Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-16 / 292. szám, hétfő

I Külföld ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 16. Letartóztatott merénylők Ammán. A jordániai hatósá­gok szombaton letartóztattak egy líbiai és egy jordán állam­polgárt, akiket azzal vádol­nak, hogy október végén meg­gyilkoltak egy amerikai diplo­matát. Ammán szerint mind­ketten tagjai az al-Kaidának. Mohammed Udván tájékozta­tási miniszter elmondása sze­rint A gyilkosság elsőszámú gyanúsítottja a líbiai Szálem Szaad Szálem ben Szued, ő adta le a halálos lövéseket. Laurence Foleyt, a USAID (amerikai nemzetközi fejlesz­tési ügynökség) illetékesét nyolc lövéssel ölték meg októ­ber 28-án. (MTI) AI-Kaida-tag őrizetben Kairó. Az egyiptomi hatósá­gok úgy döntöttek, hogy letar­tóztatásban marad az al-Kaida vezető figurája, akit Pakisztán még márciusban ENSZ-köz- benjárással adott ki Egyiptom­nak. Mohamed Nagah Abdel- Makszúd, más néven Abu Moszaab tájékoztatási ügyek­ben volt illetékese a bin Laden irányította szervezetnek, akit megbízatása nyomán Reuters néven is emlegettek. (MTI) Jemenben a KNDK rakétái Sanaa. A hét végén megérke­zett a dél-jemeni Mukalla vá­ros kikötőjébe az a rakétákat szállító észak-koreai teherha­jó, amelyet nemzetközi vize­ken a múlt hétfőn tartóztattak fel a terrorizmusellenes járőr- szolgálatot folytató spanyol hadihajók. A hajót a spanyol haditengerészet átadta az amerikai hatóságoknak, de azok végül elengedték az úszóművet, miután a jemeni kormány hangsúlyozta, hogy a fegyvereket védelmi célokra vásárolták, s nem kívánják a rakétákat harmadik ország­nak továbbadni. (MTI) Kissinger mégsem vállalja Washington. Henry Kissinger volt külügyminiszter lemon­dott a múlt év szeptember 11-i terrorcselekményekkel kapcso­latos mulasztásokat kivizsgáló független bizottság elnöki tiszt­ségéről, amelyre november 27- én nevezte ki George Bush amerikai elnök. A független bi­zottság feladata annak a kivizs­gálása, hogy milyen mulasztá­sok terhelik az illetékes kor­mányszerveket, amelyek kép­telennek bizonyultak a New York-i és washingtoni terrortá­madások megakadályozására. Kissinger azzal indokolta dön­tését, hogy tisztségében nehéz lenne elkerülnie az összeférhe­tetlenség látszatát üzleti tevé­kenységével, s ezen az ügyfelek nevének az ismertetése sem se­gítene, csak tanácsadó cégének a felszámolása, ami viszont túl­ságosan is elodázná a bizottság munkájának a megkezdését. A Fehér Ház közleménye szerint az elnök sajnálattal elfogadta a lemondást. (MTI) Kissinger kinevezését kezdet­től fogva viták övezték, mivel nem volt hajlandó megnevezni New York-i tanácsadó cégének ügyfeleit (Képarchívum) Meglepetésre a pártelnök Miroslav Topolánek lett, akinek nem kell új ideológia, a klausizmussal nagyon elégedett Moszkva-Teherán kapcsolat Klaus tizenkét év után távozott az ODS éléről KOKES JÁNOS Prága. Václav Klaus 12 év után tá­vozott a cseh jobboldal meghatáro­zó ereje, a Polgári Demokratikus Párt (ÓDS) éléről. A párt új elnöke Miroslav Topolánek, a szenátus al- elnöke. Őt tegnap választotta új ve­zetőjévé az ODS a nyugat-csehor­szági Frantiskovy Lázne üdülőhe­lyen megrendezett háromnapos pártkongresszus zárónapján. Öten pályáztak Klaus helyére, s Topolá­nek a 2. fordulóból került ki győz­tesen. Megválasztása meglepetés­nek, mert bár a párt befolyásos ve­zető személyiségének számít, nem tartozott az esélyesek közé. To­polánek a 2. fordulóban a 347 le­adott szavazat közül 179-et kapott, míg az esélyesebbnek tartott párt- alelnök Petr Necas csak 168-t. Vác­lav Klaus volt kormányfőt és képvi­selőházi elnököt, aki megalakulás­tól kezdve 12 éven át vezette a ki­lencvenes évek legsikeresebb cseh politikai pártját, a kongresszus a párt államfőjelöltjévé választotta. Egy nappal korábban Petr Pithart, a szenátusi elnöke lett a Keresz­ténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt hivatalos államfőjelöltje. A cseh elnökválasztásra január 15- én kerül sor. Miroslav Topolánek 46 éves. Klaus ajelöltek közül őt támogatta a leg­kevésbé. Az új pártelnök beszédé­ben kijelentette: a polgári demok­ratáknak az alapító Václav Klaus által kijelölt irányban kell haladni­uk, s az általa meghatározott érté­keket kell megtartaniuk, illetve to­vábbfejleszteniük. „Az ODS-nek nincs szüksége új ideológiára, ren­delkezik már a klausizmussal” - hangsúlyozta. Ugyanakkor a kong­resszuson többen élesen bírálták a távozó pártelnököt. „Klaus politi­kája elszigeteltségbe vezette a pár­tot, s maga Klaus is elszigeteltség­be került” - jelentette ki például Premysl Sobotka, a párt és a szená­tus alelnöke. Az ODS immár a má­sodik választási időszakot tölti el­lenzéki szerepkörben. Maga Klaus felszólalásában felhívta a figyel­met arra, hogy továbbra is meg kell tartani a párt egységét. Leszögez­te: ellenzi a jobboldal integráció­ját, egyesülését, helyette a jobbol­dali pártok együttműködését tartja célszerűnek. Václav Klaus (jobboldalt) köszönti utódját, akinek nem tud szívből örülni (CTK-felvétel) Lesz iráni atomerőmű Moszkva. Oroszország nem mond­ja fel az Iránnal a busehri atomerő­mű felépítéséről kötött szerződését, mivel az nem sért nemzetközi szer­ződést, és nem fenyeget a nukleáris technológia elterjedésével. Ezt Alekszandr Rumjancev atomener­getikai miniszter mondta az ITAR- TASZSZ-nak. A politikus nem zárta ki, hogy Washington megpróbál na­gyobb nyomást gyakorolni Moszk­vára a szerződés felmondása érde­kében, de - mint mondta - erre nem kerül sor mindaddig, amíg nem lesz bizonyíték arra, hogy a Perzsa-öböl partján tervezett létesítmény felépí­tése ellentmond valamilyen nem­zetközi kötelezettségvállalásnak. Rumjancev közölte azt is, hogy sze­rinte az Egyesült Államok alaptala­nul aggódik a Natanzban épülő irá­ni nukleáris laboratórium és az araki nehézvíz-gyár miatt is. Emlé­keztetett rá: Teherán sosem tagad­ta, hogy létre akarja hozni a nukleá- risenergia-termelés minden elemét, és kész az említett üzemeket a Nem­zetközi Atomenergia Ügynökség fel­ügyelete alá helyezni. (MTI) Ellenzéki csoportok konferenciát tartottak Londonban Irak Szaddám után A korábban tervezett öt-hat helyett egyszerre tíz ország válik az EU tagjává Elégedett visegrádiak Budapest/Prága/Varsó. Mind­három visegrádi partneror­szágban pozitívan értékelték a kormányfők és a kormány­pártok a koppenhágai EU- csúcson elért eredményeket, az ellenzékiek természetesen mindenütt más véleményeket is megfogalmaztak. Abban ál­talában mindenütt egyetértés van, hogy az elért feltételek­nél jobbat, többet aligha lehe­tett volna kiharcolni. ÖSSZEFOGLALÓ Medgyessy Péter magyar kormányfő tegnapi, fiatalok előtt mondott be­szédében kitért arra, a csatlakozási tárgyalások kimenetelét két tényező is kedvezőtlen irányba befolyásolta: a közép-kelet-európai országok de­konjunktúra idején csadakoznak, il­letve a korábban tervezett öt-hat he­lyett egyszerre tíz ország válik az EU tagjává, ami lényegesen megdrágít­ja a csatlakozást, s egyúttal keve­sebb lehetőséget jelent egy-egy or­szág számára. A kormányfő előző­leg, a közszolgálati és kereskedelmi televíziókban egyaránt sugárzott szombati beszédében a megállapo­dást a belépés feltételeiről Magyar- ország újkori történelme kiemelke­dő napjának nevezte. „Tiszta lelkiis­merettel és büszkén mondhatom: az egyezség során maximálisan kihasz­náltuk lehetőségeinket” - fogalma­zott. Kifejtette: Németh Miklós kor­mánya megalkotta a rendszerváltás vázát, amelyre az Antall- és a Boros­kormány felépítette a harmadik köz­társaság demokratikus intézménye­it. A Horn-kormány modernizálta a magyar gazdaságot. Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt kezdődtek el a tárgyalások, és állapodtak meg olyan fontos kérdésekről, mint pél­dául a munkaerő-áramlás vagy a földtulajdon szabályozása. „Ezer MTI-HÍR Washington. Az amerikai kormány listát készített azokról a terrorista vezetőkről, akiket a CIA eltehet láb alól, ha elfogásuk kivihetetien és mi­nimálisra csökkenthető az eseüeges polgári áldozatok száma - jelentette tegnap a The New York Times kato­nai és hírszerzési forrásokra hivat­kozva. A CIA listáján szerepelnek az al-Kaida legfontosabb vezetői, így Oszama bin-Laden és első számú helyettese, Ajman al-Zavahiri, vala­mint társult terrorcsoportok más ve­zetői, mintegy kéttucat személy. Ge­orge Bush amerikai elnök írásos fel­éve a kereszténység kellett magyar­ságunk megőrzéséhez. Ma az euró­pai értékek vállalása teszi lehetővé magyarságunk megerősítését” - mondta a kormányfő. Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke hangsúlyozta: „Amit lehetett, min­dent elértünk a csatlakozási tárgya­lások végső fázisában, és nemcsak jól, hanem jobban csadakozunk an­nál, mint arra korábban számítani lehetett. Kínos és szánalmas az az erőlködés^ amellyel Orbán Viktor volt miniszterelnök megpróbálja nullának beállítani azt, amit elér­tünk.” A külügyminiszter leszögez­te: „Lengyelország csak azt érte el, hogy a strukturális alapokból egyéb­ként is majd neki járó összegből 1 milliárd eurót átcsoportosíthatott költségvetési kompenzációra, de nem kapott pluszpénzt, csak hama­rabb költhet. Nekünk is felkínálták ezt a lehetőséget, de mi ebből nem kértünk, a lengyel költségvetés Varsónak jut a bővítésre szánt teljes összegnek több mint a fele. azonban nagy bajban van. Szerinte a visegrádi országok közötti együtt­működésjói működött az utolsó na­pokban, kivéve a legutolsó napot, mert akkor nyilvánvalóvá váltak az érdekkülönbségek. „Mindenki azt kapta, ami neki fontosabb volt” - tet­te hozzá. Vladimír Spidla cseh kormányfő is úgy véli, hogy Prágának sikerült kedvező csadakozási feltételeket kiharcolnia, míg az ellenzék úgy tartja, hogy nincs minek örülni. Spidlának meggyőződése, hogy a pozitívumok messze meghaladják a negatívumokat. „A tárgyalások rendkívül kemények voltak, senki semmit sem kapott ajándékba” - ismerte el. A cseh küldöttség pénte­hatalmazása alapján a CIA-nek nem kell minden egyes művelet előtt kü­lön jóváhagyást kérnie egy-egy ter­rorista likvidálásához. A Fehér Ház és a CIA is elzárkózott a listával kap­csolatos kérdések megválaszolása elől. Bush elnök nem függesztette fel a külföldi merényleteket tiltó ren­deletet. Az elnöki felhatalmazás el­lenséges harcosoknak, így legitim célpontoknak minősíti a terrorista vezetőket. A CIA arra törekszik, hogy elfogja vagy megölje az al- Kaida terroristáit, bárhol is legye­nek. A „nagy értékű célpontok listá­ját” rendszeresen frissítik. A nevek egy része rajta van az FBI-nak a leg­ken Koppenhágában - így tartják számon Prágában - utolsóként zár­ta le a csatlakozási tárgyalásokat, több követelését érvényesítette, s Prága végül is 183 millió euróval kap többet Brüsszeltől, mint azt az EU eredetileg javasolta. Spidla visszautasította a cseh mezőgazda- sági termelők bírálatát, akik szerint Koppenhága a cseh agrárium szá­mára fekete péntekként íródik be a történelembe. „Ez nem reális. A cseh mezőgazdasági termelők igen jó színvonalúak, de az uniós támo­gatások nélkül tönkremennének, mert nem lennének versenyképe­sek a piacon. Most az uniós gazdák támogatásának 55 százalékát fog­ják kapni az első évben is, ami ko­moly versenytárssá teszi őket” - szögezte le a kormányfő, aki úgy látja, hogy a jövő év júniusára ter­vezett népszavazáson a cseh lakos­ság többsége támogatni fogja az uniós csatiakozást. Leszek Miller miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a lengyel kül­döttség az utolsó percig folytatta a tárgyalásokat, azután is, amikor más tagjelöltek már kielégítőnek minősítették az Európai Bizottság által ajánlott feltételeket. „Ennek kö­szönhető, hogy Lengyelországnak a lehetőségekhez mérten a legjobb feltételeket sikerült kivívnia, és eb­ből rajta kívül más tagjelöltek is pro­fitáltak” - tette hozzá. Varsónak jut a bővítésre szánt teljes összeg több mint fele. Ezt a pénzt munkahelyte­remtésre, vidékfejlesztésre, a cégek versenyképességének javítására, üt­és vasútépítésre, környezetvédelem­re fordítják. Miller szerint a mező- gazdaság és vidékfejlesztés ügyében a kezdetben ajánlottnál sokkal jobb megoldásokat sikerült kiharcolni. „Az összes tagjelölt'közül Lengyelor­szág kapta a legtöbb átmeneti men­tességet, amelyek a lengyel gazda­ság érzékeny területeit védelmezik” - húzta alá a lengyel kormányfő. veszélyesebb terroristákat köröző listáján is. Robert Mueller, az FBI igazgatója szombaton úgy nyilatko­zott, hogy 2001 szeptember 11. óta külföldön és az USA-ban csaknem száz olyan terrortámadást sikerült meghiúsítani, amelyek amerikai cél­pontok ellen irányultak. A hírszerző tevékenység javulása, az együttmű­ködés, valamint az őrizetben tartott al-Kaidások vallomásai tették lehe­tővé a terrorcselekmények megaka­dályozását. Az FBI igazgatója szerint Amerika jó úton halad ahhoz, hogy megnyeije a háborút, de az al- Kaidának még mindig megvan a ké­pessége arra, hogy lecsapjon. MTI-HÍR London. A Szaddám Húszéin el­mozdítása utáni Irak jövőjéről tar­tottak Londonban kétnapos tárgya­lást iraki ellenzéki csoportok. A kon­ferenciát már többször elhalasztot­ták az ellenzékiek nézetkülönbségei miatt. Dzsalal Talabani iraki kurd vezető szerint a Szaddám utáni Irak demokratikus, pluralista és föderális állam lesz. Talabani csoportja egyike annak a hat tömörülésnek, amely részt vett az értekezleten; a mintegy MTI-HlREK Jeruzsálem/Gáza/London. Ariel Sáron izraeli miniszterelnök a szo­kásos vasárnapi kabinetülés után bejelentette, hogy a hadsereg Betle­hemben marad a karácsonyi ünne­pek idejére, Jasszer Arafat palesztin vezetőnek pedig nem engedi meg, hogy részt vegyen a karácsony éjféli szentmisén a betlehemi Születés templomában. Egy név nélkül nyi­latkozó kormányforrást idézve az AP azt írta, hogy a kabinet a bizton­sági erőkkel folytatott konzultáció után döntött így. A biztonsági szer­vek továbbra is kapnak jelzéseket palesztin támadások lehetőségéről a betlehemi körzetből, és a csapatok eltávolítása sebezhetőbbé tenné Iz­raelt. Ugyanakkor a kabinet min­dent meg fog tenni azért, hogy a ke­resztények szabadon gyakorolják vallásukat, és elmehessenek Betle­Közel harminc sebesült Merénylet Koszovóban Pristina. Egy nappal azután érke­zett tájékozódó látogatásra Koszo­vóba az ENSZ BT küldöttsége, hogy a szombatra virradó éjszaka közel harminc embert megsebesítő rob­banás történt Pristinában, a jugo­szláviai tartomány székhelyén. Az ENSZ koszovói rendfenntartó erői­nek jelentése szerint a robbanás a város egyik nagy forgalmú negyedé­ben következett be. Szemtanúk kö­zölték: egy gépkocsi volt a robbanás középpontjában. Kórházi források szerint 29 ember sebesült meg, kö­zülük hétnek súlyos az állapota. A robbanás a közelben lévő üzleteket és épületeket is megrongálta. Az 1999 júniusa óta ENSZ-igazgatás alatt álló, többségében albán lakos­ságú Koszovóban az utóbbi három évben is gyakran törnek erőszakos formában felszínre a szerb-albán etnikai ellentétek. (MTI) 300 küldött Iránból, Szíriából és az USA-ból érkezett. A megbeszélés kö­zéppontjában annak az adminiszt­rációnak a kialakítása állt, amely át­veszi a hatalmat Szaddám után. „A síiták és a szunniták, az arabok és a kurdok minden képviselője megje­lent” - mondta Talabani az AP-nek. Hozzátette, hogy a konferencián ko­ordinációs bizottság felállításáról döntöttek, ami még nem jelent át­meneti kormányt, amelyben majdan szerepet kapnak a kisebbségi kur­dok ugyanúgy, mint az iraki arabok. hembe. Arafatot már tavaly is meg­akadályozták abban, hogy eljusson a felerészt keresztények, felerészt muzulmánok lakta városba, s a Szü­letés templomában részt vegyen a karácsonyi szertartásokon. Arafat szerint Oszama bin Laden opportunistán kihasználja a palesz­tinok függetlenségi harcát arra, hogy támogatást szerezzen az isz­lám vüágban. A The Sunday Times- nak adott interjújában Arafat rámu­tatott: az izraeli érdekeltségek ellen novemberben Kenyában végrehaj­tott merényletek előtt bin Laden so­ha nem hangsúlyozta a palesztin ügyet. „Soha nem segített nekünk. Teljesen más területen, az érdeke­ink ellen dolgozik” - tette hozzá. A palesztin vezető bírálta: az al-Kaida azzal próbálja igazolni terrorcselek­ményeit, hogy azok részét képezik a palesztinok harcának az izraeli megszállás ellen. Nem történt erőszak? Radujev meghalt Moszkva. Permi börtönében meg­halt Szalmán Radujev, az 1996-ban a dagesztáni Pervomajszkoje és Kizljar településeket elfoglaló cse­csen hadúr. Az orvosok szerint bel­ső vérzés okozta szombat éjszaka a parancsnok halálát. Jurij Kalinyin, az igazságügy-miniszter helyettese tegnap azt közölte, hogy erőszakra semmi nem utal. A Chechenpress internetes szakadár hírügynökség ugyanis gyilkossággal vádolta az orosz biztonsági szolgálatokat. Ver­ziójuk szerint a hadúrnak azért kel­lett meghalnia, mert „nem volt haj­landó együttműködni a megszál­lókkal”, vagyis a korábbi informáci­ókkal ellentétben nem szolgáltatott bizonyítékokat az orosz hatóságok­nak Ahmed Zakajev - Maszhadov szakadár csecsen elnök nemzetközi megbízottja - ellen a dániai kiada­tási eljárás során. (MTI) Elfogják vagy megölik a bin Laden vezette al-Kaida terroristáit, bárhol is legyenek Önállóan is likvidálhat a CIA Arafat először bírálta személyesen Oszama bin Ladent Nem mehet Betlehembe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents