Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-13 / 290. szám, péntek
Gondolat ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 13. Az elkövetkező évek fő feladata, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvényben, illetve a Kartában megfogalmazott lehetőségek maximális kihasználásának feltételeit megteremtsük Nyelvi tervezés, nyelvi tanácsadás Szkukálek Lajos festménye SZABÓMIHÁLY GIZELLA 1999. szeptem- A ___ bér 1-jével ha* W tályba lépett / % , szlovákiai kisebbségi nyelv- használati törvény, illetve a 2002. január 1-jétől hatályos A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája fontos előrelépést jelent a szlovákiai kisebbségek nyelvi jogainak kiterjesztése szempontjából, hiszen immár törvényes mód nyílik e kisebbségi nyelvek írásbeli használatára bizonyos közigazgatási hivatalokkal való kapcsolattartás során. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisebbségi nyelvű hivatali kommunikáció - főként az írásos formájú - jelenleg még nem éri el az elvárható és a kisebbségek, elsősorban a magyarok által igényelt szintet. Ennek egyik oka a megfelelő tájékoztatás hiánya: sem az érintett hivatalok, sem pedig az ügyfelek nem kaptak egyszerű, áttekinthető és egyértelmű tájékoztatást arról, egy-egy konkrét ügyben eljárva milyen mértékben és módon használhatják a kisebbségi nyelvet. A kisebbségi nyelvhasználati törvény és a Karta által nyújtott lehetőségek nem megfelelő kiaknázásának másik oka nyelvi felkészületlenségünk: a hivatalos élet több évtizedes szlováknyelvűségének következményeként az ügyfelek, de még a hivatalnokok sem ismerik a magyar hivatalos stílust és a hivatalos stílusba tartozó szövegtípusok jellemzőit, sem pedig a magyar jogi-közigazgatási terminológiát; sőt a mai szlovák jogi-közigazgatási szövegek magyarra fordításához hiányzik a megfelelően kidolgozott szakszókincs. Csehszlovákiában, illetve Szlovákiában már több mint nyolcvan éve folyamatosan fordítanak jogi-közigazgatási jellegű szövegeket magyarra, illetve cseh vagy szlovák nyelvű elsődleges jogi-közigazgatási szövegek (pl. jogszabályok) alapján különböző magyar nyelvű másodlagos szövegek, (ismertetések, újságcikkek, oktatási anyagok stb.) készülnek. Az e szövegek fordítása kapcsán felmerülő terminológiai, illetve fordításelméleti és -gyakorlati kérdések a nyelvészek és jogászok, közigazgatási szakemberek érdeklődését alig-alig keltették fel, a kivételt egy-két ide sorolható szlovák szó, kifejezés magyar fordításának nyelvművelő szempontú értékelése képezi. A Gramma Nyelvi Iroda céljai és tervei A magyar nyelv hivatali használatával összefüggő nyelvi és egyéb problémákra többször is felhívtuk a figyelmet, közülük néhányat a Gramma egyesület Nyelvi Irodájában folyó nyelvpolitikai-nyelvter- vezési kutatások és gyakorlati tevékenység révén próbálunk megoldani. Munkatervünk szerint az elkövetkező évek fő feladata az, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvényben, illetve a Kartában megfogalmazott lehetőségek maximális kihasználásának feltételeit megteremtsük. A nemzetközi dokumentumok a nyelvi jogok érvényesítésével kapcsolatban rendszerint az érintett beszélők igényeire utalnak, ezért fontos, hogy a szlovákiai magyarok (és az egyéb kisebbségek) ennek tudatában legyenek, tudják artikulálni igényeiket, és legyenek képesek fellépni, megfelelően érvelni a nyelvi jogok csorbítására irányuló törekvésekkel szemben. A kisebbségek nyelvi jogairól, illetve a kisebbségi nyelvhasználati törvény és a kapcsolódó egyéb jogszabályok alkalmazásából eredő feladataikról és lehetőségeikről az érintett közigazgatási hivatalok dolgozóit is tájékoztatni kívánjuk, illetve segítséget nyújtunk számukra a megfelelő színvonalú magyar nyelvű kommunikációs készségek elsajátításában. E célt szolgálja töbhek között az a szemináriumsorozat, melyet a magyarlakta területeken, a kisebbségi nyelvhasználati törvény hatálya alá tartozó településeken - jelenleg 501 - működő városi és községi hivatalok dolgozói számára szerveztünk. Eddig négy szemináriumra került sor: 2002. júniusában Dunaszer- dahelyen a Dunaszerdahelyi, a Galántai, a Vágsellyei, a Szenei és a Komáromi járás településein működő önkormányzati hivatalok munkatársai számára; október végén Királyhelmecen (Nagymihályi, Tőketerebesi, Kassa-vidéki járás), Rozsnyón (Rozsnyói, Nagyrőcei járás) és Losoncon (Losonci, Rima- szombati, Nagykürtösi járás) folytattuk