Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-14 / 291. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 14. Agrárvilág - hirdetés A pincék alkalmasak a zöldség tárolására, a száraz levegőjű lakások kamráiban csak egy-két hétre való krumpli maradjon Simon Zsolt agrárminiszter a sertéseladási gondokról A burgonya tárolási betegségei Az első kép a burgonya fuzáriumos gumórothadását, a második a nedves rothadást ábrázolja (A szerző archívumából) A kitermelt vagy vásárolt burgonyát 4-7 C fokon tudjuk a leghosszabb ideig eltartani a legkisebb tárolási veszteséggel. A tárolóhelyiségek páratartalmát ne engedjük 85 százalék alá csökkeni, mert a túl száraz környezet a burgonyánál fokozza a párolgási veszteséget. CSEKES ZOLTÁN A városi központi fűtéses, száraz levegőjű lakások szűk kamrái csak egy-két hétre való burgonya tárolására alkalmasak. A nagyobb fagyokig az erkélyen is tárolhatunk burgonyát zsákban vagy ládában. A hidegtől azonban nagyon gondos takarással védjük a gumókat. A tárolás feltételei azonban a pincében a legkedvezőbbek. Fagyvédelemről itt nem kell gondoskodnunk, a páratartalom kielégítő, s a tavaszi felmelegedés sem veszélyezteti a terményt. Erre legjobb a megközelítően állandó hőmérsékletű, kellően szigetelt, a talajvíztől és a beázástól védett, jól szellőztethető pince. Ha a pince fala túlságosan nedves (izzad), gyakran szellőztessünk, vagy porrá tört égetett meszet tegyünk ki lapos tálakba. Az égetett mész erősen nedvszívó, így mérsékeljük a magas páratartalmat. A családi házak éléskamrái - ha elég hűvösek, de fagymentesek - szintén alkalmasak kisebb mennyiségű burgonya eltartására. Az ablakra szerelt ventilátorral a tároló hőmérséklete és páratartalma jól szabályozható. A tűi nedves környezetben tárolt burgonyát könnyebben megtámadja a burgonya leggyakoribb és legveszélyesebb erwiniás betegsége, amely az ilyen környezetben a gumók lágyrothadását okozza. Ez a betegség már a szabadföldön is előfordul, így a többi burgonyát már a betakarításkor megfertőzheti. A betegség a gumókat a nedves tárolási környezetben is könnyen megtámadja: a gumón gyorsan terjedő, lágy vizenyős foltok alakulnak ki, majd a szövetek nyúlósan szétfolyók, büdös, erjedt szagúak lesznek. A gumó belső szövetei vizenyősek, üregesek, a termés pedig rövid idő alatt megrothad. A burgonya másik gyakori betegsége a fuzáriumos gumórothadás, amely minden tárolásnál megtalálható, illetve kárt okoz. Jelentősége azóta növekedett, amióta a burgonyát géppel takarítják be. A fertőzött gumókon egyre nagyobb vizenyős barna rothadó foltok figyelhetők meg. Később ezek besüppednek, hullámos felületűek lesznek és beszáradnak. Felületükön apró fehér, rózsaszínű vagy kékesfehér párnaszerű gombaalakulatok fejlődnek ki. A gumó szövetében világos vagy világosbarna, esetenként kékeszöld rothadás és üregek láthatók. Végül a gumók összetöpped- nek, belsejük porszerűvé válik. A kórokozó a felszedés után és a tárolás alatt a sebeken keresztül kezdi a fertőzést. A sebzésnek tehát döntő jelentősége van a