Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-12 / 289. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 12. Közélet 5 Blaas Géza szerint jól járnak az EU-csatlakozással az intenzív mezőgazdasági termesztést folytató agrártermelők Százalékok és termelési kvóták Ma kezdődik a koppenhágai EU-csúcsértekezlet, amelyen vélhetőleg döntés születik Szlovákia európai uniós csatlakozásáról. A taggá válás egyik legérzékenyebb pontjának a mezőgazdaság számít, amelyet az EU-ban stratégiai ágazatként kezelnek. Az uniós csatlakozás lehetséges kihatásairól Blaas Gézával, a pozsonyi Agrár- gazdasági Kutatóintézet igazgatójával beszélgettünk. CÁGVOR ALÍZ Az agrártermelők azt tartják, hogy az uniós csatlakozás az ország számára hasznos és előnyös lesz, de a szlovákiai agrá- riumra és mezőgazdasági termelőkre nézve hátrányos, sokkhatású, sőt likvidációs hatású. Mi erről a véleménye? Ha maradnának a közvetlen támogatások az eredetileg előirányozott, a csatlakozást követő első években a 25, 30, 35 százalékos szinten, akkor a szlovákiai mező- gazdasági termelők valóban hátrányos helyzetből rajtolnának. Optimizmusra ad azonban okot az a hétfői bejelentés, miszerint az unió hajlandó ezt a szintet 45, 50, 55 százalékra emelni. Tehát a 25, 30 35 százalék feletti rész 80 százalékát az uniós vidékfejlesztési forrásokból lehetne pótolni, a maradék 20 százalékot tenné ki a nemzeti költségvetésből fizetendő önrész. Ha összehasonlítanánk a mostani nemzeti támogatásokat, amelyek SS Szlovákiára jellemző, hogy a földek társtulajdonban vannak és a tulajdonosok nagyon nehezen tud- nak megegyezni. SN megfelelnek a közveden kifizetések definíciójának, akkor azok jelenleg 2,4 milliárd koronát tesznek ki, az új séma szerinti direkt kifizetések 2004-ben több mint 5 milliárd koronát hoznak. A kialkudott szint tehát nem likvidációs, de nem is hoz Az átmeneti időszakot tekintve enyhítés csak a tagfelvétel után várható, leghamarabb 2005-ben és 2006-ban. (Képarchívum) lényeges javulást a mezőgazdasági termelőknek, ezt csak a 100 százalékos támogatási szint eredményezné. Eltérő a helyzet egyes termékeknél is. Például a jelenlegi hazai tejtámogatás az európai szinthez viszonyítva nagyon magas, viszont a szántóföldi terményeknél a jelenleginél 2-3-szor magasabb támogatás várható az EU-csatlakozás után még az alacsonyabb támogatási séma esetén is, az állattenyésztésben pedig a szarvasmarha-ágazat élvez majd kiemelt támogatást. Vállalati szintre vetítve jól járnak az EU-csatlakozással azok a mezőgazdasági termelők, akik intenzív szántóföldi termesztést folytatnak, sok szarvasmarhát tartanak, tehát a kedvező természeti körülmények között gazdálkodó vállalatok, mert a direkt támogatás révén sok pénzhez jutnak, viszont kevésbé kedvez a helyzet a kedvezőtlen körülmények közt működő vállalatoknak, amelyek kevés haszonállattal rendelkeznek. A tej esetében a közvetlen támogatás szintje ugyan alacsonyabb lesz a jelenleginél, ugyanakkor a tej ára megugrik, így végső soron a tejtermelők is jól járnak a csatlakozással. Probléma a tejkvóta nagysága. Azok, akik magasabb költséggel és kevésbé hatékonyan állítják elő a tejet, azok valószínűleg megszűnnek és átengedik a helyet a hatékonyabban termelő cégeknek. A mainál többet kapnak ugyan a termelők a csatlakozás után, de a másik oldalon megnyílik a piac és Szlovákia komparatív előnyei - az uniós szinthez viszonyítva alacsony energia-, föld-, munkaerőár - 2-3 éven belül kiegyenlítődnek... Az energiaár lassan azonos szintű lesz, a többi komparatív előny pedig háromnál több évig érezteti hatását. . . A Brüsszel által előirányozott 10 éves negatív megkülönböztetés azonban indokolatlan. E téren nem várható valamilyen enyhítés Koppenhágában? Az átmeneti időszakot tekintve enyhítés csak a tagfelvétel után várható, leghamarabb 2005-ben és 2006-ban, amikor az EU készíti majd az új költségvetését. Talán a kvótákban és a pénzügyi kérdésekben még várható valamilyen fejlődés, gesztusértékű bejelentés, de véleményem szerint az lesz a legnagyobb enyhítés, ha az EU összes tagállama jóváhagyja a közvetlen támogatások szintjének felemelését 45, 50, illetve 55 százalékra. Ez ugyanis még mindig csak a dán elnökség javaslata, amelyet Koppenhágában jóvá kell hagyni. A nettó befizetők, így elsősorban Németország az indítványt erősen ellenzi. Ön szerint mennyiben változik majd a csatlakozás után a szlovákiai agrárium jellege? Azon termények iránt nő meg a termelők érdeklődése, amelyek támogatottak, ilyenek a szántóföldi növények, a szarvasmarha és a tej. Jó hír, hogy a szomszédos országok élelmiszergyártói - olcsóságuknál fogva - keresik majd a Szlovákiában és a többi új tagországban kitermelt mezőgazdasági nyersanyagot. Ez meglehetősen rossz hír a hazai élelmiszer-ipari gyáraknak... Ez így igaz, számukra a verseny nagyon felerősödik. Várható, hogy a 0,3 hektárnál nagyobb földterületet birtoklók a direkt támogatások hatására \\ Azon termények ' iránt nő meg a termelők érdeklődése, amelyek támogatottak, ilyenek a szántóföldi növények, a szarvas- . . marha és a tej. felmondják bérleti szerződéseiket és maguk kezdenek gazdálkodni? Elméletileg ez is előfordulhat, sőt biztosan lesz rá példa, de véleményem szerint a jelenség nem ölt majd tömeges méretet, hiszen a földtulajdonosok többsége már városban él, egészen mással foglalkozik. Nehezen tudom elképzelni, hogy ezek gazdálkodásba fognának. Ezen kívül Szlovákiára jellemző, hogy a földek társtulajdonban vannak és a tulajdonosok nagyon nehezen tudnak megegyezni. Feszültség a koalícióban: a KDH nyolc képviselője nem szavazta meg az államfő által visszautalt közalkalmazotti törvényt Szélesebb körű bérstopot tartalmaz a költségvetés ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A parlament tegnap 78 igen és 67 nem szavazattal elfogadta a 2003-as állami költségvetésről szóló törvényt. A dokumentum 235,4 milliárd korona bevétellel, 291,437 milliárd korona kiadással és 56,037 milliárd korona hiánnyal számol, ami azt jelenti, hogy a deficit a bruttó hazai össztermék (GDP) 4,85%-a lesz. Farkas Pál (MKP), a parlament költségvetési bizottságának elnöke kérdésünkre közölte: a kisebbségi kultúrák finanszírozására sikerült elkülöníteni 80 millió koronát. A 70 év feletti nyugdíjasok tömegközlekedésének dotációjára 60 millió koronát szánnak, azaz továbbra is 1 koronáért utazhatnak a buszon és a vasúton. A lakás-takarékpénztárak állami prémiuma viszont 3500 korona helyett 3000-re csökken, a jelzáloghitei állami kamattámogatása pedig 3,5 százalék helyett csak 2,5 százalék lesz. A kiadások részét képezi a bankok konszolidációjára fordítandó 10,7 milliárd korona is. A mintegy 40 módosító indítvány közül a képviselők elfogadták Farkas Pál javaslatát, aki az állami alkalmazottak jövő évi bérének befagyasztása mellett a rendőrség, a titkosszolgálat, a vasúti rendőrök, a vámtisztek, a tűzoltók, továbbá a bírók és ügyészek bérstopját is szorgalmazta. Ennek révén az államkassza 660 millió koronát takarít meg. Hamerlik Richárd (MKP) javaslatának eredményeként a mezőgazdaság 142,6 millió koronával kap többet. A honatyák a tervezettnél valamivel többet hagytak jóvá a települések és a megyék önkormányzatainak (összesen 15,4 milliárd korona); szociális kiadásokra 18,7 milli- árdot, az államadósságok törlesztésére 34,9 milliárdot szánnak. Viszont a Rudolf Schuster államfő által visszaadott közalkalmazotti törvény tegnap nem ment át újra, mivel a KDH nyolc képviselője nem szavazta meg a jogszabályt, holott az elnöki vétót megelőzően rábólintottak. így marad a régi törvény, s ennek értelmében 2003-ban a közalkalmazottak 14. fizetéssel és 5 százalékos bérfejlesztéssel számolhatnak. (shz, t) A Vladimír Meciar által leadott jelentésbe szívesen belepillantana a pénzügyőrség is; ehhez parlamenti jóváhagyás kell Nem nyilvános a képviselők vagyonnyilatkozata RUDAS DÓRA Pozsony. „Az összeférhetetlenségi bizottság ülésén tényként megállapíthattuk, hogy minden parlamenti képviselő és a törvényben erre kötelezett alkotmányos tényező leadta vagyonnyilatkozatát. Azt is tudomásul vettük, hogy három honatya, mégpedig Vladimír Meciar, Irena Belohorská és Boris Zala a határidőt túllépve teljesítette ezt a kötelezettségét, ezért azonban nem lehet őket felelősségre vonni” - nyilatkozta lapunknak a bizottság szerdai ülését követően Köteles László. Az MKP parlamenti képviselője szerint a vagyonnyilatkozatokat jogi és szakmai szempontból is vizsgálni fogják, azok tartalmát azonban csak az érintett képviselők beleegyezésével lehet nyilvánosságra hozni. A közvélemény tehát egyelőre nem tudhatja meg, hogy milyen vagyont vallott be Vladimír Meciar. Sajtóértesülések szerint a volt kormányfő által leadott jelentésbe szívesen bepillantana a pénzügyőrség is, mivel Vladimír Meciar a rendőrségen sem volt hajlandó válaszolni a vagyoni helyzetével kapcsolatos kérdésekre. Köteles László szerint parlamentijóváhagyás kellene ahhoz, hogy a leadott vagyonnyilatkozatot kiadják a rendőrségnek. A legjobb megoldás tehát az lenne, ha az új összeférhetetlenségi törvény már nyilvánossá tenné az alkotmányos tényezők, így a képviselők vagyonnyilatkozatát is. A parlamenti pártok képviselői, az igazságügyi minisztérium szakértői, a harmadik szektor, valamint a Városok és Falvak Társulásának szakemberei már megkezdték a vitát arról, hogy milyen alapelvek alapján dolgozzák ki az új összeférhetetlenségi törvényt. Jelentős ellentét van abban, hogy az új jogszabály mennyire érintse az ön- kormányzati képviselőket és polgármestereket, kire terjesszék ki a kötelező vagyonnyilatkozatot, de abban sincs egyetértés, hogy le- het-e parlamenti képviselő az, akit polgármesterré választottak. Köteles László szerint az új jogszabály egy éven belül készülhet el, azonban az már most biztos, hogy csak a következő választási ciklustól léphet érvénybe. Az összeférhetetlenségi bizottság szerdai ülése bizonyos szempontból rendhagyó volt. A mandátumvizsgáló és a titkosszolgálatokat felügyelő bizottságok üléseihez hasonlóan ez a testület is általában zárt ajtók mögött tárgyal. A bizottság új elnöke, Igor Federic azonban úgy döntött, hogy a sajtó képviselői részt vehetnek a tanácskozáson. ’’Figyelmeztettük az elnököt, hogy nem dönthet egyedül az ülés nyilvánossá tételéről. Utólag végül is tudomásul vettük, hogy az újságírók is részt vettek a tanácskozáson, de biztos vagyok abban, hogy az összeférhetetlenségi bizottság többi ülése már zárt lesz” - mondta Köteles László. RÖVIDEN Huszonhármán kapnak kitüntetést Pozsony. Grendel Lajos író és Erdélyi Géza református püspök is állami kitüntetést kap Szlovákia megalakulásának évfordulója alkalmából. Rudolf Schuster köztársasági elnök január elején adja át a Pribina-kereszt különböző fokozatait közéleti személyiségeknek, a jövő évi kitüntetettek listáját tegnap hagyta jóvá a kormány. A miniszterek 23 személyt javasolnak, az elnöki iroda a névsort még kiegészítheti, az viszont nem valószínű, hogy bárkit is kihúz a listáról. (TASR) 13 roma projektumot hagytak jóvá Pozsony. Tegnap a kabinet tizenhárom roma projektumot hagyott jóvá, melyeket az Európai Unió és Szlovákia közösen finanszíroz. Az állami költségvetésből mintegy nyolcmilliót különítenek el e célból, az Uniótól pedig 14 millió eurót kapunk. A projektumok a roma közösség szociális és kulturális igényeire reagálnak, illetve próbálják orvosolni az elmaradott roma települések infrastruktúráját; egyebek mellett felújítják például az iskolákat és roma egészségügyi asszisztenseket képeznek ki. (SITA) 19 és fél millió eurót kapunk Pozsony. Évvégig akár 198-ra nőhet a SAPARD-támogatásért folyamodó vidékfejlesztési és mezőgazdasági projektumok száma. Az Európai Bizottság az idén 19,5 millió eurós támogatást hagyott jóvá Szlovákiának, az erről szóló szerződést jövőre írjuk alá. 2003-ban az uniós előcsatlakozási alapokból az ország összesen 5,9 milliárd koronát kaphat, ebből 2,1 milliárdot az ISPA-, 3,1 milliárdot a PHARE- és 800 milliót a SAPARD-program keretében. Az egyes projektumok társfinanszírozására a jövő évi állami költségvetésből 4,6 milliárd koronát, vagyis annyit szán a kormány, amennyit az idei büdzséből is elkülönítettek. (SITA) Csorbulhat Magyarország tekintélye Budapest. A magyar honvédelmi miniszter szerint nagy presztízs- veszteséget okozna Magyarországnak, ha nem venne részt az afganisztáni misszióban: politikai partnerei nem fogják komolyan venni, nemzetközi tekintélye pedig csorbul, ha egy kötelezettségvállalásnak nem tud eleget tenni. Juhász Ferenc ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a Fidesz bejelentette, nem támogatja a magyar őrkatonák tervezett afganisztáni misszióját, és egészségügyi, műszaki alakulat kiküldését indítványozzák. Az MDF frakciója már korábban nemet mondott. Az afganisztáni szerepvállaláshoz a parlament kétharmados támogatása szükséges, amire az MDF és a Fidesz elutasító határozata után nincs esély. Szerinte a döntés hátterében a MIÉP-es szavazók kegyeiért folyó harc áll. (korridor) Az ország kétharmada rendkívül borúlátó Nem remélünk j avulást TASR-HÍR Pozsony. Borúlátó és szkeptikus a szlovákiai polgárok többsége. A lakosok kétharmada úgy véli, hogy az életszínvonal rosszabbodni fog, szintén kétharmada pedig a reálbérek és a nyugdíjak csökkenésétől tart, derül ki a Szlovák Rádió által végzett közvélemény-kutatás eredményeiből. A megkérdezettek nagy része szerint a jelenlegi kormány képtelen orvosolni az ország legégetőbb problémáit. 70% az egészségügyi ellátás, 51% az oktatás, 35% pedig a közbiztonság színvonalának csökkenését jósolja. Mindössze 19% tartja valószínűnek, hogy sikerül jobb körülményeket teremteni a kis- és közép- vállalkozók számára, 17% reménykedik a nagy munkanélküliség orvoslásában, és 20% bízik abban, hogy uniós csatlakozásunk után Szlovákia az EU tagállamainak szintjére kerül. A független polgármesterek aránya a legnagyobb Szeptemberi választást szeretne a ZMOS ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovákiai Városok és Községek Társulása (ZMOS) javasolni fogja, hogy négy év múlva, legkésőbb ősszel tartsák a helyhatósági választásokat. Ezt tegnap Michal Sykora, a ZMOS elnöke jelentette be. Az őszi időpont kitűzése azonban szerinte csak akkor lehetséges, ha a törvényhozás is rövidít a megbízatási időszakán, és négy esztendő múlva még ősz előtt tartják meg a parlamenti választásokat. Sykora ugyanis úgy véli, hogy az is csökkenti a szavazási kedvet, ha a helyhatósági választásokat röviddel a parlamenti megmérettetés után rendezik meg. Példaként az idei két választást említette. Kiemelte, hogy az 1998-as önkormányzati választásokhoz hasonlóan idén is a függetlenként megválasztott polgármesterek és képviselők számaránya a legnagyobb, ami szerinte arról tanúskodik, hogy a helyi önkormányzat „kizárólagosan semmilyen politikai áramlathoz nem tartozik és nem is tartozott”. A pártok kampányára utalva megjegyezte: „A jövő évi költségvetés esetében is így küzd- hetnének az önkormányzatokért.” A ZMOS kimutatta, hogy az ország 138 városában 79 polgármestert választottak újra. A ZMOS Tanácsának 124 tagja közül 82, az Elnökség 26 tagjából pedig 19 lett újra polgármester. (kár) Az elnök „jelzéseket kapott" az Uniótól Súgtak Schusternak TASR-HIR Pozsony. Előzékenységet vár Szlovákiától az Európai Unió a magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatban, figyelmeztetett tegnap Rudolf Schuster, legalábbis államfőnk - saját bevallása szerint - ilyen jelzéseket kapott az EU-tól. „Nem lenne jó, ha a csatlakozási folyamat végén ásnánk ki a csatabárdot Magyarországgal. Ez senkinek sem válna a hasznára” - tette hozzá Schuster, aki szerint arra kell törekedni, hogy a kormánykoalíció stabil legyen, a magyar állammal pedig jószomszédi kapcsolatok alakuljanak ki. Schuster sem a magyar, sem a szlovák félnél nem kíván lobbizni a státustörvény ügyében, szerinte a problémát a két kormánynak kell megoldania.
