Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-13 / 290. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 13. Közélet 5 Simon Zsolt bízik benne, hogy sikerül jobb kiindulási alapot kialkudni a hazai mezőgazdaság számára Még van miért küzdenünk A koppenhágai csúcsértekez­leteken előreláthatólag ma kerül sor az érdemi döntések­re. így a tizenötök várhatóan ma szavaznak arról, hogy a társult országok agráriuma milyen juttatásokban, támo­gatásokban részesül. Minden­esetre Simon Zsolt agrármi­niszter egy nappal a végső döntés előtt még derűlátóan nyilatkozott lapunknak az esélyekről. GÁGYOR ALÍZ Lát még lehetőséget valamilyen többlet kiharcolására, kialkudá­sára a csúcsértekezlet helyszí­nén? Remélem, még sikerül valamilyen pluszt kiharcolni Szlovákia számá­ra. A legfőbb célunk a csatlakozást követő első évekre előirányozott 25, 30,35 százalékos közveden kifizeté­sek mértékének emelése, az átme­neti időszak csökkentése és az éves tejkvóta növelése. A tizenötök, s főleg a nettó befize­tő országok eddig nem igazán mutattak hajlandóságot arra, hogy a számukra is stratégiai fon­tosságú kérdésekben - az átmene­ti időszak, a tejkvóta - könnyíté­seket fogadnának el... Ha sikerül a közvetlen kifizetések szintjét megemelni, akkor ezzel ará­nyosan az átmeneti időszak is csök­^ Aki nem tud termel­ni, az hagyja abba, aki viszont tud, annak nagyobb lehetősé- . . get kell biztosítani. \\ ten, hiszen ha magasabb szintről rajtolunk, akkor hamarabb elérjük a száz százalékot. Számunkra nagyon fontos, hogy magasabb tejkvótát tapjunk. Bár az Európai Unió lezárt­nak tartja a tejkvóta kérdését, Szlo- /ákia kikötötte, hogy ha bármelyik ragjelöltnek emelnék a kvótáját, ak- tor erre mi is igényt tartunk. E heti hírek szerint az EU egyes ragállamai rábólintanának a köz­vetlen kifizetések 45, 50, 55 szá­zalékra történő növelésére. Ez jgyanakkor nem jelent több nénzt Brüsszeltől, csak az ország­nak előirányozott tétel átcsopor­Simon Zsolt: „Az uniós pénzek merítését illetően a többi visegrádi ország­hoz viszonyítva is elég jó eredményt értünk el." (Somogyi Tibor felvétele) tosítását. Magyarán, az egyes tag­jelölteknek szánt pénzek egyik zsebből a másikba kerülnek, ami mégsem olyan nagy engedmény. Ön ezt másként értékeli? Ha a strukturális és kohéziós alapo­kat vesszük figyelembe, akkor a köz­vetlen kifizetések mértékének növe­lése eredmény. A közvetlen kifizeté­sek ugyanis alanyi jogon járnak, a strukturális és kohéziós alapokból juttatott pénzekre viszont pályázni kell, a termelőknek projektumokat kell készíteniük, s bizonytalan, hogy ebből mennyit tartanak majd támo­gatásra érdemesnek. A szaktárca mindenesetre mindent megtesz a mezőgazdasági termelők felkészíté­séért, hogy jó projektumokkal tudja­nak pályázni. Összegezve úgy ítéljük meg, hogy az Európai Unióban még van olyan tartalék, amiért érdemes küzdeni. Milyen helyzetben van a szlováki­ai mezőgazdaság, mennyiben ké­szült fel az uniós csatlakozásra? Több agrárközgazdász a napok­ban úgy fogalmazott, hogy az el­múlt 10 évet elfecséreltük, nem használtuk fel a termelők és az ágazat felkészítésére, illetve fi­gyelmen kívül hagytuk, hogy épp a mezőgazdaság az az ágazat, amely által az EU-csatlakozás után lényegesen több uniós pénz­hez juthatnánk. Elvégre nem kis összeget kell majd tagdíjként befi­zetni a bruttó hazai össztermék­ből a közös kasszába... Az uniós pénzek merítését