Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-12 / 289. szám, csütörtök
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 12. KOMMENTÁR Nem ennivaló árak SIDÓ H. ZOLTÁN Egyszerűen nem akarnak véget érni a 2003-as áremelésekről szóló kellemetlen hírek. Az egyes ágazatok sorra jelzik, hogy a gáz, a villany, a fűtés, az adókulcsok emelése hogyan gyűrűzik be a termékek árába. Legutóbb a hazai élelmiszeripar érdekvédő szervezete tette közzé ez irányú számításait, s bizony a kapott végeredmény módfelett elkeserítő. Ugyanis az eleve alacsony haszonkulccsal dolgozó élelmiszer-ipari cégek nem tudnak már tovább hátrálni, ezért gyakorlatilag teljes egészében a fogyasztókra hárítják majd át a többletköltségeiket. Legalábbis erre lehet következtetni a szövetség számításaiból, amelyek szerint a gyártási költségeik 7-10 százalékos drágulása 9-11 százalékos áremelkedést gerjeszt. Hogy a drágulás mértékéről képet alkossunk, csak a sörgyárak esetében az energiárak felfelé lódulása évi 95 millió korona újabb tehertételt jelent. A prognózisok alapján úgy tűnik, leginkább a búzaliszt, a péksütemények és a tej drágul, mintegy 10 százalék körüli mértékben. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy máris előrevetítsük: jövőre biztosan visszaesik majd a tejtermékek fogyasztása, ami további visszalépés a helyes táplálkozás felé vezető úton. Természetesen az áremelkedések újabb hulláma nemcsak a lakosságot, hanem magukat az élelmiszergyártókat is negatívan érinti, sőt áttételesen a teljes hazai mezőgazdaságot. A költség- növekedés ugyanis a külföldi termelőkkel szemben hátrányos helyzetbe hozza őket. Ezzel párhuzamosan az ország külkereskedelmi mérleghiánya is tovább súlyosbodhat, hiszen az agrártermékek kereskedelmében már eddig is komoly deficitet halmoztunk fel. Például 2002 első 10 hónapjában az így keletkezett hiány túllépte a 14 milliárd koronát, s ez az év végéig biztosan meghaladja majd a 15 milliárdot. A Szlovákiai Élelmiszeriparban Vállalkozók Uniója összességében úgy véli: az elkerülhetetlen, de nagyon rossz hatást kiváltó áremelések jövőre biztosan meghaladják a pénzügyi tárca optimistának tűnő, háztartásonkénti 600 koronás többletkiadásról szóló prognózisát, mivel az nem számolt a nélkülözhetetlen élelmiszerek árugrásával. JEGYZET Ki rontja a városképet? BUCHLOVICS PÉTER (Első helyszín): Kisváros, magyar ugar, vadkrizantém, dud- va, gyom. Jó másfél méter magas gazdzsungel, bodzás bozótos. Irma és Kálmán itt húzták meg magukat egy időre, legalább nincsenek annyira szem előtt, igaz, tüzet gyújtani nem mertek, ez a városközpontban csúnya következményekkel járt volna. Rozsdás pléhekből, fóliadarabokból, korhadt deszkákból tá- kolták össze viskójukat, öreg plédekkel, pokrócokkal bélelték ki a hideg ellen. Kukáztak, összeszedték a hosszabb csikkeket, volt zacskós leves, konzerv, néha kannás bor is akadt, üvegvisszaváltásból is csur- rant-cseppent némi pénz. Most azonban menniük kell. Tovább a semmibe. A központban ugyanis terepet rendeznek, új lakások épülnek. Az évek óta elhanyagolt senki földje beépül. Itt tovább nem csúfíthat a nyomor. A város szélén, a folyónál, esetleg. Ahol senki sem látja majd. S ha Kálmánt és Irmát nem látják, akkor nincsenek is... Rend lesz, tisztaság, béke. Karácsony. Irmának és Kálmánnak is. Tovább élnek, míg meg nem fagynak... (Második helyszín): Határváros, éjjel háromnegyed tíz. Gondozott főutca, sétány, csil- logó-villogó kirakatok, felújított épületek. Fellendülőben a turizmus, telve a sörözők, kávéházak. Az egyik mellékutcából hirtelen egy csapat kopaszra borotvált, seggrészeg, üvöltöző fiatal tódul ki a korzóra. Szidnak mindent és mindenkit, folyik a zsidócigánybuzizás, a k. kommunistázás, a k. tótozás, rugdalják a szemetes konténereket, a lámpaoszlopokat, a sétány padjait. Egymást túlharsogva ordítják, hogy kinek az anyukája profi az orális szexben, hogy kiket kéne és mikor és minél hamarább bikacsökkel, baseballütővel stb.-vel... Egyikük a szintén felújított kockakövezetre hány sugárban, majd nemes egyszerűséggel a márkás dzsekijébe törli a száját. A néhány kései járókelő sietve baktat el mellettük jókora ívben kerülve őket. Már jó negyedórája visszhangzik tőlük az egész utca, de járőr, rendész sehol. Nem látják, nem hallják őket, vagy nem akarják... Hát persze, akkor nincsenek is... Nem tudom, ki rontja jobban a városképet. TALLÓZÓ NÁRODNÁOBRODA A belügyminisztérium megszüntette a rendőrök folyamatos szondáztatását, mert a rendszeres alkoholtesztek túl sokba kerültek. A hétvégén újabb balesetet okozott egy bajmóci rendőr. A lap értesülései szerint Ivan Janej zöld Favoritjával egy, az útszé- len parkoló Fiatba hajtott, melyben egy házaspár ült 12 éves lányukkal A rendőr elmenekült a helyszínről, a házaspárnak viszont sikerült felírnia a rendszámát, így azonosították az autót, mely a nyilvántartásban eg> magáncég neve mellett szerepelt; a cég a közelmúltban adta el a kocsit a bajmóci rendőrnek. Egy, magái megnevezni nem kívánó kollégája szerint a balesetet okozó Janej ittas volt, és a rendőrség megpróbálja eltusolni az ügyet. Ezt bizonyítja az is hogy bár az esetet a házaspár azon nal jelentette, Janejt azóta sem hall gatták ki, autóját nem vizsgáltál meg, a balesetről szóló jelentés az óta a privigyei járási közlekedési el lenőrzési osztályon hever. Szerencsés esetben már péntek éjszaka elérkezik „az igazság pillanata": bejelentik a bővítést Történelmi EU-csúcs Dániában Előre megkapta ezt a jelzőt - nemcsak a sajtótól - az Európai Unió ma kezdődő koppenhágai csúcsértekezlete, amelynek az unió eddigi legnagyobb szabású bővítése előtt kellene szabaddá tennie az utat. MTI-HÁTTÉR Legkorábban holnap estére dőlhet el, mennyire és milyen értelemben indokolt e minősítés. A csúcs legfontosabb tétjével és témájával, a 2004- re tervezett, tíz országra kiterjedő bővítés pénzügyi feltételeinek a meghatározásával kapcsolatban még a legutóbbi napokban is sok volt a bizonytalanság. A több szempontból valóban sorsdöntőnek ígérkező találkozó előtt még azt sem lehet biztosra venni, sikerül-e lezárni a tanácskozást a tervezett időpontban, péntek este, vagy hosszabbításra lesz szükség. Elsőként ezt maga az EU soros dán elnöksége ismerte el azzal, hogy már jó előre négy napra foglalta le a Bella Centert, a csúcs helyszínéül szolgáló kiállítási központot. Koppenhágában 28 ország - a 15 EU-tagállam és a 13 tagjelölt - első számú vezetői próbálnak pontot tenni annak az évek óta tartó, rendkívül bonyolult tárgyalási folyamatnak a végére, amelynek eredményeként 2004. május 1-jén tíz új tagországgal bővülhet az unió. Állást kell foglalniuk emellett az e körből egyelőre kimaradó három tagjelölt csatlakozási folyamatának jövőjével kapcsolatban is. Bulgáriának és Romániának várhatóan megígérik, hogy részletesebb menetrendet és nagyobb anyagi támogatást fognak kapni céljuk, a 2007. évi taggá válás eléréséhez. Törökország esetében arról kell dönteniük, hogy Ankara egyre nyomatékosabb sürgetésének eleget téve kitűzik-e végre a csadakozási tárgyalások megkezdésének időpontját. Ha minden a résztvevők által kívánt menetrend és forgatókönyv szerint zajlik, a csúcs kétségkívül rá fog szolgálni a „történelmi” jelzőre. Lezárhatja a Koppenhágától Koppenhágáig tartó nagy ívű, csaknem egy évtizedes fejlődésmenetet, amelynek kezdetén, 1993-ban az akkori ti- zenkettek a dán fővárosban fogalmazták meg az uniós tagság ismérveit, a végén pedig ugyanitt nyilváníthatják befejezettnek a csadakozási tárgyalásokat az ezeknek eleget tévő tíz országgal. Ennek most már csak az az egyeden feltétele maradt, hogy a csadakozás pénzügyi-költségvetési feltételeiről is meg tudjanak egyezni Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával, Magyarországgal, Máltával, Szlovákiával és Szlovéniával. A tíz országgal - hol együtt, hol kü- lön-külön, hol hivatalos fordulókon, hol köteden keretek között - folytatott tárgyalások rendkívül intenzív finisében a kétoldalú, országspecifikus, technikai jellegű problémák túlnyomó többségét sikerült rendezni. A koppenhágai csúcsra két olyan kérdéskör maradt, amelyek a politikailag legkényesebbek és gazdasági kihatásaikat tekintve is a legfontosabbak közé tartoznak: az újonnan csadakozó országok unión belüli költségvetési pozíciójának alakulása és a mezőgazdasági termelőiknek járó közveden jövedelemkiegészítő támogatások ügye. Az EU mindeddig elszántan tartotta - és várhatóan még az utolsó pillanatokban, Koppenhágában is tartani fogja - magát ahhoz az álláspontjához, amely szerint a bővítés pénzügyi keretei adottak, mégpedig az 1999. márciusi berlini csúcson rögzített szinten, amelyen semmi szín alatt nem hajlandó túllépni. A tíz tagjelölt ugyanilyen elszántan hangoztatja, hogy a berlini keretek között is maradt még annyi tartalék, amennyiből az unió kényelmesen kielégíthetné a csadakozás pénzügyi feltételeivel kapcsolatos igényeiket. A soros dán elnökség két hete kompromisszumosnak - bár egyúttal véglegesnek is - szánt javaslatcsomagban próbálta közelíteni az egymástól meglehetősen távoli álláspontokat. Ajánlatai az agrárkifizetéseket tekintve nem nagyon tértek el az Európai Bizottság eredeti tervétől. Eszerint az új tagok gazdái a csadakozás utáni első évben az uniós szint 25 százalékának megfelelő támogatásra lennének jogosultak; a következő két évben ez 5-5, majd évente 10 százalékkal emelkedne, s így egy meglehetősen hosszú, kilencéves átmeneti idő után érné el az akkori uniós szint 100 százalékát. Könnyítésként azonban lehetőség lenne e keretek nemzed forrásokból történő kiegészítésére, de csak a mindenkori uniós szint 20 százalékának megfelelő mértékben. A hét elején tartott külügyminiszteri és főtárgyalói szintű konzultációkon három tagjelölt - Ciprus, Észtország és Szlovákia - elfogadhatónak minősítette az elnökségi ajánlatokat, s ezzel a maga részéről voltaképpen lezárta a csadakozási tárgyalásokat. A többi hét ország változatlanul úgy véli, hogy a támogatások induló hányadát emelni, az átmeneti időszakot pedig rövidíteni kellene; első számú vezetőik ezzel az állásponttal utaznak Koppenhágába. A közösségi költségvetéshez való viszonyát illetően ugyanez í hét ország azt tekinti elérendő cél nak, hogy csatlakozása után átme netileg se kerüljön „pénzzavarba” Pontosabban, mivel ez a veszély for ma szerint sem fenyeget, nettó költ ségvetési pozíciója érzékelhetően ja vuljon a taggá válás előtti utolst évekhez képest. Ehhez hozzásegít őket, hogy tagságuk első évében 2004-ben a közös költségvetésbe fi zetendő hozzájárulásuknak csak < kétharmadát kell teljesíteniük, mer a csatlakozás csak májusban les; esedékes. Emellett ebben az évbei az unió „készpénzáramlást meg könnyítő” átalánnyal is igyekszil enyhíteni a gondjaikon. A következe két évben azonban már - legalábbi: az elnökségi javaslatok szerint - < két könnyítés egyike sem lenne ér vényes. Magyarország például : 2004-es évet érintő javaslatokat má elfogadta, de 2005-re és 2006-ra to vábbi - összesen félmilliárd euró meg nem haladó - költségvetés visszatérítésekre tartana igényt. A csúcs előtti utolsó napokban sen az unió, sem az elnökségi ajánlatok kai még vitázó tagjelöltek nem mu tatták túl sok jelét az engedékeny ségnek, legalábbis a nyilvánossá; előtt. Rugalmasságról, nagyvonalú ságról, politikai bátorságról, realitá sérzékről az egymásnak címzet üzeneteik szóltak. De az is nyilván való volt, hogy mindeközben a szín falak mögött szinte szünet nélkül in tenzív alkudozások és számolgató sok folynak. Minden valószínűsé; szerint ez - az unióra egyébkén roppant jellemző - kettősség nyom ja majd rá a bélyegét a koppenhága csúcsra is. Egészen addig, amíg szerencsés esetben már péntek éj szaka - elérkezik „az igazság pilla nata”. A vagyonbevallásokat Vladimír Spidla ígérte meg augusztusban, amikor kabinetje hivatalba lépett; ha valamelyik kormánytag nem adná le, nincs lehetőség felelősségre vonására Mekkora vagyonnal rendelkeznek a cseh miniszterek KOKES JÁNOS A cseh szociáldemokrata-keresz- ténydemokrata-liberális kormány tagjai közül az oktatási, a belügyi és a mezőgazdasági tárca vezetői rendelkeznek a legnagyobb vagyonnal - írja a prágai sajtó, miután a Vladimír Spidla kormányfő minisztereinek vagyonnyilatkozatai nyilvánossá váltak. A vagyonbevallásokat Spidla ígérte meg augusztusban, amikor kormánya hivatalba lépett. Törvény erre a politikusokat nem kötelezi. A legdrágább ingatlana Petra Buzková oktatási miniszterasz- szonynak van, aki vállalkozó férjével egy nyolcmillió koronás családi villa tulajdonosa Prágában. Ugyanakkor a villát kölcsönre vették és még nem fizették ki teljesen, 2,1 millió korona banki tartozásuk van. Stanislav Gross kormányfő-helyettes és belügyminiszter feleségével és két kiskorú gyermekével egy ötmillió koronát érő, fürdőmedencés luxuslakásban él Prágában, s azonkívül mintegy 400 ezer koronát érő más ingatlana is van. A szociáldemokrata Buzková és Gross már évek óta vezeti a legnépszerűbb cseh politikusok listáját. A korA legdrágább ingatlana Petra Buzková oktatási miniszternek van. mány harmadik leggazdagabb tagja a szintén szociáldemokrata Jaroslav Palas mezőgazdasági miniszter, aki lakása és más ingatlanainak értékét 4,2 millió koronában határozta meg. Palasnak van a legdrágább autója, mégpedig egy félmillió koronát érő Skoda Octavia. Húszezerrel olcsóbb Citroen Xsarát vezet a közlekedési tárca vezetője, a kereszténydemokrata Milan Simonovsky. Pártbeli miniszter- társa, Libor Ambrozek környezet- védelmi miniszter VW Golfja 450 ezret ér. A 17 tagú kormányban a kormányfőnek és hét miniszternek nincs saját gépkocsija. Nagyobb összegű megtakarítással - egymillió korona vagy azon felül - négyen rendelkeznek: Pavel Rychetsky kormányfő-helyettes és igazságügy-miniszter (szoedem), Pavel Nemec, regionális fejlesztési miniszter (Szabadság Unió-Demokratikus Unió), Pavel Dostál kulturális miniszter (szoedem) és Ambrozek. Vladimír Spidla kormányfő a szegényebbek közé tartozik. Nincs saját kocsija, semmiféle mellékjövedelme, s csak egy egyszobás lakás tulajdonosa a dél-csehországi Jindrichűv Hradecben. A Mladá fronta Dnesnek nyilatkozva viszont elismerte, hogy majdnem egymillió koronás megtakarításaiból nemrégiben vett egy régebbi házat, amelyet bankkölcsönből most fel kíván újítani. Jaroslav Tvrdík szociáldemokrata védelmi miniszter egy háromszobás lakást és egy Hyunday gépkocsit tudhat a magáénak. Mellékjövedelme négy miniszternek van. A miniszterek vagyoni helyzetének nyilvánosságra hozatalával a kormány korábbi ígéretét teljesítette. Spidla kormányfő ugyanakkor azt is megígérte, hogy vagyonnyilatkozatot fog kérni minisztereitől a tisztségükből való távozáskor is, illetve megbízatásuk lejártakor, hogy a közvélemény képet kapjon arról, ki hogyan gyarapodott a kormányban. Anna Stárková kormányszóvivő szerint az egyes miniszterek birtokában esetleg lehetnek különféA legdrágább miniszteri gépkocsi egy félmillió koronás Skoda Octavia. le gyűjtemények, értékes művészeti tárgyak, azokat nem hozzák nyilvánosságra, nehogy tippet adjanak a bűnözőknek. Á kormányfőnek azonban ezekről is tudomása van, így lehetősége lesz az adatokat összevetni. A miniszteri vagyonnyilatkozatok, amelyek a törvény szerint nem kötelezőek, a cseh kormány honlapján is rövidesen hozzáférhetőek lesznek. A kétkamarás cseh parlament képviselői és szenátorai számár szintén nem kötelező a vagyon nyilatkozat. Nekik azonban tői vény írja elő, hogy minden év ke zepéig bevallják az előző évbe szerzett mellékjövedelmeiket é azt is, kitől milyen értékeseb ajándéktárgyat kaptak. A lista parlamentben mindenki számár hozzáférhető. A bevallások igaz ságtartalmát azonban senki ser ellenőrzi. Ha valaki nem ad nyí latkozatot, nincs törvényes lehe tőség büntetésre. Václav Havel államfő a cseh pol: tikusok közül elsőként még a k: lencvenes évek elején nyilvános ságra hozta vagyoni helyzetéi Havel, aki a kárpótlás során visz szakapta szülei és nagyszülei hí talmas vagyonát, majd időközbe jó részét el is adta, továbbra i messze a leggazdagabb cseh pol tikus.
