Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-12 / 289. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 12. KOMMENTÁR Nem ennivaló árak SIDÓ H. ZOLTÁN Egyszerűen nem akarnak véget érni a 2003-as áremelésekről szóló kellemetlen hírek. Az egyes ágazatok sorra jelzik, hogy a gáz, a vil­lany, a fűtés, az adókulcsok emelése hogyan gyűrűzik be a termé­kek árába. Legutóbb a hazai élelmiszeripar érdekvédő szervezete tette közzé ez irányú számításait, s bizony a kapott végeredmény módfelett elkeserítő. Ugyanis az eleve alacsony haszonkulccsal dolgozó élelmiszer-ipari cégek nem tudnak már tovább hátrálni, ezért gyakorlatilag teljes egészében a fogyasztókra hárítják majd át a többletköltségeiket. Legalábbis erre lehet következtetni a szövet­ség számításaiból, amelyek szerint a gyártási költségeik 7-10 szá­zalékos drágulása 9-11 százalékos áremelkedést gerjeszt. Hogy a drágulás mértékéről képet alkossunk, csak a sörgyárak esetében az energiárak felfelé lódulása évi 95 millió korona újabb tehertételt jelent. A prognózisok alapján úgy tűnik, leginkább a búzaliszt, a péksütemények és a tej drágul, mintegy 10 százalék körüli mérték­ben. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy máris előrevetítsük: jövő­re biztosan visszaesik majd a tejtermékek fogyasztása, ami további visszalépés a helyes táplálkozás felé vezető úton. Természetesen az áremelkedések újabb hulláma nemcsak a la­kosságot, hanem magukat az élelmiszergyártókat is negatívan érinti, sőt áttételesen a teljes hazai mezőgazdaságot. A költség- növekedés ugyanis a külföldi termelőkkel szemben hátrányos helyzetbe hozza őket. Ezzel párhuzamosan az ország külkereske­delmi mérleghiánya is tovább súlyosbodhat, hiszen az agrárter­mékek kereskedelmében már eddig is komoly deficitet halmoz­tunk fel. Például 2002 első 10 hónapjában az így keletkezett hi­ány túllépte a 14 milliárd koronát, s ez az év végéig biztosan meghaladja majd a 15 milliárdot. A Szlovákiai Élelmiszeriparban Vállalkozók Uniója összességében úgy véli: az elkerülhetetlen, de nagyon rossz hatást kiváltó ár­emelések jövőre biztosan meghaladják a pénzügyi tárca optimis­tának tűnő, háztartásonkénti 600 koronás többletkiadásról szóló prognózisát, mivel az nem számolt a nélkülözhetetlen élelmisze­rek árugrásával. JEGYZET Ki rontja a városképet? BUCHLOVICS PÉTER (Első helyszín): Kisváros, ma­gyar ugar, vadkrizantém, dud- va, gyom. Jó másfél méter ma­gas gazdzsungel, bodzás bozó­tos. Irma és Kálmán itt húzták meg magukat egy időre, leg­alább nincsenek annyira szem előtt, igaz, tüzet gyújtani nem mertek, ez a városközpontban csúnya következményekkel járt volna. Rozsdás pléhekből, fóliadara­bokból, korhadt deszkákból tá- kolták össze viskójukat, öreg plédekkel, pokrócokkal bélel­ték ki a hideg ellen. Kukáztak, összeszedték a hosszabb csik­keket, volt zacskós leves, kon­zerv, néha kannás bor is akadt, üvegvisszaváltásból is csur- rant-cseppent némi pénz. Most azonban menniük kell. Tovább a semmibe. A központ­ban ugyanis terepet rendez­nek, új lakások épülnek. Az évek óta elhanyagolt senki földje beépül. Itt tovább nem csúfíthat a nyomor. A város szélén, a folyónál, esetleg. Ahol senki sem látja majd. S ha Kálmánt és Irmát nem látják, akkor nincsenek