illetően a többi visegrádi országhoz viszonyít­va is elég jó eredményt értünk el. Az egy lakosra átszámított összeg Szlo­vákia esetében 162 eurót tesz ki, Lengyelország 167 eurót, viszont a csehek csak 52 eurót kapnak. Ha az eddig megtárgyalt és Brüsszel által jóváhagyott csatlakozási kritériu­mokat vesszük alapul, akkor a tíz tagjelölt országból a mezőgazdaság terén Szlovákia van a második he­lyen az egy főre jutó uniós támoga­tásokban. Azzal egyetértek, hogy Szlovákia az elmúlt 10 évben más agrárpolitikát folytatott. Ha maga­sabb szintre emelte volna a mező- gazdaságot, akkor az EU-ba kerülve hatékonyabban és jobban tudott volna helytállni a versenyben. Fel­méréseink alapján a szlovákiai me­zőgazdaság nagy része nagyüzemi jellegénél fogva még így is olcsób­ban tud majd termelni, így verseny- képes lesz az uniós piacon is. A kis­termelőknél a hatékonyság még na­gyobb lehet, tehát ők is versenyké­pesek lesznek. Viszont azok a cégek, amelyeket az elmúlt kormányzatok dotációkkal és más támogatásokkal névlegesen fenntartottak, valószí­nűleg megszűnnek. Elvégre aki nem tud termelni, az hagyja abba, aki vi­szont tud, annak nagyobb lehetősé­get kell biztosítani, hogy sikeresebb lehessen. Mire elég a maradék másfél év? Szlovákia eléggé későn kezdett el foglalkozni az európai uniós csatla­kozással, főleg a mezőgazdaságot il­letően. Az első kormányhatározat az EU-s pénzek felhasználását lehetővé tevő intézmények megalakításáról csak 2000 szeptemberében szüle­tett, miközben Magyarország és A közvetlen kifize- r tések alanyi jogon járnak, viszont a struk­turális alapokból jutta­tott pénzekre pá- > > lyázni kell. > > Csehország már 1999-ben döntött ezen intézmények létrehozásáról. Mivel elődöm is csúszásba került a nélkülözhetetlen intézmények ki­építésében, féltem attól, hogy nem leszünk képesek bepótolni a lemara­dást. Ám mivel a csatlakozásra való­színűleg csak 2004. május elsején kerülhet sor, kaptunk még néhány hónapot a lemaradás pótlására. Kapcsolat Pozsony és Koppenhága között Pozsony. A csatlakozási tárgyalások idejére a szlovák agrártárca lét­rehozott egy forróvonalat Koppenhága és Pozsony, pontosabban a szaktárca Dániában tárgyaló tagjai és a szlovák mezőgazdasági ag­rárkamara között. Célja lehetővé tenni az agrár-érdekképviseleti szerveknek, hogy beleszóljanak a tárgyalások menetébe, ha azok esetleg úgy alakulnak, hogy valamit valamiért fel kell áldozni - kö­zölte lapunkkal Czajlik Katalin, a mezőgazdasági miniszter szóvivő­je. Ivan Oravec, az agrárkamara elnöke megerősítette, hogy szakér­tőik Pozsonyban figyelik majd a tárgyalások menetét, és elemzik az utólag kialkudott csatlakozási feltételeket, (gy) RÖVIDEN Győrffy Csaba Eduard Kukannál járt Pozsony. Bemutatkozó látogatáson fogadta tegnap Eduard Kukán külügyminiszter Győrffy Csabát, Magyarország rövidesen hivatalba lépő új szlovákiai nagykövetét, aki értesüléseink szerint a jövő hé­ten nyújtja át megbízólevelét Rudolf Schuster államfőnek. A szívé­lyes légkörben lezajlott eszmecserén mindkét diplomata tolmácsol­ta országának politikai akaratát azoknak a kérdéseknek a kölcsönö­sen elfogadható rendezésére vonatkozóan, amelyek esetében ma még nézetkülönbségek állnak fenn. A pozsonyi diplomácia vezetője a találkozó során nagyra értékelte azt a támogatást, amelyet Ma­gyarország nyújtott Szlovákia NATO-csatlakozásában. (ú, s) Melyik párt nyerné a választásokat? Pozsony. A szavazatok 19 százalékával a HZDS nyerné a választá­sokat, a KSS pedig az ANO-t és a KDH-t megelőzve az ötödik legerő­sebb párt lenne - derül ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség felmérésének eredményeiből. Második a Smer 17,1, harmadik pe­dig az SDKÚ 13,7 százalékkal. A negyedik MKP 11,1 százalékot sze­rezne. A kommunista párt most 2,3 százalékkal javítana a választási eredményén, tehát 8,9 százaléknyian választanák. Az ANO 8,6, a KDH 7,2 százalékkal jutna a parlamentbe, (ú) Tokaji bor: Brüsszel elfogadja a kérelmet Pozsony. Ján Figel főtárgyaló szerint az Európai Bizottság tegnap este megerősítette: mihelyt Pozsony megküldi a kért adatokat, kész elfogadni a Szlovákia által a tokaji bor eredetének elismerésére vo­natkozó kérelmet. Ezzel a csatlakozás után az ország szlovák véd­jeggyel exportálhatná a bort az EU többi államába. (SITA) Szabadlábon a rabló kassai pandúrok Kassa. A kerületi ügyészség szabadlábra helyezte azt a vizsgálati fogságban tartott nyolc volt rendőrt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy 2001 decemberében álarcosán és felfegyverkezve kirabolták a Group 4 Falck őrző-védő szolgálat pénzszállító kocsiját. A nyolc fér­fi akkor a kassai Metro áruház bevételét kaparintotta meg. Tavaly nyáron azonban az egész bandát őrizetbe vették, majd vizsgálati fogságba helyezték. A bűnvádi eljárás most sem szűnik meg elle­nük, csak éppen szabadlábon védekezhetnek. (TASR) A kormánypártok a népszavazási kezdeményezés ellen Kommunista indítvány ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. A KSS a parlamentben népszavazás kiírását kezdeményezi a NATO-csatlakozásról. Ivan Hopta frakcióvezető a törvényhozás iktató­jában tegnap adta le azt a javaslatot, amellyel a parlament ajánlaná Ru­dolf Schuster államfőnek a referen­dum kiírását. A KSS-nek meggyőző­dése, hogy az EU-csatlakozáshoz ha­sonlóan a NATO-tagságról is a nép­nek kell döntenie, sőt, azt is elkép­zelhetőnek tartják, hogy a két refe­rendumot egyszerre tartsák meg. A kommunisták követelik a házelnök­től, hogy a parlament már a januári ülésszakán foglalkozzon azzal a ha­tározati javaslattal, amelyet a KSS a népszavazás támogatására szeretne elfogadtatni a képviselőkkel. A kor­mánypártok nem támogatják a kom­munista javaslatot. Karol Ondrias kommunista alelnök a tegnapi kér­dések órájában azt tudakolta Ivan Miklóstól, hogy az életszínvonal mi­kor lesz újra olyan, mint a szocializ­mus idején volt. A gazdasági minisz­terelnök-helyettes azt válaszolta, hogy a reálbérek Szlovákiában 1989 óta több mint negyven százalékkal emelkedtek, az egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) pedig a fe­lével. (t, s) Perelni akarja Július Sárayt a „politikai fogoly" Inkább Ivan Lexát védi Tegnap rendkívüli ülésen tárgyaltak a partnerek az első kormánybeli válsághelyzetről Kölcsönös susztermatt a koalícióban ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. A kormány első válság- helyzetéről tárgyalt tegnapi rendkí­vüli ülésén a Koalíciós Tanács. Né- tány kereszténydemokrata tartóz- codása miatt a parlament nem fo­gadta el az államfő által visszaadott cözalkalmazotti törvényt; ez egy- 'észt veszélyezteti az elfogadott cöltségvetést - valahonnan elő kell eremteni mintegy 3,3 milliárd ko­rmát -, másrészt a KDH felrúgta az igyezséget, hiszen a kormánypár­ok megegyeztek, hogy támogatják i jogszabályt, mely fontos a Rudolf íajac által tervezett egészségügyi eform szempontjából. „Meghall­gattuk a KDH okait, és nyilvánvaló, togy nem azért nem szavazták meg i tervezetet, mert ellenzik a refor- not, hanem így tiltakoznak az :gyes villamos művekbeli posztok tiosztása ellen” - mondta Pavol tuskó ANO-elnök, aki szerint a má­ik két koalíciós partner támogatja íz ANO gazdasági miniszterét, aki íz egyes funkciók betöltésénél nem íajlandó politikai szempontokat al- lalmazni. Ha pedig a KDH-nak íem tetszik, hogy Robert Nemcsics íz egyes, magánosítás előtt álló vállalatok bizonyos posztjaira kiket iltet, akkor Ruskóék a gazdasági árcát szívesen lecserélik például a lelügyre, az egészségügyit pedig az iktatásira. Rusko tagadta, hogy a lolognak köze lehet a pénzügyőr­ség vezetőjének kinevezéséhez, ugyanakkor elismerte: e poszt iránt az ANO is érdeklődött, de tisztelet­ben tartják a KDH-s belügyminisz­ter döntését, és emiatt nem nehez­telnek Vladimír Palkóra. Pavol Hrusovsky KDH-elnök a két felkí­nált minisztériumot azért sem fo­gadta el, mert szerinte az ajánlat nem csak a KDH-nak szól, hanem a koalíciós szerződés felbontását je­lenti. Hrusovskfyal ellentétben Frantisek Miklosko elismerte: a KDH érdeklődik a villamos művek magánosítása iránt, amit Hru­sovsky a párt felelősségteljes hoz­záállásának nevezett. Az ÄNO be­csapva érzi magát. „Ezek erős sza­vak, melyeket visszautasítunk” - válaszolta a KDH elnöke. Mikulás Dzurinda kormányfő, aki a rendkí­vüli ülés miatt kétórás késéssel uta­zott a koppenhágai uniós csúcsra, nem tartja tragikusnak a helyzetet, szerinte mindenhol előfordulnak konfliktusok. „Ilyen válság volt a régi kormánykoalícióban is, de nem mindjárt a megbízatási idő­szak elején. A probléma abban rej­lik, hogy az egyezséget az egyik partner nem tartotta be. Hasonló okból beszélhetünk feszültségről a kormányfő és az MKP között is” - fejtette ki érdeklődésünkre Bugár Béla, aki szerint a keresztényde­mokraták olykor elutasító hozzáál­lása is bonyolítja a koalíciós viszo­nyokat. „Egyben maradhat a koalí­ció, és talán nem fog ártani egy csattanós pofon a KDH-nak, min­denesetre ezután mindenki óvato­sabb lesz, ami nehezítheti az együttműködést” - folytatta a ma­gyar politikus, aki szerint most „nem pénzről van szó”, hanem ar­ról, hogy az egyezségek nehezen születnek, viszont ha megköttet­nek, be is kell azokat tartani. Pavol Rusko arra a kérdésre, az ANO tá­vozik-e a kormányból, kitérő vá­laszt adott. Rudolf Zajac egészség- ügyi miniszter lapunknak megerő­sítette: fontolgatja lemondását. „Amikor a koalíciós pártok kölcsö­nösen susztermattot adnak egy­másnak, és a súlyos reformokra szoruló tárca vezetője koalíciós cse­tepaté áldozata, akkor el kell gon­dolkodni azon, az egészségügyet fel lehet-e használni a politikai ösz- szecsapások eszközéül. Érteném a dolgot, ha arról lenne szó, az egész­ségügy fogja magánosítani a villa­mos műveket. A KDH egyértelmű­en tudtunkra adta, hogy a vállalat irányításából ki akarják venni a ré­szüket, engem viszont a villamos művek nem érdekel, az egészség­ügyet pedig ne ejtsék túszul” - mondta az Új Szónak Zajac. Dzu­rinda hangsúlyozta: mind a négy párt - köztük a KDH is - tisztában van azzal, milyen problémát oko­zott a közalkalmazotti törvény, és a hiányzó 3,3 milliárdot közösen pró­bálják megtalálni, (sz-a) Sztrájkoltak volna Elégedettek az orvosok Pozsony. Az Orvosok Szakszerve­zete örömmel nyugtázta, hogy a parlament - a Kereszténydemokra­ta Mozgalom képviselőinek kö­szönhetően - nem fogadta el a köz­alkalmazotti törvény módosítását. „A kereszténydemokrata képvise­lők felelősségteljesen döntöttek” - mondta Marian Kollár elnök. Az or­vosok szerint a módosítás elfoga­dása esetén a minimálbér szintjén mozgott volna az egészségügyi al­kalmazottak legalacsonyabb alap­fizetése, és a több szakvizsgával rendelkező, gyakorlott orvosok is csak alig tizenegyezer korona alap­fizetést kaptak volna. A Rudolf Zajac egészségügyi miniszter által javasolt, teljesítményalapú bérki­egészítés nem valósult volna meg - állítja a szakszervezet -, mert a kórházak az alkalmazottak bérén spóroltak volna. Kollár szerint leg­alább 18 kórház csatlakozott volna ahhoz a tiltakozó sztrájkoz, melyet a módosítás elfogadása esetére ké­szített elő a szakszervezet. „Támo­gatjuk az egészségügy reformját, de nem vagyunk hajlandók éhbér­ért dolgozni” - jelentette ki Kollár. A közalkalmazotti törvény újabb módosítására leghamarabb hat hó­nap múlva kerülhet sor, jelenlegi formájában mintegy 2,2 milliárd koronával növeli a jövő évi költség- vetési hiányt, (lpj) RUDAS DÓRA Pozsony. Ivan Lexa védőügyvédjei törvénytelennek tartják, hogy a Szlovák Információs Szolgálat egy­kori vezetőjének kihallgatásakor nem olvashatták el a nyomozati ak­tákat. „December 5-én, ügyfelünk őrizetbe vételekor nem engedték, hogy betekintsünk a vizsgálati anyagba. A hatóság ezt azóta is többször indoklás nélkül megtagad­ta” - állítja Lubomír Hlbocan védő­ügyvéd, aki szerint csak a sajtóban olvasható cikkekből, nyüatkozatok- ból sejtik, hogy a rendőrségnek mi­lyen konkrét bizonyítékai vannak védencünk ellen. Személyiség vé­delme címén Ivan Lexa perelni akar­ja Július Sáray rendőrnyomozót, aki egy interjúban gazembernek nevez­te a titkosszolgálat volt vezetőjét. Lexa egyébként az elmúlt hetekben több személyt is perelt hasonló okokból. Lexa ügyvédjeinek sora Ján Cuper volt képviselővel gazda­godott. A HZDS egykori honatyája visszautasította az egészségügyi mi­nisztérium ajánlatát, hogy a jövőben a tárca jogi osztályát vezesse. „Igaz, hogy a minisztériumi ajánlat rendkí­vül vonzó volt. Én azonban úgy dön­töttem, hogy inkább Ivan Lexát fo­gom védeni, mivel meggyőződésem, hogy a volt titkosszolgálati vezető politikai fogoly” - nyilatkozta Ján Cuper ügyvéd. A tárca cáfolta, hogy alkalmazta volna Cupert. MEGKÉRDEZTÜK Hamerlik Richárd képviselőt (MKP) A 2003-as állami költségvetés törvénytervezetének megvita­tásakor az Ön javaslatára a mezőgazdaság jövőre több mint 100 millió koronával na­gyobb összeget kap. Mivel in­dokolta a többletpénz odaíté­lését? A 142,6 millió koronát az erdő- gazdálkodás területéről csopor­tosítottuk át a földművelésügy­be. Az erdőgazdálkodás eleve veszteséges, a dotációk megíté­lésem szerint nem javítanak lé­nyegesen a helyzetén. Viszont a mezőgazdaságban, ahol közvet­len támogatásokra fordítják majd a 142 milliót, jól jön a pénzinjekció, hiszen némileg erősítik az agrárgazdákat a 2004-es európai uniós belépé­sünk előtt. Meglepő, hogy a javaslatot gyakorlatilag csak az ellenzék segítségével fogadta el a par­lament. Valóban, a kereszténydemokra­ta honatyák egy része ellenezte, viszont a Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom képviselőinek többsége kiállt mellette, (shz)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents