Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-23 / 298. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 23. Karácsony - hirdetés A kiskereskedők közt akadnak, akik kizárólag neki, a megbeszélt rejtekhelyre teszik le a kartondobozokat és a fémhulladékot; ő pedig naponta, csendes nyugalommal járja a körútját Vajon mikor jön fel Tibor bácsi csillaga? (A szerző felvétele) Éneklő gyereksereg fordul ki a templom udvarából. A lányok hátán ezüstszárnyak, a fiúk vállán pásztorokhoz illő, szőrmével bélelt bekecs. A vasárnapi alkonyaiban sietve teszik meg az utat a közeli Marianumig, ott próbálják a betlehemes játékokat. SZÁZ ILDIKÓ A fagy az úton sem dermeszti torkukra az éneket: „Örömére jöttünk tisztelni e házat,/Mert zengő szóval nagy király támadt./Kicsiny Betlehemben Ur Jézus született, /Ki a világnak megváltója lett - dalolják harsányan, pásztorbotjukkal kopogva a ritmust. Mit sem törődnek azzal, hogy magukkal sodorják az éppen arra vetődő Tibor bácsit. A hatvanadik évéhez közeledő férfi azonban úgy beleolvad a társaságba, mintha csak a keleti bölcsek valamelyikét alakítaná ezeréves szakállával, köpönyegként ringó, seszínű rongykabátjában. Félő, hogy a csillagot, amelyet napkeleten a bölcsek láttak, és előttük haladt mindaddig, amíg meg nem lelték a gyermeket, Tibor bácsi nem találná meg. Évek óta ül már a nyomor csontos térdén, és nem képes leszállni róla. Egy érsekújvári, városszéli hulladékgyűjtőben ismerkedtünk meg, és azóta tart furcsa barátságunk. Ennek immár hat éve. Akkoriban többedmagával a Nyitra partján, az árok szélvédett mélyén húzta meg magát, és a folyó vizében öblögette át a ruháit. Egy öngyújtóért és egy doboz cigarettáért tárgyilagosan, tőmondatokban vázolta élete történetét, mintha már ő maga sem hinné az eredetét. - Egy építkezési cégnél dolgoztam. Feleségem, két gyerekem volt. Amikor elváltam, munkásszállóra kerültem. Majd megszűnt a cég, és az utcán találtam magam. Semmim sem maradt. A gyerekeim felnőttek, de ők is elég szűkösen .élnek, minek háborgassam őket? Elboldogulok valahogy. Az elmúlt évek során a város csendes zsongásának tartozékává vált. Mindennapi útjai módszeresek, áttekinthetők. A kiskereskedők közt akadnak, akik kizárólag neki, a megbeszélt rejtekhelyre teszik le a kartondobozokat és a fémhulladékot. Ő pedig naponta, csendes nyugalommal járja a körútját és háromszor, olykor négyszer is megfordul rakományával. Volt, hogy kiskocsit kapott kölcsönbe, így fel tudta pakolni az aznapi zsákmányt. - Lehajoltam, hogy a szétesett darabokat madzaggal visszakötözzem. Egy fonott kalácsot találtam a kartonok tetején. Nem tudom, ki tehette oda. A lakótelepen jók hozzám az emberek, mert ők sem sokkal gazdagabbak, mint én. Nem koldulok, nemrégiben mégis egy használt kabátot kaptam. Egy asz- szony hozta utánam, amikor látta, hogy bekanyarodok az utcájukba - mesélte ősszel, amikor a vénasz- szonyok nyara szokadan derűt csalt az arcára. Sajnos, ennél sokkal rosszabb állapotban is találtam már. A halántéka és a nyaka tele volt horzsolással, véraláfutással. Elaludt a játszótér padján. Míg a gyerekek visongva lógtak a mászó- kákról, ő alig bírt magához térni a fájdalomtól. - Nem szoktam inni, nincs is miből. Megkínáltak, és a részeg ember már nem tudja, mit tesz. Nagyon elestem - motyogta akkor, már-már bocsánatkérőn egy fiatalembernek, aki nemegyszer a piacon „felejtette” Tibor bá kedvéért a maradék zöldséget. Úgy tűnik, hogy az újváriak némi felelősséget éreznek a mindennapjaiért. Ez különbözteti meg a hozzá hasonló sorsúakat a nagyváros hajléktalanjaitól. Talán így történhetett, hogy az idős férfi élete valamivel jobb mederbe terelődött az idei télen. A csuklóján ugyan éppúgy, mint azelőtt, most is zörögnek a csonttá fagyott nejlonszatyrok és a gondosan átkötözött kartonlapok. A ta- sakban személyes dolgai vannak, a másik csomaggal a megélhetését biztosítja. Legutóbb a Törökszalasztó utcában futottunk össze, ahol egyik sorstársa válogatta a kartonokat. Végül őt kapom lencsevégre. Nem szeretném elveszíteni beszélgetőtársam bizalmát. Látom, érti a dolgot. Zúzmarás bajuszán át újabb sodort cigarettát illeszt a szájába, és csendben ballagunk a pazarul díszített karácsonyi főtérig. A hivalkodó kirakatok fényében könnyen leolvasom az arcáról, nem látja értelmét, hogy hangosan továbbgondolja helyzetét. Amikor megreccsen lába alatt a jég, elmondja, nagyon fájnak a csontjai és kellene már egy melegebb cipő. Nem panaszkodik többet. Dicsekvően mondja, hogy már nem az utcán él. Egy ismerőse házat bérel, és kis pénzért néhányu- kat befogadta. Amikor megkérdem tőle, merre is van a ház, egy, a luxusvilláiról elhíresült negyedet említ. E kertváros árnyékában régi, hétvégi házakká alakított viskók és kulipintyók állnak. A városban azt rebesgetik, néhány kerttulajdonos télre kiadta telkét a hajléktalanoknak. - Családban, a fiamnál töltöm idén a karácsonyt - emeli rám fakókék szemét búcsúzóul, és én nagyon szeretném, ha ezúttal nem csak a kedvemért szőne álmokat! Az áfa visszajár! Ha az esztergomi Tesco-ban 50.000 forint érték felett vásárol, az áfát visszafizetjük, és mindezt kezelési költség nélkül. így a megtakarítás a vásárolt terméktől függően akár 25% is lehet! Részletek az áruházban. ÜNN1PEUEN ÖN IS ÚJ CSALÁDTAGGAL! FIAI STILO kedvezmény 50.000,- Sk Az akció december 31-ig tart. MSBMiU FIAT PUNTO kedvezmény 40.000,- Sk DUNAUTO TESCO ESZTERGOM, 2500 Esztergom, Mátyás király utca 30. Telefon: 33/530-500 Nyitva tartás december 23-ig 0-24 óráig. ÜP 8 2 3 DUNAUTO, Komáromi úl 81, 92901 Dunaszerdahely tel.: 031/552 1382, 551 6736, mobil: 0905/476568 e-mail: liat@dunauto.com www.dunauto.com UP 8 2 8