fertőzés létrejöttében. A burgonyagumó gyors sebzáródása azonban megakadályozhatja a kórokozók behatolását, ilyenkor a seben paraszövet alakul ki. A fuzáriumos gumórothadást kiváltó kórokozók magas hőmérsékleti igényű gombák, egészen 5-37 fok között képesek növekedni. Védekezésként a burgonyagumót sebzáródás miatt ajánlatos szellőztethető tárolóban tárolni 5 fok alatti hőmérsékleten. A vetőburgonya gumóját a tárolás alatt csávázással védjük. A burgonya legelterjedtebb betegsége a burgonyagumó varasodása. Terjedését elősegíti, hogy az utóbbi időben többen használnak nem elismert, már fertőzött ültető anyagot. (A varasodás kártétele miatt nagy a burgonya hámozási vesztesége is.) Ha a varas foltok a burgonya felületének több mint 20 százalékán megtalálhatók, a gumó értékesítésre alkalmatlanná válik. A varasodás első fertőzése még a termesztési helyen történik. Az ilyen gumó héján 8-10 mm átmérőjű kerek vagy ovális, enyhén berepedező, barna foltok találhatók. Később az elparásodott héjrészek leválnak. A foltok felülete enyhén besüppedő, vagy kiemelkedő lehet. A gumó belső szöveteiben azonban elváltozások nincsenek. Az egyik fertőzési forrás a talaj, ahol a kórokozó sokáig életben marad. Fejlődésére 20 Celsius fok a legkedvezőbb. A másik fertőzési forrás a vetőgumó, ahonnan a kórokozó a talajba, illetve a fiatal gumóra kerül. A kórokozó a még fiatal gumó paraszemölcsein keresztüljut a gumóba, ahol azonban nem hatolt mélyre, a behatolás helyén a szövetek osztódnak és elparásodnak. Védekezésként kerüljük a burgonya lúgos talajokban történő termesztését, tartsuk be a vetésforgót és az ültetés előtt csávázzuk a burgonyát vagy olyan fajtát ültessünk, amely ellenálló a betegséggel szemben. Ültetés előtti csávázásra nálunk használjunk Moncereen 250 FS csávázószert (0,6 liter/ha töménységben), amely a többi gombabetegségtől is megvéd a tenyészidő kezdetéig. Ott, ahol a gumók védelmét már az ültetéstől ki akarjuk terjeszteni az állati kártevőkre is (drótférgek, cserebogárpajorok és a burgonyabogarak), a csávázásra használjunk Prestige 290 FS készítményt (1 liter/ha). A tárolókban feltétlenül gondoskodjunk az egér elleni védelemről mérgezett csalétkekkel vagy rugós csapdákkal. A csigák megjelenésekor pedig azonnal helyezzünk ki a Mesurol Alimax vagy Mesurool Schneckenkorn csalétkeket. A csigák ugyanis rágásukkal utat nyitnak a veszélyes erwiniás rothadás kórokozójának. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa Egyes növényeket télen is kell öntözni. A legtöbb dísznövényt nem a fagy, hanem a vízhiány öli meg Vízért sóvárognak az örökzöld növények ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tavaszra elszáradó örökzöldek pusztulásáért általában a hosszan tartó téli fagyokat tesszük felelőssé. A legtöbb örökzöld dísznövényt azonban a vízhiány öli meg. Az örökzöldek lombjukat megőrizvén, télen is folytatják anyagcseréjüket, fotoszintetizálnak, párologtatnak. Ha időnként nem öntözzük őket, és a fagyott téli csapadékból sem jutnak vízhez, tavaszra elszáradnak. Napsütéses, száraz