Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-16 / 292. szám, hétfő

Ül szó 2002. december 16., hétfő www.ujszo.com Ára 9 korona (előfizetőknek 8 korona) • 55. évfolyam, 292. szám Visszasírt tálib módszerek Az egyik afganisztáni tartomány vezetői azzal a kéréssel fordultak a kabuli köz­ponti kormányhoz, hogy engedélyezze a visszatérést a tálib rendszer keményebb iszlám büntetésformáihoz. A térségben el­harapózó bűnözés miatt újra olyan bünte­téseket szeremének bevezetni, mint a kéz- és láblevágás. A tartományi rendőrfőnök bízik abban, hogy kérésük meghallgatásra talál. Elmondása szerint a kéz- és lábcson­kítás elrettentő hatása a tálibok idején je­lentősen csökkentette a bűnözést, még a kisebb lopások számát is. (MTI) „A túlsó parthoz közeljártam egyszer. Mindent megszerveztem. Azt mondtam az öcsémnek, hogy lemegyek a Balatonhoz, közben beszedtem egy csomó gyógyszert. Az volt a szerencsém, hogy nem kevertem... Nyolc.napig voltam kómában. A pszichiáterem figyelmeztetett, hogy ne próbáljam meg még egyszer, mert úgyse fog sikerülni. Állítólag dolgom van itt. Ha kiugranék az ablakon, akkor is egy léghajó kosarába esnék” Az utolsó interjú Schütz Ilával a Vasárnap karácsonyi duplaszámában EUROPE Az uniós „nagycsalád". A 15 tagjelölt és a 10 csatlakozó .ország képviselői az EU-csúcstalálkozókon szokásos ünnepélyes fényképezkedésen. (Reuters-felvétel) Az EU-csúcs helyszínén sem volt komoly rendbontás Hétvégi tüntetés több európai nagyvárosban MTI-HÍREK Koppenhága/Párizs/Majna- Frankfurt/Genova. Tüntetéseket tartottak szombaton több nyugat­európai nagyvárosban. Koppenhá­gában mintegy négyezer szélsőbal- oldali tüntető vonult a dán parla­ment elé, hogy tiltakozását fejezze ki az „erődítménnyé váló Európa”, az iraki háború, valamint az ameri­kai és európai imperializmus ellen. Ez volt a legjelentősebb demonstrá­ció, amelyet az Európai Unió péntek este véget ért csúcstalálkozójának alkalmából szerveztek a dán fővá­rosban. A felszólalók az „elitet és nem a népet képviselő csúcstalálko­zónak” minősítették a rendezvényt. A francia fővárosban és néhány nagyvárosban egy lehetséges iraki háború ellen tüntettek. Párizsban közel ötezer ember vett részt a csak­nem 40 szervezet felhívására kezde­ményezett tiltakozó felvonuláson. A menet élén Jean-Pierre Chevene­ment volt belügyminiszter haladt. Németországban, a majna-frankfur- ti amerikai légitámaszpont előtt 500-600 ember tiltakozott csend­ben az iraki háború terve ellen. A pacifisták felszólították a berlini kormányt, hogy ne engedélyezze az USA-nak az átrepülési Németország felett, sem a Németországban lévő amerikai támaszpontok használatát egy Irak elleni háború esetén. Az észak-olaszországi Genovában a 2001 júliusában e városban a G8 or­szágok találkozóján elkövetett erő­szakra emlékezve vonult fel több ezer tüntető - a szervezők szerint 30-40 ezren, a rendőrség szerint mintegy tízezren voltak. Környezet- védő és baloldali pártok, szakszer­vezetek emberi jogi és katolikus szervezetek egyaránt részt vettek a több száz globalizációbíráló csopor­tot összefogó Genovai Szociális Fó­rum (GSF) szervezte, bizakodó hangulatú, békés megmozduláson - jelentette az ANSA. Péntek 13-án gyulladt ki a szövetkezeti istálló 278 sertés pusztult el Simon Zsolt: a szlovákiai mezőgazdászoknak nem kell tartaniuk az európai uniós csatlakozástól Dzurinda: ajándékot kaptunk Koppenhága/Pozsony. Lét­rejötte tizedik évfordulójá­ra Szlovákia nem is kapha­tott volna szebb ajándékot, mint az EU- és NATO-meg- hívót - jelentette ki az Euró­pai Unió koppenhágai csúcsértekezletéről hazaté­rő Mikulás Dzurinda. ÖSSZEFOGLALÓNK A miniszterelnök az uniós csatlako- zás anyagi feltételeiről Brüsszel és Pozsony közt született megállapo­dást mindkét fél számára jó ered­ményként értékeli. „Legnagyobb je­lentőségét abban látom, hogy Szlo­vákia az euroatlanti biztonsági és gazdasági struktúrák részévé válik” -hangsúlyozta. Köszönetét mondott az ország lakosságának, amiért az lehetővé tette az 1998-ban megkez­dett reformok folytatását és megér­téssel fogadja a megszorító intézke­déseket is. Ugyancsak köszönetét fe­jezte ki a parlamenti pártoknak, köz­tük külön az ellenzéknek is, illetve a házelnöknek, az államfőnek, a kül­ügyminiszternek és a főtárgyalónak. A kormányfő már most arra szólítot­ta fel az országot, hogy a 2003-ban esedékes EU-népszavazáson támo­gassa csatlakozásunkat. Az előcsatlakozási tárgyalások egyik legkényesebb területe a köz­vetlen agrártámogatások kérdése volt. Visegrádi partnereihez hason­lóan Szlovákia is ellenezte, hogy ag­rárvállalkozói a csatlakozás után kezdetben csak az uniós átlag egy­negyedének megfelelő közvetlen tá­mogatásban részesüljenek, s az uni­ós szintet tíz év alatt érhessék el. A Koppenhágában született megálla­podás végül lehetővé tette, hogy az új tagállamok az első évben az uni­ós átlag 55, a másodikban 60, a har­madikban 65 százalékának megfe­lelő támogatás kaphassanak. Brüsz- szel a támogatásra 25,30, illetve 35 százalékot ad, a többit az adott or­szágnak önrészként kell biztosíta­nia. Az önrészhez azonban saját for­rásain kívül azokból a pénzekből is meríthet, amelyeket az Uniótól ré­giófejlesztésre kap. Budapest és Varsó él is ezzel a lehetőséggel és Koppenhágában elérte, hogy a strukturális alapokból nekik szánt pénzek egy részét költségvetési kompenzációként agrárszektoruk számára kaphassák meg. „Mi ezt nem akartuk” - mondta ezzel kap­csolatban Dzurinda, kifejtve, hogy Szlovákia a strukturális alapokon keresztül érkező pénzeket másra kí­vánja fordítani. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmi­szeripari Kamara (SPPK) ugyancsak üdvözli ez elért feltételeket, de fi­gyelmeztet, hogy a maximális ag­rártámogatások biztosításához 2004-ben önrészként az ország költségvetésében kétmilliárd koro­nát kell biztosítani. Stanislav Ne- mec, az SPPK szóvivője fontosnak tartja, hogy a kezdeti 55 százalékos támogatás lehetőségével a szlovák kormány teljes egészében éljen. „A visegrádi négyek vezető képviselői közül Mikulás Dzurinda egyedüli­ként jelezte, hogy ennek teljes egé­szében nem kell sorra kerülnie. Ám akkor hogyan fogunk egy kisebb do­tációs keret esetén akár a közvetlen szomszédainknak is konkurálni?” - tette fel a kérdést Nemec. A koppenhágai feltételeket Simon Zsolt földművelésügyi miniszter az elérhető maximumnak nevezte. Szerinte a szlovákiai mezőgazdász­oknak nem kell tartaniuk az uniós csatlakozástól. „Egyetlen dolgozni akaró és tudó farmernek sem kell tartania attól, hogy nem lesz képes érvényesülni az egységes piacon” - mondta a miniszter. Hangsúlyozta, hogy Szlovákia a közvetlen támoga­táson kívül 22,7 millió korona ki­egészítő költségvetési kompenzáci­ót is kap, ami tehermentesíti a hazai költségvetést és lehetővé teszi az agrárium fokozottabb támogatását. A miniszter tájékoztatott, hogy a jö­vő év első felében a vállalkozók tan­folyamokon ismerkedhetnek meg a változó feltételekkel. Simon január 14-én tárgyal visegrádi kollégáival a további egységes fellépésről. Háttérírásunkat a 2., hírösszefog­lalónkat a 4. oldalon olvashatják, (szge, tasr, sita) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Bátorkeszi. Szerencsétlen napnak bizonyult péntek 13-a a bátorkeszi mezőgazdasági szövetkezet részére. Leégett egy istálló, és benne pusz­tult csaknem 270 süldőmalac és 8 anyasertés. Anna Valóvá szövetke­zetelnök az anyagi kárt előzetesen 3,6 millió koronára becsülte. „A le­égett épület, amelyet egyébként a kilencvenes évek derekán újítottunk fel, a gazdasági udvar leghátsó ré­szében található. Ezért is vették ké­sőn észre a bajt a telep dolgozói, rá­adásul kezdetben nem égett nagy lánggal, csak füstölt. Az állatok nagy része tulajdonképpen megfullad, alig egy tucat anyasertést sikerül INDEX-HÍR Budapest. Bár minden eddigi el­adási rekord megdőlt, ezen a héten sem vitte el senki az ötöslottó re­kordnyereményét, így ezen a héten már 2,8 milliárd forintért ikszelhe­tünk. Immár 27. hete nincsen telita­lálat, s még 25 hétig halmozódhat a nyeremény, utána pedig a kisebb megmenteni. Nagyon szép volt az állomány, öröm volt ránézni.” A tűz okát szakértők bevonásával vizsgál­ják, az elnök asszony szerint valószí­nűleg rövidzárlat okozhatta a bajt, az emberi mulasztást szinte kizárt­nak tartja. A tüzet végül a komáromi tűzoltók bevonásával sikerült meg­fékezni, így az nem terjedt át továb­bi épületekre, és az istálló másik szárnyát, ahol a takarmányt tárol­ták, szintén sikerült megmenteni. „Idén nagyon ránk jár a rúd, nemré­giben 22 bikaboijút loptak el - pa­naszolta Anna Valóvá. - Szerencse, hogy az istálló, amelyből bizony csak a puszta falak maradtak, bizto­sítva volt. így legalább részben meg­térül a kárunk.” (vkm) találatot elért fogadók között oszt­ják szét milliárdokat. Ezen a héten a Szerencsejáték Rt. új rekordot ál­líthatott fel: 16 millió 584 ezer ötöslottó alapjáték érkezett be a céghez feldolgozásra, amire még sohasem volt példa. Ennek megfe­lelően a Szerencsejáték Rt. e heti bevétele is csúcsokat döntöget: 3 milliárd 492 millió forint. Tovább erősödhet a szlovák korona Pozsony. Az Európai Uniótól kapott „meghívónk” erősítheti a koro­nát - vélik pénzügyi elemzők. Vladimír Zlacky, az Általános Hitel­bank (VUB) szakértője szerint - különösen ha a külkereskedelmi egyenlegünk is javul - a korona célba veheti a 40 korona/1 euro határt is. Erre abból következtet, hogy feltételezése szerint nagyobb lesz a korona felvásárlása. Viliam Pätoprsty, az Unibanka szakem­bere úgy gondolja, a meghívó híre növelni fogja a külföldi befekte­tők szlovák állampapírok iránti keresletét is. (SITA) A hétvégén már 2,8 milliárd forint lesz a főnyeremény Nincs ötös a Lottón! Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési főbiztosa levelet írt Medgyessy Péter magyar miniszterelnöknek a státustörvényről; további átdolgozásokra lesz szükség Brüsszel szerint nem eurokonform a magyar kedvezménytörvény ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A koppenhágai csúcson tartott sajtóértekezletén Kovács László magyar külügyminiszter az MTI kérdésére közölte: nem érte meglepetésként Günter Verheugen bővítési biztos levele, amely szerint a kedvezménytörvény jelenlegi for­májában még nem összeegyeztet­hető az uniós joganyaggal. „A szoci­alisták annak idején a jogszabályt annak tudatában szavazták meg, hogy az Orbán-kormány egyeztetett a szomszédokkal a törvény szövegé­ről. Legutóbb megegyeztünk a vál­toztatás alapelveiről a román féllel, amely elfogadta hétpontos javasla­tunkat, és remélem, a közeljövőben a szlovák külügyminiszterrel is tárgyalhatok - közölte Kovács. A Népszabadság brüsszeli forrásokból úgy értesült, az EU a kedvezmény- törvény-módosító csomagját jelen­legi formájában még nem tekinti összeegyeztethetőnek sem a velen­cei bizottság ajánlásaival, sem pe­dig az uniós joganyaggal. Úgy tudja, a kifogásokról Verheugen bővítési biztos levélben tájékoztatta Buda­pestet, egyidejűleg pedig Bukarest és Pozsony is értesült az uniós állás­pontról. Verheugen december ele­jén magyar kérésre megbízta az unió jogi apparátusát, hogy vizsgál­ja meg: mennyiben összeegyeztet­hető a státustörvény, illetve ennek módosított változata a velencei bi­zottság ajánlásaival, valamint az EU-joganyaggal. E vizsgálat brüsz- szeli források szerint magyar szem­pontból lesújtó eredménnyel járt, mivel a státustörvény brüsszeli szakemberek megítélése szerint még a módosításokkal együtt sem eurokonform. Uniós megfigyelők szerint ez az EU-állásfoglalás lehet magyarázat arra, hogy Kovács Lász­ló Bukarestben kénytelen volt a stá­tustörvény alapelveit újra egyeztet­ni román kollégájával, s nem is ke­rülhetett még sor az „utolsó simítá­sok elvégzésére”, mint ahogy ezt budapesti látogatásán Adrian Nas- tase román miniszterelnök kilátás­ba helyezte. Verheugen levele ma­gyarázhatja Pozsony és Bukarest hirtelen „bekeményítését”, továbbá azt is, hogy a magyar kormány ko­rábbi ígérete ellenére nem nyújtotta be az Örszággyűlésnek a módosító csomagot. Az Európai Bizottság el­ismeri, hogy az elmúlt hónapokban történt némi előrelépés, viszont az eredeti törvény olyannyira távol áll az uniós elvárásoktól, hogy a terve­zet „rendbetétele” komoly fejtörést okoz még majd az érintett orszá­goknak. Ugyanakkor Brüsszel nem zárja ki, hogy a magyar jogszabály eurokonform lehet majd. Az EU ki­fogásai között állítólag első helyen szerepel, hogy még a magyar módo­sító csomag bizonyos passzusait is úgy lehet értelmezni: Magyaror­szág politikai kapcsolatot kíván lé­tesíteni a szomszédos országokban élő kisebbségeivel, márpedig ez Brüsszel megítélése szerint sértené a környező államok szuverenitását. Az unió ennek kapcsán azt tanácsol­ja, hogy a kifogásolt utalásokat a kultúrára vonatkozó kifejezésekkel kell helyettesíteni. Nehezményezi Brüsszel azt is, hogy a magyariga­zolvány küllemében hasonlít az út­levélre vagy a személyi igazolvány­ra. Ez a forma szintén politikai kap­csolatra utal, éppen ezért a magyar­igazolvány használatát egyeztetni kellene a szomszédos államokkal - tanácsolja Brüsszel Budapestnek. A Népszabadság szerint Verheugen levelében felajánlja személyes köz­reműködését a szomszédokkal foly­tatott párbeszédben. (MTI, NOL)

Next

/
Thumbnails
Contents