Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-14 / 291. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 14. Agrárvilág - hirdetés A pincék alkalmasak a zöldség tárolására, a száraz levegőjű lakások kamráiban csak egy-két hétre való krumpli maradjon Simon Zsolt agrárminiszter a sertéseladási gondokról A burgonya tárolási betegségei Az első kép a burgonya fuzáriumos gumórothadását, a második a nedves rothadást ábrázolja (A szerző archívumából) A kitermelt vagy vásárolt burgonyát 4-7 C fokon tud­juk a leghosszabb ideig el­tartani a legkisebb tárolási veszteséggel. A tárolóhelyi­ségek páratartalmát ne en­gedjük 85 százalék alá csök­keni, mert a túl száraz kör­nyezet a burgonyánál fokoz­za a párolgási veszteséget. CSEKES ZOLTÁN A városi központi fűtéses, száraz le­vegőjű lakások szűk kamrái csak egy-két hétre való burgonya tárolá­sára alkalmasak. A nagyobb fagyo­kig az erkélyen is tárolhatunk bur­gonyát zsákban vagy ládában. A hi­degtől azonban nagyon gondos ta­karással védjük a gumókat. A tárolás feltételei azonban a pincében a leg­kedvezőbbek. Fagyvédelemről itt nem kell gondoskodnunk, a páratar­talom kielégítő, s a tavaszi felmele­gedés sem veszélyezteti a terményt. Erre legjobb a megközelítően állan­dó hőmérsékletű, kellően szigetelt, a talajvíztől és a beázástól védett, jól szellőztethető pince. Ha a pince fala túlságosan nedves (izzad), gyakran szellőztessünk, vagy porrá tört ége­tett meszet tegyünk ki lapos tálakba. Az égetett mész erősen nedvszívó, így mérsékeljük a magas páratartal­mat. A családi házak éléskamrái - ha elég hűvösek, de fagymentesek - szintén alkalmasak kisebb mennyi­ségű burgonya eltartására. Az ab­lakra szerelt ventilátorral a tároló hőmérséklete és páratartalma jól szabályozható. A tűi nedves környezetben tárolt burgonyát könnyebben megtámadja a burgonya leggyakoribb és legve­szélyesebb erwiniás betegsége, amely az ilyen környezetben a gu­mók lágyrothadását okozza. Ez a be­tegség már a szabadföldön is előfor­dul, így a többi burgonyát már a be­takarításkor megfertőzheti. A beteg­ség a gumókat a nedves tárolási kör­nyezetben is könnyen megtámadja: a gumón gyorsan terjedő, lágy vi­zenyős foltok alakulnak ki, majd a szövetek nyúlósan szétfolyók, bü­dös, erjedt szagúak lesznek. A gumó belső szövetei vizenyősek, üregesek, a termés pedig rövid idő alatt meg­rothad. A burgonya másik gyakori betegsége a fuzáriumos gumórotha­dás, amely minden tárolásnál meg­található, illetve kárt okoz. Je­lentősége azóta növekedett, amióta a burgonyát géppel takarítják be. A fertőzött gumókon egyre nagyobb vizenyős barna rothadó foltok fi­gyelhetők meg. Később ezek besüp­pednek, hullámos felületűek lesz­nek és beszáradnak. Felületükön ap­ró fehér, rózsaszínű vagy kékesfehér párnaszerű gombaalakulatok fejlődnek ki. A gumó szövetében vi­lágos vagy világosbarna, esetenként kékeszöld rothadás és üregek látha­tók. Végül a gumók összetöpped- nek, belsejük porszerűvé válik. A kórokozó a felszedés után és a tá­rolás alatt a sebeken keresztül kezdi a fertőzést. A sebzésnek tehát döntő jelentősége van a fertőzés