Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-12 / 289. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 12. Schüssel valószínűleg a tőle megszokott határozottsággal tárgyal majd Koppenhágában Ausztria nem hagyja magát lerázni a csúcson Spanyol tengerészek foglalták el a gyanús, lobogó nélküli hajót. Fegyverrel kényszerítették megállásra. (Reuters-felvételek) Feltehetően Észak-Koreába szánták a szállítmányt Scud-rakéták a vízen Tizenéves svéd okozta a riadót Stockholm. Egy 16 éves svéd fiú okozott bombariadót a hét elején a Los Angeles-i nemzet­közi repülőtéren. A svéd rend­őrség a Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI) együttműködve talált rá a svéd kamasz fiúra; aki otthoni számítógépéről kül­dött fenyegető elektronikus le­velet a kaliforniai repülőtérre. A svéd rendőrség tegnap hall­gatta ki a fiút, akinek személy- azonosságát nem hozták nyil­vánosságra. (MTI) Nem hatékony a családtervezés Peking. A kínai családtervezési egyesület rosszul működik, s a fogamzásgátlással és az AIDS- szel kapcsolatos alapismeretek nem jutnak el vidékre, főleg a nyugati országrészbe. A család- tervezéssel foglalkozó helyi szervezetek Kína területének kevesebb mint harmadában működtek hatékonyan - állítja Csiang Csun-jün (Jiang Chu- nyun), a hivatalos szervezet el­nöke. (MTI) Schröder még nincs kimerülve Berlin. Cáfolta a lemondásáról felröppent sajtóhíreket Ger­hard Schröder német kancel­lár, és tegnapi sajtóértekezle­tén egy ezzel kapcsolatos kér­désre válaszolva kijelentette: nem hagyja el a hajót. „Mind­azok, akik ebben reményked­tek, tévedni fognak. Mindazok, akik csalódottak lennének, örülni fognak” - mondta Schröder. A német sajtó a hét elején szellőztette meg, hogy a kancellár, a Német Szociál- demokarata Párt (SPD) elnöke a hétfői pártvezetőségi ülésen közvetett formában lemondá­sát helyezte kilátásba „kime­rültségére” hivatkozva. (MTI) Schröder: Akik reménykedtek, tévednek; akik csalódottak, örülni fognak. (Reuters) A norvégok is kedvet kaptak? Oslo. Nő az Európai Unió tá­mogatottsága Norvégiában, ahol két ízben már elutasítot­ták a csatlakozást - írta a Dagbladet című norvég napi­lap. Jelenleg a lakosság 44 szá­zaléka értene egyet azzal, hogy Norvégia belépjen az EU-ba, míg szeptemberben még csak 36 százalék támogatta a csatla­kozás eshetőségét. Három hó­nappal ezelőtt 45 százalék a belépés ellen volt, ma ezek ará­nya 37 százalék - idézte a lap az MMI intézet közvélemény­kutatását. (MTI) Nagybani török törvénymódosítás Ankara. A török parlament újabb demokratikus reformo­kat fogadott el az európai uni­ós csatlakozás politikai kívá­nalmainak megfelelés jegyé­ben egy nappal a koppenhágai EU-csúcsértekezlet megnyitása előtt. Az alkotmány módosítá­sára beterjesztett indítványo­kat nagy többséggel fogadta el a török nemzetgyűlés: nem­csak a kormányon levő Igazság és Haladás párt, hanem az el­lenzéki Köztársasági Néppárt képviselői is nagy számban szavaztak igennel. (MTI) Bécs. Ausztria ragaszkodik a tranzitengedélyekre vonat­kozó megállapodás megfe­lelő meghosszabbításához, a temelíni atomerőmű ügyé­ben a meglévő megállapo­dások perelhetőségéhez, és szeretné elérni, hogy a Benes-dekrétumok ügyében Prága tegyen valamilyen gesztust - jelentette ki Wolfgang Schüssel osztrák kancellár. MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Schüssel hangsúlyozta, hogy Ausztria nem akadályozza meg az EU bővítését. E kérdések most a bővítésről döntő koppenhágai csúcs elé kerülnek, mivel kedden a külügyminiszterek nem jutottak megállapodásra. Schüssel megjegyezte: Ausztria Koppenhá­gában nem hagyja „egyszerűen le­rázni magát”, mivel mindig is a tranzitvita megoldásától tette füg­gővé a közlekedési fejezetek lezá­rását. Bécsi megfigyelők szerint Schüssel minden bizonnyal a tőle megszokott keménységgel tárgyal majd, de kizártnak tekinthető, hogy megakadályozza az EU bőví­tését, amelynek elkötelezett híve. A fuvarozási tranzitengedélyek ügye vitás kérdés volt már Auszt­ria 1995-ös uniós csatlakozása előtt is. A csatlakozási tárgyalásai legvégén született megállapodás értelmében Ausztria úgynevezett mti-hír Bagdad. Az ENSZ fegyverzetellen­őrei kedden újabb tíz központot látogattak meg, köztük egyet 400 kilométerre Bagdadtól, a szíriai határ közelében, miközben újabb 28 ellenőr érkezett az iraki fővá­rosba. Az iraki tervezési miniszter azzal vádolta az Egyesült Államo­kat, hogy új fegyvereit akarja Irak ellen kipróbálni. Kuvaitban meg­erősítették a biztonsági intézkedé­seket Szaddám Húszéin iraki el­nök hét végi beszédét követően. Az ellenőrök öt csoportban járták a helyszíneket. Ez volt alegak- tívabb napjuk az ellenőrzés no­vember 27-i kezdete óta. Egy bio­lógus szakértői csoport két bagda­di központot látogatott meg, míg Bukarest. A magyar kedvezmény­törvény módosításának elveiről született egyetértés Bukarestben Kovács László magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter tárgyalásán. Mircea Geoana leszö­gezte : azok az észrevételek, ame­lyeket az Európai Bizottság (EB) juttatott el Magyarországnak a kedvezménytörvénnyel kapcsolat­ban, tartalmazzák a román észre­vételeket és a törvény végrehajtá­sáról egy évvel ezelőtt kötött ro­mán-magyar egyetértési nyilatko­zat megállapításait. A román kül­ügyminiszter szerint a kedvez­ménytörvény módosításával azt kell elérni, hogy kikerüljenek a törvényből azok az elemek, ame­lyek politikai és jogi kapcsolatot létesítenek a határon túli magyar­ság és Magyarország között. A mó­dosításokkal meg kell szüntetni a törvény területen kívüli jellegét, a diszkriminációt, valamint azokat az elemeket, amelyek szélesebb értelemben nem összeegyeztethe­tők az európai jogrenddel. A tanácskozáson Kovács László is­ökopontokat ad ki az uniós tagál­lamoknak, amelyekből minden te- herautóútra le kell vonni az adott jármű szennyezőanyag-kibocsátá­sától függő mennyiséget. A 2003- ig érvényes szerződés szerint az ökopontok számának évente csök­keni kell úgy, hogy 2003-ban az 1991-es szint 40 százalékát tegyék ki, és ezen belül egyetlen évben sem szabad túllépni az 1991-es, mintegy 1,61 millió kocsihoz mért 108 százalékot. Noha az osztrák utakon közlekedő teherautók út­jainak csupán töredékét teszik ki a külföldi járművek tranzitútjai, az ökopontok ügye mégis rendkívül Schüssel nem akarja megvétózni az Európai Unió keleti bővítését. jelentős, mivel Ausztrián áthalad a kelet-nyugati és az észak-déli forgalom is, ami a súlyos kocsik miatt rendkívül drágává teszi az utak építését és fenntartását. Az ökopont-szerződést Ausztria ad­dig szeretné meghosszabbíttatni, amíg érvénybe nem lép az EU új közlekedési irányvonala. A temelíni atomerőmű ügye ugyancsak lényeges belpolitikai kérdés Ausztriában, ahol a lakos­ság kifejezetten ellenzi a nukleáris berendezéseket, és például meg­akadályozta a Hainburgban már felépült osztrák atomerőmű üzembe helyezését. Ausztria ezért ragaszkodik ahhoz, hogy az erő­egy másik a szíriai határnál fekvő al-Kaimba utazott, ahol az 1991-es öbölháború előtt uránércet bá­nyásztak. Ez a stáb Ueki Hiro szó­vivő szerint több napot tölt itt. A szóvivő azt is bejelentette, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynök­ség szakértői elkezdték annak a nukleáris anyagnak a leltározását, amely a korábbi iraki nukleáris programból maradt. Ezt a munkát várhatóan ma fejezik be. Kedden egy 44 fős csoport érkezett Bag­dadba, köztük 28 ellenőr, a többi­ek az ENSZ-vizsgálat adminisztra­tív személyzetét erősítik. Haszán Abdel Monem al-Hattab iraki ter­vezési miniszter Kairóban azzal vádolta az Egyesült Államokat és „a cionista mozgalmat”, hogy új fegyvereik kipróbálása végett mertette azt a hét alapelvet, ame­lyet Magyarország az európai in­tézmények észrevételei alapján fo­galmazott meg a kedvezménytör­vény módosítására. Ezek szerint a törvény a határon túli magyar ki­sebbségeknek - nemzeti identitá­suk megőrzése érdekében - a kul­túra és az oktatás terén biztosít tá­mogatásokat és kedvezményeket. A törvény nem hoz létre politikai vagy közjogi kapcsolatot Magyar- ország és a szomszédos országok­ban élő magyarok között. A szom­Magyarország célja nem ellentétes a szomszédos országok érdekeivel. szédos országok területén nyújtott támogatások rendszerének kiala­kítása az érintett állam elvi egyet­értésével történik. Az érintett or­szágok területén a tanulók és a hallgatók után nyújtott oktatási tá­mogatások pályázattal, illetve in­tézmények, vagy szervezetek út­ján vehetők igénybe. A magyariga­zolvány kizárólag a kulturális és művita során a rendezésre kiala­kított úgynevezett melki folyamat során elért kompromisszumok végrehajtásának kötelezettsége szerepeljen Csehország csatlako­zási szerződésében, és teljesítése jogi úton is számon kérhető le­gyen. Ezt számos uniós tagállam ellenzi, nevezetesen azok, ame­lyek ugyancsak régebbi atomerő­műveket működtetnek, és nem szeretnék, ha létrejönne olyan példa, amelynek alapján bele le­hetne szólni az ezekkel kapcsola­tos kérdésekbe. A második világ­háború után a németek - és ma­gyarok- Csehszlovákiából való ki­telepítéséhez vezető Benes- dekrétumok kapcsán a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt - amelynek törzsválasztói az Ausztriában élő áttelepítettek - követelte már sok éve, hogy Ausztria akadályozza meg vétóval Csehország uniós csatlakozását, ha nem nyilvánítják semmisnek a dekrétumokat. Schüssel viszont mindig is elzárkózott a vétótól, il­letve az azzal való fenyegetőzés­től, azonban jó ideje, és különö­sen miután az EU bizottsága által készítetett tanulmány leszögezte, hogy a dekrétumok ügye nem le­het a cseh csatlakozás akadálya, gesztust követel Prágától. Erről újra és újra szó esik Bécs és Prága között, különféle homályos jelzé­seken kívül azonban lényeges el­mozdulás nem történt az ügyben, amely Ausztria számára nyilván nem olyan fajsúlyú, mini az ökopontok és Temelín kérdése. akarnak háborút kirobbantani Irak ellen. Szerinte „Washington és Izrael nem akarja, hogy a fegy­verzetellenőrök küldetése sikerrel járjon, mert csak úgy tudnának Irakra csapást mérni, kísérleti te­repnek használva az új amerikai fegyverekhez, annak ellenére, hogy Irak teljesítette minden köte­lezettségét.” A Tuniszban tárgyaló William Burns amerikai külügyi államtitkár-helyettes szerint Geor­ge Bush elnök egyelőre nem ho­zott döntést egy Irak elleni esetle­ges katonai intervencióról, és erre a megoldásra csak „végszükség esetén” kerül sor. Burns hangsú­lyozta, hogy „az ügy nem az Egye­sült Államokat állítja Irakkal szemben, hanem a nemzetek egész közösségét.” nyelvi kötődést jelképezi, valamint a kedvezményekre való jogosult­ságot igazolja. Nem magyar nem­zetiségű hozzátartozók részére hozzátartozói igazolvány az érin­tett állam egyetértése hiányában nem adható ki. A törvény hatálya az Európai Unió (EU) tagállamai­nak polgáraira nem terjed ki. elKo- vács László hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a magyar alkot­mányos renddel összhangban két alapvető célt követ a kedvezmény­törvénnyel: segíteni kívánja a ha­táron túli magyarokat a szülőföld­ön való maradásban és boldogu­lásban, valamint segíteni kívánja őket identitásuk megőrzésében és gazdagításában. Egyik cél sem el­lentétes a szomszédos országok érdekeivel, mindkét cél összhang­ban áll az egyes szomszédos orszá­gokkal kötött alapszerződésekkel és más kétoldalú szerződésekkel. A román külügyminiszter kijelen­tette, hogy a magyar külügymi­niszter által ismertetett elvek meg­felelnek az Európai Bizottság leg­utóbbi, illetve az európai intézmé­nyek korábban megfogalmazott észrevételeinek. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Madrid/Peking/Szanaa. Egy kö­zel-keleti kikötő felé tartott az a te­herhajó, amelynek rakterében ra­kétákat találtak a spanyol haditen­gerészet tisztjei - közölte Madrid­ban Federico Trillo-Figueroa spa­nyol védelmi miniszter. Két spa­nyol hadihajó az Indiai-óceánon még hétfőn megállásra kénysze­rítette a felségjelzés nélküli, észak- koreainak tekintett So-San fehér­hajót, amelynek rakterében több ezer cementeszsák közé rejtve 15 Scud-rakétát, 15 robbanófejet, va­lamint vegyi anyagokat tartalmazó kannákat találtak. Korábbi beje­lentések szerint a hajó valószínű­leg egy kelet-afrikai ország felé tar­tott. A megállásra kényszerített ha­jót, amelyet koreai legénységgel a fedélzetén Jemen partjaitól né­hány száz kilométerre délre állítot­tak meg, Diego Garcia szigetére irányították - közölte a spanyol vé­delmi miniszter. Megerősíti az észak-koreai fegyverprogramra vo­natkozó amerikai vádakat a Scud rakétákat szállító észak-koreai hajó - jelentette ki Kínában Richard Armitage amerikai külügyminisz­ter-helyettes. Hangsúlyozta: az Kijev. Ukrajnában a Donyeck me­gyei ügyészség szándékos ember­ölés vádjával büntetőeljárást indí­tott Olekszandr Pacsin, a Donyec- kije Novosztyi című lap újságírójá­nak eltűnése ügyében. A harminc­hat éves Pacsin október végén né­hány napos szabadságot kért a szerkesztőség vezetőitől egészség- ügyi okmányok beszerzése végett, majd eladta lakását és november el­ső felében - feltehetően 13-án - nyoma veszett. A lakás átvizsgálá­eset igazolja az Egyesült Államok megállapításait, hogy Észak-Korea tömegpusztító fegyvereket fejleszt. Hozzátette azonban, hogy a felfe­dezés nem változtat Washington Phenjannal kapcsolatos politikáján. Armitage az iraki helyzet mellett éppen az észak-koreai fegyverfej­lesztés leállításáról tárgyal ázsiai kőrútján, amelynek során Japán­ban és Dél-Koreában is járt már. Az Egyesült Államok és Eszak-Korea viszonya még feszültebbé vált, mió­ta a közelmúltban Phenjan elismer­te, hogy megsérti az atomfegyver­fejlesztés befagyasztásáról kötött kétoldalú megállapodást. Dél-Kore- ában egyelőre nem fűztek kom­mentárt a felfedezéshez. A jemen: kormány tegnap tiltakozott az Egyesült Államoknál és Spanyolor­szágnál az észak-koreai hajón szál lított Scud rakéták és más magas technológiájú fegyverek lefoglalást miatt, országát jelölve meg a szál lítmány címzettjeként, és követelve annak visszaszolgáltatását. Abt Bakr al-Kurbi jemeni külügyminisz tér hangsúlyozta: a fegyvereket Je men „védelmi célokra vásárolta eg) korábbi szerződés alapján, és netr kívánja azokat harmadik országnál továbbadni”. sakor a rendőrök vérnyomokat ta láltak a szőnyegen - közölte Olg; Grabovszka, a lap főszerkesztő-he lyettese az Interfax-Ukraina hírügy nökséggel. Az újságíró felesége de cember elején fordult félje eltűnés« miatt az ügyészséghez. Pacsin ké éve dolgozott a donyecki lapná értésesítési menedzserként, de gaz dasági és orvosi témájú cikkeket i írt a lapba. Grabovszka szerint a: eltűnés feltehetően nem áll össze függésben az újságíró szakmai te vékenységével, de nem zárta ki ez a lehetőséget sem. Az ügy nem csak az USA-t állítja Irakkal szemben, hanem a nemzetek közösségét Háború vagy fegyverpróba Feltétel, hogy a kedvezménytörvény nem hoz létre közjogi kapcsolatot Magyarországgal A románoknak megfelel a módosítás MTI-INFORMÁCIÓ Vérfolt a Donyeckije Novosztyi munkatársának házában Eltűnt egy újságíró MTI-INFORMÁCIÓ

Next

/
Thumbnails
Contents