is... Rend lesz, tisztaság, béke. Karácsony. Ir­mának és Kálmánnak is. To­vább élnek, míg meg nem fagy­nak... (Második helyszín): Határvá­ros, éjjel háromnegyed tíz. Gondozott főutca, sétány, csil- logó-villogó kirakatok, felújí­tott épületek. Fellendülőben a turizmus, telve a sörözők, ká­véházak. Az egyik mellékutcá­ból hirtelen egy csapat kopasz­ra borotvált, seggrészeg, üvöl­töző fiatal tódul ki a korzóra. Szidnak mindent és mindenkit, folyik a zsidócigánybuzizás, a k. kommunistázás, a k. tótozás, rugdalják a szemetes konténe­reket, a lámpaoszlopokat, a sétány padjait. Egymást túl­harsogva ordítják, hogy kinek az anyukája profi az orális szexben, hogy kiket kéne és mikor és minél hamarább bikacsökkel, baseballütővel stb.-vel... Egyikük a szintén felújított kockakövezetre hány sugárban, majd nemes egyszerűséggel a márkás dzsekijébe törli a szá­ját. A néhány kései járókelő si­etve baktat el mellettük jókora ívben kerülve őket. Már jó negyedórája visszhang­zik tőlük az egész utca, de járőr, rendész sehol. Nem lát­ják, nem hallják őket, vagy nem akarják... Hát persze, ak­kor nincsenek is... Nem tudom, ki rontja jobban a városképet. TALLÓZÓ NÁRODNÁOBRODA A belügyminisztérium megszüntette a rendőrök folyamatos szondáztatá­sát, mert a rendszeres alkoholtesz­tek túl sokba kerültek. A hétvégén újabb balesetet okozott egy bajmóci rendőr. A lap értesülései szerint Ivan Janej zöld Favoritjával egy, az útszé- len parkoló Fiatba hajtott, melyben egy házaspár ült 12 éves lányukkal A rendőr elmenekült a helyszínről, a házaspárnak viszont sikerült felírnia a rendszámát, így azonosították az autót, mely a nyilvántartásban eg> magáncég neve mellett szerepelt; a cég a közelmúltban adta el a kocsit a bajmóci rendőrnek. Egy, magái megnevezni nem kívánó kollégája szerint a balesetet okozó Janej ittas volt, és a rendőrség megpróbálja el­tusolni az ügyet. Ezt bizonyítja az is hogy bár az esetet a házaspár azon nal jelentette, Janejt azóta sem hall gatták ki, autóját nem vizsgáltál meg, a balesetről szóló jelentés az óta a privigyei járási közlekedési el lenőrzési osztályon hever. Szerencsés esetben már péntek éjszaka elérkezik „az igazság pillanata": bejelentik a bővítést Történelmi EU-csúcs Dániában Előre megkapta ezt a jelzőt - nemcsak a sajtótól - az Euró­pai Unió ma kezdődő kop­penhágai csúcsértekezlete, amelynek az unió eddigi leg­nagyobb szabású bővítése előtt kellene szabaddá ten­nie az utat. MTI-HÁTTÉR Legkorábban holnap estére dőlhet el, mennyire és milyen értelemben indokolt e minősítés. A csúcs legfon­tosabb tétjével és témájával, a 2004- re tervezett, tíz országra kiterjedő bővítés pénzügyi feltételeinek a meghatározásával kapcsolatban még a legutóbbi napokban is sok volt a bizonytalanság. A több szempontból valóban sors­döntőnek ígérkező találkozó előtt még azt sem lehet biztosra venni, si­kerül-e lezárni a tanácskozást a ter­vezett időpontban, péntek este, vagy hosszabbításra lesz szükség. Elsőként ezt maga az EU soros dán elnöksége ismerte el azzal, hogy már jó előre négy napra foglalta le a Bella Centert, a csúcs helyszínéül szolgáló kiállítási központot. Koppenhágában 28 ország - a 15 EU-tagállam és a 13 tagjelölt - első számú vezetői próbálnak pontot tenni annak az évek óta tartó, rend­kívül bonyolult tárgyalási folyamat­nak a végére, amelynek eredménye­ként 2004. május 1-jén tíz új tagor­szággal bővülhet az unió. Állást kell foglalniuk emellett az e körből egyelőre kimaradó három tagjelölt csatlakozási folyamatának jövőjével kapcsolatban is. Bulgáriá­nak és Romániának várhatóan meg­ígérik, hogy részletesebb menetren­det és nagyobb anyagi támogatást fognak kapni céljuk, a 2007. évi tag­gá válás eléréséhez. Törökország esetében arról kell dönteniük, hogy Ankara egyre nyomatékosabb sür­getésének eleget téve kitűzik-e vég­re a csadakozási tárgyalások meg­kezdésének időpontját. Ha minden a résztvevők által kívánt menetrend és forgatókönyv szerint zajlik, a csúcs kétségkívül rá fog szolgálni a „történelmi” jelzőre. Le­zárhatja a Koppenhágától Koppen­hágáig tartó nagy ívű, csaknem egy évtizedes fejlődésmenetet, amely­nek kezdetén, 1993-ban az akkori ti- zenkettek a dán fővárosban fogal­mazták meg az uniós tagság ismér­veit, a végén pedig ugyanitt nyilvá­níthatják befejezettnek a csadakozá­si tárgyalásokat az ezeknek eleget tévő tíz országgal. Ennek most már csak az az egyeden feltétele maradt, hogy a csadakozás pénzügyi-költ­ségvetési feltételeiről is meg tudja­nak egyezni Ciprussal, Csehország­gal, Észtországgal, Lengyelország­gal, Lettországgal, Litvániával, Ma­gyarországgal, Máltával, Szlovákiá­val és Szlovéniával. A tíz országgal - hol együtt, hol kü- lön-külön, hol hivatalos fordulókon, hol köteden keretek között - folyta­tott tárgyalások rendkívül intenzív finisében a kétoldalú, országspecifi­kus, technikai jellegű problémák túlnyomó többségét sikerült rendez­ni. A koppenhágai csúcsra két olyan kérdéskör maradt, amelyek a politi­kailag legkényesebbek és gazdasági kihatásaikat tekintve is a legfontos­abbak közé tartoznak: az újonnan csadakozó országok unión belüli költségvetési pozíciójának alakulása és a mezőgazdasági termelőiknek járó közveden jövedelemkiegészítő támogatások ügye. Az EU mindeddig elszántan tartotta - és várhatóan még az utolsó pilla­natokban, Koppenhágában is tarta­ni fogja - magát ahhoz az álláspont­jához, amely szerint a bővítés pénz­ügyi keretei adottak, mégpedig az 1999. márciusi berlini csúcson rög­zített szinten, amelyen semmi szín alatt nem hajlandó túllépni. A tíz tagjelölt ugyanilyen elszántan han­goztatja, hogy a berlini keretek kö­zött is maradt még annyi tartalék, amennyiből az unió kényelmesen kielégíthetné a csadakozás pénz­ügyi feltételeivel kapcsolatos igé­nyeiket. A soros dán elnökség két hete komp­romisszumosnak - bár egyúttal vég­legesnek is - szánt javaslatcsomag­ban próbálta közelíteni az egymás­tól meglehetősen távoli állásponto­kat. Ajánlatai az agrárkifizetéseket tekintve nem nagyon tértek el az Eu­rópai Bizottság eredeti tervétől. Eszerint az új tagok gazdái a csada­kozás utáni első évben az uniós szint 25 százalékának megfelelő támoga­tásra lennének jogosultak; a követ­kező két évben ez 5-5, majd évente 10 százalékkal emelkedne, s így egy meglehetősen hosszú, kilencéves át­meneti idő után érné el az akkori uniós szint 100 százalékát. Könnyí­tésként azonban lehetőség lenne e keretek nemzed forrásokból történő kiegészítésére, de csak a mindenko­ri uniós szint 20 százalékának meg­felelő mértékben. A hét elején tartott külügyminiszteri és főtárgyalói szintű konzultációkon három tagjelölt - Ciprus, Észtország és Szlovákia - elfogadhatónak minősítette az elnökségi ajánlato­kat, s ezzel a maga részéről volta­képpen lezárta a csadakozási tár­gyalásokat. A többi hét ország válto­zatlanul úgy véli, hogy a támogatá­sok induló hányadát emelni, az át­meneti időszakot pedig rövidíteni kellene; első számú vezetőik ezzel az állásponttal utaznak Koppenhá­gába. A közösségi költségvetéshez való viszonyát illetően ugyanez í hét ország azt tekinti elérendő cél nak, hogy csatlakozása után átme netileg se kerüljön „pénzzavarba” Pontosabban, mivel ez a veszély for ma szerint sem fenyeget, nettó költ ségvetési pozíciója érzékelhetően ja vuljon a taggá válás előtti utolst évekhez képest. Ehhez hozzásegít őket, hogy tagságuk első évében 2004-ben a közös költségvetésbe fi zetendő hozzájárulásuknak csak < kétharmadát kell teljesíteniük, mer a csatlakozás csak májusban les; esedékes. Emellett ebben az évbei az unió „készpénzáramlást meg könnyítő” átalánnyal is igyekszil enyhíteni a gondjaikon. A következe két évben azonban már - legalábbi: az elnökségi javaslatok szerint - < két könnyítés egyike sem lenne ér vényes. Magyarország például : 2004-es évet érintő javaslatokat má elfogadta, de 2005-re és 2006-ra to vábbi - összesen félmilliárd euró meg nem haladó - költségvetés visszatérítésekre tartana igényt. A csúcs előtti utolsó napokban sen az unió, sem az elnökségi ajánlatok kai még vitázó tagjelöltek nem mu tatták túl sok jelét az engedékeny ségnek, legalábbis a nyilvánossá; előtt. Rugalmasságról, nagyvonalú ságról, politikai bátorságról, realitá sérzékről az egymásnak címzet üzeneteik szóltak. De az is nyilván való volt, hogy mindeközben a szín falak mögött szinte szünet nélkül in tenzív alkudozások és számolgató sok folynak. Minden valószínűsé; szerint ez - az unióra egyébkén roppant jellemző - kettősség nyom ja majd rá a bélyegét a koppenhága csúcsra is. Egészen addig, amíg szerencsés esetben már péntek éj szaka - elérkezik „az igazság pilla nata”. A vagyonbevallásokat Vladimír Spidla ígérte meg augusztusban, amikor kabinetje hivatalba lépett; ha valamelyik kormánytag nem adná le, nincs lehetőség felelősségre vonására Mekkora vagyonnal rendelkeznek a cseh miniszterek KOKES JÁNOS A cseh szociáldemokrata-keresz- ténydemokrata-liberális kormány tagjai közül az oktatási, a belügyi és a mezőgazdasági tárca vezetői rendelkeznek a legnagyobb va­gyonnal - írja a prágai sajtó, miu­tán a Vladimír Spidla kormányfő minisztereinek vagyonnyilatko­zatai nyilvánossá váltak. A vagyonbevallásokat Spidla ígérte meg augusztusban, amikor kormánya hivatalba lépett. Tör­vény erre a politikusokat nem kö­telezi. A legdrágább ingatlana Petra Buzková oktatási miniszterasz- szonynak van, aki vállalkozó fér­jével egy nyolcmillió koronás csa­ládi villa tulajdonosa Prágában. Ugyanakkor a villát kölcsönre vették és még nem fizették ki tel­jesen, 2,1 millió korona banki tar­tozásuk van. Stanislav Gross kor­mányfő-helyettes és belügymi­niszter feleségével és két kiskorú gyermekével egy ötmillió koronát érő, fürdőmedencés luxuslakás­ban él Prágában, s azonkívül mintegy 400 ezer koronát érő más ingatlana is van. A szociálde­mokrata Buzková és Gross már évek óta vezeti a legnépszerűbb cseh politikusok listáját. A kor­A legdrágább ingatlana Petra Buzková oktatási miniszternek van. mány harmadik leggazdagabb tagja a szintén szociáldemokrata Jaroslav Palas mezőgazdasági mi­niszter, aki lakása és más ingatla­nainak értékét 4,2 millió koroná­ban határozta meg. Palasnak van a legdrágább autó­ja, mégpedig egy félmillió koro­nát érő Skoda Octavia. Húszezer­rel olcsóbb Citroen Xsarát vezet a közlekedési tárca vezetője, a ke­reszténydemokrata Milan Simonovsky. Pártbeli miniszter- társa, Libor Ambrozek környezet- védelmi miniszter VW Golfja 450 ezret ér. A 17 tagú kormányban a kormányfőnek és hét miniszter­nek nincs saját gépkocsija. Nagyobb összegű megtakarítással - egymillió korona vagy azon felül - négyen rendelkeznek: Pavel Rychetsky kormányfő-he­lyettes és igazságügy-miniszter (szoedem), Pavel Nemec, regio­nális fejlesztési miniszter (Sza­badság Unió-Demokratikus Unió), Pavel Dostál kulturális mi­niszter (szoedem) és Ambrozek. Vladimír Spidla kormányfő a sze­gényebbek közé tartozik. Nincs saját kocsija, semmiféle mellékjö­vedelme, s csak egy egyszobás la­kás tulajdonosa a dél-csehországi Jindrichűv Hradecben. A Mladá fronta Dnesnek nyilatkozva vi­szont elismerte, hogy majdnem egymillió koronás megtakarítása­iból nemrégiben vett egy régebbi házat, amelyet bankkölcsönből most fel kíván újítani. Jaroslav Tvrdík szociáldemokrata védelmi miniszter egy háromszobás lakást és egy Hyunday gépkocsit tudhat a magáénak. Mellékjövedelme négy miniszternek van. A miniszterek vagyoni helyzeté­nek nyilvánosságra hozatalával a kormány korábbi ígéretét teljesí­tette. Spidla kormányfő ugyanak­kor azt is megígérte, hogy va­gyonnyilatkozatot fog kérni mi­nisztereitől a tisztségükből való távozáskor is, illetve megbízatá­suk lejártakor, hogy a közvéle­mény képet kapjon arról, ki ho­gyan gyarapodott a kormányban. Anna Stárková kormányszóvivő szerint az egyes miniszterek bir­tokában esetleg lehetnek különfé­A legdrágább miniszteri gépkocsi egy félmillió ko­ronás Skoda Octavia. le gyűjtemények, értékes művé­szeti tárgyak, azokat nem hozzák nyilvánosságra, nehogy tippet ad­janak a bűnözőknek. Á kormány­főnek azonban ezekről is tudomá­sa van, így lehetősége lesz az ada­tokat összevetni. A miniszteri va­gyonnyilatkozatok, amelyek a törvény szerint nem kötelezőek, a cseh kormány honlapján is rövi­desen hozzáférhetőek lesznek. A kétkamarás cseh parlament képviselői és szenátorai számár szintén nem kötelező a vagyon nyilatkozat. Nekik azonban tői vény írja elő, hogy minden év ke zepéig bevallják az előző évbe szerzett mellékjövedelmeiket é azt is, kitől milyen értékeseb ajándéktárgyat kaptak. A lista parlamentben mindenki számár hozzáférhető. A bevallások igaz ságtartalmát azonban senki ser ellenőrzi. Ha valaki nem ad nyí latkozatot, nincs törvényes lehe tőség büntetésre. Václav Havel államfő a cseh pol: tikusok közül elsőként még a k: lencvenes évek elején nyilvános ságra hozta vagyoni helyzetéi Havel, aki a kárpótlás során visz szakapta szülei és nagyszülei hí talmas vagyonát, majd időközbe jó részét el is adta, továbbra i messze a leggazdagabb cseh pol tikus.

Next

/
Thumbnails
Contents