a jelzálog- hitelezés megerősödik, az állam fokozatosan csökkenti részvétel- . . ét ezen a területen. >> A kormányprogram szerint az el­következő időszakban folyatják a lakbérek liberalizációját. Mire számíthatnak a bérlők a követ­kező négy évben? Ezt a területet a pénzügyminiszté­rium rendelete szabályozza, dön­tésükhöz azonban szakmai elem­zésekkel mi is hozzájárulunk. 2004-től, az uniós csatlakozásunk után azonban már lehetetlen lesz, hogy az állam közvetve támogassa a lakbéreket, vagyis addig fel kell számolnunk ezeket a támogatáso­kat. Hozzá kell tenni azonban, hogy ez a hazai lakások csupán 2 százalékát érinti, vagyis nem be­szélhetünk össztársadalmi problé­máról. RÖVIDEN Jövőre nő az infláció Pozsony. Elemzők szerint nem túl jók Szlovákia jövő évi gazdasági kilátásai. Csökken a hazai össztermék (GDP), marad a magas mun­kanélküliség és magas lesz az infláció, miközben csökkennek a reál­bérek. Ezzel szemben várhatóan erősödik a szlovák korona, és javul az ország külkereskedelmi mérlege. Viliam Pätoprsty, az UniBanka elemzője úgy véli, 2002-t 3,3 százalékos inflációval zárjuk, ami a mindenkori legalacsonyabb érték. Ezzel szemben jövőre az infláció akár 8,6 százalékos is lehet. Nézete szerint a nominálbérek 9 száza­lékkal emelkednek majd, ami az infláció mellett stagnálást jelent. Ezzel szemben Pavol Ondriska, a Slavia Capital szakértője a nomi­nálbérek 1,4 százalékos csökkenésével számol. (SITA) Energetikai forgatókönyvek Pozsony. A mohi atomerőmű 3-as és 4-es blokkjának befejezése, il­letve a nyitranováki és vajáni hőerőmű teljesítményének növelése - e két lehetőség között kell döntenie a kormánynak, hogy pótolja a jászapáti (Jaslovské Bohunice) atomerőmű VI-es blokkjának bezá­rásával keletkező energiatermelési kiesést. Mindkét verzió megva­lósítására 133,4 millió eurót (5,6 milliárd korona) kap Szlovákia az Európai Uniótól, valamint külön néhány tagállamtól is. A két hőerő­mű korszerűsítését az összegből teljes mértékben fedezni lehet, ám mohi továbbépítése és befejezése összesen 1 milliárd euróba kerül. A leállításra váró, jászapáti Vl-es blokk a Szlovákiában előállított villamosenergia 10 százalékát adja. (TASR) Százmillió korona a szlovák hadsereg kára Túl van az életveszélyen a három békelcatona TASR-INFORMÁCIÓ Pozsony. Túl vannak az életveszé­lyen a kedden Bosznia-Hercegovi­nában balesetet szenvedett szlovák katonák. Ezt Ivan Simko védelmi miniszter közölte, hozzátéve: két katonával beszélhetett, a harma­diknak azonban annyira súlyos az állapota, hogy folyamatosan altat­ják. Értesülések szerint Ján Hu- meník a helikopter lezuhanásakor komoly agysérülést szenvedett, né­hány bordája eltörött, a legsúlyo­sabb viszont mellkasi sérülése. Hogy maradandó károsodással jár- e agysérülése, azt a hadsereg egész­ségügyi vezetője, Igor Combor nem tudta megmondani, hangsúlyozta viszont, hogy a legmegfelelőbb or­vosi ellátást kapja. A másik katona gerincsérülést szenvedett, ennek is maradandó következményei lehet­nek, ám az orvosok ezt sem tudták még megállapítani. A miniszter egyébként kijelentette: olyan intéz­kedéseket hozott, amelyek a lehető legkisebbre csökkentik a légi bal­esetek bekövetkezését. Hogy pon­tosan milyen intézkedésekről van szó, egyelőre nem derült ki, ám mindenképpen szigorítani akarják a fegyelmet és a repülőgépek, vala­mint a helikopterek műszaki álla­potának ellenőrzését. A Bosznia-Hercegovinában tartóz­kodó szlovákiai vizsgálóbizottság még továbbra sem fejezte be a kuta­tást, tegnap a lezuhant gép fekete dobozát tanulmányozták. Áz anya­gi kárt azonban már kiszámították: több mint százmillió korona. Ivan Simko védelmi miniszter (balról) beszélt is két szerencsétlenül járt katonával. A mellette álló Igor Combor azonban nem tudta megmondani, maradantó lesz-e a három férfi sérülése. (TASR-felvétel) A leggyakoribb kábítószer a vadkender, a lakosság egyharmada kapcsolatba került vele A bűnbandának csak a harmadik próbálkozásra sikerült megölnie Karol Kolárikot Állandósult a drogfüggők száma Januárban kezdődik Borzáék pere ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Országos szinten csökken a heroinfogyasztók száma, egyre többen nyúlnak azonban a szinteti­kus kábítószerekhez, a kemény dro­gok közül a „csehszlovák” talál­mányt, az amfetamin alapú pervi- tint használják a legtöbben. „A ná­lunk segítséget kérő fiatalok mint­egy 30 százaléka pervitinfüggő” - mondta Eubomír Okruhlica, a drog­függőket gyógyító pozsonyi központ (Centrum pre liecbu drogovych zá- vislostí) igazgatója. Szlovákiában - a világ többi országához hasonlóan - a legelterjedtebb illegális kábító­szer a vadkender; a lakosság mint­egy egyharmada valamilyen módon kapcsolatba került már vele. A drog­függők száma az utóbbi öt-hat év­ben állandósult, egyedül a visszaeső kábítószer-fogyasztók száma mutat kis mértékű növekedést. Szlovákia helyzete a szomszédos országokkal összehasonlítva jónak mondható, a kábítószerfüggők gyógyításának eredményessége 75 százalékos, a terápia mindenki számára hozzá­férhető, míg például Magyarország­on hónapokig kell várni. Akik befe­jezik a kúrát, azoknak mintegy 66 százaléka egy év elteltével is absztinál, 11 százaléka pedig meta- donos kezelést kap. „A legolcsóbb megoldás a függőség gyógyítása - vallja az igazgató - a represszív, rendőri intézkedések egy drogfüg­gőre átszámított költségei - letar­tóztatás, fogház stb. - a terápia árá­nak többszörösét teszik ki.” Ala­csony a drogfogyasztással összefüg­gő egyéb betegségeknek, a Hív­nek, az A- és B-típú sárgaság elter­jedtsége is, egyre gyakoribb viszont a C-típusú sárgaság, mely ellen még nincs védőoltás. Újabban nő a vér útján terjedő egyéb betegségeknek, például a szifilisznek az előfordulá­sa is a kábítószer-fogyasztók között, Okruhlica szerint ez részben a pervitin számlájára írható, mivel ennek - a heroinnal ellentétben - vágykeltő hatása is van. (lpj) TASR-HÍR Kassa. Rendkívüli biztonsági in­tézkedések mellett január közepén kezdődik Dusán B., azaz Borza és emberinek pere, akiket gyilkosság­gal vádolnak Sokszor sokféle mó­don próbálták eltenni láb alól a Borza-banda emberei a konkur- rens bűnszövetkezet főnökét. Karol Kolárikot először egy olyan pokol­géppel akarták megölni, amelyet saját kezűleg készítettek 1999-ben Ruskov községben. Ennek öt-hat kilogramm robbanóanyag volt a magja, amelyre távirányítású rob­banószerkezetet erősítettek. Mind­ezt egy személygépkocsiba pakol­ták, és a Sport vendéglő előtt hagy­ták: tudták, Kolárik szívesen jár oda. Számításuk bevált, ám vala­mit elrontottak: amikor 1999. de­cember 9-én Kolárik kilépett az épületből, a rivális banda egyik tagja működésbe akarta hozni a pokolgépet, ám az csütörtököt mondott. Mindez az ügyész vád­iratából derült ki. Dusán B. emberei másodszor is próbálkoztak, ezúttal gépfegyver­rel. Bár az akciót állítólag nagyon jól megszervezték, egy lövés sem dördült, a banda tagjai ugyanis te­lefonon tartották a kapcsolatot egymással, és valamit félreértet­tek. Végül mégiscsak gépfegyverrel lőtték agyon, a szó szoros értelmé­ben: a rivális banda egy tagja köz­vetlen közelről tüzelt a Kolárik ál­tal vezetett gépkocsira. Az áldozat több halálos sérülést is szenvedett, értesülések szerint a lövések ereje valósággal kitolta az agyát a kopo­nyájából. A vádirat szerint a harmadik próbál­kozás előtt a banda egyik tagja, bi­zonyos Jozef S. vállalta, hogy végez Kólánkkal, állítólag fia, Miroslav ha­lálát akarta megbosszulni. Ebben a gylkossági ügyben is folyik a vizsgá­lat folyik, a szálak Karol Kolárik bűn- szövetkezetéhez vezetnek. Gyilkosságból felmentve Védett tanút is meghallgatnak a bírósági eljáráson. A vádirat szerint Marián T. számos igen súlyos bűncselekményben is részt vett, ám mivel hajlandó volt tanúskodni, elnöki ke­gyelmet kapott. Ezek után ez­zel az üggyel kapcsolatban már semmilyen bűncselek­mény elkövetéséért nem von­hatják felelősségre. Neki köszönhetően a hatósá­gok részletes leírást kaptak Dusán B. bandájának felépí­téséről és működéséről. Szavahihetőségét több for­rásból is sikerült megerősíte­ni. A pszichológusok szerint jó érzéke van ahhoz, hogy a tör­ténteket viszonylag pontosan le tudja írni. (t) 600 ezren isznak napi rendszerességgel A legelterjedtebb drog Szlovákiában a nikotin; a statisztikai hivatal fel­mérése szerint mintegy 1,5 millióan dohányziknak naponta, több mint egymillió nikotinfüggő. A dohányzás egyre inkább a harmadik világ be­tegségévé válik, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2030-ig 10 millió ember hal meg ennek következtében, 70%-uk a fejlődő orszá­gokban. Nálunk a második számú kábítószer az alkohol, mintegy 600 ezer ember iszik napi rendszerességgel, általában sört. (1)

Next

/
Thumbnails
Contents