őszi időjárás esetén rendszeresen öntözzük az örökzöldeket. Minél több nedvességet tartalékolnak a tél beálltáig, annál ellenállóbbak lesznek a kiszáradással szemben. Ügyeljünk azonban arra, hogy egyszerre ne kapjanak túl nagy adag vizet, inkább gyakrabban, kevesebb mennyiséget juttassunk ki. A pangó víz ugyanis gyökérrothadást idéz elő. Az öntözővíz hőmérsékletére is figyeljünk, a fagyos vizet egyik növény sem kedveli. Az öntözést télen se függesszük fel. (K-t) ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony december 12-én Komárom december 11-én Zseliz december 11-én Rimaszombat december 12-én Losonc december 12-én sárgarépa 12-14 Sk/kg 10-12 Sk/kg 12 Sk/kg 25 Sk/kg 15-20 Sk/kg petrezselyem 28-35 Sk/kg 20-25 Sk/kg 18 Sk/kg 35 Sk/kg 20-29 Sk/kg burgonya 10-12 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/kg 10-12 Sk/kg 8-9 Sk/kg körte 40 Sk/kg 40 Sk/kg ■X X paprika 56-68 Sk/kg X 35 Sk/kg X 75-95 Sk/kg karalábé 25 Sk/kg 15 Sk/kg 8 Sk/db 18 Sk/kg 5 Sk/db zeller 28 Sk/kg 25 Sk/kg 12 Sk/db 26 Sk/kg 10 Sk/db káposzta 14-16 Sk/kg 10 Sk/kg 8 Sk/kg 12-14 Sk/kg 10-12 Sk/kg bab 70-100 Sk/kg 60 Sk/kg 50 Sk/kg 60 Sk/kg X dióbél 180-200 Sk/kg 180-200 kg X X 160-180 Sk/kg hagyma 16-18 Sk/kg 13-15 Sk/kg 15 Sk/kg 13-15 Sk/kg 10-13 Sk/kg paradicsom 48-60 Sk/kg 35-40 Sk/kg X X 20-35 Sk/kg mák 70 Sk/kg 70 Sk/kg 85 Sk/kg 70 Sk/kg 90 Sk/i szőlő 48-54 Sk/kg 65 Sk/kg X cékla 14 Sk/kg 10 Sk/kg 14 Sk/kg X 15 Sk/kg kel 18-22 Sk/kg 15 Sk/kg 12 Sk/db X 15-18 Sk/kg alma 20-34 Sk/kg 18-25 Sk/kg 16 Sk/kg 15-25 Sk/kg 13-29 Sk/kg saláta 15-22 Sk/fej X X X X fokhagyma 70 Sk/kg 60 Sk/kg 70 Sk/kg 48 Sk/kg 65 Sk/kg uborka 44-60 Sk/kg X X 59 Sk/kg tojás 3,20-3,30 Sk/db 2,90-3,00 Sk/db X 2,80 Sk/db 3,00 Sk/db karfiol 15-30 Sk/db 20 Sk/db 18 Sk/db 30-35 Sk/db 20-35 Sk/db Teljesen deformálódott a hazai sertéshúspiac ÚJ SZÓ-VILLÁMINTERJÚ Pozsony. Telítődött a szlovákiai sertéshúspiac. A hazai állattartók hetek óta arra panaszkodnak, hogy az olcsó, más országok által támogatott export miatt jószágaik eladhatatlanokká váltak a szlovákiai piacon. A sertéshúspiaci helyzet lényegesen bonyolultabb a látszatnál - nyilatkozta lapunknak Simon Zsolt földművelésügyi miniszter. Egyes hírek szerint a felvásárlók élősúlyban már csak 37 koronát kínálnak a sertések kilójáért, tehát lényegesen kevesebbet az államilag meghatározott minimálárnál. A termelők pedig kénytelenek áron alul adni állataikat, ha ki akarják gazdálkodni a decemberi béreket. Behozatal- stoppot az állam nem rendelhet el, de intervenciós felvásárlást sem terveznek, pedig a felvásárlási keretet eddig csak 85 százalékra merítették ki. A helyzet, úgy tűnik, kilátástalan, vagy ön ezt másként értékeli? A sertéshús esetében a helyzet bonyolultabb. A tenyésztők ne csak azt nézzék, hogy ma mennyiért adják el a sertés kilóját, hanem az egész évi áralakulást értékeljék. A hazai sertéspiac az agrártárca korábbi vezetésének köszönhetően teljesen deformálódott. A pozsonyi Agrárgazdasági Kutatóintézet (VUEPP) megállapítása szerint 1 kiló sertéshús előállítása nálunk 44 koronába kerül. Akkor hogy létezik, hogy a sertéshús minimális fel- vásárlási árát 48 koronában szabták meg? Melyik nemzetgazdasági ágazatban garantálja az állam a tíz százalékos rentabilitást egy fordulóban? Az anyadisznó-állomány, az épületek, a technológia ugyanaz, a sertésállomány egy év alatt 2,3-szor fordul meg, tehát az állam a sertéshizlalásban 20 százalékos rentabilitást garantál. Ez lehetetlenség, ilyet az állam nem vállalhat fel. Az év elején a tenyésztőktől még 48-49 koronáért vették a sertéshús kilóját, tehát éves szinten az eladási átlag 46 korona körüli volt, ami kilónként 2 koronás nyereséget jelent a sertéstenyésztőnek. Ez nézetem szerint elég szép és elég magas szint. Ha az EU-ban, ahol a takarmányárak, a munkaerő- és az energiaárak is magasabbak, mint nálunk, a sertés előállításának költségei hozzávetőleg a mi szintünkön van, akkor miként lehetséges, hogy a sertéshús előállítása nálunk drágábba jön ki. Az EU-ban ugyanis 37-38 koronáért állítják elő a sertéshúst, mi meg 48 koronáért? Itt valami nincs rendben. Az állattartóknak nyilván hatékonyabb termelésre kell kényszerülniük. Az elmúlt időszakban a szaktárca sajnos nem tekintette át, hogy mennyi anyasertés-hizlaldát kíván támogatni. Dotációkkal a minisztérium nagyon sok helyen támogatta az új technológia bevezetését. Az amortizációs rész, amivel mi terheljük egy kiló sertéshúsnak az előállítását, az elmúlt három évben a háromszorosára nőtt. Az amortizáció 40 százalékát az állam már egyszer fedte, a leírásokon keresztül még egyszer nem állhatja. Ez nem normális közgazdasági gondolkodás. (gyor) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegyban ki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,714 Lengyel zloty 10,475 Angol font 65,751 Magyar forint (100) 17,707 Cseh korona 1,336 Svéd korona 4,573 Dán korona 5,617 Szlovén tollár (100) 18,131 Japán jen (100) 33,440 Svájci frank 28,234 Kanadai dollár 26,241 USA-dollár 40,752 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,56-42,86 39,59-41.99 1,31-1,37 16,70-18,70 OTP Bank 0,184-42,268 39,64-41,84 1,30-1,37 17,04-18,35 Postabank 40,56-42,86 39,39-42,11 1,31-1,37 15,91-19,51 Szí. Takarékpénztár 40,63-42,61 39,65-41,68 1,30-1,37 16,90-18,49 Tatra banka 40,65-42,83 39,72-41,84 1,31-1,37 17,01-18,41 UniBanka 40,66-42,72 39,73-41,77 1,30-1,37 15,94-19,44 Általános Hitelbank 40,80-42,97 39,86-41,97 1,30-1,37 16,91-18,86 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) POZVÁNKA Predstavenstvo DUNSTAV, a. s. Dunajská Streda, Priemyselná 4 z v o I á v a mimoriadne valné zhromazdenie akcionárov dna m* m, mm ® mm ildcl do administratívnej budovy a. s. Program mimoriadneho valného zhromazdenia: 1/ Otvorenie 2/ Schválenie rokovacieho poriadku 3/ Volba orgánov valného zhromazdenia 4/ Kontrola uznesení predchádzajúceho zasadnutia valného zhromazdenia 5/ Správa mandátnej komisie 6/ Volba cleriov do predstavenstva a. s. 7/ Vol’ba clenov do dozornej rady a. s. 8/ Diskusia 9/ Návrh uznesenia 10/ Záver UP 814