létrejötté­ben. A burgonyagumó gyors sebzá­ródása azonban megakadályozhatja a kórokozók behatolását, ilyenkor a seben paraszövet alakul ki. A fuzári­umos gumórothadást kiváltó kóro­kozók magas hőmérsékleti igényű gombák, egészen 5-37 fok között képesek növekedni. Védekezésként a burgonyagumót sebzáródás miatt ajánlatos szellőztethető tárolóban tárolni 5 fok alatti hőmérsékleten. A vetőburgonya gumóját a tárolás alatt csávázással védjük. A burgo­nya legelterjedtebb betegsége a burgonyagumó varasodása. Terje­dését elősegíti, hogy az utóbbi időben többen használnak nem el­ismert, már fertőzött ültető anya­got. (A varasodás kártétele miatt nagy a burgonya hámozási veszte­sége is.) Ha a varas foltok a burgo­nya felületének több mint 20 száza­lékán megtalálhatók, a gumó érté­kesítésre alkalmatlanná válik. A va­rasodás első fertőzése még a ter­mesztési helyen történik. Az ilyen gumó héján 8-10 mm átmérőjű ke­rek vagy ovális, enyhén berepe­dező, barna foltok találhatók. Később az elparásodott héjrészek leválnak. A foltok felülete enyhén besüppedő, vagy kiemelkedő lehet. A gumó belső szöveteiben azonban elváltozások nincsenek. Az egyik fertőzési forrás a talaj, ahol a kórokozó sokáig életben ma­rad. Fejlődésére 20 Celsius fok a legkedvezőbb. A másik fertőzési forrás a vetőgumó, ahonnan a kóro­kozó a talajba, illetve a fiatal gumó­ra kerül. A kórokozó a még fiatal gumó paraszemölcsein keresztüljut a gumóba, ahol azonban nem hatolt mélyre, a behatolás helyén a szöve­tek osztódnak és elparásodnak. Vé­dekezésként kerüljük a burgonya lúgos talajokban történő termesz­tését, tartsuk be a vetésforgót és az ültetés előtt csávázzuk a burgonyát vagy olyan fajtát ültessünk, amely ellenálló a betegséggel szemben. Ültetés előtti csávázásra nálunk használjunk Moncereen 250 FS csá­vázószert (0,6 liter/ha töménység­ben), amely a többi gombabeteg­ségtől is megvéd a tenyészidő kez­detéig. Ott, ahol a gumók védelmét már az ültetéstől ki akarjuk terjesz­teni az állati kártevőkre is (drótfér­gek, cserebogárpajorok és a burgo­nyabogarak), a csávázásra használ­junk Prestige 290 FS készítményt (1 liter/ha). A tárolókban feltétlenül gondos­kodjunk az egér elleni védelemről mérgezett csalétkekkel vagy rugós csapdákkal. A csigák megjelenése­kor pedig azonnal helyezzünk ki a Mesurol Alimax vagy Mesurool Schneckenkorn csalétkeket. A csi­gák ugyanis rágásukkal utat nyit­nak a veszélyes erwiniás rothadás kórokozójának. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédel­mi Intézet (ÚKSUP-OOR) komá­romi részlegének a munkatársa Egyes növényeket télen is kell öntözni. A legtöbb dísznövényt nem a fagy, hanem a vízhiány öli meg Vízért sóvárognak az örökzöld növények ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tavaszra elszáradó örökzöldek pusztulásáért általában a hosszan tartó téli fagyokat tesszük fe­lelőssé. A legtöbb örökzöld dísznö­vényt azonban a vízhiány öli meg. Az örökzöldek lombjukat megőriz­vén, télen is folytatják anyagcseré­jüket, fotoszintetizálnak, párolog­tatnak. Ha időnként nem öntözzük őket, és a fagyott téli csapadékból sem jutnak vízhez, tavaszra elszá­radnak. Napsütéses, száraz őszi időjárás esetén rendszeresen ön­tözzük az örökzöldeket. Minél több nedvességet tartalékolnak a tél beálltáig, annál ellenállóbbak lesznek a kiszáradással szemben. Ügyeljünk azonban arra, hogy egy­szerre ne kapjanak túl nagy adag vizet, inkább gyakrabban, keve­sebb mennyiséget juttassunk ki. A pangó víz ugyanis gyökérrothadást idéz elő. Az öntözővíz hőmérsékle­tére is figyeljünk, a fagyos vizet egyik növény sem kedveli. Az öntö­zést télen se függesszük fel. (K-t) ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony december 12-én Komárom december 11-én Zseliz december 11-én Rimaszombat december 12-én Losonc december 12-én sárgarépa 12-14 Sk/kg 10-12 Sk/kg 12 Sk/kg 25 Sk/kg 15-20 Sk/kg petrezselyem 28-35 Sk/kg 20-25 Sk/kg 18 Sk/kg 35 Sk/kg 20-29 Sk/kg burgonya 10-12 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/kg 10-12 Sk/kg 8-9 Sk/kg körte 40 Sk/kg 40 Sk/kg ■X X paprika 56-68 Sk/kg X 35 Sk/kg X 75-95 Sk/kg karalábé 25 Sk/kg 15 Sk/kg 8 Sk/db 18 Sk/kg 5 Sk/db zeller 28 Sk/kg 25 Sk/kg 12 Sk/db 26 Sk/kg 10 Sk/db káposzta 14-16 Sk/kg 10 Sk/kg 8 Sk/kg 12-14 Sk/kg 10-12 Sk/kg bab 70-100 Sk/kg 60 Sk/kg 50 Sk/kg 60 Sk/kg X dióbél 180-200 Sk/kg 180-200 kg X X 160-180 Sk/kg hagyma 16-18 Sk/kg 13-15 Sk/kg 15 Sk/kg 13-15 Sk/kg 10-13 Sk/kg paradicsom 48-60 Sk/kg 35-40 Sk/kg X X 20-35 Sk/kg mák 70 Sk/kg 70 Sk/kg 85 Sk/kg 70 Sk/kg 90 Sk/i szőlő 48-54 Sk/kg 65 Sk/kg X cékla 14 Sk/kg 10 Sk/kg 14 Sk/kg X 15 Sk/kg kel 18-22 Sk/kg 15 Sk/kg 12 Sk/db X 15-18 Sk/kg alma 20-34 Sk/kg 18-25 Sk/kg 16 Sk/kg 15-25 Sk/kg 13-29 Sk/kg saláta 15-22 Sk/fej X X X X fokhagyma 70 Sk/kg 60 Sk/kg 70 Sk/kg 48 Sk/kg 65 Sk/kg uborka 44-60 Sk/kg X X 59 Sk/kg tojás 3,20-3,30 Sk/db 2,90-3,00 Sk/db X 2,80 Sk/db 3,00 Sk/db karfiol 15-30 Sk/db 20 Sk/db 18 Sk/db 30-35 Sk/db 20-35 Sk/db Teljesen deformálódott a hazai sertéshúspiac ÚJ SZÓ-VILLÁMINTERJÚ Pozsony. Telítődött a szlovákiai sertéshúspiac. A hazai állattartók hetek óta arra panaszkodnak, hogy az olcsó, más országok által támo­gatott export miatt jószágaik elad­hatatlanokká váltak a szlovákiai piacon. A sertéshúspiaci helyzet lé­nyegesen bonyolultabb a látszatnál - nyilatkozta lapunknak Simon Zsolt földművelésügyi miniszter. Egyes hírek szerint a felvásárlók élősúlyban már csak 37 koronát kínálnak a sertések kilójáért, te­hát lényegesen kevesebbet az ál­lamilag meghatározott minimál­árnál. A termelők pedig kényte­lenek áron alul adni állataikat, ha ki akarják gazdálkodni a de­cemberi béreket. Behozatal- stoppot az állam nem rendelhet el, de intervenciós felvásárlást sem terveznek, pedig a felvásár­lási keretet eddig csak 85 száza­lékra merítették ki. A helyzet, úgy tűnik, kilátástalan, vagy ön ezt másként értékeli? A sertéshús esetében a helyzet bo­nyolultabb. A tenyésztők ne csak azt nézzék, hogy ma mennyiért ad­ják el a sertés kilóját, hanem az egész évi áralakulást értékeljék. A hazai sertéspiac az agrártárca ko­rábbi vezetésének köszönhetően teljesen deformálódott. A pozsonyi Agrárgazdasági Kutatóintézet (VUEPP) megállapítása szerint 1 kiló sertéshús előállítása nálunk 44 koronába kerül. Akkor hogy léte­zik, hogy a sertéshús minimális fel- vásárlási árát 48 koronában szab­ták meg? Melyik nemzetgazdasági ágazatban garantálja az állam a tíz százalékos rentabilitást egy fordu­lóban? Az anyadisznó-állomány, az épületek, a technológia ugyan­az, a sertésállomány egy év alatt 2,3-szor fordul meg, tehát az állam a sertéshizlalásban 20 százalékos rentabilitást garantál. Ez lehetet­lenség, ilyet az állam nem vállalhat fel. Az év elején a tenyésztőktől még 48-49 koronáért vették a ser­téshús kilóját, tehát éves szinten az eladási átlag 46 korona körüli volt, ami kilónként 2 koronás nyeresé­get jelent a sertéstenyésztőnek. Ez nézetem szerint elég szép és elég magas szint. Ha az EU-ban, ahol a takarmányárak, a munkaerő- és az energiaárak is magasabbak, mint nálunk, a sertés előállításának költségei hozzávetőleg a mi szin­tünkön van, akkor miként lehetsé­ges, hogy a sertéshús előállítása nálunk drágábba jön ki. Az EU-ban ugyanis 37-38 koronáért állítják elő a sertéshúst, mi meg 48 koro­náért? Itt valami nincs rendben. Az állattartóknak nyilván haté­konyabb termelésre kell kény­szerülniük. Az elmúlt időszakban a szaktárca sajnos nem tekintette át, hogy mennyi anyasertés-hizlaldát kíván támogatni. Dotációkkal a miniszté­rium nagyon sok helyen támogatta az új technológia bevezetését. Az amortizációs rész, amivel mi ter­heljük egy kiló sertéshúsnak az előállítását, az elmúlt három évben a háromszorosára nőtt. Az amorti­záció 40 százalékát az állam már egyszer fedte, a leírásokon keresz­tül még egyszer nem állhatja. Ez nem normális közgazdasági gon­dolkodás. (gyor) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegyban ki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,714 Lengyel zloty 10,475 Angol font 65,751 Magyar forint (100) 17,707 Cseh korona 1,336 Svéd korona 4,573 Dán korona 5,617 Szlovén tollár (100) 18,131 Japán jen (100) 33,440 Svájci frank 28,234 Kanadai dollár 26,241 USA-dollár 40,752 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,56-42,86 39,59-41.99 1,31-1,37 16,70-18,70 OTP Bank 0,184-42,268 39,64-41,84 1,30-1,37 17,04-18,35 Postabank 40,56-42,86 39,39-42,11 1,31-1,37 15,91-19,51 Szí. Takarékpénztár 40,63-42,61 39,65-41,68 1,30-1,37 16,90-18,49 Tatra banka 40,65-42,83 39,72-41,84 1,31-1,37 17,01-18,41 UniBanka 40,66-42,72 39,73-41,77 1,30-1,37 15,94-19,44 Általános Hitelbank 40,80-42,97 39,86-41,97 1,30-1,37 16,91-18,86 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) POZVÁNKA Predstavenstvo DUNSTAV, a. s. Dunajská Streda, Priemyselná 4 z v o I á v a mimoriadne valné zhromazdenie akcionárov dna m* m, mm ® mm ildcl do administratívnej budovy a. s. Program mimoriadneho valného zhromazdenia: 1/ Otvorenie 2/ Schválenie rokovacieho poriadku 3/ Volba orgánov valného zhromazdenia 4/ Kontrola uznesení predchádzajúceho zasadnutia valného zhromazdenia 5/ Správa mandátnej komisie 6/ Volba cleriov do predstavenstva a. s. 7/ Vol’ba clenov do dozornej rady a. s. 8/ Diskusia 9/ Návrh uznesenia 10/ Záver UP 814

Next

/
Thumbnails
Contents