Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-14 / 291. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 14. Közélet 5 Az MKP érdekkijáró aktivitásának köszönhetően mégis lesz pénz a kisebbségi kultúra finanszírozására Kőkemény lobbizás a kultúráért A szerdán elfogadott 2003- as állami költségvetés össze­sen 80 millió koronát különít el a kisebbségi kultúrák fi­nanszírozására. Ez azért je­lentős tény, mert a kormány által a parlament elé beter­jesztett költségvetési terve­zetből ez a tétel egyszerűen kimaradt - mondta Farkas Pál (MKP), a parlament költ­ségvetési és pénzügyi bizott­ságának elnöke. SIDÓ H. ZOLTÁN A jövő évi rendkívül takarékos állami költségvetés 80 millió ko­ronát szán a kisebbségi kultú­rákra. Hogyan sikerült kiharcol­ni, hogy végül ez a tétel ne ma­radjon ki a büdzséből? Szlovákia önállósága, azaz 1993 óta az állami költségvetés mindig megszabott egy célirányos össze­get a kisebbségek számára. Ez még a Meciar-korszakra is igaz, amikor is 40-50 millió korona között moz­gott a pénzügyi keret. Azonban a 2003-as költségvetés kidolgozása­kor egyszerűen kimaradt e tétel, s amikor a parlament elé került a törvénytervezet, a Magyar Koalíció Pártjának frakciója úgy döntött, mindent megtesz a hiányosság fel­számolása érdekében. A teljesség kedvéért tegyük hozzá, hogy a kor­mányhivatal költségvetésében sze­repel 35 millió a roma és 20 millió korona a többi kisebbség támoga­tására, ám ez természetesen mesz- sze nem elegendő. SS Szlovákia önálló­sága, azaz 1993 óta az állami költségvetés mindig megszabott egy célirányos össze­get a kisebbségek yy számára. >> Hogyan sikerült az MKP-nak ki­harcolnia a pénzügyi keretet? A párt parlamenti frakciója kidolgo­zott egy módosító javaslatot, ennek értelmében a kulturális minisztéri­umnak szánt anyagi eszközökből 80 millió koronát kell elkülöníteni a ki­Farkas Pál: „Az ellenzék nem tudja lenyelni a békát, azt, hogy ilyen si­mán, kulturált módon folyt le a szavazás." (Somogyi Tibor felvétele) sebbségekre. A lobbizás a törvény- hozás gyakorlatilag valamennyi bi­zottságában folyt, melynek vég­eredményeként a célirányos összeg bekerült a közös jelentésbe. Ám ek­kor még nem volt világos, hogy az 50 és 80 millió közötti összegből vé­gül mekkorát fogadnak el. Végül megszereztük a 80 millió korona el­fogadásához szükséges támogatást. Mivel ebben az évben is ugyan­ekkora volt a keret, ezért az inf­lációt figyelembe véve voltakép­pen nem történt előrelépés. Ez csak látszólag igaz. Egyrészt a 2003-as büdzsé nagyon takarékos, vagyis már az eredménynek szá­mít, ha a korábbihoz viszonyítva nincs lefaragás. Másrészt ne feled­kezzünk el a kormányhivatal 20 milliójáról sem, ezzel együttesen ugyanis jövőre 100 millió korona áll rendelkezésre. A kulturális tárcától kiszivárgó értesülések szerint a minisztéri­umnak mégsem 80, hanem csak 50 millió koronája lesz a kisebb­ségi kultúrára. Honnan tesznek szert a fennmaradó összegre? Ha a parlament egyszer elfogadta a költségvetést, és azt mondja, erre és erre a célra 80 millió korona áll rendelkezésre, akkor az adott in­tézménynek, esetünkben a kulturá­lis tárcának kell úgy átcsoportosíta­nia pénzügyi forrásait, hogy a kere­téből el tudja különíteni az egyszer már megszavazott összeget. Visszatérve a költségvetés egé­szére, a parlament a keresztény- demokrata képviselők tiltakozó szavazataival elfogadta a közal­kalmazottak jövő évi bérfejlesz­tését, ami legalább 3 milliárd ko­rona többletkiadást eredmé­nyez. Képesek leszünk így tarta­ni az előirányzott, a bruttó hazai össztermék 5 százalékánál ki­sebb költségvetési hiányt? Számításaim szerint e váratlan for­dulat 3,4 milliárd korona pótlóla­gos kiadást gerjeszt, ami valóban aláássa a költségvetés célkitűzéseit. Arról nem is szólva, hogy ha az ál­lami alkalmazottak számára 2003 a bérbefagyasztás éve lesz, akkor nem volna igazságos a közalkalma­zottakat kivételezett helyzetbe hoz­ni. Ezért minden bizonnyal várható A Magyar Koalíció ' Pártjának frakciója úgy döntött, mindent megtesz a hiányosság felszámolása érdé- yy kében. >> egy új törvényjavaslat kidolgozása, amelyet akár már márciusban a parlament elé lehet terjeszteni. A költségvetés szerdai megsza­vazása meglehetősen gördüléke­nyen történt. Az ellenzék, konk­rétan a HZDS utólag eszmélve azt tervezi, az Alkotmánybíró­ságnál és az államfőnél kérni fogja a törvény hatályon kívül helyezését. Ilyen megoldás demokratikus be­rendezkedésű országokban nem szokásos. Az ellenzék nem tudja le­nyelni a békát, azt, hogy ilyen si­mán, kulturált módon folyt le a szavazás. Nagyon kicsi a valószínű­sége annak, hogy esetleg Rudolf Schuster államfő ne írná alá a tör­vényt, mert ezzel az ideiglenes költségvetést kockáztatná, egy al­kotmánybírósági beadvány pedig hosszadalmas ügy, ráadásul nehéz volna a költségvetésen támadási felületet találni. Folytatódik a jogkörök átruházása Ki lesz a közigazgatásért felelős kormánybiztos? ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Viktor Niznansky való­színűleg ismét közigazgatási kor­mánybiztos lesz, legalábbis Ivan Miklós pénzügyminiszter a jövő héten ezt javasolni fogja a kabi­netnek. A Koalíciós Tanács már tárgyalt a dologról, és egyelőre senkinek nem volt ellenvetése. Niznansky az előző kormány meg­bízásából készítette elő a közigaz­gatási reformot, posztjáról azután mondott le, hogy a parlamentben a kormánypárti képviselők egy ré­sze és az ellenzék nem a kidolgo­zott koncepció szerinti közigazga­tási reformot fogadta el, hanem a meciari területi felosztást szente­sítette. Niznansky szerint az előző kor­mánykoalíció megosztódott a parlamentben, és nem támogatta azt, amiben korábban megegye­zett a négy párt. „így nem láttam lehetőséget, hogy jól és úgy tölt- sem be ezt a funkciót, hogy az egész kormány megbízottja lehes­sek, hiszen a Demokratikus Balol­dal Pártja (SDK) és a Polgári Egyetértés Pártja (SOP) nem tá­mogatta a kormány döntését” - hangsúlyozta lapunknak. Ivan Miklós javaslata szerint a bel­ügyminiszter helyett 2003. január 1-jétől Niznansky koordinálná a további hatáskörök átruházását. Ha a miniszterek beleegyeznek, létrejön egy, a pénzügyi és a két belügyi államtitkárból, a Szlováki­ai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által delegált két polgár- mesterből és valamelyik két me­gyefőnökből álló bizottság, mely a kormánybiztos vezetésével fel­ügyeli a decentralizációt. A kor­mánybiztos tevékenységét a kor­mány tartalékalapjából pénzelik: évente 2,3 millió koronáról van szó. Ebben benne van a biztosnak és két állandó munkatársának a bére, a külső munkatársak és al­kalmi szakemberek jutalma, vala­mint az egyéb kiadások, például a kormánybiztos telefon- és utazási költségei; Niznansky ugyanis Pöstyénben lakik, és egy Pöstyén- Pozsony első osztályú menettérti napijegy évente mintegy 90 ezer­be kerül. Kvarda József kulturális államtit­kár, a Magyar Koalíció Pártja Köz- igazgatási Tanácsának elnöke la­punk kérdésére „enyhén” bírálta Viktor Niznanskyt, de jobb koordi­nátort ő sem tudott helyette java­solni. „A területi felosztás egyáltalán nem a volt kormány elképzelései szerint alakult, ami nemcsak Niznansky hibája, de valószínűleg az ő munkája is benne volt, hiszen főleg a baloldalról érték komoly támadások” - fejtette ki érdeklő­désünkre Kvarda. A Koalíciós Ta­nácsnak az SDKÚ és a KDH java­solta, hogy Niznansky lehetne is­mét a kormánybiztos, (sza) MEGKÉRDEZTÜK Viktor Niznansky volt kormánybiztost A negatív tapasztalatok után most miért vállalja ugyanazt a tisztséget? Meggyőződésem szerint szük­ség van egy, a minisztériumok fölé helyezkedő, a decentralizá­ciót irányító szervre, mert a ha­táskörök átruházását a kompe­tenciatörvény nem tartalmazza. Ezenkívül, mivel érzékeny do­logról van szó, a folyamatot a minisztériumokkal és a helyi ön- kormányzatokkal, illetve a pol­gári szervezetekkel is koordinál­ni kell. Ilyen szempontból pozi­tívan értékelem a funkció újbóli létrehozását. Van már konkrét elképzelése, mikor, hogyan és milyen ha­tásköröket kapnak majd az önkormányzatok? Van elképzelésem, feltételezem, a 2000-ben elfogadott koncepci­ót fogom folytatni, másrészt a hatáskörök átruházása adott a kormány programnyilatkozata által is, hiszen a koalíció több mint 50 pontban rögzítette a te­endőket. Esetleges kinevezésem után azonnal javasolni fogom, hogy a kabinet január végéig pontos időtervet dolgozzon ki, mely pontosítaná, mely hatáskö­röket mikor kapnának meg az önkormányzatok. Ehhez az egyes minisztériumokkal is egyeztetni kell, és valószínű­leg szükség lesz bizonyos tör­vénymódosításokra is. A kor­mány kötelezte magát a járási és kerületi hivatalok, illetve al­kalmazottaik számának csök­kentésére és a pénzügyi decent­ralizációra. Ebben a választási időszakban a helyi önkormány­zatoknak minél több saját bevé­telt kell biztosítani. A megyebeosztás módosítását is javasolni fogja? A politikai pártok erről egyelőre hallani sem akarnak. Funkcióm­ból adódóan nem léphetem túl a kormánydöntést, viszont szá­momra ez mindig nyitott kérdés marad. Kormánybiztosként 2005-ig kizárólag a decentrali­zációra fogok összpontosítani. Gondolja, hogy most nem lesz oka lemondani? Remélem, hogy ez a kormányko­alíció összetartó és egységes lesz, legalábbis a közigazgatási reformmal kapcsolatban. Úgy tűnik, e téren mind a négy párt azonos véleményen van, így van remény, hogy a hatáskörök átru­házása a lehető leghatékonyabb módon fog történni. Szerintem a lehetséges vitás kérdésekben is könnyebben lehet majd kompro­misszumot találni, és nem kell majd az esetleges konfliktusokat olyan drámai módon kezelni, mint az elmúlt időszakban. Per­sze az ördög soha nem alszik, de én derűlátó vagyok, és bízom benne: amiben a partnerek a kormányprogramban megegyez­tek, azt be is tartják, (sza) RÖVIDEN Máskor hozza a postás a nyugdíjat Pozsony. A közelgő ünnepekre tekintettel változik a nyugdíjak kifi­zetésének időpontja. A december 20-án kifizetendő járadékokat már december 19-én kézhez kapják az érintettek. A december 22-én esedékeseket 20-án, a december 24-ieket 23-án fizetik ki. Akinek jö­vőre január 6-án kellene megkapnia a járadékát, a Vízkeresztre te­kintettel egy nappal később, 7-én viszi ki a postás. (SITA) Fuzionál a Szlovák Biztosító és az Allianz Pozsony. Az Allianz Biztosító szlovákiai fiókjai januártól beolvad­nak a Szlovák Biztosítóba - hozták meg a döntést az Allianz által birtokolt Szlovák Biztosító tegnapi rendkívüli közgyűlésén. Január­tól így a Szlovák Biztosító minden fiókja fennmarad, miközben az Allianz fiókjait felszámolják. A két biztosító fúziójának következté­ben az új évtől újabb alkalmazottakat bocsátanak el. (TASR) Devin Bank: csődbiztosból vádlott? Pozsony. Újabb kilenc személy ellen tettek a nyomozók vádemelési javaslatot a Devínk Bank csődje ügyében. Köztük van a csődbiztos, Pavol G. is. A vádemelési javaslatok annak a házkutatásokkal is „tarkított” razziának a részei, amelyet a 11 milliárdos kárt okozó csőd ügyében a napokban indítottak. (TASR) Autópálya a határig Pozsony. Pavol Prokopovic közlekedési miniszter tegnap átadta a D2-es autópálya 7,75 kilométeres Bécsi út-hármashatár (osztrák- szlovák-magyar határ) szakaszát. Magyar oldalon a szakasz az M15-ÖS autópályához csatlakozik. (TASR) Depardieu Meciar és Castro barátja Párizs. Gérard Depardieu továbbra is vállalja barátságát Vladimír Meciarral és Fidel Castro kubai diktátorral. A francia színész a le Párisién napilapnak azt nyilatkozta, hogy a barátságok kérdésében nem spekulál. „Kész vagyok megadni a bizalmat, mert kalandor va­gyok” - mondja Depardieu. Azt azonban a saját hibájaként könyveli el, hogy az 1998-as választások előtt részt vett a HZDS kampányá­ban. „Ilyesmibe többé nem kapcsolódom be, az eset tanulsággal szolgált a számomra” - hangsúlyozta. S hogy miért barátja Castró- nak? Végül is, nem egy mészáros - jegyezte meg. (TASR) Fico: Rusko, az „éhes kutya" Pozsony. A mostani kormány semmiben sem különbözik az előző­től, mert ennek is a privatizáció a lényeg, erről tanúskodik a jelenlegi koalíciós viszály is - mondta Robert Fico. „A tét az, hogy ki mekkora províziót kap a villamos művek privatizációjából” - hangsúlyozta a Smer elnöke. Szerinte 1998-hoz képest csak két vonatkozásban vál­tozott a helyzet: most már kevesebb a magánosítható vagyon és „egy éhes kutyával több van, amely Pozsonybesztercéről ugat, és ott akar lenni a villamos művek privatizációjánál és ellenőrizni akarja azt”: Fico ezzel az ANO elnökére, Pavol Ruskóra utalt. (SITA) Pozsony reméli, hogy nem veszít a márkanévvitában Három helyett hét tokaji falu a szlovák oldalon ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia megelégedéssel fogadta a hírt, hogy az Európai Unió hajlik a tokaji bor eredetvédelmére vonatkozó szlovák kérelem elfoga­dására - derült ki az agrárkamara vezetőinek kijelentéséből, akik forró vonalon tartották a kapcsolatot a Koppenhágában tárgyaló szlovák küldöttséggel. Ján Figel’ főtárgyaló szerint az Európai Bizottság levél­ben megerősítette: mihelyt Pozsony megküldi a kért dokumentumokat, kész elfogadni a szlovák tokaji ere­detének elismerésére vonatkozó ké­relmet. Hogy az Unió milyen adato­kat kér, egyelőre nem tudni. Mint ahogy az sem, hogy az uniós felaján­lás milyen irányba tereli a szlovák­magyar márkanévvitát. Anna Maj- kútová, az agrártárca szóvivője to­vábbi részleteket a jövő hétre ígért. Magyarország 1970-ben jegyeztette be a Tokaj, Tokay, Tokayer védje­gyet a genfi Nemzetközi Szellemi Tulajdon Védelmi Hivatalban. A ha­sonló (cseh)szlovák kísérlet kudarc­cal fejeződött be, mivel a beadvány csak a Tokaji borok és Tokajer Sa­morodner megjelölést tartalmazta. Magyar vélemény szerint a Tokaj- Hegyaljához tartozó szlovákiai te­rület nem több 100-120 hektárnál. (Az egykori szántóügyi minisztéri­um 1908-as törvénye szerint a toka­ji borvidéket - a jelenlegi szlovák ol­dalon - csak három község, éspedig Újhely, Kistoronya és Szőlőske ké­pezi.) Pozsony viszont a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a Tokaj-vidék fejlesztéséről szóló 1959-es T.t. szá­mú törvényéből kiindulva azt han­goztatja, hogy a szlovákiai Tokaj-vi- déket Kistoronya, Nagytoronya, Csörgő, Szlovákújhely, Szőlőske, Nagybári, és Csarnahó (összesen 698,10 hektár) jelenti. A teljes To­kaj-vidék, amelyet 1918-ban a csehszlovák-magyar határ szelt ket­té, - megközelítőleg 8 ezer hektárt tesz ki. A Magyarország területére eső Tokaj-hegyaljai borvidék 5 246 hektárt jelent. Pozsonyi források szerint Csehszlo­vákia 1989-ig 21,5 ezer hektoliter tokajit - főleg édes szamorodnit - szállított Magyarországra, amelyet azután magyar címkével ellátva for­galmaztak. (gyor) Ülésezett a Cseh-Szlovák Vámunió Tanácsa Könnyebb kereskedelem ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Csehország és Szlovákia január elsejétől a két ország között fennálló összes kereskedelmi kor­látozást felszámolja - erről döntött tegnap a Cseh-Szlovák Vámunió Tanácsa. Kivételt csupán a cukor­ral folytatott kereskedelem képez, amelyet az Európai Unióban is speciális előírások szabályoznak. Robert Nemcsics gazdasági mi­niszter szerint Szlovákia az újévtől felszámolja többek között az alko­holmentes italokra és a húskonzer­vekre bevezetett behozatali kvótá­kat, és a jövőben a két ország nem tervez újabb megszorításokat a kölcsönös kereskedelemben. Jirí Rusnok cseh ipari miniszter sze­rint a tegnapi egyezség mindkét ország kereskedelmére pozitív ha­tással lesz. A Cseh-Szlovák Vám­unió elnöki posztját az elkövetke­ző hat hónapban Robert Nemcsics látja el. (s)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents