Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-28 / 300. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 28. Közélet 5 A jelzáloghitelezés megerősödése után az állam fokozatosan csökkenti a hitelek kamattámogatását Kevesebb pénz lakásépítésre Az építésügy egy ideig önálló minisztériummal büszkélkedhetett. Később azonban a régiófejlesztés is a tárca hatáskörébe került, és ez, európai uniós csatlakozásunk miatt, mára másodrangúvá degradálta az iparágat. Erről a problémáról és a lakásépítés jövőjéről Gyurovszky László régiófejlesztési és építésügyi miniszterrel beszélgettünk. MOLNÁR IVÁN Lapunknak adott első miniszteri interjújában úgy nyilatkozott, hogy az elkövetkező négy évben a régiófejlesztésre szeretnék helyezni a hangsúlyt. Milyen tanulságok vonhatók le ebből az építésügy számára, amely továbbra is az önök tárcájához tartozik. Igyekeznek más minisztériumnak átadni ezt a területet, esetleg megszüntetnek egyes osztályokat, amelyek az építésüggyel függnek össze? Szó sincs erről. Nyilatkozatommal arra szerettem volna rámutatni, hogy a régiófejlesztés területén az elkövetkező években sokkal több kihívás vár ránk az európai uniós csatlakozás miatt, mint az építésügyben. A régiófejlesztésben rengeteg feladat áll előttünk, amire a minisztériumnak fel kell készülnie. Az elkövetkező időszakban azonban nem tervezünk módosításokat az építésügyi osztályokon. Az előző kormány lakástámogatási politikáját jelentős mértékben befolyásolta, hogy az első Dzurinda-kormány programjában olyan jogi és politikai feltételek megteremtését ígérte, amelyek négy év alatt 56 ezer lakás felépítését tették volna lehetővé. Míg a jogi feltételek terén sikerült teljesíteni az ígéreteket, a szociális megszorító intézkedések meggátolták a kormány ígéreteinek valóra váltását. így míg idén a korábbi tervek szerint 18 ezer lakást kellett volna átadni, az első háromnegyed évben ez a szám a 9 ezret sem érte el. » 2004-től, az uniós csatlakozásunk után már lehetetlen lesz, hogy az állam közvetve támogassa a lakbé- reket. >> Milyen következtetéseket vontak le az előző kormány lakásépítési politikájából? Melyek azok a pozitívumok, amelyeket átvesznek, és mi az, amit elutasítanak? Az elkövetkező négy évben szeretnénk folytatni a hérlakás-építési programot, amire az állam közvetA jelzáloghitelezésre nyújtott állami kamattámogatás évről évre csökken, és jövőre az idei 4,5 százalék után már csak 2,5 százalékos lesz. (Somogyi Tibor felvétele) lén támogatást is nyújt, és folytatjuk az ifjú házasok számára adott dotációt is. Nem tartozik közvetlenül a tárcánkhoz a lakástakarékpénztárak ügyfeleinek nyújtott állami prémium kérdésköre, ám az elkövetkező négy évben ezzel a támogatással is számolunk. Ugyanígy folytatjuk a jelzáloghitelek kamattámogatását is. Lényeges változásokat tehát az elkövetkező időszakra nem tervezünk, a támogatások mértéke viszont mindig a költségvetés lehetőségeitől függ. A parlament nemrég fogadta el a jövő évi állami költségvetést. Mekkora összeggel támogathatja a tárca a lakásépítést? Összesen mintegy hétmilliárd koronát különített el az állam a költségvetésben erre a célra. Ennek az összegnek egy jelentős része azonban azokat a kötelezettségeket fedi, amelyek idén halmozódtak fel, vagyis a lehetőségeink az új bérlakás-építési kérvények szempontjából erősen behatároltak lesznek. A hazai lakásépítés egyik leghatékonyabb támogatója az Állami Lakásfejlesztési Alap (ÁLA). Igazgatója, Kása Zoltán úgy nyilatkozott, hogy a jövő évi költségvetésből legalább 2,4 milliárd koronára számítanak. Mekkora összeget kapnak, és mire lesz ez elég? A valós összeg nagyjából megfelel az említettnek. Ez azonban nem használható fel teljes egészében az alap szükségleteire, hiszen az alap tartozik a tárcánknak, amit vissza kell fizetnie. Az elmúlt év egyik legsikeresebb programja a bérlakás-építési program volt, amely keretén belül a községek a lakásépítéshez szükséges összeg felét minisztériumi dotáció formájában, a másik felét pedig az Állami Lakásfejlesztési Alaptól kapott kedvező kölcsönnel fedezhették. A rendkívüli érdeklődés miatt változtatni kellett a feltételeken, hiszen az erre fenntartott pénz rendkívül gyorsan elfogyott. Az ÁLA- kölcsönt banki kölcsönnel váltották fel, amire az ALA kamattámogatást nyújtott. Terveznek a jövő évben újabb módosításokat a bérlakás-építési programban? A bérlakásépítésben jövőre elsősorban azzal leszünk elfoglalva, hogy az idén kötött szerződéseknek folyamatosan eleget tudjunk tenni. Az elmúlt négy év lakáspolitikája a hazai lakástámogatás három pillére - az ÁLA, a lakástakarékpénztárak és a jelzáloghitelezés - közül elsősorban ez utolsót igyekezett népszerűsíteni, azt állítva, hogy fokozatosan a jelzáloghitelbankok vehetik át az állami lakástámogatás szerepét. A jelzáloghitelezésre nyújtott állami kamattámogatás azonban évről évre csökken, és jövőre az idei 4,5 százalék után már csak 2,5 százalékos lesz. Elképzelhető, hogy az állam idővel kivonul a jelzáloghitelezés támogatásából? A kamattámogatás jövő évi csökkentését az tette lehetővé, hogy a jegybank csökkentette az alapkamatot, vagyis a bankok is olcsóbban tudnak hitelt folyósítani. A jegybanki alapkamat várhatóan az elkövetkező években is csökken, amivel arányosan az állami támogatást is csökkentjük. Hosszú távon mindenképp azt szeretnénk elérni, hogy miután megerősödik a jelzáloghitelezés, az állam fokozatosan csökkenti részvételét ezen a területen, majd kivonul. Ez a lehetőség azonban az elkövetkező években még nem fenyeget. Hasonló a helyzet a lakástakarék-pénztárak ügyfeleinek juttatott állami prémiummal is, ahol ez az idei 4 ezer koronáról 3 ezer koronára csökken. Mire számíthatunk hosszabb távon? Az állami prémium nagyságának a meghatározása a pénzügyminisztérium, valamint a parlament hatáskörébe tartozik. Mi ugyan figyelmeztettünk a csökkentéséből származó veszélyekre, a parlament döntését azonban el kell fogadnunk. Jövőre emiatt kevesebb pénz jut lakásépítésre és -vásárlásra is. \\ Hosszú távon azt ■ szeretnénk elérni, hogy miután a jelzálog- hitelezés megerősödik, az állam fokozatosan csökkenti részvétel- . . ét ezen a területen. >> A kormányprogram szerint az elkövetkező időszakban folyatják a lakbérek liberalizációját. Mire számíthatnak a bérlők a következő négy évben? Ezt a területet a pénzügyminisztérium rendelete szabályozza, döntésükhöz azonban szakmai elemzésekkel mi is hozzájárulunk. 2004-től, az uniós csatlakozásunk után azonban már lehetetlen lesz, hogy az állam közvetve támogassa a lakbéreket, vagyis addig fel kell számolnunk ezeket a támogatásokat. Hozzá kell tenni azonban, hogy ez a hazai lakások csupán 2 százalékát érinti, vagyis nem beszélhetünk össztársadalmi problémáról. RÖVIDEN Jövőre nő az infláció Pozsony. Elemzők szerint nem túl jók Szlovákia jövő évi gazdasági kilátásai. Csökken a hazai össztermék (GDP), marad a magas munkanélküliség és magas lesz az infláció, miközben csökkennek a reálbérek. Ezzel szemben várhatóan erősödik a szlovák korona, és javul az ország külkereskedelmi mérlege. Viliam Pätoprsty, az UniBanka elemzője úgy véli, 2002-t 3,3 százalékos inflációval zárjuk, ami a mindenkori legalacsonyabb érték. Ezzel szemben jövőre az infláció akár 8,6 százalékos is lehet. Nézete szerint a nominálbérek 9 százalékkal emelkednek majd, ami az infláció mellett stagnálást jelent. Ezzel szemben Pavol Ondriska, a Slavia Capital szakértője a nominálbérek 1,4 százalékos csökkenésével számol. (SITA) Energetikai forgatókönyvek Pozsony. A mohi atomerőmű 3-as és 4-es blokkjának befejezése, illetve a nyitranováki és vajáni hőerőmű teljesítményének növelése - e két lehetőség között kell döntenie a kormánynak, hogy pótolja a jászapáti (Jaslovské Bohunice) atomerőmű VI-es blokkjának bezárásával keletkező energiatermelési kiesést. Mindkét verzió megvalósítására 133,4 millió eurót (5,6 milliárd korona) kap Szlovákia az Európai Uniótól, valamint külön néhány tagállamtól is. A két hőerőmű korszerűsítését az összegből teljes mértékben fedezni lehet, ám mohi továbbépítése és befejezése összesen 1 milliárd euróba kerül. A leállításra váró, jászapáti Vl-es blokk a Szlovákiában előállított villamosenergia 10 százalékát adja. (TASR) Százmillió korona a szlovák hadsereg kára Túl van az életveszélyen a három békelcatona TASR-INFORMÁCIÓ Pozsony. Túl vannak az életveszélyen a kedden Bosznia-Hercegovinában balesetet szenvedett szlovák katonák. Ezt Ivan Simko védelmi miniszter közölte, hozzátéve: két katonával beszélhetett, a harmadiknak azonban annyira súlyos az állapota, hogy folyamatosan altatják. Értesülések szerint Ján Hu- meník a helikopter lezuhanásakor komoly agysérülést szenvedett, néhány bordája eltörött, a legsúlyosabb viszont mellkasi sérülése. Hogy maradandó károsodással jár- e agysérülése, azt a hadsereg egészségügyi vezetője, Igor Combor nem tudta megmondani, hangsúlyozta viszont, hogy a legmegfelelőbb orvosi ellátást kapja. A másik katona gerincsérülést szenvedett, ennek is maradandó következményei lehetnek, ám az orvosok ezt sem tudták még megállapítani. A miniszter egyébként kijelentette: olyan intézkedéseket hozott, amelyek a lehető legkisebbre csökkentik a légi balesetek bekövetkezését. Hogy pontosan milyen intézkedésekről van szó, egyelőre nem derült ki, ám mindenképpen szigorítani akarják a fegyelmet és a repülőgépek, valamint a helikopterek műszaki állapotának ellenőrzését. A Bosznia-Hercegovinában tartózkodó szlovákiai vizsgálóbizottság még továbbra sem fejezte be a kutatást, tegnap a lezuhant gép fekete dobozát tanulmányozták. Áz anyagi kárt azonban már kiszámították: több mint százmillió korona. Ivan Simko védelmi miniszter (balról) beszélt is két szerencsétlenül járt katonával. A mellette álló Igor Combor azonban nem tudta megmondani, maradantó lesz-e a három férfi sérülése. (TASR-felvétel) A leggyakoribb kábítószer a vadkender, a lakosság egyharmada kapcsolatba került vele A bűnbandának csak a harmadik próbálkozásra sikerült megölnie Karol Kolárikot Állandósult a drogfüggők száma Januárban kezdődik Borzáék pere ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Országos szinten csökken a heroinfogyasztók száma, egyre többen nyúlnak azonban a szintetikus kábítószerekhez, a kemény drogok közül a „csehszlovák” találmányt, az amfetamin alapú pervi- tint használják a legtöbben. „A nálunk segítséget kérő fiatalok mintegy 30 százaléka pervitinfüggő” - mondta Eubomír Okruhlica, a drogfüggőket gyógyító pozsonyi központ (Centrum pre liecbu drogovych zá- vislostí) igazgatója. Szlovákiában - a világ többi országához hasonlóan - a legelterjedtebb illegális kábítószer a vadkender; a lakosság mintegy egyharmada valamilyen módon kapcsolatba került már vele. A drogfüggők száma az utóbbi öt-hat évben állandósult, egyedül a visszaeső kábítószer-fogyasztók száma mutat kis mértékű növekedést. Szlovákia helyzete a szomszédos országokkal összehasonlítva jónak mondható, a kábítószerfüggők gyógyításának eredményessége 75 százalékos, a terápia mindenki számára hozzáférhető, míg például Magyarországon hónapokig kell várni. Akik befejezik a kúrát, azoknak mintegy 66 százaléka egy év elteltével is absztinál, 11 százaléka pedig meta- donos kezelést kap. „A legolcsóbb megoldás a függőség gyógyítása - vallja az igazgató - a represszív, rendőri intézkedések egy drogfüggőre átszámított költségei - letartóztatás, fogház stb. - a terápia árának többszörösét teszik ki.” Alacsony a drogfogyasztással összefüggő egyéb betegségeknek, a Hívnek, az A- és B-típú sárgaság elterjedtsége is, egyre gyakoribb viszont a C-típusú sárgaság, mely ellen még nincs védőoltás. Újabban nő a vér útján terjedő egyéb betegségeknek, például a szifilisznek az előfordulása is a kábítószer-fogyasztók között, Okruhlica szerint ez részben a pervitin számlájára írható, mivel ennek - a heroinnal ellentétben - vágykeltő hatása is van. (lpj) TASR-HÍR Kassa. Rendkívüli biztonsági intézkedések mellett január közepén kezdődik Dusán B., azaz Borza és emberinek pere, akiket gyilkossággal vádolnak Sokszor sokféle módon próbálták eltenni láb alól a Borza-banda emberei a konkur- rens bűnszövetkezet főnökét. Karol Kolárikot először egy olyan pokolgéppel akarták megölni, amelyet saját kezűleg készítettek 1999-ben Ruskov községben. Ennek öt-hat kilogramm robbanóanyag volt a magja, amelyre távirányítású robbanószerkezetet erősítettek. Mindezt egy személygépkocsiba pakolták, és a Sport vendéglő előtt hagyták: tudták, Kolárik szívesen jár oda. Számításuk bevált, ám valamit elrontottak: amikor 1999. december 9-én Kolárik kilépett az épületből, a rivális banda egyik tagja működésbe akarta hozni a pokolgépet, ám az csütörtököt mondott. Mindez az ügyész vádiratából derült ki. Dusán B. emberei másodszor is próbálkoztak, ezúttal gépfegyverrel. Bár az akciót állítólag nagyon jól megszervezték, egy lövés sem dördült, a banda tagjai ugyanis telefonon tartották a kapcsolatot egymással, és valamit félreértettek. Végül mégiscsak gépfegyverrel lőtték agyon, a szó szoros értelmében: a rivális banda egy tagja közvetlen közelről tüzelt a Kolárik által vezetett gépkocsira. Az áldozat több halálos sérülést is szenvedett, értesülések szerint a lövések ereje valósággal kitolta az agyát a koponyájából. A vádirat szerint a harmadik próbálkozás előtt a banda egyik tagja, bizonyos Jozef S. vállalta, hogy végez Kólánkkal, állítólag fia, Miroslav halálát akarta megbosszulni. Ebben a gylkossági ügyben is folyik a vizsgálat folyik, a szálak Karol Kolárik bűn- szövetkezetéhez vezetnek. Gyilkosságból felmentve Védett tanút is meghallgatnak a bírósági eljáráson. A vádirat szerint Marián T. számos igen súlyos bűncselekményben is részt vett, ám mivel hajlandó volt tanúskodni, elnöki kegyelmet kapott. Ezek után ezzel az üggyel kapcsolatban már semmilyen bűncselekmény elkövetéséért nem vonhatják felelősségre. Neki köszönhetően a hatóságok részletes leírást kaptak Dusán B. bandájának felépítéséről és működéséről. Szavahihetőségét több forrásból is sikerült megerősíteni. A pszichológusok szerint jó érzéke van ahhoz, hogy a történteket viszonylag pontosan le tudja írni. (t) 600 ezren isznak napi rendszerességgel A legelterjedtebb drog Szlovákiában a nikotin; a statisztikai hivatal felmérése szerint mintegy 1,5 millióan dohányziknak naponta, több mint egymillió nikotinfüggő. A dohányzás egyre inkább a harmadik világ betegségévé válik, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2030-ig 10 millió ember hal meg ennek következtében, 70%-uk a fejlődő országokban. Nálunk a második számú kábítószer az alkohol, mintegy 600 ezer ember iszik napi rendszerességgel, általában sört. (1)