az előadássorozatot. Közben július elején a Szövetség a Közös Célokért munkatársai (az ún. státusirodák munkatársai) számára tartottunk előadásokat. A szemináriumok szervezését a Csallóközi Városok és Falvak Társulása, illetve a Szövetség a Közös Célokért támogatták. Ez utóbbi szervezet helyi irodáinak hathatós, professzionális szintű segítsége és együttműködése nélkül aligha tudtuk volna a közép- és kelet-szlovákiai szemináriumokat megvalósítani. A Lévai, a Nyitrai és az Újvári járás önkormányzatai számára a következő év elején kívánjuk a szemináriumot megszervezni. A szeminárium során az iroda munkatársai az alábbi témákról tartottak előadást: A szlovákiai kisebbségek nyelvi jogai; A hivatali stílus jellemző jegyei és szövegtípusai; Illetékbélyeg vagy okmánybélyeg? Egy s más a nyelvi rétegződésről; Helyesírási problémák a közigazgatásban; A szlovákból magyarra fordítás problémái, a szlovák jogiközigazgatási szakszavak magyar megfelelői; A hivatali szóbeli és írásbeli kapcsolattartás. A szemináriumsorozathoz kapcsolódva egy segédanyagot is összeállítottunk, ebben az államigazgatási eljárás szabályairól szóló (1967. évi 71. sz. tv.), illetve a kisebbségi nyelvhasználati törvény (1999. évi 184. sz. tv.) magyar fordítása mellett típusfeliratok és az önkormányzati hivatalokban használatos kérelmek, tájékoztatások stb. szlovák és magyar nyelvű mintaszövegei is helyet kaptak (jelenleg 30 ilyen szöveget tartalmaz a segédkönyv), a kézikönyvet a résztvevők nyomtatott formában és flopin is megkapták. Az anyagot folyamatosan bővítjük, sőt a szövegek teljes letisztulása után weblapunkon is közzétesszük majd őket. Egyelőre az érdeklődők az iroda címén hozzájuthatnak ezekhez a szövegekhez. Irodánk kapcsolatban áll több járási hivatallal, illetve egyéb intézményekkel is (pl. társadalombiztosító intézet, tűzoltóság, minisztériumok, regionális önkormányzati hivatalok), ezek alkalmazottai is már számos kéréssel fordultak hozzánk. A tapasztalat azt mutatja, hogy rendszerint egy-egy szlovák szó, kifejezés magyar megfelelője iránt érdeklődnek, illetve szlovák szövegek magyar fordítását kérik tőlünk. Itt jegyzem meg, hogy telefonos ügyfélszolgálatunk szerdánként 9-13 óra között fogadja a hívásokat, de levélben és e-mailben is elérhetők vagyunk. A magyar nyelv közéleti-hivatalos használatának kívánatos mértékű kiterjesztését a megfelelő szótárak hiánya is gátolja. Ezért irodánk egyelőre tematikus szószedetek, szótárak összeállítását és publikálását tervezi. Jelenleg egy, a mai szlovákiai intézményrendszert tükröző szlovák-magyar intézménynév-jegyzéken, szlovák-magyar, magyar-szlovák foglalkozás- név-jegyzéken és szlovák-magyar közigazgatási szójegyzéken dolgozunk; továbbá egy oktatásügyi-oktatáspolitikai szótár előkészítő munkálatai is elindultak. Ezek remélhetőleg a jövő év közepéig elkészülnek. A kisebbségi nyelvek közéleti-hivatalos használatának egyik alapfeltétele, hogy a lakosság számára alapvető fontosságú jogszabályokat - elsősorban törvényeket - az érintett nemzeti kisebbségek nyelvén is publikálják. Az 1997-ben megszüntetett államigazgatási szaklap (Nemzeti Bizottságok, majd 1990-től Közigazgatás) közölt ugyan törvényfordításokat, ezek színvonala azonban változó, általában gyenge volt; ezután a jogszabályokról magyar nyelven csak a sajtóban (elsősorban az Új Szóban) megjelent ismertetésekből tájékozódhatott a magyar olvasó. A jogszabályok kisebbségi nyelvű publikálásának szükségessége A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájában is megfogalmazódik [1. 9. cikk, (3) bek.], ám ettől a kötelezettségvállalástól függetlenül is szükség volna arra, hogy a fontos jogszabályok egységes terminológiát alkalmazó, a magyar jogi szövegek stílusát követő, pontos és szabatos magyar fordításban is hozzáférhetők legyenek, hiszen egyrészt e szövegek nélkül elképzelhetetlen az ügyfelek valóban magyar nyelvű tájékoztatása - s ezt a kisebbségi nyelvhasználati törvényen kívül az információkhoz való szabad hozzáférésről rendelkező törvény is előírja -, valamint a közigazgatási szerv által szlovákul kiadott határozatok esetleges magyar nyelvű változatának megfogalmazása. Ezért a Gramma Nyelvi Iroda távlati tervei közé tartozik egy olyan fordítói munkacsoport létrehozása, amelynek tagjai az érintett témákat és területeket ismerő szlovákiai és magyarországi jogászokkal, közigazgatási dolgozókkal együttműködve ezeket a magyar fordításokat elkészítik. A Kormányhivatal anyagi támogatása lehetővé tette, hogy elkészüljön a nyelvhasználatot szabályozó törvények, illetve törvényi rendelkezések magyar fordítását tartalmazó anyag; ebben az Alkotmány 33-34. cikkei, a magyar-szlovák alapszerződés vonatkozó rendelkezései, A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája (a szlovák kormány nyilatkozatával), az államnyelvtörvény, a kisebbségi nyelvhasználati törvény, a családi és az utónévről, az anyakönyvekről és a települések kisebbségi nyelvű megjelöléséről szóló törvények hatályos szövege, valamint egyéb törvények nyelvhasználati vonatkozású rendelkezései olvashatóak. A dokumentumokat közöljük hamarosan megjelenő kötetünkben (Lanstyák István-Szabómihály Gizella: Magyar nyelvtervezés Szlovákiában. Tanulmányok és dokumentumok), a szövegekhez az érdeklődők az iroda címén már most is hozzájuthatnak. Rendkívül nagy mennyiségű törvényszöveg lefordításáról lévén szó, a jelenlegi helyzetben csak egy-egy fontos részterület feldolgozására vállalkozhatunk - ha pályázatok révén erre a célra támogatást kapunk. Ez azt jelenti, hogy terveink szerint egy-egy területet szabályozó törvények, rendeletek (pl. építési ügyek, szociális támogatások, adóügyek stb.) szövegét, terminológiáját feldolgoznánk, egységesítenénk, majd a megfelelő kérelem- és határozatmintákkal együtt füzetek formájában publikálnánk. Mivel a név- használatra vonatkozó törvények magyar fordítása már elkészült, elsőként a névhasználattal és a név- változtatással (1. ovátlanítás) foglalkozó füzetet kívánjuk kiadni. Ebben az említett fordítások mellett egy, a kérdést jól ismerő jogász írása is helyet kapna, melyből a névválasztással, a névhasználattal és a névváltoztatással kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat is megismerhetik az olvasók. A nyelvtervezési feladatok kapcsán felmerülő főbb problémákról Az eddigi fordítások, a jogalkotással, a jogalkalmazással, a jogszabályok gyakorlati alkalmazásával foglalkozó írások elemzése azt mutatja, hogy e szövegek szóhasználata nem egységes: egyrészt jelentősen eltér a megfelelő magyarországi szövegekétől, másrészt pedig bizonyos fogalmak magyar megnevezése nagyfokú ingadozást mutat. Az említett szójegyzékek, a magyar vagy szlovák-magyar kétnyelvű mintaszövegek elkészítésének s elsősorban a jogszabályok lefordításának előfeltétele tehát egy egységes közéleti-jogi terminológia kialakítása. Igaz ugyan, hogy fordításaink elsősorban „belső használatra” készülnek, vagyis e szövegek címzettjei” szlovákiai magyarok, gyakorlati szempontból azonban a jelenlegi magyarországi jogi-közigazgatási terminológiához és stílushoz való ésszerű alkalmazkodás az indokolt. A jelenlegi magyarországi terminológia teljes átvétele, az ahhoz való „feltétlen” alkalmazkodás gyakorlati okokból nem lehetséges, ezért bizonyos esetekben valószínűleg kénytelenek leszünk ettől eltekinteni. A különböző nyelvű jogi szövegek összevetésekor, a fogalmak megfeleltetésekor és általában a fordításkor a legnagyobb problémát az eltérő jog- és intézményrendszerek okozzák. A párhuzamos fejlődésből adódóan ezek az eltérések szlovák-magyar viszonylatban minimálisak, sőt az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat során elvégzett jogharmonizációs módosítások is egy irányba mutatnak. A fő gondot e tekintetben nem is az ún. sajátos szlovákiai fogalmak képezik, ha a „sajátos”-t így értelmezzük: ‘csak a szlovák jogrendre jellemző, Magyarországon ismeretlen’, hiszen tapasztalatom szerint szlovák-magyar viszonylatban ilyen sajátos jogintézmény egy-kettő ha van. Az igazi problémát más tényezők okozzák: a) a fogalmi és/vagy a b) a lexikális szinten (megnevezések) jelentkező eltérések; c) a többszavas megnevezések eltérő grammatikai szerkezete; d) az időtényező: a két jogrendszer változásának eltérő üteme, mely mind a fogalmi, mind pedig a lexikális szinten jelentkező eltérésekhez vezethet; e) a szlovákiai magyar standard nyelvváltozatban A szemináriumokon részt vevők száma egy-egy helyszínen az alábbi volt: Helyszín Települések száma összesen A szemináriumon részt vett települések száma Összes résztvevő* Dunaszerdahely 138 21 (15%) 42 Királyhelmec 53 14 (26,4%) 23 Rozsnyó 70 14 (20%) 21 Losonc 130 10 (7,7%) 13 Összesen 391 59 (15%) 99 * Egy-egy helyről többen is jöttek, sőt néhol a járási hivatalok munkatársai is részt vettek az előadásokon.
