Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-17 / 293. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 17. Amerika támadni akart Rotterdam. Amerika a kilenc­venes évek elején megfenye­gette Észak-Koreát, lerombolja atomlétesítményeit, ha nem ál­lítja le nukleáris programját. Ezt Bili Clinton volt amerikai elnök ismerte be egy biztonsá­gi fórumon. Akkoriban nagyon feszült volt a helyzet Washing­ton és Phenjan között, mert Észak-Korea azt tervezte, hogy az atomreaktoraiból kikerülő plutóniumból évente 6-8 atomfegyvert állít elő. Az ame­rikai kormányzat utasítására terveket dolgoztak ki Észak- Korea megtámadására és a re­aktorok lerombolására. Phen­jan most azt tervezi, újraindít­ja 1994-ben leállított atomre­aktorát, amely fegyverekben alkalmazható dúsítású plutó­nium előállítására is képes. Clinton szerint a nukleáris programot végérvényesen be kell fejezni, és ezt akár meg­győzéssel, akár erőszakkal el kell érni Phenjannál. (MTI) Bombariadó a prágai reptéren Prága. Bombariadó miatt több mint két órán keresztül zárva tartották Prága ruzynei nem­zetközi repülőterét. Vlasta Pallóvá szóvivő elmondta, va­sárnap késő este egy névtelen . telefonáló azt közölte, hogy robbanószerkezetet helyeztek el a légikikötőben. A tűzszeré­szek rögtön munkához láttak, de mivel nem találtak pokolgé­pet, a hatóságok ismét megnyi­tották a két lezárt terminált. A kényszerű szünet miatt két me­netrend szerinti járat nem tu­dott időben elindulni. (MTI) Grúz-orosz enyhülés Tbiliszi. A grúz elnök tegnap önkéntes hazatérésre biztatta a csecsen menekülteket. Eduard Sevardnadze közölte, a grúz hatóságok együttműködnek az orosz szervekkel a csecsen me­nekültek hazatérési folyamatá­nak előkészítésében. Grúziá­ban mintegy négyezer csecsen menekült tartózkodik, túlnyo­mórészt a Pankiszi-szorosban. Sevardnadze szerint az utóbbi időben fokozatos enyhülés ta­pasztalható az orosz-grúz vi­szonyban. (MTI) Orosz olaj végszükségben Manila. Igor Ivanov orosz és Bias Ople Fülöp-szigeteki kül­ügyminiszter Manilában meg­állapodást kötött arról, hogy a két ország együttműködik a terrorizmus elleni küzdelem­ben, növeli a kétoldalú keres­kedelmi forgalmat, és meg­vizsgálja az Oroszországtól való olajvásárlás lehetőségét végszükség esetére (ha az USA megtámadná Irakot). Ivanov dicsérte Manila állha­tatosságát a Fülöp-szigeteki muzulmán szélsőségesek fel­számolásában. Tegnap jelen­tették be, hogy a kormány­erők elfogták az Abu Szajjaf szélsőséges csoport két magas rangú vezetőjét. (MTI) Ivanov kedvezően fogadta azt a felvetést, hogy Oroszország társközvetítője legyen a Fülöp- szigeteki keresztény-muzul­mán megbékélésnek (Reuters) Madeleine Albright, Elie Wiesel és Carl Bildt is tanúskodik a törvényszék előtt Plavsics-per Hágában Hága. Madeleine Albright, Ehe Wiesel és Carl Bildt is tanúskodik e héten Hágában, a Biljana Plavsics asszony ellen emberiség elleni bűn­tettek miatt folyó per végső szaka­szában. A hágai törvényszéken ta­valyjanuárban Plavsics önként adta fel magát. A 72 éves politikus asz- szony keményvonalas szerb nacio­nalista, a boszniai szerbek egyik ve­zetője, a boszniai Szerb Köztársaság alelnöke volt az 1992 és 1995 közöt­ti boszniai háború idején. Pere kez­detén, idén októberben bűnösnek vallotta magát emberiség elleni bűn­tett egy rendbeli elkövetésében - ő az első magas rangú balkáni politi­kus, aki elismerte bűnösségét Hágá­ban -, s az ügyészek ennek fejében lemondtak az ellene emelt többi vádpontról. A per záró szakasza teg­nap kezdődött. Az igazi meglepetés­tanú Elie Wiesel Nobel-békedíjas író és békeharcos, ő videokonferencia keretében, Párizsból tanúskodik. A tanúmeghallgatások holnapig tarta­nak, céljuk kizárólag az, hogy a leg­megfelelőbb ítélet meghozatalában segítsék a bírákat. (MTI) Biljana Plavsics életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat (CTK/AP-felvétel) Amerikai fegyverek Észak-lrakba - Törökország felkészül a menekültáradatra Csapatmozgások az iraki határ mentén Kairó/London/Bagdad/Párizs. Sajtóértesülések szerint az amerikai hadsereg fegyvere­ket szállított Irak északi részé­be, Törökország pedig meg­erősítette iraki határának vé­delmét. Londonban meghosz- szabbították az iraki ellenzék képviselőinek kongresszusát. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az al-Dzsazíra arab tévécsatorna tö­rök katonai forrásokra hivatkozva számolt be arról, hogy az amerikai hadsereg 50 teherautóval harci esz­közöket szállított a dél-törökországi Incirlik támaszpontról Irak északi, kurdok lakta részébe. Erre a terület­re nem terjed ki a bagdadi kormány ellenőrzése. Az ITAR-TASZSZ sze­rint olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy az amerikai különleges erők 500 katonája mintegy kétezer iraki felkelőt képez ki, illetve előké­születeket tesz ezer amerikai katona észak-iraki elhelyezésére. A Penta­gon tisztségviselője viszont azt kö­zölte, hogy nincs tudomása az iraki határ közelében folytatott amerikai csapatmozgásról. Ankarai sajtóje­lentések arról is beszámoltak, hogy Törökország megerősítette Irak menti határa védelmét. A katonák­nak az a feladatuk, hogy feltartóz­tassák azt a menekültáradatot, amely egy Irak elleni amerikai táma­dás után esetleg megindul Törökor­szág felé. Az intézkedésről beszámo­ló Milliyet című török lap szerint ele­gendő erőt képviselnek ahhoz is, hogy szükség esetén visszaverjék a - Törökországban betiltott - Kurdisz- táni Munkáspárt (PKK) fegyveresei­nek támadását, illetve elejét vegyék annak, hogy Észak-Irakban megala­kuljon egy önálló kurd állam. Londonban tegnap is folytatódott az iraki ellenzék képviselőinek Wa­shington által támogatott, szomba­ton kezdődött, eredetileg csak két­naposra tervezett kongresszusa. Ab­ban minden iraki emigráns politikus egyetért, hogy átmeneti kormányt akarnak létrehozni Szaddám Hú­széin rendszerének bukása után, ar­ról azonban viták folynak, hogy mi­képp osszák el egymás között az át­menetet képező testület 40 mandá­tumát. Különösen az Irakban ki­sebbséget képviselő szunniták ag­gódnak, mivel a londoni konferenci­Nem akarják Szaddám megbuktatása után a Nyu­gat térnyerését Irakban. át elsősorban a síiták és a kurdok uralják, ők akarnak főlénybe kerülni az átmeneti bizottságban is. A ren­dezésben szerepet akarnak vállalni a monarchista erők és függeden po­litikusok is. Ugyancsak egyetértés született az ellenzékiek között arról, hogy Szaddámot, a legfőbb vezetés­ben részt vevő fiait, Udajt és Kuszajt, valamint további vezetőket, köztük a forradalmi parancsnokság máso­dik emberét, Ibrahim al-Durit, vala­mint Taha Jaszin Ramadán alelnö- köt bíróság elé kell állítani. A lista összesen 49 nevet tartalmaz. A bi­zottság a főbűnösöket leszámítva ál­talános amnesztiát hirdetne, és a nemzeti megbékélésen munkálkod­na. A résztvevők abban is közös ne­vezőre jutottak, hogy nem kívánják Szaddám megbuktatása ürügyén a Nyugat térnyerését Irakban. Az AP birtokába jutott egy záróközlemény­tervezet, amely elutasít minden kül­földi megszállást vagy katonai hata­lom felállítását. Az ENSZ fegyverzetellenőrei azok­ról a tudósokról faggatják az iraki hadiipari vezetőket, akik a valahai nukleáris fegyverprogramon dol­goztak. A szakértők a Bagdadtól száz kilométernyire lévő üveg- és ke­rámiagyárban megejtett szemléjük során azt tudakolták az igazgatótól, hogy hány diplomást alkalmaznak, rendelkeznek-e kutató-fejlesztő részleggel. Bagdad első ízben tett említést az ENSZ-ellenőrök efféle tudakozódásáról. Egyébként az el­lenőrök a múlt héten kérték az iraki kormányt, hogy állítsa össze szá­mukra azoknak a tudósoknak a lis­táját, akik korábban közreműködtek tömegpusztító fegyverek fejlesztésé­ben, de úgy látszik, hogy el akarják készíteni a saját lajstromukat is. Az ENSZ-határozat szerint a nemzetkö­zi szakértők követelhetik az iraki tu­dósok kiengedését külföldre (csa­ládjukkal együtt) a fegyverprogra­mokkal kapcsolatos kihallgatás cél­jából. Az ITAR-TASZSZ szerint az ENSZ-határozat e pontjának megva­lósítása szíthatja a feszültséget a fegyverzetellenőrök és Bagdad kö­zött. Bécsben savanyú a szőlő, az osztrákoknak Koppenhágában semmit sem sikerült elérniük Egyre húzódik a kormányalakítás MTI-JELENTÉS Bécs. Nem lett egyszerűbb a helyzet az osztrák a kormányalakítást illető­en, sajtókommentárok szerint a fo­lyamat még a kezdeti várakozások­nál is hosszabbra nyúlhat, s eltarthat akár tavaszig. A november 24-i előre hozott választásokon fölényes győ­zelmet aratott Osztrák Néppárt (ÖVP), élén Wolfgang Schüssel kan­cellárral, továbbra is nyitva tart min­den lehetőséget, ugyanis a többi há­rom parlamenti párt bármelyikével megvan a szükséges többsége. A ko­alíciótól kezdetben elzárkózó szoci­áldemokrata párt (SPÖ) mostanra erősen megosztott abban a kérdés­ben, hogy vállalja-e a nagykoalíciót, s ambivalens e tekintetben az ÖVP is, mert egy ÖVP-SPÖ kormány két­harmadosnál nagyobb többséget je­lentene, de drágán meg kellene érte fizetni tartalmüag, és a miniszteri posztok elosztása terén. A kezdet­ben szintén elzárkózó Zöldek veze­tése a hétvégén felhatalmazta Ale­xander Van der Bellen elnököt kor­mányalakítási tárgyalások folytatá­sára, de azzal a feltétellel, hogy az ÖVP ne tárgyaljon tovább eddigi partnerével, a Haider-féle szabad­ságpárttal (FPÖ). Az FPÖ pedig már-már könyörgőre fogta a dolgot, hogy hadd vehessen újra részt a kor­mányzati munkában. Ami a koppenhágai csúcsot illeti, a lapok azt elemezgetik, miért nem si­került Schüsselnek elérnie, hogy az EU a csatlakozási szerződésben kö­telességeket rójon Csehországra a temelíni atomerőmű ügyében, és meghosszabbítsa az Ausztrián átha­ladó tranzitforgalom mértékét kor­látozó, 20Ó3-ban lejáró szerződést. Általános nézet szerint a követelések teljesítésére a történelmi csúcson nem is volt esély, Ausztria csupán sovány kompromisszumot ért el és kissé nevetségessé tette magát amo­lyan kívülállóként. Schüssel kancel­lár fegyvertárában ugyanis Koppen­hágára csak egy „atomrakéta” - a bővítés megvétózása - maradt, de ezt a többi tagállam nyomásával szemben nem is tudta volna alkal­mazni a kis Ausztria, s a bővítés el­kötelezett híveként ismert kancellár nem is akarta volna bevetni. így az­tán nem kétséges, hogy az osztrák kormány meghozza majd egyhangú döntését a bővítés támogatásáról ta­vasszal, noha a kancellár a csúcs után kilátásba helyezte, hogy ez el­marad, ha a tranzitszerződést nem hosszabbítják meg idejében. Megöltek három palesztint, köztük két Hamász-tagot Új abb házrombolások MTI-HÍREK Jeruzsálem. Izraeli katonák tegnap a Gázai övezetben megöltek három palesztint, köztük a Hamász palesz­tin szervezet két tagját. Palesztin források szerint a katonák ezenkívül leromboltak 16 házat, több mint száz ember otthonát. A két Hamász- tag az övezet északi részén, Bét- Hanun település környékén be akart jutni Izrael területére. Mintegy négy óráig tartó tűzharcba keveredtek iz­raeli katonákkal, akik végül agyon­lőtték őket. Ezt megerősítette a had­sereg is, hozzátéve: megtalálták a holttesteket, s több gránát, robbanó­szerkezet és lőszer volt náluk. Heves tűzpárbaj volt éjszaka Nevé-Deka­lim zsidó kolónia közelében, ahol halálos lövés ért egy palesztint. A családja szerint akkor találták el, amikor éjszaka kiment az ültetvé­nyére ellenőrizni az öntözőrend­szert. A 16 házat az övezet déli ré­szén, Rafah városban rombolták le. Néhány órával korábban, vasárnap este a Gázai övezet déli részében, Morag zsidó telep közelében 13 pa­lesztin házat romboltak le, öt civil megsebesült a művelet során. A Jor­dán nyugati partján, Nábluszban iz­raeli katonák letartóztattak öt pa­lesztin újságírót, mert megsértették a kijárási tüalmat. Az újságíró-szer­vezetek már többször tiltakoztak amiatt, hogy a palesztin területeken akadályozzák őket munkájukban. Bírálják Blairt a szír államfő túlzott megbecsülése miatt Látványos fogadtatás MTI-HIR London. A közel-kelet válság ren­dezése és az iraki helyzet kérdései álltak Tony Blair brit miniszterelnök és Bassár el-Aszad szíriai államfő tegnapi londoni tárgyalásainak kö­zéppontjában. El-Aszad személyé­ben először jár szíriai elnök hivata­los látogatáson Nagy-Britanniában, s fogadja őt II. Erzsébet uralkodó, Károly walesi herceg, továbbá ellá­togat a brit parlamentbe, Lord Ir­ving lordkancéllár és a londoni City polgármestere díszvacsorán látja vendégül a szír küldöttséget. A brit kormány a bírálatok kereszttüzébe került a szíriai elnök látványos, ma­gas szintű fogadása miatt, különö­sen azután, hogy el-Aszad a brit saj­tónak nyilatkozva védelmébe vette a palesztin öngyilkos merénylőket, és hangsúlyozta: nem látja okát an­nak, hogy hazájából kitiltsák a szél­sőséges palesztin csoportokat. Tony Blair viszont a párbeszéd fontossá­gát hangsúlyozta. „Furcsa lenne a külpolitika, ha csak azokkal tárgyal­nánk, akikkel egyetértünk” - érvelt. Szíria a térség befolyásos hatalma, központi szerepe van a közel-keleti béketárgyalásokon. A NATO és az EL) stratégiai partnersége Katonai megállapodás TASR-HÍR Brüsszel. A katonai erő jövőbeni al­kalmazása során folytatandó együttműködésről írt alá közös nyi­latkozatot tegnap a NATO és az EU. George Robertson NATO-főtitkár szerint az aktus mérföldkő a két szervezet stratégiai partnerségében. Javier Solana az EU külügyi főbizto­sa az európai polgárok számára tar­totta rendkívül fontosnak a doku­mentumot. A NATO most vizsgálja az EU-nak azt az ajánlatát, hogy Ma­cedónia mellett Boszniában is átven­né a békefenntartás (SFOR-erők) irányítását. Boszniában jelenleg 17 ezer katonát állomásoztatnak. Német kutatók szerint a háború csak idő kérdése Valószínűtlen a béke MTI-HlR Hamburg. Német kutatók szerint csak idő kérdése Amerika újabb háborúja Irak ellen, ezúttal Szad­dám Húszéin rendszerének meg­döntésére. Ez a háború beláthatat­lan következményekkel járhat a Közel- és Közép-Keleten - vélik a hamburgi egyetem konfliktuskuta­tói, akik tegnap tették közzé a há­borús viszályokról készült idei ösz- szegzésüket. Háttérbe szorult az USA-nak a 2001. szeptember 11-1 merényletek után indított terrorel­lenes háborúja, helyette „a nagy háborúra való várakozás” került előtérbe - állapítja meg a hambur­gi háborús oknyomozó munkakö­zösség. Egyébként a világon 45 há­borús konfliktus dúlt 2002-ben, hárommal kevesebb, mint 2001­ben. Ezek,a konfliktusok legalább hétmillió ember halálát okozták, de túlnyomórészt Afrikában és Ázsiában zajlottak. Európában csak a macedóniai háborút követő fegyveres konfliktust jegyezték fel a német leltározók. Mérlegük sze­rint 2002-ben hét konfliktus ért vé­get, köztük a hosszú háború Török­ország kurdok lakta vidékén. Nem jelentettek komolyabb harci cse­lekményt Kongóból, Guineából, Koszovóból, Iránból, Tádzsikisz­tánból és Uzbegisztánból sem. A német tudósok sötéten látják a kö­zel-keleti és a csecsenföldi konflik­tust. „A palesztin öngyilkos me­rényletekből és a súlyos izraeli túl­kapásokból eredő erőszak spirálját nem tudták megtörni, a béke való­színűtlenebbnek látszik, mint vala­ha” - vélik a kutatók. Bushnak nincs igazi riválisa a demokraták táborában A1 Gore nem indul MTI-HiR Washington. Al Gore volt amerikai alelnök bejelentette, hogy nem in­dul a 2004-es elnökválasztáson. Al Gore 2000-ben a Demokrata Párt színeiben elkeseredett küzdelem­ben, csak hajszállal maradt alul Ge­orge Bush mostani elnökkel szem­ben. Félmillió szavazattal meg is előzte őt, de Bush szerezte meg az elektori voksok többségét. Az akkori eredmények és a legutóbbi felméré­sek alapján Gore jó eséllyel pályáz­hatott volna arra, hogy ismét ő le­gyen a demokrata elnökjelölt. De sok demokrata politikus véli úgy, hogy a felkészült, de száraz stílusú Gore helyett inkább egy új jelölttel kellene harcba indulni a Fehér Há­zért. Al Gore a CBS-nek azt mondta, elnökjelöltsége most nem a legjobb módja lenne annak, hogy segítse pártját a Bush-kormány leváltásá­ban. Azzal is érvelt, hogy a 2000. évi párharc visszavágója a figyelmet a jövő helyett túlságosan is a múltra irányítaná. Al Gore sokáig félrehú­zódott, az utóbbi hetekben azonban sűrűn szerepelt a nyilvánosság előtt, tápot adva a találgatásoknak, hogy indulni akar a 2004-es elnökválasz­táson. De a váraüan bejelentéssel is­mét nyílt lett a verseny. Eddig csak két demokrata politikus, John Kerry massachusettsi szenátor és Howard Dean, Vermont állam kormányzója jelezte, hogy indulna az elnöki tiszt­ségért. A lehetséges pályázók között említik Joseph Lieberman connecti- cuti szenátort, aki 2000-ben Al Gore alelnökjelöltje volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents