Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-03 / 281. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 3. Megfenyegetett kubai emigránsok Madrid. Spanyol emigráció­ban élő kubai ellenzékiek felje­lentést tettek a rendőrségen, mert többször is életveszélyes fenyegetéseket kaptak család­tagjaikkal együtt. Állításuk sze­rint e fenyegetések Kuba mad­ridi nagykövetségétől származ­nak. A La Razón beszámolója szerint a kubai emigránsok el­mondták: a madridi kubai kö­vetség biztonsági szolgálata ál­landóan megfigyeli őket és csa­ládtagjaikat. (MTI) Nem volt terrorcselekmény Moszkva. Orosz források sze­rint nem Vlagyimir Mihajlov, az orosz légierő főparancsnoka ellen irányult az a három em­ber életét követelő bombame­rénylet, amelyet tegnap követ­tek el a Zarja nevű, Moszkva melletti katonai város közelé­ben. Az ismereüen tettesek egy Mercedest robbantottak fel egy „fekvőrendőr” alá rejtett akná­val, s az Aktifood élelmiszer- ipari vállalat igazgatója, vala­mint a testőre és sofőrje vesz­tette életét. Az első jelentések nem zárták ki, hogy a tábornok volt a célpont: ő is Zarja lakója, és naponta közlekedik az emlí­tett útvonalon. (MTI) Disszidált a nagykövet Minszk. Nem tért vissza hazá­jába Pjotr Kravcsenko, Fehéro­roszország tokiói nagykövete. Disszidálásának hírét a minszki külügy is megerősítette. Krav- csenkót, aki 1990 és 1994 kö­zött külügyminiszter is volt, négyéves kiküldetésének lejár­tával november 19-én mentette fel megbízatása alól Alek- szandr Lukasenko elnök. A dip­lomata azonban nem engedel­meskedett a hazahívásáról ren­delkező utasításnak. (MTI) Újabb per az RMDSZ ellen Bukarest. Tőkés László után a szövetség egy másik politikusa is pert indított az RMDSZ ellen a bukaresti bíróságon, amely tegnap az első tárgyalási fordu­lót december 16-ra halasztotta el. Övedi Zsolt keresetében az RMDSZ belső parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa október végén tartott legutóbbi ülésén hozott határo­zatok megsemmisítését kérte. Övedi korábban az RMDSZ Maros megyei szervezetének alelnöke volt. (MTI) Rasmussen európai körúton Koppenhága. Anders Fogh Rasmussen, az EU soros elnöki tisztét betöltő Dánia miniszter- elnöke a jövő heti koppenhá­gai EU-csúcs előtt felkeresi a tagországok fővárosait, hogy tisztázza a - bővítéssel is kap­csolatos - még nyitott kérdése­ket. Rasmussen európai körút­ja során tegnap Lisszabonban, Madridban és Bécsben tárgyalt portugál, spanyol, illetve oszt­rák kollégájával. (t) Rasmussen figyelmeztette a tagjelölteket, vessenek, véget a szakadatlan követelőzésnek (Képarchívum) Rendkívül heves összecsapások robbantak ki tegnap Dzsenínben a palesztinok és az izraeli katonák között. Ez utóbbiak egy palesztint lelőttek, 23-at megsebesítettek. A konfliktust az váltotta ki, hogy palesztin fiatalok kövekkel dobálták az izraeli tankokat. (CTK/AP-felvétel) Brit kormánydokumentum Szaddám jogsértéseiről - Irak egy rettenetes hely Londont bírálja az AI Bagdad/London. Az ENSZ fegyverzetellenőrei tegnap megvizsgálták az iraki hadi­iparosítási bizottság egyik részlegét Bagdadban, és szemügyre vettek egy szesz­főzdét is. A brit kormányje­lentést terjesztett elő az iraki rezsim által elkövetett embe­ri jogsértésekről. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az ellenőrök azért látogatták meg a bagdadi al-Karamah nevű épület- együttest, mert ott az Öböl-háború előtt a szovjet Scud-rakéták iraki változatai, az al-Huszein rakéták fej­lesztésével foglalkozó kutatórészleg működött. A Szaddám Húszéin: bűnök és em- berijog-sértések című brit kormány­dokumentum bemutatója alkalmá­ból Jack Straw külügyminiszter kije­lentette, a jelentés azért készült, hogy az emberek megértsék Szad­dám Húszéin rendszerének gonosz­ságát. A kínzás és elnyomás iraki áldozata­inak beszámolói, nemzetközi szer­vezetek és különféle segélyszerveze­tek, hírszerzési értesülések alapján összeállított dokumentum Irakot olyan helynek nevezi, ahol rettene­tes élni. Az emberek állandóan attól félnek, hogy a rendszer ellenségeivé nyilvánítják őket. Eddig 3-4 millió ember, a lakosság 15 százaléka me­nekült el hazájából. Az Amnesty International (AI) megállapítása: „Irakban olyan általános és kiterjedt a súlyos kínzások gyakorlata, hogy annak alkalmazását csak a rendszer legmagasabb köreiből rendelhetik el”. A dokumentum részletesen vizs­gálja a kínzások, a kivégzések gya­korlatát, a nőkkel és a gyermekekkel szembeni bánásmódot, a börtönvi­szonyokat, a kurd és a síita muzul­mán lakosság üldözését, a külföldön élő ellenzékiek megfélemlítésére használt eszközöket. Straw szerint az iraki rendszer által elkövetett visszaélések túlnőnek a tömegpusz­tító fegyverek megszerzését célzó hajszán. Az AI viszont tegnap bírálta a doku­mentum időzítését, a brit kormány szemére vetve, hogy saját politikai céljainak igazolására készítette a jelentést. Irene Khan, az AI főtitká­ra kijelentette: ez az emberi jogok­nak szánt szelektív figyelem nem más, mint az emberi jogi aktivisták munkájának hideg és kalkulált ma­nipulálása. Az afgán rendőrök vagy nem dolgoznak, vagy rabolnak, hogy etethessék családjukat Újabb Afganisztán-konferencia Spidla állítólag ellenzi, hogy Zeman legyen az új államfő Túl erős egyéniség ÚJ SZÓ-HÍR Prága. Vladimír Spidla kormány­fő és szociáldemokrata pártelnök, valamint első helyettese, Stanis­lav Gross állítólag élesen ellenzi, hogy Csehország új államfője Milos Zeman volt miniszterelnök legyen. A Právo szerint Spidla és Gross a párt regionális szervezetei vezetőinek szombati zárt értekez­letén egybehangzóan leszögezte: Zeman olyan erős egyéniség, hogy államfővé választása esetén foko­zatosan magára vonná a média és a közvélemény figyelmét, s meg­osztaná a koalícióban kormányzó Cseh Szociáldemokrata Pártot (CSSD). A pártban így két hatalmi központ alakulna ki, az egyik a megválasztott pártvezetőség, a másik az államfő körül, ami a párt pozícióinak fokozatos gyengülésé­hez, s nem kizárt, hogy a szétesé­séhez vezethetne. A CSSD vezetése szombaton kíván dönteni arról, hogy ki legyen a párt jelöltje a január 15-re kitű­zött elnökválasztáson. A párton belül ugyanakkor egyre élesebb a harc a Zemant támogató, illetve ellenző csoportok között. Az ál­lamfőjelöltről szóló belső referen­dumot, amelybe pártonkívüliek is bekapcsolódhattak, fölényesen Zeman nyerte, míg a másik tábor által kedvelt Otakar Motejl ombudsman csak a harmadik lett Jaroslav Bures volt igazságügy­miniszter mögött. Kölcsönösen kiutasították egymás diplomatáit Orosz-svéd kémbotrány MTI-HÍR Stockholm. Svédország tegnap sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy Oroszország nemkí­vánatos személynek nyilvánított két svéd diplomatát, megtorlásul két ipari kémkedéssel vádolt orosz diplomata Svédországból történt, novemberi kiutasítására. A stock­holmi külügyi szóvivő, Nina Ersman nem fedte fel a két kiuta­sított svéd funkcionárius kilétét, és nem árulta el azt sem, hogy a nap közepén még Moszkvában tartózkodtak-e. Svédország no­vember 11-én jelentette be két orosz diplomata kiutasítását, mert a stockholmi székhelyű, ve­zeték nélküli távközlési berende­zéseket gyártó LM Ericsson világ­cég tevékenységét érintő titkos dokumentumokat szereztek be. Svéd lapértesülések szerint az orosz titkosszolgálat kezére került adatok az Ericsson egyes rádiós, illetve radartávközlési rendszerei­re vonatkoztak, köztük olyanokra, amelyek a svéd-brit együttműkö­dés keretében kifejlesztett Gripen vadászgépek felszereléséhez tar­toznak. Putyin és Csiang felhívása a kommunista Koreához Stratégiai partnerség MTI-HÍR Peking. Az orosz-kínai stratégiai partnerség és együttműködés meg­erősítése mellett kötelezte el ma­gát Vlagyimir Putyin orosz és Csiang Cö-min kínai államfő a teg­napi pekingi tárgyalásaik nyomán aláírt közös nyilatkozatukban. Orosz részről remélik, hogy a pe­kingi vezetésben végbemenő gene­rációváltás nem befolyásolja a két­oldalú viszony fejlődését. Putyin az általa rendkívül barátinak, de na­gyon is tárgyszerűnek minősített államfői tárgyalások után újság­íróknak leszögezte, hogy a kétolda­lú kapcsolatokban gyakorlatilag nem maradt több kényes kérdés. Putyin és Csiang egyetértett ab­ban, hogy az iraki problémára csakis politikai-diplomáciai eszkö­zökkel, a BT határozatainak szigo­rú betartásával lehet végleges megoldást találni. Szorgalmazták a két Korea párbeszédének fenn­tartását, az atomfegyvermentes övezet megőrzését a félszigeten, továbbá az USA és a KNDK kapcso­latainak normalizálását. Putyin Hu Csin-taóval, a Kínai Kommunista Párt új főtitkárával is folytatott rö­vid megbeszélést. Hu márciusban átveszi az államfői tisztséget is. A Fehér Háznak lobbizik a magyar származású politikus Tom Lantos Taszárról MTI-JELENTÉS Berlin. Egy évvel az Afganisztán politikai újrarendezését meghatá­rozó' konferencia után tegnap Bonn mellett, a petersbergi kas­télyszállóban újabb tanácskozást tartottak, ezúttal az afgán gazda­ság és a társadalom újjáépítése volt a téma. A vagy harminc ország és szervezet részvételével megtartott egynapos tanácskozást Gerhard Schröder német kancellár nyitotta meg. Az eszmecserén Hamid Karzai elnök vezetésével kabuli kormányküldöttség is részt vett. Schröder hangsúlyozta: Afganisz­tánnak a nemzetközi érdeklődés homlokterében kell maradnia, s a jövőre nézve most az a döntő, hogy a nép kezébe vegye sorsának irá­nyítását. Ezért szerepelt a témák között a 2004-re tervezett válasz­tások előkészítése, a jogállami struktúrák kiépítése, az alkotmány kidolgozása, nemzeti rendőrség és hadsereg felállítása. Ez utóbbiról Karzai kijelentette: az afgán hadse­reg legyen kicsi, de hatékony és jól fizetett. A Berliner Zeitung értesü­lése szerint 70 ezer fős hadseregről lenne szó. Az elmúlt tizenkét hó­napban azonban mindössze két­ezer embert sikerült kiképezni, s közülük is százak csak a fizetés napján bukkannak fel - állapította meg a lap szerint Akin Zorlu, az af­ganisztáni nemzetközi biztonsági erő török parancsnoka. Zorlu sze­rint a rendőrség kiépítése is na­gyon nehezen halad. A rosszul fi­zetett afgán rendőrök „vagy nem dolgoznak, vagy kirabolnak máso­kat, hogy enni adhassanak a csa­ládjuknak”. MTI-HÍR Eger. Tom Lantos reményei szerint a Magyar Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a taszári amerikai bá­zis egy esetleges nemzetközi iraki hadművelettel kapcsolatos kiképző központtá váljék. Az USA kong­resszusának magyar származású demokrata párti képviselője tegna­pi, Egerben megtartott sajtótájékoz­tatóján úgy vélekedett: igen fontos, hogy a Magyarország komolyan ve­gye a nemzetközi terrorizmus elleni harcot és közreműködjön ebben. „Ugyanis a NATO csak akkor képes betölteni szerepét, a biztonság ga­rantálását, ha a szervezet tagorszá­gai felelősségteljes munkát végez­nek ennek érdekében” - szögezte le. A politikus ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ez nem egyirányú, ha­nem kétirányú utca, ezért reméli, hogy a magyar parlament jóváhagy­ja az amerikai kormány Taszárra vonatkozó kérését. PORTRÉ Ritkán mosolyog, mégis népszerű Az osztrák sajtó az FPÖ-t leírta és nagykoalíciót sürget Haiderék tisztogatnak Ljubljana. Jan Drnovsek szlovén kormányfő, akit vasárnap a szava­zók 57 százaléka választott meg a volt jugoszláv tagköztársaság el­nökévé, gyakorlatilag tíz éven át állt a szlovén kormány élén. Az 52 éves politikus miniszterelnöki mandátuma 2004-ben jár le, de már korábban jelezte, hogy egész­ségi problémái miatt ez év végén lemond erről a tisztségéről. Az ál­lamfői posztra azonban jelöltette magát, mert nem akar visszavo­nulni a közéletből, és ezért a keve­sebb kötelezettséggel járó elnöki teendőket választja. Mint saját maga fogalmazott: tíz év egy kor­mányfő számára túl sok. Gyakran büszkélkedik azzal is, hogy Euró­pában az izlandi David Oddsson után ő második legrégebben hiva­talba lépett miniszterelnök. A ljub­ljanai kormány élére a Szlovénia függetlenségének 1991-es kikiál­tása után megrendezett első sza­bad választások nyomán került 1992-ben. Azóta több koalíciót irá­nyított. A miniszterelnöki poszttól 2000-ben hat hónapra vált meg, amikor a jobbközép erők egy fél esztendőre hatalomra kerültek. Drnovsek saját magát a világ egyik legtapasztaltabb politikusának tartja. Az AFP portréjában emlé­keztet arra, hogy Drnovseket 1999-ben vesedaganattal operál­ták. Az idén tavasszal egy viszony­lag ritka tüdődaganatot is diag­nosztizáltak nála. Azt tartják róla, hogy hosszú politikai pályafutása ellenére karizma nélküli ember, aki ritkán mosolyog, a nagygyűlé­sek és nyilvános ünnepségek lég­köre idegen számára. Mindettől függetlenül ő Szlovénia legnépsze­rűbb közéleti személyisége. Hiva­talát december 23-án veszi át Milan Kucantól. (MTI) vttrnK A második legrégebben hivatalba lépett miniszterelnök (Képarchívum) MTI-HÍR Bécs. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) országos elnöksége vasár­nap késő estig tartó elnökségi ülé­sén a jelenlegi pártelnök, Herbert Haupt - s ezzel Jörg Haider - mellé állt, kifejezésre juttatta szándékát az eddigi koalíció folytatására, és kijelölte tárgyalóküldöttségét. Ma­ga Haider is Haupt mellett foglalt állást, egyben élesen támadta Nor­bert Gugerbauer volt frakcióveze­tőt, aki a súlyos választási kudarc után ellenállást szervezett a párt­ban Haider ellen. Haider azzal in­tézte el a párton belüli, személye el­leni bírálatokat, hogy abban egytől- egyig olyanok vesznek részt, akik „csakis általa és sikerei által váltak valakikké”. Az elnökségi ülés jóvá­hagyta a választási kudarc nyomán Alsó-Ausztriában és Salzburgban főleg Haider bírálói ellen kezdett kizárási eljárásokat. Egyszóval az elnökség az úgynevezett knit- telfeldiek mellé állt: Kinttelfeldben tartották Haider kezdeményezésé­re azt az ülést, amelynek döntései Susanne Riess-Passer pártelnök-al- kancellár és több miniszter lemon­dásához, s ezzel az ÖVP-FPÖ koalí­ció széteséséhez vezettek. Az oszt­rák sajtó az FPÖ-t leírta, Schüssel kancellárnak egybehangzóan azt tanácsolja, hogy ne vállalkozzon a koalíció folytatására, számos érvet sorol fel a néppárti-szociáldemok­rata, valamint a néppárti-zöld koa­líció lehetőségei mellett. Hasonló hangok hallatszanak a néppárti po­litikusok köréből is.

Next

/
Thumbnails
Contents