Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-14 / 291. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 14. Prága cáfolja a kanadai hírt Prága. Cáfolta a cseh védelmi tárca azt a kanadai sajtóhírt, miszerint Csehország 15 darab amerikai gyártmányú F-18-as vadászgépet venne a kanadai hadseregtől. A The National Post a kanadai védelmi minisztériumra hivatkozva ugyanis azt írta, hogy a tárgyalások a két ország között már igen előrehaladott állapotban vannak. A lap szerint a csehek által megvett gépeket először az amerikai Boeing cég korszerűsítené, s csak azután kerülnének Európába. Jaroslav Tvrdík védelmi miniszter közölte: a cseh légtér védelméről február végén születik döntés. Prága az ősszel pénzhiányra hivatkozva lemondott a Gripen vadászgépek megvásárlásáról. Nemrégiben Prága és Pozsony megállapodott abban, hogy a cseh- szlovák légtér védelmét közös erővel oldják meg. (MTI) A jövő év az édesvíz éve New York. Az ENSZ az édesvíz nemzetközi évének kiáltotta ki a 2003-as esztendőt. A világszervezet az édesvíz évében fokozott erőfeszítéseket fog tenni az ivóvízkészletek megóvása és az ivóvízellátás kiterjesztése érdekében. Fő célja azonban az, hogy a figyelmet ráirányítsa az édes- vízkészletekre, amelyek a fogyasztás növekedésével egyre szűkösebbé válnak, s a nemzetek között növekvő feszültségeket és elmérgesedő vetélkedést okozhatnak. (MTI) Börtön a hídőrzők vezetőjének Belgrád. Másfél évi börtön- büntetésre ítélte első fokon a Kosovska Mitrovica-i körzeti bíróság Szlavoljub Jovi- csot, az úgynevezett mitrovi- cai hídőrzők egyik vezetőjét. Jovicsot áprilisban tartóztatta le az ENSZ-rendőrség, emiatt zavargások robbantak ki az albán és szerb részre osztott város északi, szerbek lakta negyedében. A tiltakozások hetekig tartottak. A bíróság azzal vádolta Jovicsot, hogy radikális csoportja erőszakcselekményeket követett el és tetemes anyagi károkat okozott a 2000. június 21-i, valamint az idei áprilisi zavargások idején. (MTI) Lemondott a bostoni érsek Vatikán város. II. János Pál pápa tegnap elfogadta Bernard Law bíboros, bostoni érsek lemondását. A bíboros az utóbbi időkben heves támadások kereszttüzében állt, amiért egyházi területén hosszú időn át eltűrte pedofil papok gyermekkel szembeni szexuális visszaéléseit. A főpap tegnap a Vatikánban találkozott a pápával, és ezt követőenjelentették be: II. János Pál hozzájárult lemondásához. A pápa ideiglenesen Richard Lennon püspököt nevezte ki a megüresedett egyházmegye élére. (MTI) Bemard Law bocsánatot kért mindazoktól, akik az ő hibájából szenvedtek (Reuters) Amerika 90 ezer katonát állomásoztatna Törökországban - Ankara viszont népszavazást rendezne az Irak elleni háborúban való részvételről Lyukak a bagdadi jelentésben ÖSSZEFOGLALÓ New York/Bagdad/Ankara. Az iraki fegyverkezési programokról ösz- szeállított bagdadi jelentésben „akkora lyukak vannak, hogy azokon átférne egy harckocsi is”. így kommentálta tegnap a The New York Times a világszervezethez eljuttatott 12 ezer oldalas bagdadi dokumentumgyűjtemény első amerikai értékeléseit. A lap amerikai és ENSZ- tisztségviselők konkrét példáira hivatkozva arról tájékoztatta olvasóit, hogy Irak nem adott számot maradéktalanul nukleáris és vegyi fegyverkezési programjairól. Például nem tudni, mi lett a sorsa mustárgázzal töltött több mint félezernyi tüzérségi lövedéknek vagy a biológiai hatóanyaggal ellátott 150 bombának, amelyek a 90-es évek vége óta hiányoznak az iraki leltárból. Az iraki dokumentumok nem adnak választ például olyan kérdésekre, miért akart Bagdad az utóbbi években uránt vásárolni Dél-Afrikában, valamint olyan technológiájú anyagokhoz és eszközökhöz hozzájutni, amelyek amerikai és brit értékelések szerint urándúsításhoz használhatóak. A lap szerint jó néhány napba vagy akár hetekbe is beletélik még, amíg az amerikai kormányzat nyilvánosságra hozza az iraki jelentés értékelését. Eközben a nemzetközi szakértők tegnap egy rakétaközpontot, valamint egy olyan egészség- ügyi központot ellenőriztek Irakban, ahol fertőző betegségekkel foglalkoznak. A rakétaközpontot 1992- ben építették rövid hatótávolságú rakéták tervezésére. (Az ENSZ határozatai szerint Az ENSZ BT öt állandó tagja közül elsőként Oroszország adta át Hans Blixnek, a fegyverzetellenőrök vezetőjének az iraki jelentés értékelését. Az USA az esetleges iraki katonai beavatkozással kapcsolatban 90 ezer katonát kíván Törökországban állo- másoztatni, továbbá hat repülőtér és két kikötő használatának lehetővé tételét is kéri Ankarától - tudta meg tegnap a török sajtó. Washington még Bülent Ecevit előző miniszterelnöknek tolmácsolta kéréseit egy hónappal ezelőtt, a lista most szivárgott ki. A Hürriyet napilap szerint az USA hathatós északi front nyitását is tervezi Irak ellenében. Ecevit a Hürriyetnek elmondta: kormánya nem adott választ az amerikaiaknak, csak annyit jelzett, hogy Ankara tanulmányozza a kérést. Az AFP emlékeztet arra, hogy az új kormányt irányító Igazság és Haladás párt vezetője, Recep Tayyip Erdogan felvetette egy népszavazás gondolatát az eseüeges iraki hadművelet kérdéskörében. A hivatalos török válasz parlamenti jóváhagyást mindenképpen igényel. A Hürriyet úgy tudja, az amerikai hadvezetés Incir- likben, Diyarbakirban, Batmanban és Musban szeretne műveleti repülőtérrel rendelkezni, utánpótlás céljaira pedig Konyában és Corluban akar légikikötőt magának. Incir- likben már most is mintegy 50 amerikai harci repülőgép vesz részt rendszeresen az iraki repülési tilalom ellenőrzésében, és körülbelül 2000 amerikai katona is állomásozik ott. Mersin és Iskenderun tengeri kikötőjét az USA logisztikai célokra használná ki. (MTI, TASR) Cseh vegyvédelmi alakulat gyakorlatozott tegnap Kuvaitban. A katonák a kuvaiti amerikai nagykövetség elleni vegyi támadás kivédését szimulálták. (CTK-felvétel) Három pillér: gazdasági reformok, politikai és társadalmi nyitás, valamint oktatás Powell új reformterve Washington. Colin Powell amerikai külügyminiszter 29 millió dolláros programot jelentett be a politikai, gazdasági és társadalmi reformok támogatására az arab világban. MTI-JELENTÉS A Kezdeményezés a Partnerségért USA/Közel-Kelet elnevezésű program három pillérét a külügyminiszter a gazdasági reformokban, politikai és társadalmi nyitásban és az oktatásban jelölte meg. A 29 millió dolláros összeg Powell szavai szerint csak a kezdetet jelenti, jövőre növelni fogják a keretet. A Heritage Foundation alapítványban elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy a kezdeményezéssel az Washington a változás, a reform mellett áll. „Túl sok ember él a Közel-Keleten zárt társadalomban. A program azoknak segít, akik hallatni akarják hangjukat a politikában.” Powell hangoztatta, hogy az USA szeremé jobban betagolni az arab országokat a világkereskedelembe, amelyben kivitelük a kőolajat nem számolva csak egy százalékot tesz ki. A 260 milliós népességű arab világ országainak nemzeti összterméke együttvéve már kevesebb, mint a negyven millió lakosú Spanyolországé. A program harmadik pilléréről szólva a külügyminiszter kiemelte: Washington támogatni akarja a nők oktatását és szerepük növelését a társadalomban. A terv bejelentését az utóbbi hónapokban kétszer is elhalasztották. A program Washington reményei szerint javíthat az USAnak az arab országok közvéleményében fokozatosan romló megítélésén, a demokrácia támogatása élét veheti azoknak a bírálatoknak, hogy tekintélyuralmi rezsimeket is támogat a térségben. Az arab közvélemény azonban az Irak elleni katonai készülődést egy muzulmán ország elleni háborús készülődésnek tekinti, s a partnerségi kezdeményezés azt sem feledtetheti, hogy a palesztin kérdés rendezését hátrasorolták az amerikai külpolitika legfontosabb teendőinek listáján. Carter hajlandó közvetíteni Stockholm. Jimmy Carter volt amerikai elnök hajlandó közvetíteni az izraeliek és a palesztinok közötti békütárgyalásokon, ha erre mindkét érintett fél, valamint az amerikai kormány is felkéri őt. Ezt Carter a svédországi, uppsalai egyetemen tartott előadásában jelentette ki. Arra nem tért ki, vajon kapott-e ilyen felkérést. Annak idején, még amerikai elnökként Carter segített tető alá hozni az Egyiptom és Izrael közötti Camp David-i megállapodást: ez a két főszereplőnek, azaz Menahem Begin izraeli és Anvar Szadat egyiptomi elnöknek Nobel-békedíjat hozott. Carter, aki e héten vette át a No- bel-békedíjat, úgy vélekedett, a jelenlegi amerikai kormányzat nem pártatlan, túlzottan az izraeliek oldalán áll. (MTI) Phenjan leszerelné az ellenőrző műszereket - bocsánatkérést követel az USA-tól Észak-Korea szítja a feszültséget MTI-HlREK Phenjan/Szöul. Észak-Korea tegnap hivatalosan közölte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (IAEA) azt a kívánságát, hogy az IAEA távolítsa el az észak-koreai nukleáris intézményekből az ország atomprogramjának befagyasztásakor elhelyezett zárópecséteket és ellenőrző kamerákat. Az IAEA főigazgatója, Mohamed el-Baradei válaszában felszólította Phenjant, ne tegyen elhamarkodott lépéseket, és tartózkodjon az IAEA által a koreai nukleáris erőművekben üzemeltetett kamerák és egyéb ellenőrző műszerek leszerelésére irányuló egyoldalú intézkedésektől. A kommunista ország tegnapi lépése aggodalmakat keltett Washingtonban, Moszkvában, Tokióban és Szöulban is. Észak-Korea csütörtökön bejelentette, hogy haladéktalanul hozzálát a nukleáris energia- termelés felújításához és újraindítja 1994-ben leállított atomreaktorait, válaszul az amerikai olajszállítmányok leállítására. Phenjan tegnap bocsánatkérést is követelt az USA-tól a Scud rakétákat szállító észak-koreai kereskedelmi hajó feltartóztatása miatt, megengedhetetlen kalózkodásnak minősítve a Jemenbe tartó szállítmány elfogását. A nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem keretében az Indiai-óceánon járőröző spanyol hadihajók még hétfőn tartóztatták fel a So-san teherhajót, amely ce- mentszállítmányában elrejtve 15 Scud rakétát szállított a hozzájuk való hagyományos robbanótöltetekkel. A hajót átadták az amerikai hatóságoknak, de azok végül is elengedték, miután a jemeni kormány saját magát nevezte meg a törvényesen megvásárolt szállítmány címzettjének. Washington szerint az olajexportáló országnak nincs igazán szüksége atomerőműre Irán nukleáris programja is gyanús MTI-HÍREK Washington/Teherán. Irán tegnap kinyilatkoztatta, hogy atomenergiaprogramja kizárólag polgári célokat szolgál, átlátható és békés, s összhangban van a nemzetközi konvenciókkal. Ugyanis Washingtoni kormányforrások csütörtökön azt állították: Irán titokban két nukleáris létesítményt épít, amelyeket atomfegyverek gyártására használhat. Szeptemberben készült műholdfelvételek szerint a Teherántól délkeletre lévő Natanz és Arak városok közelében épülnek a gyanús létesítmények. Amerikai szakértők azt mondták, az Arak melletti objektum nehézvízüzem lehet, a Natanz melletti pedig urándúsító létesítmény. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) már helyszíni szemlét kért, s Teherán nem zárkózik el ez elől. Irán arról tájékoztatta az ENSZ bécsi székhelyű szakosított szervezetét, hogy a két objektum polgári nukleáris programjához tartozik. Irán aláírta a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozását szolgáló atomsorompó-egyezményt. Az IAEA ellenőrzi, hogy a csatlakozó államok tartják-e magukat ehhez a szerződéshez. Amerikai érvek szerint az olyan nagy olajkészlettel rendelkező országnak, mint Irán, nincs igazán szüksége atomerőműre. Richard Shelby, a szenátus hírszerzési bizottságának republikánus alelnö- ke nyugtalanítónak nevezte a híreket. Szavai szerint nem kell még egy nukleáris hatalom, s különösen nem olyan, amely támogatja a terrorizmust. Teherán közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta kifejlesztésén is dolgozik. Irán Oroszországtól kap segítséget a busheri atomerőmű építéséhez, amit az amerikaiak nem néznek jó szemmel. Moszkva nem fogja tovább védeni Szaddámot? Iraki-orosz sértődések MTI-JELENTÉS Moszkva. Orosz kormánykörök szerint a Lukoillal kötött szerződés felmondása után Moszkvának kevés oka maradt arra, hogy ellenezze a Szaddám Húszéin iraki diktátor rendszere elleni amerikai katonai fellépést. A legnagyobb orosz kőolajtársasággal és két partnerével, a Zarubezsnyefty olajvállalattal és a Masinoimport gépipari céggel 1997- ben megkötött szerződést a nyugat- qurnai olajmező kiaknázásáról Bagdad három napja mondta fel. A terület a világ egyik leggazdagabb kőolajlelőhelye, becslések szerint mintegy 30 millió tonnányi fekete arany rejtőzik a föld alatt. A szerződés értéke 20 milliárd dollárra tehető. „Szaddám nem annyira rokonszenves ember, hogy a két szép szeméért védjük” - mondta tegnap névtelenül nyilatkozva egy orosz kormányzati illetékes. Érvelése szerint egy ország külpolitikájának meghatározásakor az érdekek legalább olyan súllyal esnek latba, mint az elvek, és ezen belül is a gazdasági kérdések a meghatározóak. Bagdad arra hivatkozott, hogy a Lukoil nem teljesíti szerződésben vállalat kötelezettségeit, Moszkvában viszont politikai okokat gyanítanak a döntés mögött. Állítólag az iraki fél az ENSZ-szankciók megsértésére akarta rábírni az olajvállalatot, és Bagdadban nagyon rossz néven vették Vagit Alekperov Lukoil-elnök nyilatkozatát is, amely szerint Vlagyimir Putyin orosz államfő személyesen garantálta neki, hogy a társaság iraki érdekeltségei megmaradnak Szaddám Húszéin eltávolítása után is. A szerződésbontásról egy iraki olajügyi miniszter-helyettes értesítette az érintett orosz cégeket. A Lukoil képviselője felháborítónak nevezte, hogy „egy kishivatalnok felülbírálhassa az iraki parlament döntését”. Korábban inkább az váltott ki aggodalmat Moszkvában, hogy ha az USA elsöpri az iraki diktátor rendszerét, akkor Oroszország búcsút mondhat szerteágazó érdekeltségeinek az arab országban. Elégedetten nyilatkoznak a horvátországi magyarok Új kisebbségi törvény mti-hIr Zágráb. Új alkotmányerejű törvényt fogadott el a kisebbségekről tegnap a horvát nemzetgyűlés. Az új törvény nem csorbítja a horvátországi nemzeti kisebbségeknek azt a jogát, hogy külön listáról maguk válasszanak a magyarok 1, az olaszok 1, illetve a csehek és a szlovákok együttesen 1 parlamenti képviselőt, ahogyan a ruszinok, az ukránok, a németek, az osztrákok és a zsidók közösen egy képviselőt választhatnak a száborba, míg a szerbeknek 1-3 képviselőjük lehet a zágrábi törvényhozásban. Kimaradt az új alkotmányerejű törvényből a kisebbségek kettős szavazati jogára vonatkozó pozitív megkülönböztetést biztosító paragrafus, miután a törvényhozás az erre beterjesztett javaslatot nem fogadta el. Szántó Tibor, a horvátországi magyar kisebbség parlamenti képviselője úgy nyilatkozott, a kisebbségek továbbra is remélik, hogy ez a javaslat bekerülhet a választási törvénybe, amelynek elfogadásához elegendő az egyszerű szavazattöbbség. Szántó véleménye szerint a horvátországi kisebbségek ugyan nem kapták meg mindazokat a jogokat, amelyeket követeltek, de lényegében elégedettek, mert az új törvény jobb a réginél és európai viszonylatban is a legjobbak közé tartozik. Román titkosszolgálati jelentés Verespatak ürügyén Budapestet vádolják MTI-JELENTÉS Bukarest. A román titkosszolgálat (SRI) arra figyelmeztette a román parlamenti képviselőket, hogy a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitása elleni tiltakozások mögött Magyarország áll - írta tegnap a Ziua. A napilap szerint az SRI az elmúlt napokban azt jelentette a román képviselőház vezetésének, külföldi érdekek állnak a mögött, hogy a Verespatakon remélt aranyat és ezüstöt ne a Rosia Montana Gold Corporation nevű kanadai társaság hozhassa felszínre. Az SRI véleménye: ezeknek a társaságoknak a kezére játszanak a Greenpeace aktivistái, illetve mindazok, akik ellenzik a beruházás megkezdését, s a különböző tiltakozó csoportok tevékenységét Budapesten hangolják össze. Az SRI szerint ezt bizonyítja, hogy a Greenpeace legutóbbi bukaresti tüntetése után a tiltakozó akcióban részt vettek többsége Magyar- ország felé hagyta el Romániát. Ugyancsak Magyarországon található az a szerver, amely a beruházás ellen tiltakozó egyik honlapot szolgálja ki, illetve a román titkos- szolgálat tudomása szerint a Hungarian Enviromental Partnership Foundation nevű nem kormányzati szervezet finanszírozott több romániai tiltakozó akciót. aram
